A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-08-12 / 32. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA tí EGYES SZÁM ÁFA 15 CEN'Í No. 32. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 40. ÉVFOLYAM Mialatt a nyugati világ a nagy kérdések felé for­dítja figyelmét, lassan, szinte észrevétlenül — a ku­lisszák mögött — olyan események játszódnak le, ame­lyek nem lehetnek közömbösek a nyugati demokráciák számára. Köztudomású, hogy az úgynevezett “népi demok­ráciák” a szocializmust épitik. Ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb megszűnik minden magántevékenység: még a cipőzsinórárus sem lehet “egyéni vállalkozó”, népszerűbb nyelven: maszek. Ha már a “szocializmus” felépült, jön a kommunizmus. Ebben a “csodálatos” társadalmi rendben, amelyet gyakorlatilag a szovjet sem ért el, mindenki szükségletei — és nem termelési eredményei — szerint részesedik a nemzeti jövedelem­ből. A legújabb hírek arról szólnak, hogy Csehszlová­kia már túlhaladta a “népi demokratikus” államformát és az összes csatlós államok közül a leghaladottabbnak számit. Még világosabban: felépitette a szocializmust és most a lenini-kommunizmus utján halad. Ezzel — mondják a beavatottak — elérte azt az elvi szinvonalat, amelyen jelenleg a rabtartó szovjet áll. Csehszlovákia tehát — megelőzvén sorstársait — elsőnek futott a célba és innen már csak egy ugrás — a koncentrált bolsevizmus felé. Ez a tény azonban ennél is többet jelent. Csehszlo­vákia Szovjet-Ukrajna határai mellett fekszik. Azzal, hogy felemelkedett a szovjet rendszer szinvonalára, ki­építi az utat a teljes elnyelés felé. Ez azonban nem történik meg addig, amig többi csatlós társai nem követik a példát. Ha ez az “ideális” állapot bekövetkezik, a Szovjetunió nemcsak Csehszlo­vákiát, hanem az egész csatlósbirodalmat elnyeli. Ek­kor azután megvalósul a Kruscsev által megreformált és modernizált leninista tan: “egy diktátor — egy rab­szolga birodalom”. A bolsevista cápa lenyeli a kis ha­lakat és a birodalom határai*! Crendes ccenától a nyu­gati világ küszöbéig terjednek. Erről álmodik mostanában Kruscsev. Meggyőző­dése szerint ez a helyzet öt év múlva, 1965-ben követ­kezik be. Hacsak közbe nem jön valami . . . Mert időnként mindig közbejön valami ... Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, I960 augusztus 12 A HAZUGSÁG TETEJE Megszoktuk, hogy a magyar kommunista sajtó egy kis hazugságért nem megy a szomszédba (holott, bát­ran mehetne az ugyancsak bolsevista rabságban szen­vedő Csehszlovákiába, vagy Romániába, nem beszélve a hazugságok központi gyártelepéről, a szovjetről), mert hiszen ez a fajta növény bőven terem a bolseviz­mus eszméivel trágyázott magyar talajban. Amit azon­ban mostanában gyártottak, azt bátran nevezhetjük a hazugság Himaláyának, mert legalább olyan magasan trónol az igazság fölött, mint a Mount Everest örök hó­val borított csúcsa. Miről van szó? A “Népszabadság” cimü nyomda­­termék rövid híradásban a következőket közli: “15 mil­lió — a Szovjetunióból és a népi demokratikus orszá­gokból érkezett postai küldeményt, folyóiratokat, le­veleket, könyveket stb. kobozott el tiz év alatt az Egye­sült Államok postája, azzal az ürüggyel, hogy a külde­mények “kommunista anyagot tartalmaznak”. A fentemlitett nyomtatvány hírszerkesztője nem tett egyebet, mint azt, hogy egyik ujját a szájába vet­te és addig szopta, amig ez a “tetszetősen hangzó” hir ki nem kerekedett belőle. Arról hiábavaló lenne felvi­lágosítani ,hogy az Egyesült Államokban ismeretlen a levélcenzura. Ha lenne is, mivégre lenne? Hiszen, ha valaki — végső kétségbeesésében — arra fanyarodna, hogy kommunista anyagot tanulmányozzon, egyszerűen csak be kell mennie bármelyik könyvkereskedésbe és meg kell venni Lenin összes müveit, diszkötésben. Ha pedig erre sem óhajt pénzt áldozni, elolvashatja azokat bármelyik amerikai könyvtárban. Természetes, hogy kivételes esetekben, — ha kém­kedés gyanúja forog fenn — az illetékes hatóságok nem ülnek ölhetett kezekkel. Amerikában bemutatták a kommunisták által készített “Körhinta” cimü filmet is és egyik-másik budapesti lapnak számos amerikai magyar előfizetője van (“Ludas Matyi”, “Nők Lapja” stb.) Ám próbálja csak a budapesti polgár megrendel­ni — mondjuk —■ a New York Timest. Nem beszélve a hol gyengébben, hol erősebben alkalmazott magyar levélcenzuráról, amit a bizonyítékok ezreivel lehet igazolni. A rossz lelkiismeret háborog. Hangját még ez a fantasztikus hazugság sem tudja elnémítani. Eisenhower elnök és Mamie a republikánus párt chicagói konvencióján. Nem sikerült peesenyét sütni A szovjet, amely minden­ütt ott van, ahol a zavarosban halászni lehet, nem maradt tétlenüu a kongói események­nél sem. A Kreml mostaná­ban olyan mint valami han­gyaboly. Terveket kovácsol­nál;, átu.Lgiai L taktikai megbeszélések folynak a vas­tag falak mögött. A kérdés: hogyan lehet a kongói zavar­gásokat kihasználni a legki­sebb költséggel és legkeve­sebb kockázattal. Az első percekben az a terv merült fel, hogy “orosz ejtő­ernyősök szálljak meg a for­rongó országot és “felszaba­dítják” a bennszülötteket a belga imperializmus alól.” A terv azonban nem sokáig élt. Kiderült, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete ezúttal nem nézi ölhetett kezekkel az eseményeket. Már a lázadás első hetében megérkeztek a UN csapatok, akikről a leg­rosszabb indulattal sem lehet azt állítani, hogy “imperialis­ták.” Ahhoz sem fért kétség, hogy a belgák nem azért tér­tek vissza a Kongóba, hogy újra visszaszerezzék pozíciói­kat. A legelfogultabb kommu­nista megfigyelő sem állít­hatta azt, hogy a belgák erő­szakoskodtak volna. Minden felesleges vérontást kerülve, kizárólag arra szorítkoztak, hogy megvédjék honfitársai­kat. Lumumbát, aki néhány na­pig New Yorkban, majd Ka­nadában időzött, időköziben “beoltották” a kommunisták. Egyetlen szóval sem bélye­gezte meg honfitársai vé­rengzését, mégcsak “sajnál­kozását sem fejezte” ki a vé­res események felett. Szajkó módjára állandóan azt kérte, hogy vonják ki a belga csapa­tokat a Kongóból és helyükre küldjenek UN csapatokat. Mi áll e kérés hátterében A belgák — érthetően — csak addig maradnak a félvad af­rikai országban, amig az utol­só belga állampolgár el nem hagyta a függetlenné vált köztársaságot. Mi következik azután? Lumumba, aki politikailag gyakorlatlan és így fogalma sincs a kormányzás módsze­reiről, képtelen a kiengedett szellemet visszazárni a pa­lackba. Országa éretlen, ahol egyelőre még az ökölljog tör­vényei érvényesülnek. A le­állított üzemek, amelyeket a belgák építettek fel, megfele­lő vezetés híjjá: elsorvadnak. Lumumba, azi^ rte népének hogy a ' iüg ’ ioiüi paradicsomot” varázsol az or­szágból. A bennszülöttek ezt. a “paradicsomot” azonnal meg akarták szerezni maguk­nak, úgy hogy az egyszerű­ség kedvéért legyilkolták az európaiakat és vagyonaikat elrabolták. Történelmi tény, hogy a fo­kozatos fejlődést nem lehet átugrani. A természetben nincs ugrás — mondja egy régi latin közmondás. A gyer­mek nem irányíthatja a maga sorsát. Ugyanez a helyzet egy országgal is. Máról-hol­napra nem lehet egy “gyer­mekkorát élő” államnak ke­zébe adni sorsának irányítá­sát. Lumumba világosan látja ezt és látja a szovjet is. A kongói miniszterelnök tudja, hogy a beMllongások nem szűnnek meg a belgák teljes kivonulá­sa után sem. Ellenkezőleg: akkor kezdődnek csak az iga­zi nehézségek. Hosszú időbe telik, amig a kongóiak elérik azt a színvonalat, amely a tel­jes önállósághoz elengedhe­tetlenül szükséges. Példa erre Kuba, amelyet nem lehet ösz­­szehasonlitani a Kongóval. És mégis a sziget kormányának fejébe szállt a dicsőség — máról holnapra akarja elérni azt, — ami — a fejlődés tör­vényei értelmében — leg­alábbis évtizedekre van szükség. Kruscsev orra peccsenye­­szagot szimatolt a levegőben. Kongó nyersanyagban gaz­dag ország. Miért ne lehetne éppen ez az állam az afrikai kommunizmus egyik támasz­pontja? Megindultak a dip­lomáciai lépések, elhangzot­tak a fenyegetések. Ezektől azonban már senkisem ijedt meg. Kruscsev nem vállalja az uj fióküzlet alapításával járó kockázatokat. A UN mö­gött áll az egész szabad világ, — elsősorban a világ legna­gyobb katonai hatalma — az Egyesült Államok. Aki a kon­gói tűzben meg szeretné sütni a maga pecsenyéjét, az egész demokratikus világgal talál­ná magát szemben. Márpedig ez egy uj világháború lehető­ségét vonná maga után. Meg­ér ennyit a Kongó? Nem. Várjunk egv fhÉLjWL^z idő — mondják a Kommunisták — nekünk dolgozik.” Csakhogy ezeket az időiket nem lehet összehasonlítani a korábbiakkal. Az idők változ­nak és vele változunk mi ma­gunk is. Ma már nem kétsé­ges, hogy a szovjet legújabb stratégiai vonala: benyomul­ni a nyugati féltekére és — szükség esetén hátbatámadni a demokráciákat. A nyugati világ küszöbén azonban ha­talmas gát emelkedik. A Mon­roe elv nem halott, akárhány­szor is kiáltja világgá a szov­jet diktátor. Ébren tartja azt a nyugati világ elszántsága és szabadságszeretete. Katanga tartományban még 10,000 főnyi belga had­sereg tartózkodik. Rövidesen azonban ezeket a csapatokat is felváltja az Egyesült Nem­zetek szervezetének hadsere-, ge. Ezek a katonák mindad­dig nem távoznak el az or­szágból, amíg helyre nem áll a nyugalom. De UN katona­ság kivonulása után sem lesz Kongó a szovjet prédája. Az Egyesült Nemzetek szerveze­te, — amely most gyors ak­ciójával nagyra növelte meg­nyirbált tekintélyét — a jö­vőben sem engedi meg, bogy Kruscsev “pecsenyéstála” uj falattal gazdagodjék. TÜZPÁRBAI ANKARA — A legújabb jelentések szerint a török­szovjet határon tüzpárbaj ke­letkezett. A veszteségekről nem adtak ki információt. Annyi bizonyos, hogy a két­oldalú tüzelés mintegy két óra hosszat tartott, majd úgy a török mint a szovjet határ­őrök visszavonultak állásaik­ba. TÁMADNAK? BERLIN — A “Telegraf” cimü nyugat-berlini lap an­nak az aggodalmának ad ki­fejezést, hogy a szovjetzóna kormánya támadást készít elő Nvugat-Berlin ellen. Hírek a világ minden részéből CAPE CANAVERAL. — A Navy ujabb polaris rakétát lőtt ki, ezúttal a föld alól. A lövedék pontosan célba ért, 1100 mérföldes távolságot futva a levegőben. HONG KONG. — William C. Walsh vörös Kíná­ba érkezett, hogy meglátogassa kommunisták börtöné­ben levő öccsét, James E. Walsh püspököt. A 70 éves volt ügyvédet a határon kommunista őrség fogadta és kalauzolta Shanghaiba, ahol testvérét őrzik. DORTMUND, Németország. — A rendőrség kö­zölte, hogy sikerült elfognia Fridrich Tillmann náci tö­­meggyilkost, aki a második világháború alatt 60,000 embernek okozta erőszakos halálát. Más városokban is voltak letartóztatások; bujkáló SS gonosztevőket fogtak el, hogy biróság elé állítsák őket. TAIPEI, Formosa. — Formosa szigetén árvizek pusztítanak; a sziget fölött végigvonult a Shirley nevű tájfun is, amely húsz faluban rombolt és pusztított. Az árvíz folytán tizezer ember vált hajléktalanná. 120 amerikai is volt közöttük. Emberéletben nem esett kár. LOS ANGELES. — Nixon alelnök, a GOP kandi­dátusa azzal vádolja Kennedy szenátort, hogy megvá­sárolta a uniók támogatását azzal, hogy különféle en­gedményeket tett és Ígért nekik. “Ilyen árat én nem fizetnék a munkásvezérek támogatásáért” — jegyezte meg Nixon. WASHINGTON. — A szovjetkormány értesítette Francis Gary Powerst, a U-2 jetrepülőgép pilótájának anyját és feleségét, hogy a birósági tárgyalás és Ítélet­hozatal után Moszkvába jöhetnek, hogy lássák a kém­kedéssel vádolt pilótát. Az apa már korábban enge­délyt kapott és igy még a tárgyalás előtt repül Moszk­vába, hogy lássa a fiát. Az apa elállóit attól a tervtől, hogy amerikai ügyvédet fogadjon fia védelmére, mert attól tart, hogy ezzel esetleg csak árt neki. A szovjet törvények értelmében halálbüntetés jár a külföldi kémnek., * V A * CIUDAD TRUJILLO, Dominikai köztársaság. — Dominikai politikai menekültek, akik a mexicoi követ­ségen élnek, mert a fővárosban Trujillo rendőrei nyom­ban letartóztatnák őket, visszaverték egy orgyilkos banda támadását. A dominikai polgárok ellenzik a dik­tatúrát, ezért üldözi őket Trujillo. Az orgyilkosok be­hatoltak a követség épületébe és késsel, botokkal har­coltak. A követ titkárát is összeszurkálták. Nagy ne­hézségek és küzdelmek után sikerült kiszorítani a tá­madókat az épületből. A különféle követségeken több mint hatvan politikai menekült tartózkodik, akiknek élete, — ha kitennék lábukat az utcára —, többé nem lenne biztonságban. ALGÍR. — Francia katonai egységek és repülőgé­pek üldözik a sivatag belsejébe menekült lázadókat, akik egy nyaralóhelyen 11 személyt öltek meg. LONDON. — A Foreign Office szószólója közölte, hogy tárgyalások folynak az angol fővárosban az ame­rikai Polaris rakétákkal felszerelt atom-meghajtású tengeralattjárók számára épitendő támaszpontokról. Az amerikai kormány reméli, hogy az angolok kése­delem nélkül hozzájárulnak a szabad világ és a béke megvédése szempontjából rendkívüli fontosságú meg­egyezéshez. HAVANA. — Hat napig hiába várta Kuba népe, hogy Castro, aki korábban fáradhatatlannak bizonyult a nyilvános szereplésekben — újból megjelenjen a nép előtt. A legújabb hirek szerint Castrot titokban Moszk­vába szállították, hogy “torokbaját” kezeljék. Ugyan­akkor öccse Prágából sietett vissza Kubába, hogy a hatalom gyeplője időközben ki ne csússzon a kezükből. MOSZKVA. — A szovjet kormány azt állítja, hogy az iráni-szovjet határ mentén egy orosz származású ké­met fogtak el, aki Amerika számára gyűjtött katonai adatokat. Állítólag rádióleadó készüléket is találtak nála. SALISBURY, Délrhodésia. — A délrhodésiai fe­szültség tovább nő. A fehér lakosság attól tart, hogy az elégedetlenség lázadásokban robban ki és itt is meg­ismétlődnek majd a Kongóban lezajlott események. ACCRA, Ghana. — A kínai kommunista kormány megnyitotta nagykövetségét ebben az uj afrikai füg­getlen néger államban. OUAGADOUGOU, Volta, Afrika. — Ausztus 5- én éjfél után 1 perckor független állam lett az Elefánt­csontparton levő eddigi francia gyarmat, Volta köztár­saság néven. Volta területe feleannyi, mint Franciaor­szág és lakosainak száma három és félmillió. A köztár­saság teljesen független, de — a korábban függetlenné lett Dahomey és Niger államokkal együtt — bennma­rad a francia nemzeti közösségben, gazdasági és kultu­rális kapcsolatban marad Franciaországgal. p wiriiiiíir ........... mmm» tfflfffiff ^ Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. CSEHSZLOVÁKIÁT TELJESEN LENYELI A SZOVJETÜNK a kongói lázitás tiizében A UN PÉLDÁSAN TELJESÍTI FELADATÁT

Next

/
Thumbnails
Contents