A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-07-29 / 30. szám
«s 8. OLDAE Ä Jrt PÁSZTOR L Pünkösd után 8, vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 1G. fej., 1—9 Az időben vala egy gazdag ember, akinek sáfára /ala és azt bevádolták nála, hogy eltékozolta az ő jajait. És előhiván őt, mondá neki: Mit hallok felőled? Adj számot sáfárságodról, mert tovább nem lehetsz az én sáfárom. Mondá pedig a sáfár magában: Mit csináljak, mert uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem tudok, koldulni szégyenlek. Tudom, mit tegyek, hogy mikor elmozdít a sáfárságból, befogadjanak engem a házaikba. Magához hiván tehát urának minden egyes adósát és mondá az elsőnek: Mennyivel tartozol uramnak? Az egyik pedig feleié: Száz csöbör olajjal. És mondá neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar és irj ötvenet. Azután kérdé a másiktól: Hát te mennyivel tartozol? Az pedig feleié: Száz köböl búzával. Mondá neki: Vedd elő adósleveledet és irj nyolcvanat. És dicséré az ur a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett, mert e világ fiai okosabbak a maguk nemében a világosság fiainál. Én is mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor elmúltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. SZENTBESZÉD A hűtlen szolga története nem ritkaság ma sem az emberek között. Csodálatos, mily kitünően ismerte az Ur az emberi természetet, hogy példája ma is éppen olyan friss és találó, mint volt abban a korban, amikor az emberi élet, a társadalmi berendezkedés sgészen más volt. Tudjuk, hogy az Isten saját szolgálatára rendelt bennünket. Ez a hosszú szolgálat nincsen évek-A hűtlen szolga hez kötve, hanem kezdődik attól a pillanattól, amikor az ember öntudatra ébred, és tart egészen a sírig. Az isteni szolgálatnak megvannak a maga törvényei, belevésve az emberi természetbe s lefektetve a tízparancsolatnak az emberi életet szabályozó pontjaiba. Hányán, de hányán hágják át a mai napon ezeket a parancsolatokat! Bármerre nézünk ma a világban, bármilyen országbeli, bármilyen foglalkozás beli embereket nézünk, szomorú szívvel kell tapasztalnunk, hogy egyre kevesebb azoknak a száma, akii az isteni parancsolatokat betartják és egyre töbl azoknak a száma, akik bármilyen áron, lelkűk tisz taságával nem törődve, semmiféle eszköztől nem riadnak vissza, hogy a saját múló földi életüket gyönyörűségben töltsék. Mi a jelensége a vallásnak és az Ur tanításánál a földi sáfárkodásra vonatkozólag? Hol kezdődik i vallásnak irányitó és befolyásoló szerepe? Nem is hinnök, milyen hihetetlen korán! Az em béri élet legkezdetén. A kis iskolások ülnek a padok ban és amikor az egyik közülük a földre pillant, ész reveszi, hogy ott egy pénzdarab fekszik. Nem nagj össze, mindössze egy “nikli”. Ez a nikli a Jancsi gyereké volt, akinek a mamája uzsonnára adta, de előadás közben elejtette és nem vette észre. A pénz otí fekszik a Pista gyerek lábánál, aki le is hajol érti s felveszi. Senki sem látta ezt a mozdulatot, mindenki az előadást figyelte. Pista gyerek lelkében a gondolatok körben futnak. e, hiszen senki sem tudja, hogy a pénz nálac van. Milyen szép nagy adag fagylaltot lehet ezéri kapni ... De ugyanakkor egy másik hang is meg szólal a fiatal lélekben: Te Pista, mit mondott a tisztelendő ur az iskolában? Mit mondott az édesanyád odahaza? . . . Pista erre nagyot sóhajt, mint a bír-Egy U-2 repülőgép roncsai Uvalde, Tex. közelében. A gép, amely ugyanolyan, mini amelyel a szovjel Szverdlovszk feleli lelőll, szolgálati repülésen volt nagy magasságban. Pilótája ejtőernyővel megmenekült. Magyar hazafiak vére folyt el 165 év előtt a budai Vérmezőn (Folytatás a 2-ik oldalról) gott, az öreg még erősebben remegett és igy elvété a másodikat is, csupán az ál lát seb-, zé meg. Úgy bírt végezni vele, hogy harmadszorra, reszelgetve vágta le a nyakát. A sokaság morgott és kiáltozott a vén bakó csak állt, a szája mozgott, akár a nyulé, térde megroggyant, majd élésé. Láták ezt az urak és nem engedték tovább nyiszálni, unokáját a pelyhesállu egri hóhért rendelek elő. Elfordulék, mert nem magyarnak való ilyen gyász és gyilkolás. Akkor látom a papot: magakivül hever a füvön. Kapitány ur, Pletz gyorsan elébe álla, hogy többé semmit se 'áthasson, de a gróf addigra nár halva volt, elvivék testét, homokot hazának és szétszór ák a vérhelyen. A másik:a nem soká várónk, már jőve s a szép ifjú ... — Szentmarj ay . . — fuott a vér, hütlenkedve, Bat;ányi arcáról. —A szép ifjú, mig csak a izékhez nem éré, fütyülte a Tancus marsot, de már nem régig. Nyugalommal leüle és nagában mormola valamit alán imádkoza, vagy károm coda, mikor a fiatal hóhér egy csapásra leüté fejét. Szépen halt — suttogta íz élő fogoly. — Most a kapitány álla r izék mellé — folytatta Miíály. — A pribékek alig köözheték meg, nem akará negengedni. Előbb megped•é szép, hosszú bajszát és ísak akkor tartá cda a kezét. Vlegkötözék. A hóhér nagy csapással vévé el fejét, a szék is feldüle, magával rántá az ?rős test. — Laczkovics úgy veszett d, amint élt. Vadul, keményen, katonásan. — A viceispán lépe ezután i carréba. Megismerő az 'gyik katonát a sorban, földie volt. Megállt és feléje zólt: köszöntsd hazám fiait, leszóld el nékik, mint haltam neg. Ne higgyék, hogy gonosztevő valók. Szándékaim ók és tiszták valónak. Az gazság áldozatj aként halok neg.-— Hajnóczy úgy múlt ki, nint Szókratész — révül maja elé a költő. — A legjobb tej volt közöttünk. — Szédült :s émelygett, amikor a katona az utolsó jelenethez ért: — Végre hozók a papot. Már reggel sem vala egészen eszénél. Midőn a börtönben öltözék, azt kiváná, engedtessék meg néki, hogy hálósipkában és harisnyában mehessen.. Nem engedők és ezért panaszkcda. Nagy bajjal vonák a székhez. Ott beköték szemét. A hóhérlegény tartá a kendő végét, de az a kopasz fejéről lesiklott. Soha nem feledem az arcát, azt hiheté, hogy grácia érkeze a császártól, az öröm mosolyával pillanta körül, de csupán a hóhér felemelt pallosát látható. Szemét rögvest újra .beköték és feje repült. — így végzé rejtelmes és BUDAPEST. — A Népszava iskolai riportjából a könynyenhivő olvasó (amilyen Budapesten mostanság elég ritkán akad) megtanulhat egyetmást a szerelemről. Például azt, hogy a szerelem nemcsak a fiatalokat boldogítja, hanem a kommunista pártot is gazdagítja, Világosan kitűnik ez abból, hogy a Kossuth Zsuzsáról elnevezett leánygimnázium 17 éves harmadikos tanulója, a csinos Ilonka, a szerelem szivárványhidján át jutott el az egészséges marxista világnézethez. Ez a felette érdekes eset úgy kezdődött, hogy Dr. Ibos Ferencné osztályfőnöknőt felháborította és nyugtalanította Ilonka cinikus viselkedése és még inkább az, hogy amiről az osztályban viták folytak, hidegenhagyta Ilonka eszét és szivét. Az osztályfőnöknő maga elé citálta Ilonka édesanyját és elbeszélgetett vele ezekről a jelenségekről. Kiderült, hogy Ilonka viselkedése a szülők negativ nézeteit tükrözte. Ezt persze magyarul is lehetne, sőt kell is mondani, mert az amerikai újságolvasó nem ismeri a kommunista irógépkopogatók nyaka tekert magyartalan magyarságát. Nos, “negativ nézet’’ azt jelenti, hogy Ilonka nem vette be a marxista-leninista-sztalinista-kruscsevista maszlagot és a szemükbe nevetett azoknak a bakfisoknak, akik pattogtatott kukorica helyett megemésztetlen vonalas frázisokat majszoltak hangosan csámcsogva. (A “vonalas” nagyszerű életét a magyar jakobinusok papja, köztársaságról álmodó izgatott szellem, tudósok társa, nők imádója, az ember és polgár jogainak magyar hirdetője — hunyta be szemét a fogoly. — Jobban kimerült, mint az agg budai hóhér ügyes unokája ma reggel a Generális-réten. * “Másnap a vérhelyen rózsa virított. Valaki rózsákat ása le ott csuprokban” — irta később Kazinczy. Szellemük és szándékuk parázslóit a nép emlékezetében, de testük jeltelen gödörben pihent, majd másfél századon át. szó a jelenleg érvényben levő, mindenkire nézve kötelező kádárista nézeteket jelenti.) A mama nem is titkolta, hogy Ilonka iskolai magatax-tása az otthoni negativ nézeteket tükrözte. De, nehogy meggyűljön a baja az állambiztonsági rendőrséggel, mentegetőzött, hogy ő Ilonkáját mindig nógatja, hogy alkalmazkodjék. — Ahá! — kiáltott fel Dr. Ibos Ferencné. — Itt a hiba! Maga a lányát tulajdonképpen alakoskodásra, hamisságra biztatja! A mama ezt természetesen, vagy talán nem is természetesen, hanem kötelességszerüen belátta és Ígéretet tett az osztályfőnöknőnek, hogy levonja ennek a beszélgetésnek tanulságait. Néhány héttel később a mama felkereste az osztályfőnöknőt és örömmel újságolta, hogy Ilonka beleszeretett egy csinos, kedves, okos, haladó gondolkodású, (vagyis hithü kommunista) egyetemi diákba és arra kérte udvarlóját, hogy napi sétáik alkalmával legalább negyedórás szemináriumot tartson neki a vonalról és az okos viselkedésről. — Nagyszerű! — kiáltott fel lelkesülten Dr. Ibos Ferencné. — Ilonka most már biztosan fel fog hagyni az iskolai közösséggel szembeni passzivitásával. (Magyarul: Nem fog többé a szemükbe nevetni a kommunista frázisokat fogaik közt pattogtató iskolatársainak.) Ezentúl Ilonka csak befelé fog nevetni. Nevetni fog azokon, akik azt hiszik, hogy a negyedórás politikai szeminárium a szerelem legédesebb ajándéka. A mama szavaival: okosan fog viselkedni. “Ne szólj, szám, csókolj meg, kedvesem . . HAVANA — Castro kijelentette, hogy nem szándékozik elkobozni Ernest Hemingway amerikai iró kis farmját. Különben is, tette hozzá, azt éh határozom meg, hogy ki amerikai. mzó, aki éppen befejezte a küzdelmet. Vallásos lelte legyőzte a rossz gondolatot és előrehajolva meglöki a hátát Jancsinak: Te Jancsi, leejtetted a pánidét! Hányszor marad el ez a hátbabökés az életben nanapság, különösen a felnőttek között, akikre köz)énzek vannak bízva. Ki tudja, mi történik a falak nögött, ahol senki sem lát semmit, ahová nekünk, igyszerü embereknek nincsen betekintésünk, de ha mlna is, mit értenénk meg abból a szövevényes számömegből, abból a még szövevényesebb könyvvezetésből, ahogyan az üzleti manipulációk írva vannak. A hűtlen sáfánt előbb vagy utóbb eléri az Ur feze, akárhogyan is bujkál és jaj neki! ILONKA OKOSAN FOG VISELKEDNI Pünkösd után 8. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 14 rész, 58. Az időben látá Jézus a nagy sereget és könyörüle rajtok s meggyógyitá betegeit . . . Beesteledvén pedig, hozzá jövének tanítványai, mondván: A hely puszta, az idő már elmúlt, bocsásd el a sereget, hogy a faluba menvén, maguknak eleséget vegyenek . . . Jézus pedig mondá nekik: Nincs szükség elmenniök, adjatok ti nekik enni . . . Feleiének neki: Nincs itt csak öt kenyerünk és két halunk. Jézus mondá nekik : Hozzátok ide nekem azokat. S miután meghagyta, hogy a sereg letepedjék a szénára, vévé az öt kenyeret és a két halat és az égre tekintvén, megáldá és megszegé és a tanítványoknak adá a kenyereket, a tanítványok pedig a hatalmas seregnek. És evének mindnyájan és megelékedének. És a fennmaradt hulladékokból tizenkét kosárral szedtek össze. Akik pedig ettek, azoknak száma mintegy ötezer férfi volt, az asszonyokon és gyermekeken kívül. És mindjárt kényszerité Jézus a tanítványokat beszálíani a hajócskába és előre átmenni a tengeren, mig elbocsátá a sereget. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk Keresztelő Szent Jánosnak Heródes által a börtönben történt lefejeztetése után egy puszta vidékre, Julia Betszajdájába, Genezáret tavának keleti partjára, Filep negyedes fejedelem tartományába ment, aki jószivü uralkodó volt. Jézus hihetőleg cseleit akarta elkerülni, mert az ő órája még nem jött el. A népsokaság azonban ide is követte az Urat, aki, amint a népet látta, előlépett és könyörüle rajtok, mivel úgy voltak, mint a juhok pásztor nélkül és meggyógyitá betegeiket, akik hozzá mentek, vagy akiket mások vittek eléje. Miután pedig beesteledett, Jézushoz jövének tanítványai és mondván: A helyi puszta, az idő, az étkezés ideje már elmúlt, hogy ennyi népnek estebédet szerezni lehessen; bocsásd el a sereget, hogy a falvakba menvén, maguknak eleséget vegyenek, hogy éhségüket csillapítsák; mert reggel éhesen jöttek el hazulról, hogy te oktassad és meggyógyítsad őket: ennek folytán egészen estig éhesen maradtak. Jézus pedig mondá tanítványainak: Nincs szükség arra, hogy elmenjenek a falvakba, hogy ételt vegyenek, adjatok nekik ti enni. Krisztus ekképen előkészítette az utat a kenyérek megsokasitásának csodájához; — evégből a népet egészen estig visszatartotta, hogy annak elbocsátását kérelmezzék a tanítványok, akiknek ő megparancsolta, hogy a népnek adjanak enni, hogy igy innál szembetűnőbb legyen a csoda, mennél inkább átlátják a tanítványok azt, hogy szorult helyzetben vannak és hogy étel hiányában oly nagy néptömeget i pusztában megétetni nem képesek. Erre a tanítványok mondák Jézusnak: Nincs itt, csak öt kenyerünk és két halunk. A halak már meg voltak sütve és elkészítve eledelül. Krisztus Urunk pedig mondá tanítványainak: Hozzátok ide nekem azokat, hogy megáldva megsokasitsam. A lelki eledel után éhezők testileg is megelégitettek. így szolgál a természet a léleknek, ha ez az Igazi életre jut és testi szükségeink is fedezve lesztek, ha Krisztushoz ragaszkodunk. És a fennmaradt hulladékból tizenkét tele kosarat szedőnek, annak jeléül, hogy az Isten nem fösvénykedik az adomáayaiban. Az evők száma pedig ötezer férfi volt ... És mindjárt kényszerité Jézus a tanítványokat beszállni a hajócskába és előre átmenni a galileai tengeren, mig elbocsátá a sereget. A tanítványok csak nehezen váltak el Jézustól, ki elküldé őket, mivel félre kívánt vonulni, hogy egyedül, nyugodtabban és coganatosabban imádkozzék, de másrészt azért, hogy gy könnyebben meneküljön a néptömegtől, amely őt Királlyá akarta megtenni. Az Ur Jézus Krisztus az öt kenyérnek s két haliak megsokasitása alkalmával hálaimádságot moniot t; — ezért kell okvetlen, hogy az asztali étkezés előtt és után mi is imádkozzunk. Pedig mily kevesen tartják meg napjainkban Jézus eme szép példáját. Ha eddig elmulasztottuk, fogadjuk meg erősen, hogy azután minden asztali étkezés előtt és után mádkozni fogunk. PARIS — Mivel tölti egy francia nő az életét? Az egyik nagy párisi lap körkérdésére befutott válaszok alapján, megállapították, hogy egy 70 éves francia nő 20 évet töltött el alvással, 16-ot szórakozással, 20-at munkával, 3-at a földalatti vasúton való utazással, 5 évet fésülködéssel és arcápolással, 5-öt evéssel, egy évet pedig — telefonálással. ATHÉN — “Sértések gyűjteményét” állították össze az athéni telefonközpont női alkalmazottai: 9357 különféle gorombaságot jegyeztek fel, amelyeket a telefonálók vágtak a fejükhöz ...