A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-16 / 49. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 49. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság. Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VOL. 40. ÉVFOLYAM SZOVJET OLAJNAK SZAGA VAN RÓMA — A szovjet évről évre egyre több nyers­olajat szállít az ENI olasz állami olajmonopolválla­­latnak, éppen úgy mint más nyugateurópai országok­nak. Nemrég Enrico Mattéi, az ENI igazgatója, Moszkvával megállapodást kötött, amely szerint a szovjet négy év alatt 12 millió tonna olajat szállít s ennek fejében Olaszországtól kap csővezetékeket, pumpákat és más csővezeték felszereléseket és mügu­­mit. A szovjet csővezetékeket készít nyugat felé s ezek végállomásai Lengyelországban, a keletnémet szovjetzónában és Csehszlovákiában lesznek. Az olasz monopólium az orosz nyersolajat hor­­dónkint körülbelül 1 dollárért kapja, mig a közel­­keleti olaj ára, amerikai és angol vállalatoktól, 1 dol­lár 65 cent. Az amerikai és angol olajérdekeltségek érthetően nyugtalanok az orosz- verseny miatt. Az egydolláros ár az oroszok legalacsonyabb ára. Ma­gyarország és a többi orosz gyarmatok magasabb árat fizetnek az orosz anyaországnak. Világos, hogy az orosz nyersolajnak politikai szaga van. Nyugat- Európában az olcsó árral károsítani igyekeznek az oroszok az amerikai és az angol olajtársaságokat, a csatlósországokat pedig uzsoraárakkal kizsákmá­­nyolják. ---------------­Franciaország a rakéta klubban Miközben a markával, öklével és cipőjével dö­römbölő moszkvai kényur, az ukrajnai és budapesti hóhér, teljes lefgyeverkezést javasolt és örök béké­ről fecsegett, De Gaulle csendben előkészítette Fran­ciaország belépését a rakéta klubba. Ami azt jelen­ti, hogy Franciaország megkezdi az atombombás fegyverkezést, atombombás rakéták gyártását, egy atomhajtásos és atombombás tengeralattjáró építé­sét. Az 1961 évi költségvetésbe egy billió dollárt ál­lított be az első négy évi program költségeire. A parlamentben bet héten folyt a vita a prog­ram célszerűségéről, a szenátus kétszer elutasította De Gaulle javaslatát, de a képviselőház most törvény­­nyé emelte, meglehetős számú ellenzéki szavazatok ellen. A program célja, hogy Franciaországnak is módjában legyen szovjet atombo.mbás rakéta fenye­getőzésekre hasonlókkal felelni. A francia atombom­ba fegyverkezés szükségessége megmutatkozott 1956 őszén, amikor Amerika az Egyesült Nemzetek szer­vezetében szembe szállt saját szövetségeseivel, az an­golokkal és franciákkal és a szuezi támadás abbaha­gyására szorította ezeket a szövetségeseket. Akkor Kruscsev egészen felesleges módon az amerikai nyo­másra, amellyel egyetértett, még rátromfolt azzal, hogy atombombazáport fog zúdítani Londonra és Pá­­risra. De Gaulle logikusan gondolkodik: Ha az álnok moszkvai békepropagandista még ily esetben is atom­támadással fenyegetőzik, Franciaországnak módja kell legyen visszafelelésre és szükség esetén vissza­­lövésre. ---------------­AMERIKA SEGÍT WASHINGTON — A világbank és néhány nyu­gateurópai ország, valamint Amerika 300 millió dol­lár kölcsönt ad Jugoszláviának, hogy lehetővé tegye a Tito által tervezett pénzreformot. A terv lényege az, hogy a dinárt csaknem minden téren (külkeres­kedelem, turistaforgalom, stb.) valódi értéke szerint váltják át külföldi pénznemekre, nem pedig a mos­tani többféle hamis átszámítási árfolyam szerint, így Jugoszlávia lesz az első kommunista kormány­zat alatt álló ország, amelynek pénzét külföldön ven­ni és eladni, cserélni lehet. És ez lehetővé fogja ten­ni azt is, hogy Jugoszlávia belépjen az európai általá­nos vámszerződésbe, az európai nyugati gazdasági közösségbe. NEW DELHI — Amerika 114 millió dollár köl­csönt ad Indiának és ezt a közeljövőben még megtold­ja, úgy hogy India összesen 423 millió dollár hitelt kap, főleg iparfejlesztési és más beruházásokra: vé­dőgát, lokomotivok, acél és acéltermékek. A hitel egy részét magánvállalatok kapják üzemek létesítésére. PENNSYLVANIAI ES 0HI0I OLVASÓINK FIGYELMESE! Kérjük e két államban lakó előfizetőinket, hogy a jövőben az előfizetéseket közvetlenül a Jó Pásztor kiadóhivatalába szíveskedjenek beküldeni. A cim: 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio. Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend Elvitte az áradat. — San Franciscóban összeomlott az úttest és a kárt sokezer dollárra becsülik. A kér­dés most az, hogy a házak lakói miképen hozzák ki autóikat a garázsból? ELREPÜLT AZ AUTÓ - KI TUDJA, HOL ÁLL MEG? 110,009,000 AUTO FOG HALADNI PARTTÓL PARTIG Ma még csak 73 millió au­tó van Amerikában, személy­autók és teherautók, trailerek és autóbuszok. Sok, de lesz még több is. Majdnem két­szer ennyi lesz 15 éven belül. Az országos és állami illeté­kes hatóságok becslése sze­rint 1975-ben 110,000,000 gu­mikerekű jószág fog szalad­gálni eszeveszett sebességgel az . országutakon, amelyeknek építése már ja­vában folyik. Amikor a nagy útépítési program befejező­dik, majdnem minden 50,000 lakosú vagy népesebb várost expressz ut fog összekötni. Expresszen hajtanak majd az emberek közeli és távoli vá­rosokba leállás nélkül. Vagy akár parttól partig száguld­hatnak a kocsik leállás nél­kül. -Mert a hajtó ha felnéz, csak kék eget fog maga felett látni, zöld lámpát nem lát. Mert ahol nincs piros lámpa, ott nincs szükség zöld lámpá­ra sem. Szabad az ut, New Yorktól Los Angelesig egy ro­hanásban, feltéve, hogy kifut­ja a gazolinból ... A nagy országutépitési pro­gram premiérje 4 évvel ez­előtt volt. Úgy kezdődött, hogy az országos kormány és az államok fifty-fifty alapon finanszírozták első és másod­osztályú országutak és átme­nő városi utak építését. Az­tán 1956 nyarán a kongresz­­szus megszavazott egy uj, ex­pressz országút tervet és en­nek építési költségeiből az or­szágos kincstár 90 százalékot fedez, az államokra csak 10 százalék esik. Építenek 41,000 mérföld hosszúságban expressz or­­utakat. Az építési költség mérföldenkint egymillió dol­­lád. Fizeti . . . Rosszul mond­tuk. Nem az országos kincstár és az állami financminiszte­­rek fizetik a milliókat és a billiókat, hanem Mr. és Mrs. Automobilista törleszti le ezt a rengeteg árat centenkint, gazolin adóval. Az a gazolin adó csak pár cent és azért az automobilista már most kap, évről-évre hosszabb távban, oly nagyszerű utakat, amelye­ket 1975-ös standard szerint építenek, amelyek tehát két­­szerannyi autót bírnak el a hátukon, mint amennyi ma az országbon futkároz. Mr. és Mrs. adófizető per­sze nemcsak az útépítési költ­ségeket — hogy úgy mond­juk: a tiszta építési költsége­ket — fizeti meg, hanem fizet egyúttal svindlereknek, meg­vesztegetett hivatalnokoknak és megvesztegető vállalkozók­nak, fizet mérnöki hibákért, illetőleg azok kikorrigálásá­ért, fizet kapzsi telektulajdo­nosoknak a méregdrága áron kisajátított birtokrészekért is. Egyszóval: mellékkiadások is vannak ily nagyarányú vál­lalkozásnál, Például: Az út­kereszteződéseknél a super­highway fölé épített hidakról kiderült, hogy nem elég ma­gasak ahhoz, hogy alattuk át tudjanak haladni hadiszeke­rek, melyek atombombás ra­kétákat hordanak a hátukon. Mire ezt a baklövést felfedez­ték, már nyolcszáz hid készen volt s az uj hídépítési mun­kák 176 millió dollár külön kiadást okoztak. Ha ezen a ponton megáll az olvasó lélekzete, megnyug­tatásul hozzá kell tennünk, hogy általában a nagy prog­ram kifogástalanul halad elő­re, a legtöbb eddig elkészült országút prima minőségű, ke­mény, mint a gránit. Megéri a 4 cent országos gazolin adót és a 4 vagy több cent állami ráaadás-adót. KATONA VIRTUS HANAU, Németország — A német polgári és az amerikai katonai rendőrség több bárt és korcsmát amerikai kato­náknak tilos helyekké nyil­vánított, mert gyakoriak vol­tak az amerikai-német vere­kedések. Ha nem javul a hely­zet, a virtuskodó amerikai ka­tonákat kitiltják a város ösz­­szes bárjaiból. GYŐZÖTT A SZOVJET Moszkvában három héten át titkon tanácskoztak a kommunistadiktátorok és kádárjánosok, 81 kom­munista párt kisébb-nagyobb nagyjai, a legközelebbi feladatokról. A fő kérdés az volt, hogy a moszkvai vagy a pekingi hitvallást kövesse-e a világkommu­nizmus. A kínai kommunisták azt hirdetik és köve­telik, hogy a kapitalista világ ellen fegyveres erő­vel kell fellépni, atombombás háborút is meg kell koc­káztatni. De atombombás rakétáik ma még csak az oroszoknak van, igy hát a háromhetes konferencia eredménye előrelátható volt: “győzött Moszkva poli­tikája és programja, amelynek neve “békés együtt­élés” és célkitűzése a “kapitalista-imperialista ször­nyetegeknek” nem lelövése, hanem megfojtása. Ez a fogalmazás holmi újságírói frázisnak tetszik, de nem az. Csakugyan, a szovjet politika számot vet atom­bombás háború céltalanságával s ennélfogva valószí­nűtlenségével és öngyilkos háború helyett inkább a rakétás fenyegetőzés és a gazdasági nyomás módsze­reit alkalmazza. A szovjet gazdasági rendszernek lé­nyege az, hogy a nép munkájának gyümölcséből csak kis részt juttatnak a népnek, a kizsákmányolt nép­nek, az oroszlánrészt befektetik nehéziparba és fegy­verkezésbe és ugyanébből a többletből, melyet a nép­től elvonnak, segítséget nyújtanak elmaradott ázsiai, afrikai és délamerikai országoknak, azzal a már Le­nin által kidolgozott munkaprogrammal, hogy a gaz­dasági befurakodás után idővel a politikai fennható­ság és a kommunista rend bevezetése következik. Mi­kor ennek ideje elkövetkezik, a Nassereket, Castro­­kat, Nkrumákat éppen úgy agyonlövik, ahogyan a moszkvai pártiskolában alapos kommunista kikép­zésben részesített Nagy Imrét agyonlőtték, amikor nemzeti öntudatra ébredt s ennek megfelelően le akarta rázni népe szovjet bilincseit. Győzött a szovjet — egyelőre Moszkvában csak a kínai kommunisták felett, akik orosz atombombás rakétákkal álmodtak, mint tűzzel játszó kamaszok. péntek, 1960 december 16. Hírek a világ minden részéből TAIPEI, Formosa — Amerika feladja, odadob­ja Formosát a kínai kommunistáknak? Nem való­színű. Amerika 40 millió dollár kölcsönt adott a for­­mosai nacionalista kormánynak egy óriási védőgát építésére. A Tacsia folyó gátja 782 láb magas lesz, az egész építési költség körülbelül 110 millió dollárt fog kitenni. Ez a gát lesz a Távol-Kelet leghatalma­sabb gátja s az itt termelendő vizierő nagyfokú ipari fejlődést fog lehetővé tenni. BONN — A nyugatnémet országos orvos szö­vetség lebeszéli a diákokat az orvosi pálya választá­sáról, mert az országban túlsók orvos van. DZSAKARTA, Indinézia — A főbiróság meg­erősítette Allen Lawrence Pope amerikai pilóta ha­lálos Ítéletét. Pope 1958-ban az indinéziai felkelők oldalán harcolt és bombákat dobott le. Halálos Ítéle­te jogerős lévén, már csak Szukarno elnök kegyelme mentheti meg az életét. LONDON — Január 29-én beszünteti megjele­nését a Sunday Graphic nevű, 45 év előtt megalapí­tott vasárnapi újság. Kanadai kiadója közli, hogy fi­nanciális nehézségek miatt képtelen a lapot tovább fenntartani. 1957 óta 42 angol lap szűnt meg — leg­többje az előállítási költségek folytonos emelkedése miatt. A SZOVJET JOBBAN ÉRTI... A szovjet teljes erővel behatol Afrikába, az uj független államok életébe. Ennek módját, jelentősé­gét és veszélyét megértjük, ha alaposan szemügyre veszünk egy példát: Guinea példáját. Guinea francia gyarmat volt s amikor De Gaul­le elnök az afrikai gyarmatok népének népszavazás utján módot adott arra, hogy a francia közösség­ben vagy azon kívül függetlenséget' nyerjenek, a gyarmatok népei egy kivétellel úgy döntöttek, hogy függetlenek akarnák lenni, de egyúttal a nagy fran­cia népcsaládnak tagjai akarnak lenni. Egy kivétel volt: Guinea az elszakadás mellett döntött. Guinea szegény ország, koldus ország. Kézből a szájba — ez az élet rendje ott. Tőke, amivel ipari üzemeket lehetne megnyitni, nincs. Egy garas sincs. Ipari tőkének kívülről kell jönni. A szovjet rohant ipari tőkét, technikai segítséget Ígérni, mihelyt a függetlenséget proklamálták. A nyugat tétovázott. A franciák haragosan elfordultak a család hűtlenné lett tagjától. Amerika várakozott: majd meglátjuk, merről fuj a szél, merre kacsintgat Touré, a Moszk­vát és Pekinget megjárt köztársasági elnök, aki a franciát jobban gyűlöli, mint az ördögöt . . . Touré elnök most bejelentette, hogy egy három­éves terv keretében 156 millió dollár befektetéssel iparosítani fogják az országot. Ami tőke és technikai tudás szükséges, azt Oroszország, Kina, Lengyelor­szág, Magyarország, a keletnémet szovjetzóna, Cseh­szlovákia és a szovjettel kacérkodó Ghana afrikai köztársaság fogják nyújtani. Valamicskével részt­­vesz a segítésben Nyugat-Németország is, 11 millió dollárral. Eszerint Guinea gazdasági felépítése nagyrész­ben kommunisták müve lesz. Miért fordult Guinea kormánya elsősorban kommunista kormány okhoz? Touré elnök azt mondja: Először is, ezek az országok ajánlották fel elsőnek a segítést, másodszor, mert kommunista országok is a semmiből indultak ki, mint mi, tehát legjobban értik a mi problémánkat. (Ez persze nem igaz, de ne vitatkozzunk.) És hozzátette a kommunistabarát államfő, hogy ők, mivel szegé­nyek, akárhonnan elfogadnak segítséget, feltéve, hogy az nincsen politikai feltételekhez kötve. (Ez tá­jékozatlanság jele; tudvalevő, hogy az orosz vagy csatlós segítség végcélja a szovjetizálás.) Már októberben működésbe lépett Guinea or­szágos repülőállomása. Van már öt orosz repülőgép, egyik Touré elnök személyes repülőgépe, Kruscsev személyes ajándéka. Conakry főváros kövezetlen ut­cáin cseh Skoda és orosz Moszkvics autók döcögnek. Fogyasztási cikkek a csatlós országokból jönnek, hol még mindig sok “hiánycikk” van. Közben szükség­leti cikkek jönnek kisebb mennyiségben a Nyugatról is, főleg Nyugat-Németországból és Angliából. Nem­sokára lesz Guineában Pravda is; a nyomdagépeket Lengyelország szállítja. A földméréseket, természeti kincsek felkutatását magyar és csehszlovákiai gépek­kel végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents