A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-12-16 / 49. szám
2*- Oldal á JÓ PäSäTOk A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERDj Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY _ Szerkesztő.,ég és kiadóhivatal — Publication Office 173« EAST 22nd STREET Cl EVELANI5 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 i)'Ó Ei OFIZETÉS! dijakT subscription rates. érre __________________$6.00 ! One ¥ ear _______ _______$6.00 '*• évre ' $9.501 Half Year $3.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio Mig egy polgári csoport pénzt gyűjt hazatérő autó soktól New Orleansban, hogy ezzel támogassák a tisztán fehér magániskolákat, a 6 éves Ruby Nell Bridges, mosolyogva vár az ajtóban, hogy visszamenjen az egyesitett William Frantz elemi iskolába. MAGYAR ORVOSPROFESSZOR KORONÁS PACIENSEI Dr. Politzer Ádám ,a világhírű fülgyógyász, aki Albertin (Pest megye), 1835-ben született és Magyarországon nevelkedett, 1861-ben már a bécsi egyetem magántanára, 1870-ben rendkívüli, 1895-ben pedig nyilvános tanár lett. A világ számos egyetemének diszdoktora, tudományos akadémiák disztagja volt. Igen sok magas kitüntetésben részesült és zsidó volta ellenére a Krisztus-rend és a Szent Anna-rend lovagja is volt. Fülbaj ellen kezelte I. Ferenc Józsefet, Edward angol királyt, operálta az orosz cárt, XII. Leo pápát, a belga királyt, a spanyol trónörököst. :fs $ í|í NEM NYUGSZIK A bolsevista világ boszorkánykonyhájában, Moszkvában, uj maszlagot főznek. Miután Kruscsevnek Kongóban nem sikerült kommunista kormányt alakítania, most azon fáradozik, hogy növelje a káoszt, a zűrzavart. A latin-amerikai államokban napmint nap újabb lázadást szit a fennálló rend ellen. Minden módon megnehezíti Nyugat-Berlin életét. A leszerelési tárgyalásokat zsákutcába kergeti. Polipkarjaival átfogja a világot és igyekszik nyugtalanságot kelteni, hogy az idegbajba hajszolt embereket végül is a maga hatalma alá gyűrje. Legújabban azt követeli, hogy az Egyesült Államok ürítse ki Délkoreát, Imperializmusról szónokol, a szabadságról harsog, kilométer hosszúságú frázisokkal igyekszik bizonyítani, hogy Amerika elnyomja a függetlenségre vágyó népeket. Még mindenkinek élénk emlékezetében vannak a délkoreai események. Amikor a nép Sygman Rae lemondását követelve tüntetett a főváros utcáin, az amerikai csapatok lábhoz tett fegyverrel szemlélték az eseményeket. Tiszteletben tartották a nép követeléseit, jogait. De vájjon ugyanúgy járt-e el a szovjet a magyar szabadságharc idején? Kivonta-e csapatait, amikor a magyar nép egységesen a szovjet megszállás ellen foglalt állást? A magyar szabadsághősök vérükké' pecsételték meg ezt a követelést. Megdöntötték a kommunista csatlósok uralmát, uj kormány alakítottak, amely mögött ott állt az egész ország. A szovjet imperializmus azonban gyarmatának tekintette1 a kis Magyarországot és tankjaival, túlerejével a föld1 re tiporta a magyar szabadságharc kibontott zászlaját. A nyugati világ gátjai előtt megtörik ez az uj szennyes áradat is. A frázisoknál sokkal hangosabbar és meggyőzőbben beszélnek a tények. A függetlenség — a marxi szótár szerint — rabszolgaságot, a szabad ság béklyókat jelent. Délkorea népe nem kér az ilyer fajta “szabadságból”. És a nyugati világ nem hagyj: cserben azokat, akik — szerencséjükre — nem kerültek a szovjet gyarmatosítás hálójába. Nincs messze talán az az idő sem, amikor a rabszolgák is felsza badulhatnak . HIBA A SZÁMÍTÁSBAN Kruscsev azzal fenyegetőzött, hogy atombombái rakétákat zúdít Amerikára, ha bántani merjük Castrot. i\ a hower a durva moszkovita dörömbölőnek inéli.ósá'gl.eíjc.-vjn azt felelte, hogy Amerika sohasem fogja oitűrni, hogy a nyugati féltekén egy kormám - zat alakuljon, amely a világkommunizmus ellenőrzése alatt áll. Castro kormányzata ne ma világkommunizmus engedelmes eszköze a nyugati féltekén? Eisenhower elnök egymillió dollárt utalt ki a kuka menekültek segélyezésére, amely segítségre a menekülteknek azért van igényük, mert Kuba a világkommunizmus ellenőrzése és védelme alá helyezte magát. Tehát: bekövetkezett az, amit “Amerika sohasem fog eltűrni.” És ha bekövetkezett, mit lehet és mit kell tenni? Nem azt, amit a moszkvai dörömbölő haragjában Budapesten csinált. Hanem: az 1947 évi Rio egyezmény alapján össze kellene hívni az észak- és dél-amerikai külügyminiszterek konferenciáját annak megbeszélésére, hogy mily közös akciót indítsanak a békebontó kormányzat ellen. Kellene ... De nem lehet a latin-amerikai kormányokat ilyen konferenciára összehívni, mert Castro forradalma népszerű a latin-amerikai népek körében. A legtöbb közép- és dél-amerikai országban nagyon gazdag kisebbség és nagyon szegény nép van, diktatúra és osztályuralom. Az Egyesült Államok politikai-erkölcsi elve az, hogy mi nem avatkozhatunk be más országok belügyeibe. Ezért nem támogathattuk a kormányok ellen irányuló mozgalmakat, legalábbis nyíltan nem. A Kennedy kormányzat súlyos probléma előtt áll: Amerikának mindenütt a né^ pék oldalára kell állnia, szükség esetén a “törvényes” kormány ellen. Máskülönben Castro forradalma átterjed egész Dél-Amerikára. DOBOZY ÉS CIGÁNYAI A múlt század negyvenes éveiben, mikor a reformkor érzés- s gondolatvilágát kezdte áthatni egy erős demokratikus áramlat, a magyar népdal ezeréves fája egyszerre virágba borult. Amit azelőtt alig méltattak figyelemre, az egyszerű paraszti nótát igazi gyönyörűséggel hallgatják az ári szalonokban is. Terem a aóta minden bokorban; az Alföld buzavirágos mezőin hangoztatják az arató lányok, a Dunántúl szőlőhegyein vigan dalolják a szüretelők, az erdős bércek oldalán megszólaltatják a pásztorok furulyái. A zárosok szinházaiban azelőtt sohasem tapasztalt lelkesedést kelt egy-egy népdalnak felcsendülése; bálokban a néoi muzsika ütemeire járják a zerbunkos, palotás, csárdás neg az uj társas- vagy magántáncot. A hangversenytermekben, a klasszikus zene otthonaiban is megjelenik szerényen, de fergeteges tapsoktól isérve az eredeti, ősi, magyar zene. \ "MAGYAR ÁFIUM" Csakhamar megélednek a magyar muzsika már-már feddésbe vesző, régi tradíciói: a népdal cigányos előadása, a ajátos cifrázatok halmozása. 1 hangszeres zenénél a vonóik mellett a fuvó-hangszerek használata, trombiták, sípok, dobok, a “viola di gamba” (ez már eltűnt régi olasz hangszer) alkalmazása. Nemcsak a városokban, vidéki centrumokban alakultak kisebb-nagyobb cigánybandák, hanem egyes nemesi kastélyok zenekedvelő urai is tartottak maguknak külön cigányzenekazokat. Ezek állandó “kommenciót” kaptak a földesurtól és ennek fejében nemcsak minden ünnepies alkalommal .enélniök kellett a kastélyán, hanem mindig kéznél kellett lennie a bandának, vaí ahányszor uruk megkívánta a “magyar áfiumot” — a nótái Mivel akkoriban is gyakran volt bánatos a magyar vmber világa s igy sokszor és nagyokat szoktak búsulni bor fölött, ezek a házi cigányok megtanulhatták, hogy milyen az a magyar sirvavigadás. Pesten igen jó hírnevű zenekarok voltak. Ilyen volt a Morelli-féle, de ez inkább idegen muzsikát kultivált. A magyar zenének, főleg a népdalnak két kitűnő művelője támadt a negyvenes években: Egressy és Rózsahegyi zenekara. Egressy Béni, nagy tehetségű dalköltő, Egressy Gábor, a legnagyobb magyar tragikus szinész testvéröccse, 1844- ben alakított 12 tagú zenekart jónevü cigánymuzsikusokból. Benne volt a három Sárközi fiú, Dudás Károly, a dunaf öld vári jeles csárdás játszó, Rózsavölgyi kitűnő tanítványa, meg Farkas, a hírneves cimbalmos. A pesti sajtó meleg érdeklődéssel kiséri Egressy vállalkozását. Vackot. Imre elterjedt lapja, a Pesti Divatlap még azt is megírja, hogy az uj bandisták “lármásabb fúvó hangszereket is használandanak”. Ennek kihangsuly ozása azt is jelzi, mennyire kipusztultak lassanként a cigányzenekarokból a fúvó hangszerek, melyek pedig korábban rendes instrumentumai voltak a teljes cigányzenekarnak. Néhai Tóth Béla, aki sok egyéb közt ilyen kulturhistória apróságoknak is szeretett utána járni, írja, hogy a Bihari bandája ilyen teljes zenekar volt, a “vonósokon kívül valának benne flótáspk, klánétások, többféle trombitás, két sípos, — vagy táregatós — meg egy üstdobos is’ ... A vonósok közt volt mestere a viola di gambának is.” ÜSTDOB -r A CIGÁNYZENEKARBAN Az Egressy zenekar 1844 júliusában mutatkozott be a Szécbenyi-kertben és mindjárt meghódította a közönséget. Csak azt kívánta tőle egyik lap, hogy még több régi magyart és tiszántúli csárdást vegyen fel a műsorába. Rózsavölgyi Márk, a Petőfi megénekelte népszerű hegedüvirtuóz, már kissé bajosabban tudott zenekart szervezni. A hires “győri banda” néhány tagja hirdette ugyan, hogy újra szervezkednek és Rózsavölgyit kérik fel igazgatójuknak (ma úgy mondják: prímásuknak), de ez nem valósult még. Petőfi egy hírlapi nyilatkozattal veszi védelmébe Rózsavölgyi vállalkozását, melyre a Pesti Hirlap tudósítója kissé gúnyos megjegyzést kockáztatott meg. Nemsokára örömmel adja hírül a “Pesti Divatlap”, AMIKOR ÍN HOZZAD JÁRTAM ■ - ■ FRÁTER LORÁND NÓTÁIBÓL Amikor én hozzád jártam. Minden rózsa hajtott. Szerelemtől, boldogságtól Ragyogott az arcod. Haragudott az apád is. Veszekedett az anyád is. Mert a szived, hü kis szived Csak én hozzám hajlott. r hogy Rózsavölgyinek síké riilt társaságot alakítani amely hamarosan a Nemzeti Körben mutatkozott be nagy sikerrel. .Az öreg Rózsavöl gyi is együtt játszott a bandá val; még mindig elragadóan — mondja a referens. Rózsavölgyi-tanítvány volt Csőri András, aki elismert, jc bandát vezetett a Dunántúl Valami tartós alakulat külön ben egyik banda sem volt; az állhatatlan cigánynép jött ment egyik bandától a másik hoz, mindenütt és mindenko: elégedetlenül. A vidéki zenekarok köz legkiválóbb ebben az időben a Dobozy-féle debreceni, me lyet egy dúsgazdag földésur: Dobozy Károly szervezett, ta nitott és vitt országos körútra. FÖLDESURBÓL CIGÁNYPRÍMÁS Manapság még a leglelkesebb zenebarátok köréber sem nagyon sokan tudják, ki volt ez a Dobozy Károly. Ki váló ember volt. Ihletett zeneköltő, csodált hegedüvirtuóz, erős karakter, lelkes hazafi, akinek nem csekély szerep jutott zenénk kivirágoztatása körül. Sáros megyében, Eperjesen született 1817- ben. Dobozy Lajos, insurgens óbester volt az apja; édesanyja: lucskói Bánó Borbála. Apjától a muzsika szenvedelmes szerefetét örökölte. De örökölt tőle egyebet is: három uradalmat. Az apa ügyvédet vagy gazdát szeretett, volna nevelni a fiából, de ez csak a zeneművészetért rajongott. Különösen a magyar zenéért. Eleinte tetszett az apának látni fiában a zenei érzék korai megnyilatkozását, és jónevü zenemestereket tartott mellette. Károly már debreceni kis diák korában igen jól he gedült. A hires cigányprímás tói, az öreg Boka Andrástól tanulta a cigányos játszási modort, a sajátos fogásokat amiket ivadékról-ivadékra őriz meg a muzsikus cigány ság. De mikor az öreg Dobo zy azt látta, hogy fiát abc árdekli egyéb a zeneművé szeten kívül, felhasznált min den módot, hogy fékezze vagy korlátok közé szoríts: egyetlen fiának rajongó szén vedélyét. Hivatalosan pazar lónak nyilváníttatta fiát, de hamarosan megint csak meg békéit vele. Az öreg Dobozy 1842-ben elhunyt s a 25 éves korában magára maradt fiúnak müvészszenvedélyét sen ki nem korlátozta többé. Az örökös a dicsőséget hajszolta nem a vagyont, a gazdag föl desur nem a búzán kapott hanem a búzavirágon. Legel ső gondja az volt, hogy zene kart állított össze cigányzenészekből; ezeket oktatta, gyakoroltak, nyilvános hangversenyeket rendezett velük mindenütt a legnagyobb sikerrel. Azt beszélik iifelétek, Halovány az orcád. Nem veri föl a vén házat Kacagásod, nótád. Titkon sirat az apád is. Titkon sirat az anyád is. Ők már tudják, mi tépte le Arcodról a rózsát. KÜLFÖLDI KUDARCOK Mikor itthon már országszerte hírnevet szerzett és ismerték nevét mindenütt a kát magyar hazában, úgy találta, hogy e nagy művészi értékek számára meg kellene szerezni a legnagyobb mértékben a Amikor a nihilisták a cár ellen merényletet követtek el és füldobján át behatolt agyába e^y üvegszilánk, operálni kellett. Politzer tanárt hívták meg a műtét elvégzésére. Mivel tartottak attól, hogy odautaztában, ellene is merényletet követnek el, katonai különvonat ment érte. Politzer meglékelte a cár koponyáját és az operáció után, — minthogy a cár állapota igen súlyos volt — még két hétig mellette maradt. A két hét elteltével, amikor a cár már lábadozott, a professzor otthagyta mellette adjunktusát és egy ápolót és készült visszautazni. A bucsukihallgatáson a cár Íróasztalánál ülve, bekötött fejjel fogadta a tanárt. — Tanár ur! — mondotta a cár —, tudom, hogy életveszélyből mentett meg, kérjen ezért bármit tőlem, 1 annak teljesítését előre megígérem. — Felség! Lehetek nagyon szerénytelen? — kérdezte a tanár. : — Remélem nem a cári koronámat fogja kérni — felelte a cár. — Nerh, felség, — válaszolt a tanár. — Felséged- -élete veszélyben forgott és az én kezem mentette meg. Ez a kéz pedig egy zsidó keze. Ha az én hazámban is úgy volna, mint Felséged birodalmában, hogy a zsidók nem telepedhetnek le egyetemi városokban és nem ta- ; nulhatnak az egyetemeken, talán hiányzott volna a kéz, ‘ amely felséged életét megmentette. Az én kérésem, hogy ne hagyja üldözni birodalmában hitsorsosaimat és engedje meg, hogy a zsidók letelepedhessenek az egyetemi városokban és tanulhassanak az egyetemen. Ha én majd kivénülök és kihullik kezemből a szerszám, talán az ott tanulók egyike fogja felemelni és továbbfejleszti azt a tudományt, melyet — Isten segítségével — én alapítottam. | A cár arca a szégyentől elpirult. Csak biccentett és ezzel befejeződött a kihallgatás, amely után dr. Politzer tanár visszautazott Bécsbe. Egy hónap múltán megjelent a tanár lakásán a bécsi orosz követ és megmutatta a cári ukázt, amelyben megéngedtetett a zsidóknak egyetemi városokban való letelepülése és az egyetemeken való tanulás. Átadta egyben a cár élétnagyságu képét és a Szent Anna-rend brilliáns csillagát. # ífí # XII. Leo pápa súlyos fülbajban megbetegedett. Operációra dr. Politzert hívták meg, akit Rómába való megérkezésénél, a vasútnál egy bíboros és a pápa háziorvosa, a szintén zsidó dr. Nathan fogadott. Dr. Politzer tanár koponyalékeléssel operálta meg a pápát, kinek állapota igen súlyos volt és ezért a tanár fél éjszakákat töltött betegágya mellett, mely fölött egy szentkép függött. A pápa — látván, mennyiszer tekint a tanár a képre, megkérdezte ennek okát, mire a tanár azt felelte,, hogy mint műgyűjtő gyönyörködik a kiváló műremekben. A pápa a bucsukihallgatáson a reneszánsz egyik mestere által festett képet és a Krisztus-rend lovagke- - resztjét nyújtotta át a tanárnak. külföld elismerését és becsülését is. Dobozy bátran nekivágott a dolognak. Összegyüjött egy cigányokból és nem igányokból álló zenekart és negindult vele a külföld meghódítására. De még Becsen ■em jutott túl; nem tudni, mi kból. Az ilyen vállalkozásokak rendszerint több az iri- Tyük és megrontójuk, mint a óakarójuk. Dobozynak igylátszik — volt ugyan elegendő anyagi ereje, de nagyon kevés lehetett az embersmerete, ami pedig nagyon ’ontos tényezője a sikernek. Dobozy nem ismerte a csüg?edést és hamarosan megint összeszedett tizenhárom mursikust, győri cigányt és magyart, és újból utrakelt, hogy remzeti zenénket, táncunkat ás öltözetünket a maga valóságában a külfölddel megismertesse. Velük volt Fitos Sándor és Thury János, egy “könnyű” és egy “nehéz” magyar táncos. A többrendbeli magyar ruhákat Országh bécsi magyar szabó készítette a társaság számára. (FOLYTATJUK) DBÄGA BÜNPEIt LOS ANGELES — Dr. Bernard Finch orvos és a szeretője, Carole Tregoff januárban harmadszor fognak esküdtbiróság előtt állni, Mrs. Finch meggyilkolásával vádolva — a doktor mint tettes, a szeretője mint bűntárs. Az első és a második tárgyalás végeztével az esküdtek nem tudtak egyhangú verdiktet hozni. Ez a hosszú huzavona “drága mulatság”. A bünper költségei eddig 169,797 dollárt tettek ki s a januári tárgyalás a költségeket negyedmillió dollárra növelheti. Los Angeles adófizetői viselik a költségeket. PSZT! WASHINGTON — Szigorúan bizalmas! Hamarosan a légierőnek módjában lesz mübolygókról fényképfelvétele-; két készíteni Oroszország minden részéből. Ez nem a sokszor említett Samos mübolygó lesz, hanem . . . Szigorúan bizalmas!
