A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-12-09 / 48. szám
8. OLDAL A Jő PÁSZTOR Nagyböjt harmadik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Lukács 11 fej., 14—28. Az időben Jézus ördögöt üze ki, egy néma emberből. Mikor pedig kiment az ördög, megszólala a néma és csodálkozának a seregek. Némelyek pedig közülök mondták: Belzebub, az ördögök fejedelme által iizi ki az ördögöket. Mások meg kisértvén, égi jelt kérének tőle. Ő pedig látván gondolataikat, mondá nekik: Minden magában meghasonlott ország elpusztul s ház házra omlik. Ha tehát a sátán magával meghasonlott, miképen állhat fenn az ő ohszága? Mert azt j mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki az ördö- ■ göket. Ha pedig én Belzebub által űzöm ki az ördö- 1 göket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők lesznek a ti biráitok. Ha meg én Isten ujjával űzöm ki az ördögöt, bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Midőn az erős fegyveresen őrzi udvarát, békében van a tulajdonosa. De mikor nálánál erősebb jővén, legyőzi őt, minden fegyverzetét elveszi, melyben bízott és elosztja prédáját. Aki nincsen velem, ellenem vagyon és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, vizetlen helyeken jár, nyugalmat keresvén, de nem találván, igy szól: Visszatérek házamba, ahonnét kijöttem. Es odamenvén, kisöpörve találja azt és felékesitve. Akkor elmegyen és magához vészen hét más lelket, magánál gonosszabbakat s bemenvén, ott laknak és azon ember utóbbi állapota rosszabb leszen az előbbinél. Lön, pedig, midőn ezeket mondotta, felemelvén szavát egy asszony a seregből, és mondá neki: Boldog a méh, amely téged hordozott és az emlők, amelyek tápláltak. Ő pedig mondá: Sokkal inkább boldogok, akik az Isten igéjét hallgatják és megőrzik azt. SZENTBESZÉD A nagyböjt első vasárnapján Krisztus Urunkat t kisértések, a megpróbáltatások komor sziklás hegyén találtuk. A második vasárnapon az imádság, a megdicsőülés kedves és tisztult hegyére vitt fel bönnünket, hogy ott megtanuljunk Tőle imádkozni és egykoron Vele együtt megdicsőülni. A mai vasárnapon, a nagyböjt harmadik vasárnapján, Krisztus Urunkat ismét a földön találjuk, a bűnös emberek között, akikért a földre szállott s akikért szenvedni és meghalni jött a világra, hogy őket a bűnnek, az ' írdögnek a hatalmából kiszabadítsa és megváltsa. Ennek bizonyságául a mai evangélium elbeszé: lse szerint Krisztus Urunk ördögöt üz. Miután az ördögöt magától eltávolította és miután lelkét a Tá- Lor hegyén a megdicsőülés fehér fényében megfürösztötte, leszáll a bűnös földre, hogy hozzáfogjon isteni munkájához: a lélek megtisztításához, a lelkek megszenteléséhez. És mert ennek akadálya az ördög, Krisztus Urunk azzal kezdi isteni munkáját, hogy az ördögöt, a rossz szellemet kiűzi az emberből. A mi rossz szellemünk: a testiség, a tisztátalanság, a harag, az irigység ördöge, egyszóval minden, ami bennünket az Istentől elszakítani és a bűn szolgálatába állítani törekszik. Ez ellen a rossz szellem ellen kell nekünk folyvást küzdenünk. Krisztus Urunk kiűzte az ördögöt és ezzel megindította az ember megszentesülésének a folyamatát. Ámde Krisztus nemcsak maga űzött ki ördögöt, hanem abbeli hatalmát átadta az Egyházának. Ami természetes is, mert ha Krisztus Urunk azért jött erre a világra, hogy az embereket megváltsa, a bűntől és a büntetéstől és ha Krisztus Urunknak az volt a programja, hogy az emberek jók, szentek legyenek, akkor feltétlen gondoskodnia kellett egy oly szerről ,ami az embert meg bírja tisztítani a rossz szellemtől, az ördögtől s ami az embert képes megvédeni az ördög minden csalárdságával és hatalmával szemben. És Krisztus Urunk valóban rendelt egy szert Egyházának, mely szerrel mindenki győzedelmeskedhetik a rossz szellem fölött és kiűzheti magából az ördögöt. Ez a csodálatos szer, mely a lelket megtisztítja, megifjitja: a bünbánat szentsége, vagy mint köznyelven szoktuk mondani: a gyónás. ARABOK EGYMÁSKÖZT Damaszkusz, sziriai hatóságok újabb kém- és szabotázsszervezetet lepleztek le, amelynek tagjai Izráel és Jordánia javára kémkedtek és ezek megbízásából szabotázsakciókat hajtottak végre. Az El Aj um cimü lap szerint Homszban letartóztattak két jordáni fiatalembert. A foglyok részletes vallomást tettek arról, hogy milyen megbízásuk volt. Fontos iratokat koboztak el tőlük, amelyek azt bizonyítják, hogy ez a kémhálózat kapcsolatban állt Izraellel, hogy ott van a központja és hogy a két letartóztaotttnak közvetlen kapcsolata volt a jordáni királyi udvarral. Találtak náluk robbanószereket is, amelyekkel szabotázsakciókat kellett végrehajtaniuk. Macmillan angol miniszlerelnök "udvariassági látogatást" tett a Vatikánban. XXIII. János pápa az audiencia után úgy nyilatkozott, hogy Macmillan nagy ember, akit a szabadság, igazság és béke eszméi lelkesítenek. NAPOLEON MEGTERESE Augusztus 15, a mennybe felvett szűz Mária ünnepe, a franciák nemzeti ünnepe. Ezen a napon van Szent Napoleon napja és saját szava szerint ekkor született az első francia császár, Napoleon (az ajaccioi anyakönyv szerint ez tévedés). Mindenesetre sok éven át óriási ünnepségek voltak e napon Franciaországban. Ez az “ünnepelt” vérbe és gyászba boritotta egész Európát, féktelen hatalmi vágy lobogott benne, saját maga visszaemlékezései szerint hosszú ideig foglalkozott azzal a tervvel is, hogy a pápát leteszi és magát állítja oda az egyház fejének. 1815 után soha többé nem ünnepelték ezen a napon, sem más napon, az ezüst sasok porbahullottak, a nagy korzikai pedig Szent Ilona szigetén reménytelen rabságban élt. 'De nagy kegyelem érte öt itt: egész életén át gyakorlatilag nem volt keresztény, bár elvben nem volt ellensége a vallásnak, most ellenben lassan magába szállt és mélyen vallásos lelkűiét fejlődött ki benne. Környezetével sokszor beszélgetett vallási dolgokról, bár nagyobbrészt nem voltak hivők. Montholon tábornok, fogságának megosztója, jegyezte fel e beszélgetéseket. Egyizben például Krisztusról mondotta e szavakat: “Egyedül ő mondotta ki magáról teljes nyíltsággal: Isten vagyok! A történelem senkit sem ismer, aki ezt ily abszolút értelemben meg merte volna tenni. Nagy Sándor jelentette ugyan magáról, hogy ö Zeüsz fia, de egész Hellász kacagott ezen, a római császárok istenitése soha nem számított komoly dolognak a rómaiak szemében. És ime, egy zsidó, akinek történeti létezése jobban bebizonyított valami, mint minden kortársáé, az ácsnak a fia, kezdettől fogva Istennek ’ mondotta magát . . .” •Más alkalommal a bűnök bocsánatáról beszélt. “Nagyon szép dolog a bűnök megbocsátása. Ezért oly szép a keresztény vallás, és ezért nem szűnik meg sohasem”. Naponta olvasta Krisztus szavait az evangéliumokban és imádkozott. Pap azonban nem volt a szigeten. Évtizedekkel Napoleon halála után derült ki annak a története, hogyan került egy Vignali nevű derék pap a szigetre, s hogyan lett Napóleon lelkiatyja. Egy francia érsek Aix-les-Bainsben kúrálta reumáját, midőn egyizben haldoklóhoz hívták. Idősebb nő volt a súlyos beteg. Nagy áhítattal vette fel a szentségeket, az érsek pedig elcsodálkozott, hogy mekkora hit és a vallás milyen kimerítő ismerete volt ebben a nőben, egy francia generális leányában. Meg is kérdezte ezt tőle, és meglepő választ kapott. Tízéves leányka volt, amikor atyjával és anyjával együtt Szent Ilona szigetére került, édesatyja volt a császár szárnysegéde. Egy napon megszólította őt a császár és kérdezte, ismeri-e a vallást? Nem lepődött meg, mikor nemleges választ kapott, a leányka atyja és anyja hitetlen volt. Ettől kezdve hetenként többször maga a volt császár oktatatta őt a katekizmusra. Két év elteltével kijelentette neki: “Most pedig, kislányom, papot kérek ide a szigetre. Téged előkészít majd az első áldozásra, engem pedig a halálra.” Az első szentáldozás nagy ünnepélyességgel meg is történt. Nemsokára azután Napóleont is megtámadta a halálos kór. Szobája mellett a másik szobában oltárt állítottak fel, Vignali minden nap misét mondott, és majd min, den percét a haldoklóval fölötte. Egy idegennek, aki meg ítogatta őt, ezt mondotta a sászár: “Semmilyen gyógyzer már meg nem gyógyít ngemet, halálom viszont balsam lesz ellenségeimnek. Izerettem volna még látni feeségemet és fiamat, de leyen meg az Isten akarata.” Is egy keresztény filozófus Lyugalmával fűzte hozzá: Semmi félelmetes nincsen a lalálban, három hét óta itt ran a fejpárnámon és hamaosan legyűr már engemet.” lucsut vett környezetétől és ^jelentette: “Immár békében ragyok az egész emberi nemnél”. Másodszor is magához 'ette a szent utravalót, részeült a szent kenet szentségéin. Kezét összekulcsolva leíellte: “Mio Dio — Én Isteíem”, és visszaadta lelkét Te•emtőjének. Nagyböjt harmadik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Márk, 8, 34—38; 9. 1. Mondá az Ur: Aki engem akar követni, tagadja meg önmagát, és vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki életét meg akarja tartani, elveszti azt; aki pedig életét elveszti érettem s az evangéliumért, megmenti azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri és lelkének kárát vallja? Vagy mit ad az ember váltságul leikéért? Mert aki szégyel engemet és igéimet e parázna és vétkes nemzedékben, az ember fia is szégyenleni fogja őt, mikor eljő Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal. És mondá nekik: Bizony mondom nektek, hogy vannak némelyek az itt állók közül, akik nem Ízlelik meg a halált, mígnem meglátják az Istennek hatalommal jövő országát. SZENTBESZÉD Krisztus ugyan mindent megtett a mi üdvözitésünkre, de azért nem vagyunk fölmentve a kötelességtől, hogy annyit tegyünk, amennyit csak tehetünk. Amit mi megtehetünk, az magunk megtagadása és az élet viszontagságainak ellenszegül. Ebből kivetkőzni és ismeretünket, akaratunkat és cselekvésünket az isteni törvény szerint intézni: ebben áll az önmegtagadás. Mert mi haszna lesz az embernek abból, hogy a világ minden javait, gyönyöreit és tiszteletét megszerezte, ha emiatt önmagát veszíti el és lelke az örök kárhozatra jut? Mert a földi javakat, gyönyöröket és tiszteletet vissza lehet szerezni, de az egyszer elveszített lelket soha többé nem lehet visszaszerezni. BURGENLANDI EGYHÁZMEGYE BÉGS. — A Nyugat-Magyarországról az első világháború után kiszakított Burgenland osztrák tartomány római katolikus plébániáit egy uj burgenlandi egyházmegyébe szervezték be. Eddig a burgenlandi plébániák a győri és a szombathelyi egyházmegyékhez tartoztak. Vájjon mit ad az ember — váltságul leikéért? 1 Az ember lelke felülmúl minden értéket és váltságot, ' mert a mi Urunk, Jézus Krisztus drága, szentséges z vérével lett megváltva; azért egy ember leikéért az egész világ sem elég váltságul, — mondja Eutimi. Ha tehát az ember egyszer elveszti a lelkét, soha semmiféle váltsággal vissza nem válthatja azt. Itt, e földi életben a bűnös ember lelkét a vétkektől és a bűnöktől megtisztíthatja töredelmes bünbánattal és jócselekedetekkel, ámde az ítélet napján nincs többé semmi helye a bünbánatnak és megváltásnak. Tartsuk mindig szemeink előtt ezen emlékezetes szavakat, melyek döntenek jövőnk felett örökre, és fegyverkezzünk fel szent bátorsággal, hogy sohase legyünk hűtlenek az Ur Jézus Krisztushoz és az ő ; szent törvényeihez szabjuk egész életünket: akkor ! az ítélet alkalmával Jézus igaz híveinek ismer el ben- J nünket és bemegyünk országának dicsőségébe. őrségen. — Az Egyesüli Államok hadihajói őrségei állanak a középamerikai államok partjain. hogy megakadályozzák Caslro zsoldos kalóriáinak invázióját. SZÁZADIK ÉVE FELÉ Jacobs Marks, aki 107-től 1928-ig New York városi bírája volt, jövő júniusban lesz 100 éve3. De a városi bírák nem várják be ezt az évfordulót és már december 7- én, évi bauketjük alkalmával felköszöntik. ■Marks, 1861-ben született Manhattanban. A szigetet akkor még csak karcsutornyu templomok uralták, az égbenyuló felhőkarcolók a szeme előtt nőttek ki a sziklás földből. Jogászi pályáját 13 éves korában kezdte, mint küldönc egy Pine St.-i ügyvédi irodában, heti 2 dollár 50 cent fizetéssel. Emellett iskolába járt még pár évig és 1882-ben felvették az ügyvédi karba, pedig sohasem járt egyetemre és nem szerzett diplomát. A régi jó időkben igy volt ez . . . 1'931-ben nyugalomba vonult, azóta sem élt tétlen életet. Mint életfogytiglanra kinevezett referee, sokszor teljesít kisegitő szolgálatot az állami Supreme Court törvényszéken. Nem tárgyalóteremben, hanem birói szobájában meghallgat peres feleket és útmutatásokat ad a tárgyalásvezető biráknak. Hetenkint négy napon dolgozik igy. Teljesen nyugalomba voulni sohasem fog, mondja 100- ik éve küszöbén. Marks biró egyszer állami szenátor volt, 1905-től 1906- ig. Szemben állt a Tammany korrupt nagyjaival és egyszer-másszor sikeres harcot vivott liberális reformokért. Ami elég magyarázat arra, hogy másodszor már nem vá-HAZA-KOREÁBA! Japánban 600,000 koreai élt a háború előtt és alatt. Ezeket Korea akkori gyarmatosító urai, a japánok, elhurcolták hazájukba, nehéz munkára. A koreaiak közül sokan egy idő óta visszaszivárognak hazájukba. A Vörös Kereszt végzi az áttelepítést. Egy államközi egyezmény alapján 117,000 koreai jelentkezett hazatelepitésre. És mind — a kommunista kormányzat alatt álló Észak-Koreába akarnak menni. Ennek a megdöbbentő ténynek szomorú magyarázata az, hogy a déli, demokratikus országrészben, mely főleg mezőgazdasági ország, az ott lakók részére is alig van megélhetési lehetőség. Viszont az észak-koreai kommunisták fütfát, biztos, jó munkát Ígérnek a Japánban élő koreaiaknak. A hazaszállitási egyezmény novemberben lejárt, de egy évre meghosszabbították, mert még sok jelentkező volt. Hetenkint átlag ezer koreait visz át a tengeren egy orosz hajó. Az első hazaszállítottak közül sokan kiábrándító leveleket küldtek Japánban maradt honftársaiknak, de ez, úgy látszik, nem lassítja le a megindult népmozgalmat. Észak-Koreában a tanult szakmunkások jó állásokra számíthatnak, de a hazavándorlók legnagyobb részét az erdőkbe küldik, legnehezebb munkára. Fel lehet tenni a kérdést: Japánban prosperitás van, miért vágyódnak haza kommunista uralom alá a koreaiak? Azért, mert a japánok rossz szemmel nézik a koreaiakat, akik úgyszólván rabszolgáik voltak hoszszu időn át és csak Japán háborús veresége folytán lettek szabadok. Koreaiaknak nem szívesen juttatnak jó állásokat, munkalehetőségeket, amelyekre alkalmas japán jelentkezők is vannak. Sok koreai emiatt közsegélyre szorul Japánban. lasztották be a szenátusba. Felesége 35 évvel ezelőtt meghalt. Három leányával hétszobás lakásban lakik a West End Avenuen. Fizetése évi 12,75° dollár. Egyes üzleti mérlegek lyanok, mint a bikinik; nem sokat lepleznek el, de a legfontosabbat. HALLOTTA Már . . . . . . hogy jelenleg 111 független állam van a világon. A háború végén csak 71 volt a számuk. . . . hogy Philadelphiában 545.000 épület van. köztük 495.000 lakóház, 1300 templom, 78 kórház és 400 iskola. I »
