A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-09 / 48. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR ÓHAZAI HÍRADÓ '«■■■■■ninBraniHnHDmBaBMHanMHaMi Igy fest a “vallásszabadság” a kommanista paradicsomban Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja nem­régiben beszámolt a magyar katolikus egyház helyzetéről. A, beszámolónak az adta meg az időszerűségét, hogy egy pá­risi lap közlése szerint a ma­gyar papok kedvezően nyilat­koztak az egyházi viszonyok­ról. Tudvalévő, hogy szeptem­berben az Egyházi Hivatal többszáz katolikus papot moz­gósított a békepap mozgalom 10. évfordulóján. A parla­mentben tartott gyűlésen a rendszernek teljesen behó­dolt Beresztóczy-Horváth- Mag trió az u. n. békepapi szólamokat fújta, amelyek nem egyebek, mint a népi de­­‘ mokráciának papi csomago­lásba burkolt propagandája. Horváth Richard, — ki külön­bén megszólalásig hasonlít Kruscsevhez — még annyi fá­radtságot sem vesz magának, hogy valamivel enyhítse a szovjetnek a párisi kudarc óta annyira éles nyugatellenes hadjáratát. Mintha a magyar egyháznak az lenne az egyet­len gondja, hogy a nyugat mi­ként fogadja Kruscsev ter­veit. Az Osservatore a párisi lap riportjával szemben meg­állapította, hogy Magyaror­szágon az Egyház kulturális, nevelő és igehirdető tevé­kenységét a népi demokrácia teljesen lebéklyózza. Az egyetlen megengedett egyházi funkció az istentisz­telet, de a kormány rendelete még a szentbeszédek, sőt az imák tartalmát is szabályoz­za. A magyar egyháznak a népi demokrácia változó kö­vetelményeinek mindenkor eleget kell tennie és tartóz­kodnia kell azoknak a hitel­veknek hirdetésétől, beszé­dek, imák tartásától, amelyek a szovjet rendszerrel szemben ellentétben állanak. A buda­pesti kormány legszigorúbb felügyelete alatt működnek azok a papok és püspökök, akiket hivatásuk gyakorlatá­tól el nem tiltottak. A Vatikán szócsöve a vallá­si elnyomás bizonyságaként felhozta, hogy a budapesti kormány nem elégedett meg a korlátozások néma tudo­másvételével, hanem interná­lással, bebörtönzéssel és az egyházi tisztség megfosztásá­val megfélemlített papságot arra kényszeritette, hogy di­csérje a rendszer liberális, vallási meggyőződést tisztelő magatartását. Végül a párisi riport cáfolataként, az Osser­vatore hivatkozott arra, hogy a szabadságharc negyedik év­fordulóján a magyar egyház éppen olyan elnyomás alatt él, mint a hitéhez ragaszkodó magyar nép. ÍGY lőtték agyon az apját ^ y UUUcipcöU o^/cvx u clevelandi szabómester lapoz­gatott a Life magazinban s mivel á szüleit és a nővérét és annak kisgyermekét a né­met nácik elpusztították, ért­hetően elsőnek az Eichmann náci hóhérról szóló cikk il­lusztrációi ragadták meg fi­gyelmét. Ez a náci fenevad főszerepet, vagy legalábbis nagy szerepet játszott 6 mil­lió zsidó kiirtásában s áldo­zatai közt volt Sheffield Lász­ló a clevelandi szabó egész családja. Sheffield Lászlót áj ulás környékezte, amikor azon a fényképen, amely öt zsidót ábrázol, letérdelve, az agyonlövetés pillanatában, felismerte az áldozatok közt az édesapját. Azt mindig is tudta, hogy az apja a család többi tagjaival együtt a náci népirtás áldozata lett, most már azt is tudja, hogyan pusz­tult el, 54 éves korában, a kon­centrációs táborban. Amikor a német nácik meg­szállták Magyarországot, a Budapest közelében egy falu­ban lakott szüleit és testvérét elhurcolták Lengyelországba. Az apát kilenc más férfiúval az auschwitzi irtótáborba vit­ték, de az egyiknek sikerült tíö cuvi iuuia Sheffield László, hogy ez tör­tént mindjárt a megérkezés­kor. A nácik azt kérdezték a csoport tagjaitól, melykük beteg? Hárman előreléptek. Ezeket elvezették. A hazake­rült hírhozó csak annyit tu­dott mondani. Most a Life ma­gazinban megjelent kép meg­mondja a továbbit: A betege­ket — köztük Sheffield László édesapját — sortüzzel agyon­lőtték. A náciknak nem kel­lettek beteg rabok, nekik egészséges rabszolgák kellet­tek. Sheffield Lászlót balsze­rencséje másfelé sodorta ak­kor. Őt a buchenwaldi kon­centrációs táborba hurcolták el. Ott a kőbányában dolgo­zott, amely a tábor külső te­rületén volt. Követ tört s éhe­zett addig, amig Hitler ezer­éves birodalma összeomlott és az amerikai csapatok be­vonultak Buchenwaldba, az élő és holt csontvázak kísér­teties barlangjába. 1947-ben Amerikába került, itt megta­nulta a szabómesterséget és próbált felejteni. A Life fel­riasztotta lelkének amugysem teljes nyugalmából. NEM VOLT SZABAD VÁLASZTÁS- PANASZKODNAK A KÁDÁRISTÁK BUDAPEST. — Az ameri­­kai elnökválasztás eredménye nem elégíti ki a kádáristákat, ők úgy vélekednek, hogy az amerikai népnek nem volt módjában megfelelő elnök vá­lasztása. íme, mit zengett a pesti rádió: “Most, hogy az amerikai köztársasági párt vereséget szenvedett és Kennedy szená­tort választották meg az Egyesült Államok elnökévé, az a nagy kérdés, hogy mit hoz az uj vezetés. Az a tény, hogy a szavazók elfordultak Nixon alelnöktől és Lodge-tól, aki alelnökjelölt volt, azt mu­tatja, hogy úgy a kül- mint a belpolitikában változást akar­nak. Ezen a tényen nem vál­toztat az sem, hogy a demok­rata párt nem győzött nagy többséggel. Ez csupán annak a jele, hogy különösen a kül­politikai téren a párt vonala nem volt elég határozott és világos. Ha az amerikai nép­nek lehetősége lett volna olyan párt jelöltjét megvá­lasztani, kinek határozott po­litikai irányvonala a békés együttműködést szolgálja minden országgal, függetle­nül azok társadalmi berende­zésétől, akkor a választás eredménye egészen más lehe­tett volna. Ilyen választásra nem volt lehetőség.” Téves a pesti rádió politi­kai szakértője. Amerikában a kommunista párt nincsen betiltva, állíthatott volna je­löltet. De nem állíthatott, mert még annyi aláírást sem tudott volna gyűjteni, ameny­­nyi a jelölési petícióhoz szük­séges. Ezért hát a kádáristák jobban tennék, há arról elmél­kednének — nem a rádión át, hanem otthon, négy fal közt —, hogy miképpen lehetne vá­lasztási szabadságot kivívni a duna-tiszatáji szovjet gyar­mat népének. Csitt! Csitt! Csitt! (FEC) Mostanában néhány régebben kinnélő magyarnak sikerült pár napra Magyar­­országra utazni. Nyilvános helyen ezekkel a látogatókkal találkozni nem egészen ve­szélytelen az otthoniak szá­mára. Legalább is ezt olvas­hatjuk egy hazai levélben: “Barátaitok meglehetősen kínos helyzetbe hoztak. Nem a lakásunkon kerestek fel, ahogyan mi szerettük volna, hanem a Vig-espressoban ta­lálkoztunk. Rémes, hogy mennyit beszéltek és milyen hangosan! Az egész espresso rájuk figyelt, a távolabb ülők még a székeket is közelebb húzták, hogy jobban hallják őket. Borzasztó, hogy ezek­nek a messziről jött magya­roknak fogalmuk színes ar­ról, mit lehet egy ilyen he­lyen beszélni és mit nem. Én csak feszengtem és megadóan vártam sorsomat. & közben hálás voltam a náthának, mely férjemet otthon tartot­ta, gondolván, hogy igy csak egyedül én kerülhetek bajba. Aztán az első adott alkalom­mal szerencsésen és sürgősen távoztam a színhelyről...” őket és a társaság négy fő­kolomposát' Éhest, Kockást, Cinegét és Bébit beszállítot­ták a kerületi kapitányságra. Az ipari tanulók nagyrésze szereti mindazt, ami modern és nyugati. A budapesti szár­mazású tanoncok legtöbbje jampec módra öltözködik és fekete ingben jár. KISZ gyű­lések helyett inkább a “gale­rik” összejöveteleit látogat­ják. A vidékről felkerült ipari tanulók idegenkednek a modern divattól és távoltart­ják magukat a “huligánok­tól.” DÉLI VASFÜGGÖNY (FEC) Egy határőrnek, ki a jugoszláv határon teljesí­tett szolgálatot, sikerült meg­szökni. Beosztásáról, kikép­­zéséről az alábbiakban szá­molt be: A jugoszláv határon a ha­tárőrszolgálat nagyon szigo­rú. Kizárólag a határtól tá­vollakó, főleg az ország észa­ki részéből származókat so­roznak be határőrszolgálatra, s ezek között is túlnyomóan paraszti származásuakat. A szolgálat három éves és a ki­képzés nagyon szigorú. Kü­lönösen nehézzé teszi a szolgá­latot, hogy jóformán nincs szabadság, kivéve a szokásos karácsonyi szabadságot. De mig más fegyvernemeknél az ujonckiképzés után sokszor van mód rá, hogy évközben haza lehessen látogatni sza­badságra, itt ez csaknem tel­jesen kizárt dolog és csak na­gyon kivételes esetben, pld. közeli hozzátartozó halála, — kaphatnak távozási enge­délyt. Márcsak a szolgálati hely és a lakóhely közötti nagy távolság miatt sincs le­hetőség hétvégi hazarucca­­násra. A szigorú kiképzés mellett igen terhes a szolgálat is. Járőrbe kettesével mennek. Járőr szolgálat alatt sem be­szélgetni, • sem cigarettázni nem szabad. Fegyverzet go­lyószóró és pisztoly, mindket­tőhöz ugyanaz a töltény jár. A .rendes katonai kiképzés mellett különleges kiképzést is kapnak, mely a határbizto­­sitó szolgálattal kapcsolatos: a járőrözés módja, magatar­tás a járőr idején, átszökni akarók és “diverzánsok” el­fogására és megsemmisítésé­re való különleges kiképzés. Emellett naponta van politi­kai oktatás is. Minthogy a jugoszláv határ egy részén sem természetes akadály, sem “műszaki zár” nincsen, gya­korlatilag a határőr könnyen átszökhetne a jugoszláv ha­táron. Éppen ezért az oktatás egyik főtémája, hogy megfé­lemlítsék a határőrt, nehogy eszébe jusson “lelépni”. Pél­dául azt mondják a tisztek, PÁBTVONALASAN VIGADJATOK! BUDAPEST. — A válla]ali rendezvényeken tilos a mo­dern nyugati tánc. A munkás­­fiatalok azonban gyakran túl­teszik magukat ezen a tilal­mon. Az IKARUSZ-nál meg­tartott táncestéről a rende­zők kivezettek egy feketein­­ges, cowboy-nadrágos tanonc­­fiut, mert nyugati stílusban táncolt. A folyoson szolgála­tot teljesítő rendőr rákiáltott: “Hát maga hogy néz ki?” Le­vitték a pincébe és alaposan összeverték. 'A hatóságok egyre erélye­sebben lépnek fel a fiatalok túlzott öltözködése és divat­hóbortja ellen. Egy fiatallal, ki “Kockás” névre hallgat, egy rendőr közölte az utcán, ha 24 órán belül nem vágatja le a haját, a rendőrségen fog­ják kopaszra nyírni. Egy tár­saság tagjának, “Éhes”-nek pincelakásán esténként ösz­­szejöttek a fiatalok hogy egy ócska néprádió hangjára tán­coljanak. Valaki feljelentette SZABAD SZÁJ (FEC) Királyhegyi Pált, a második világháború után Magyarországra visszatért újságírót kiméli az otthoni kormányzat, s ezért sokat megenged magának. Egész Budapest emlegeti egy hires mondását: Amikor egyizben Bécsből hazatért és referált a felette­seinek a kiküldetésről, beszá­molóját igy fejezte be: “Kép­zeljétek, ezek az imperiál­­kapitalisták mire akartak rá­venni! Hogy én maradjak kinn és ők jól eltartanak. Mit is képzelnek? Hogy én pénz­ért elárulom a népidemokrá­ciát? Nyugaton? Azt nem. Itthon és ingyen, azt igen.” Már készülődnek a Santa Clausok, akik a Volunteers of America mozgalom részéről, kéthetes kiképzésben részesülnek, i HOL ÉS MIKOR SZÜLETETT? KERO! A SOCIAL SECURITY A Social Security Hivatal embereiről nem lehet azt mon­dani, hogy kíváncsiskodók. Ellenkezőleg, nagyon keveset kérdeznek és a legtöbb felvilá­gosítást megadják anélkül, hogy kérdeznék őket. Például mindenkinek, aki nyugdíjért jelentkezik, első kérdése len­ne: “Mennyi lesz a nyugdi­jam?” De ezt az okosabbak nem is kérdik, mert tudják, hogy a hivatalnok nem tud­ja. Hiszen az adatok, amelyek alapján a nyugdij összegét megállapítják, nem a helyi Social Security hivatalban vannak, hanem egy óriási épü­lettömbén Baltimore városá­ban. Feljegyzések miriadjai közt ott, csakis ott lehet fel­lelni azokat az adatokat, ame­lyeknek alapján a nyugdij nagyságát kiszámítják. Tehát ne is kérdezzék, majd meg­mondják ők, hogy mennyi lesz a nyugdij. Azt se kérdezzék, hogy mikor jön az első csekk. Azt is csak ott fent, a balti­morei felhőkarcolókban tud­ják — fogják tudni megmon­dani. És amikor ott elkészül­tek ezzel a munkával, már út­ban is lesz az első csekk. Ha valami okból közben több hó­nap is eltelik, sebaj, az első csekk fedez minden addig esedékessé vált nyugdijat. A Social Security főhivatal mindent tud, kivéve valamit, ami mindennél elsőbb fon­tosságú: a nyugdíjért jelent­kező életkorát. Mikor szüle­tett? Ezt akkor, amikor a Social Security kártyát a munkás megkapta, nem kér­dezték, igy hát most kérdezik. Fontos ezt tudni, mert a nyugdíjigény alapja a G5 éves kor, illetőleg nőknél, akik előbb akarnak csekélyebb nyugdijat kapni, 62 év. Az életkor igazolásának legegy­szerűbb módja a születési bi­zonyítvány felmutatása. De sok esetben ez nem lehetsé­ges, nincs meg a születési bi­zonyítvány és nem is lehet beszerezni, mert az a hivatal vagy egyházi iroda, ahol a be­jegyzés történt, már nem lé­tezik, leégett, elpusztult. Ilyen esetekben valami más módon kell igazolni az életkort; a Social Security hivatalban út­mutatást adnak. Különleges p r o b 1 émájuk van bevándoroltaknak. Ha nem tudnak óhazai szülőhe­lyükről születési bizonyít­ványt kapni, mit tehetnek? Ha megvan az útlevél, amely­­elyel annakidején az Egyesült Államokba jöttek, ott bizto­san benn van a születés helye és ideje, és ezt a Social Secu­rity hivatal rendszerint elfo­gadja bizonyítéknak. Ha itt született gyermekei vannak, ezeknek születési bizonyítvá­nyaiban fel van tüntetve a szülők életkora; ezt is elfo­gadja a Social Security hiva­tal. Ha sem ez, sem az az ut nem járható, marad még egy lehetőség: Amikor Ameriká­ba érkezett, mindenesetre fel­jegyezték az életkorát. így hát a Bevándorlási Hivatal­hoz kell fordulni, hogy ku­tassa fel a bevándorló sze­mélyi adatait a partraszállási papírok közt. A hivatalnak feljegyzései vannak 1906 jú­nius 29 óta. A feljegyzések alapján a hivatal a fél kérel­mére kiad egy bizonylatot. Ezt N-585 számú formulárén kell kérni, 3 dollár dij csa­tolásával, a helyi Bevándor­lási Hivatal utján. A telkiismeret a legnagyobl) zsarnok MSGR. LÁSZLÓ AUSZTRIAI PÜSPÖK BECS. — Dellapiane c. ér­sek, bécsi apostoli nuncius átnyújtotta az osztrák kor­mánynak azt a pápai bullát, amely az eisenstadti (Kis­marton) püspökség felállítá­sát elrendeli és Msgr. Lászlót az egyházmegye püspökévé nevezi ki. Egyházjogi szempontból az uj burgenlandi egyházmegye felállítása már augusztus 20- án megtörtént, államjogi szempontból azonban csak most lett joghatályos, mikor az uj egyházmegye felállítá­sát elrendelő bulla az osztrák kormány birtokába jutott. László püspök székfoglalá­sa november 11-én Szent Már­tonnak, Burgenland pátronu­­sának ünnepén történt meg. hogy a jugoszlávok visszaad­ják a szökött katonát és a büntetés minden esetben ha­lál. Többször kijött parancs­ban, hogy ez és ez a szökött katona a magyar hatóság ke­zére került és kivégezték. PRAVDA? Igazságot jelent a moszkvai pártlap cime. Azt Írja a Prav­da, hogy hiány van húsban, tejtermékekben (vaj, sajt), zsírban és tojásban. Hát nem pravda az, amit Kruscsev mondott: hogy Oroszország fejenkint több vajat produkál, mint Amerika ? Sokan, ha megkésve is, lel­kiismeretük szavának enged­ve jóvátesznek és visszatérí­tenek dolgokat, amelyeket ré­gebben elmulasztottak kifi­zetni. Természetesen az adomá­nyok küldőinek neve nem sze­repel és többnyire meglepe­tésszerűen éri a címzettet. A legutóbbi esetek a követke­zők: A new orleánsi postames­ter, Frank Fairly egy töltő­tollat kapott, hozzá a magya­rázat igy szólt: “Az egyik késő este elvittem a tollat a postáról, mert az enyém ki­száradt. Sajnálom, de írnom kellett.” Címzett: Saint Botolph Church, Boston, Angliában. 14 cent küldemény a templom torony látogatásáért. Fel­adó: Nem találtunk jegyáru­sítót 43 évvel ezelőtt. Most küldjük a pénzt. Címzett: Joe Maggia, fü­­szerkereskedő, Tohula Miss. 10 cent. Feladó: Az almákért, amelyeket 1916-ban loptam. Címzett: Bus Co. Bedford, Ind. 2 dollár. Feladó: Négy év előtti potya-utazásért. Cimzet: Áruminta vásár, Montgomery, Ala. 50 cent. Feladó: Belépti dij ára a vá­sárra a fiamért, akiért csak gyerekjegyet fizettem. Címzett: John Crossly, Bos­ton. 60 dollár. Feladó: Apám kölcsönözte öntől 50 évvel ez­előtt. Címzett: Vendéglős Nyu­­gat-Németországban. 6 cent. Feladó: Elfelejtettem kifi­zetni egy pohár sört. Cimzett: Salt Lake City Bank. 20 dollár. Feladó: A bank padlóján találtam a pénzt, pár hét előtt. Adják a tulajdonosnak, vagy jőfcé­­konycélra. Cimzett: John Coyle, East Liverpool, Ohio. 5 dollár. Fel­adó : 1902-ban kölcsönöztem ezt a pénzt öntől. Cimzett: Indiana Conserva­tion Dept, egy'már nem létező múzeumnak. 10 cent. Feladó: Belépő jegyre, 8 éves korom­ban belopóztam a múzeumba. Cimzett: Frank Turhbow Portland, Ore. 40 dollár. Fel­adó: A kerékpárért, amit ön­től loptam a depresszió idején. NEKIK SZABAD LONDON — A skót par­­tok közvetlen közelében egy idő óta orosz tengeralattjárók ólálkodnak. Holy Loch kikö­tőjét figyelik, ahol az ameri­kai atomhajtásos tengeralatt­járók bázisát tervezik. Az oroszok fényképeznek. Nekik szabad ... ; Hirdessen lapunkban! Vájjon, mit vegyek neki? ÍGY KELL ELADNI LONDON. — A világ leg­ügyesebb ügynöke címére tarthat igényt Tóm Brad­­brook, aki egy farmernek el­adott egy fejőgépet és az első részlet fejében magával vitte a tehenet. Adjon önműködő Gáz száritét! Olcsóbb az üzemköltsége—14-e más önműködő fűtőanyag költségének Olcsóbb a beszerelése—nincs speciális huzalozásra szükség Olcsóbb a fenntartása—örökké bajmentes égőkkel Rendes havi gázszámlájával 36 hónapig törlesztheti ilHE EAST OHIO GAS COMPANY

Next

/
Thumbnails
Contents