A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-09 / 48. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 48. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap HIDEGHÁBORÚ KONGÓBAN Az Egyesült Nemzetek szervezete mindent elkö­vet, hogy a hidegháborút távoltartsa a forrongó Kon­gótól, — de a hidegháború ott névvel nem nevezett, de való tény. Mint halálos ellenségek állnak egymással szemben a szabad világ által támogatott és a moszkvai segitségben reménykedő táborok: belső csoportok és külső segitők. Kivülről a szovjetbarát Lumumba mi­niszterelnököt támogatják: Ghana, Guinea, Egyiptom afrikai országok és a szovjet a csatlósaival. Lumumbát, akit miniszterelnöki székéből eltávolitott a kongói had­sereg parancsnoka, Mobutu ezredes, ezek törvényes miniszterelnöknek tekintik továbbra is. Ez az oka an­nak, hogy Mobutu ezredes sorra kiutasitotta az ország­ból az orosz, cseh, a ghanai követségeket, és most sorra került Nasser egyiptomi-sziriai diktátor követségének kiutasitása is. Lumumba, Moszkva kongói bábja, akit heteken át a UN csapatai védőrizetben tartottak lakásában, titok­zatos módon megszökött. Nyomban megindult a hajtó­vadászat kézrekeritésére, több ezer kongói katona a földön és a levegőben kereste, kutatta, mig végre si­került őt elcsípni. Mobutu katonái visszavitték Leo­poldville fővárosba. CASTRO ÉS AZ EGYHÁZ HARCA HAVANA. — Masvidal havanai püspök és Seran­­tes santiagói érsek pásztor leveleikben újra élesen tá­madták Castro rezsimjét — nem azért, mintha az egy­ház károsaknak vélné a forradalom szociális és gazda­sági vívmányait, hanem azért, mert Castro kormány­zata a kommunizmus eszmei alapjaira tért, amelyek ellenkeznek a keresztény világszemlélettel. Castro for­radalma a gyűlölködést és az osztályharcot szitja, mondja a havanai püspök pásztorlevele; nincsen bor­zalmasabb dolog, mint csatkor a "épet gyűlölködésre tanítják és biztatják. Vasárnap, amikor a templomokban ezeket a pász­torleveleket a papok felolvasták, este Castro a havanai egyetemen a szokott modorban s a szokott szószapori­­tással hétfő reggelig szidta a katolikus egyház főpap­jait és papjait. Hallgatói — körszakállas katonák és pelyhesállu diákok — lelkesen megtapsolták, amikor azt állította, hogy a katolikus papok a kapitalisták bé­rencei, pénzt kapnak a cukoripari érdekeltségtől. SZOVJET NEM FIZET Az Egyesült Nemzetek szervezetében a szovjet most haragszom-rád-hangulatban van, mert megsza­vazta ugyan a UN kongói rendfentartási akcióját, de amikor balul ütött ki szovjetizálási kísérlete, a UN el­len fordult és, Kruscsev kocsmai dörömbölését köve­tően, megtagadta a kongói rendfentartási költségekhez való hozzájárulást. Emiatt a UN pénzzavarral küzd s egyelőre Amerika segítette ki 15 millió dollárral. Krus­csev jeladására a kommunista bábuk, a kádárjánosok, ugyancsak kimondták, hogy nem fizetnek. A UN alapszabályait módosítani kellene: Amely kormány megtagadja a kötelező fizetéseket, annak nin­csen szava a szervezetben addig, amig meg nem fizette tartozását. VERSENY A VILÁGŰRBEN CAPE CANAVERAL, Fla. — Két amerikai mü­­bolygó-fölreppentés balul ütött ki. MOSZKVA. — Öttonás mübolygó repült ki a vi­lágűrbe, benne egész kis állatkert: két kutya, más ki­sebb állatok, rovarok és növények. SZOVJET KATONAI SEGÍTSÉG TEL-AVIV, Izráel. — A páncélos haderő napját táncmulatság keretében ünnepelték meg. Szinielőadás is volt, melyben nagyrészt páncélos tisztek és hozzá­tartozóik szerepeltek. Az ünnepségnek komoly szenzá­ciója volt, hogy ez alkalommal hozták először nyilvá­nosságra a szináji hadjáratban zsákmányolt, nagyob­­bára szovjet fegyverek és lőszerek és egyéb hadianya­gok teljes listáját. A felsorolásból világosan kiderül, hogy az orosz katonai segítségből, melyet Nasser egyip­tomi diktátor kapott, jócskán kijutott, kerülő utón, Iz­raelnek is. Az alig egy héten át tartott, az egyiptomiak tönk­re verésé vei végződött szináji hadjáratban az izráeli csapatok zsákmányoltak: 6200 gépfegyvert, 2700 kü-Nincs pihenés. — John F. Kennedy, megválasztott elnök hivatalosan ugyan szabadságát tölti Palm Beach, Fla.-ban. a valóságban azonban dolgozik ott. A képen tanácsadójával, Clark Clifforddal tárgyal. Miért éheznek milliók? A VILÁG MINDEN RÉSZÉBEN TÚLTERMELÉS ÉS TER­MÉSFELESLEG VAN Régen Malthus angol köz­gazdasági szakértő azt jósol­ta, hogy eljön az idő, amikor a világ népei nem lesznek ké­pesek elég élelmiszert termel­ni a sokasodó emberiségnek Újabban Madách Imre költői szójátékkal ugyanerre a ve­szélyre figyelmeztetett: “Sok az eszkimó, kevés a fóka.’5 Napjainkban is sokan úgy vé­lik, hogy az emberiség oly ro­hamosan szaporodik, hogy idővel a föld nem fogja tudni eltartani az emberi elésleget. Ilyen sötét jóslások mellett egyelőre megdöbbennéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy min­denféle túltermelési gondok vannak és termésfeleslegek veszedelmesen felhalmozód­nak. Például Amerikának je­lenleg 1.2 billió bushel búzája van raktárakban és a raktáro­zási költség évi 200 millió dol­lárt tesz ki. Ma még nagyon messze va­gyunk a malthusi határvonal­tól. A termelés tempója ma meghaladja a népszaporodás tempóját. Ma ez okból — és egy és más egyéb okból — a legáltalánosabb szükségleti cikkek árai zuhannak, vesze­delmesen zuhannak, olyannyi­ra, hogy némely termelő or­szágnak egész gazdasága vál­ságba jut. Egyre lejjebb csúsznak a kávé, kakaó, bú­za, cukor, gumi, réz, gyapjú, stb. árai a világpiacon. A veszedelmes árzuhaná­soknak a -fogyasztók minden­ütt örülnek. De örömükben nem osztoznak a kormányok, például az Egyesült Gllamok kormánya. Mert túltermelés és feleslegek mutatkoznak az úgynevezett elmaradott or­szágokban is, Ázsiában, Afri­kában és Dél-Amerikában. 'és ha ezekben az országokban gazdasági bajok támadnak. Uncle Samnek gyorsan segít­séget kell küldenie, mert más­különben segít a szovjet oly­képpen, hogy hitelt és propa­gandát, technikusokat és kommunista agitátorokat küld. ■ A túltermelésnek egyik fő oka a technikai fejlődés, a termelési módszerek folyto­nos javítása. Szinte ijesztően hatnak az amerikai adatok: Az amerikai farmerek sok­szorta többet termelnek más országok, köztük Oroszország farmerjeinél, és a mezőgazda­­sági szakértők becslése sze­rint egy évtizeden belül még kétharmaddal többet fognak tudni termelni anélkül, hogy egyetlen akerrel is többet vet­nének be búzával, mint most. A mostani akerenkinti 21.3 bushel búza hozamot 35 bush­­elre tudják felfokozni 1970- ig. Az amerikai óriás mellett említsük a fiatal afrikai né­ger köztársaságot, Ghánát. Ez az ország a világ legna­gyobb kakaóbab termelője. 1958-ban 255.000 tonna kakó­­babot termelt. 1959-ben 317,- 000 tonnát. Az eredmény? Ol­csóbb lett a kakaó. És ez még nem a mélabus nóta vége Ghánában. Az idei termelési program: 23,000 tonnával több kakaó, és min­denütt a falvakban felüti a sátrát a kormány kiküldöttje és oktatja a primitiv farme­reket, hogyan kell jobb per­metezéssel és egyéb módsze­rekkel még tovább fokozni a kakaó termelést. Már eddig 9000 farmer tanulta meg az uj módszereket, hogyan le­ihet több kakaóbabot termelni ás a kakaó árát a világpiacon még mélyebbre lenyomni . . . Brazília és több más dél­amerikai ország gazdasága a kávécserjén függ. Egyre több kávébab csüng le a cser­jék ágairól. A múlt évi világ­termés 75 és fél millió zsák (132 fontjával) volt, a ta­valyelőtti 58 millió zsák után. Eredmény: 20 százalékos ár­zuhanás. Következik: cukor és hideg­háború. Castro ellenségei Castro példáját követve fel­égetnek cukornádültetvénye­ket és egyébként is Kubában visszaesik minden termelés, a cukortermelés is. Ennek elle­nére a világpiacon cukorfeles­leg van, a cukorérdekeltség jövőre uj termelési rekordtól tart. Ez egymagában is ele­gendő ok lenne a cukor árá­nak leszállására. De ehhez hozzájárulnak még a szovjeti­­zált országok: Castrotól kap­nak olcsó áron cukrot és azt még olcsóbban a világpiacon eladják. A teával is sog gond van. Ceylon nemzeti jövedelmének hai'madrésze tea exportból ered. Kina teakivitele oly ér­zékenyen sértheti Ceylon gaz­daságát, hogy külföldi — an­gol és amerikai — segítségre lesz szüksége. És India, amely a világ tea termésének felét termeszti, ugyancsak válság­ba jut, ha csak kevéssel seik a tea ára. Egyre újabb versenytársak jelennek meg a porondon. Az elmaradottaknak nevezett or­szágok igyekeznek felemel­kedni. Az afrikai Libéria igyekszik a rizstermelést any­­nyira fokozni hogy felesleges­sé váljék a rizs behozatala. Rizsből már ma is felesleget termesztenek Burma és Sziám országok, és ha csak kisebb mennyiségű olcsóbb rizs kerül a világpiacra, ez már kedve: zőtlenül befolyásolhatja az ár kialakulását, lenyomja a ke­reslet és kínálat mérlegének sulyérzékeny serpenyőjét. Venezuela megkezdte hus­­konzerválási és kannázási ipar fejlesztését. Ezzel kap­csolatosan megtiltotta kanná­zott sonka behozatalát. Ezt megérzi a messsze Hollandia és Lengyelország kannázási ipara. Egy nagy vásártér a világ és ott nemzetek tülekednek, árharcban mérik össze az erejüket. Időnkint változik a helyzet a piacon, sokszor áru­hiány van. Most mindenfelől árufeleslegről panaszkodnak. És ugyanakkor népek száz és százmillióinak nem jut elég búza, rizs, hús. Nagyszerű megoldást tud az, aki nem ér­ti a világgazdaság bonyolult problémáit: “Tessék a feles­leget szétosztani a nélkülözők közt! 5 Aki ismeri a világgaz­daság szigorú törvényeit, tud­ja, hogy ez csak kisebb mér­tékben lehetséges: nagymér­tékű olcsó vásár, potya vásár megfosztana baráti országo­kat kiviteli lehetőségektől. Például: ha Amerika a terhes buzafelesleget szétosztaná a nagyvilágon, Kanadát és más buzatermesztő országokat gazdasági károsodás érné. lönböző harcikocsit, 600 tankelháritó ágyút, 350 csa­patszállító és hernyótalpas kocsit, 300 ágyút, 110 tan­kot és hernyótalpas ágyút, 270,000 ágyúgolyót, 139,000 aknavető- és tank-lövedéket. És még sok egyéb katonai felszerelést. Hírek a világ minden részéből HANAU, Németország. — Egy 57 éves pincért öt évi szolgálat után az amerikai katonaság elbocsátott, mert kiderült, hogy nyolc év előtt a választás alkalmá­val kommunistára szavazott. A pincér a munkaügyi bírósághoz fordult panaszával, de az az elbocsátást jo­gosnak jelentette ki. A kommunista pártot azóta Nyu­­gat-Németországban betiltották. MÜNSTER, Németország. — Dr. Johann Kremer, 77 éves orvost, aki az auschwitzi irtótáborban embere­ket nem gyógyított, hanem irtott, 10 évi börtönre Ítél­ték, de nyomban szabadonbocsátották, mert Lengyel­­országban már leült 12 évi börtönbüntetését beszámí­tották ebbe a büntetésébe. BAKEWELL, Anglia. — Megnyitották a régi ró­mai uszodát, amelyet 1500 évvel ezelőtt építettek a római légiók katonái számára. MANILA. — A Fülöp Szigetek köztársaság kor­mánya közli, hogy 1957 óta 19,000 közhivatalnok ellen folyt vizsgálat korrupció gyanúja alapján. Az eddig lefolytatott 13,000 eljárás közül 9000 elitéléssel végző­dött. A korrupció esetek közül 575 kriminális jellegű volt, de az eddig befejezett bűnügyi vizsgálatoknak csaknem a fele felmentéssel ért véget. PEKING. — A kinai kommunista kormány örökös pénzhiányban szenved, mégis 240 millió rubel kölcsönt ad Castronak öt évre, kamatmentesen. Hogy 240 mil­lió rubel mennyi pénz, azt nehéz megmondani. A hi­vatalos szovjet árfolyam szerint 60 millió dollár, de a turista árfolyam szerint csak 24 millió dollár. BERLIN. — A drezdai állami repülőgépgyár ve­zetésében megint változás állt be. Miután Manfred Gerlach gyárigazgatót szabotálás vádjával és kémke­dés ürügyével fegyházba küldték, most az uj igazgató, Fritz Freytag, neszét vette, hogy reá is hasonló sors vár. Megugrott tehát és Nyugat-Németországban poli­tikai menedégjogot kért. LA PAZ, Bolivia. — A Comibol állami tulajdonba vett bányavállalat nehézségekkel küzdött, hónapról hónapra a bányászok adták kölcsön az igazgatóságnak az üzem fenntartásához szükséges pénzeket. Erre a si­ralmas financiális helyzetre felfigyelt a szovjet, segít­séget ajánlott fel. Hogy az orosz segítségnek elejét ve­gye, Amerika 10 millió dollár kölcsönt adott Bolivia kormányának. BELGRAD. — Tito diktátor uralomrajutásának 15-ik évfordulóján büszkén rámutatott arra, hogy az ő szocializmusa jobbnak bizonyult a szovjet szocializ­musánál. A jugoszláv ipari termelés növekedése gyor­sabb tempóban folyik, mint Oroszországban és a Nyu­gat leghaladottabb ipari országaiban, Angliában és Nyugat-Németországban. A belgrádi hivatalos jelen­tésből nem derül ki, hogy Tito kellően kiemelte volna az amerikai segitség nagy szerepét Jugoszlávia gazda­sági életének erősítésében. BÉCS. — Az osztrák hadvezetőség 10 millió dollár költséggel radar figyelő állomásokat állitott fel az or­szág több részében. Erre az adott okot, hogy az ország felett sokszor átrepültek idegen — szovjet és nyugati — repülőgépek. U-2 repülések, úgy látszik, mindenütt divatba jöttek. SAO PAULO, Brazília. — Az amerikai kormány­zókat itteni látogatásuk alatt fiatal tüntetők a Kubá­ból importált jelszóval inzultálták: “Kuba igen, Ame­rika nem!” POZSONY. — Dr. Karol Siska, a sebészeti klinika főorvosa és munkatársai az elmúlt három évben száz­nál több szivmütétet végeztek mesterséges szív segít­ségével. A készülék a műtét ideje alatt helyettesíti a szív és a tüdő működését. Ezáltal lehetővé válik, hogy olyan sebészeti beavatkozásokat hajtsanak végre, ame­lyek eddig menthetetlennek tartott esetekben is vissza­adják a páciens egészségét. Siska professzor legutóbb Bécsben az amerikai szívgyógyászok tanácskozásán is­mertette a csehszlovák készülékkel végzett műtéteket., a gruziai Tudománvos Akadémia meghívására pedig két sikeres szivoperációt hajtott végre Tbilisziben. BUDAPEST. — A MÁV több csatlósországban Diesel lokomotivokat rendel, összesen 2000-t. NEW DELHI. — India legnagyobb és leggazda­gabb buddhista kolostorának, Ladakhban nincsen és valószínűleg még sokáig nem lesz feje, lámája. A fiatal láma, Kushak Tagsang Raspa, papi tanulmányait vé­gezte Tibetben, amikor a kinai kommunisták megro­hanták az országot; nem tudott idejében elmenekülni, a kínaiak útépítési munkára fogták. Raspa helyébe nem lehet más lámát állítani, amig ő él, és ő még sokáig fog élni, hiszen most még csak 19 éves. VOL. 40. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1960 december 9

Next

/
Thumbnails
Contents