A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-11-25 / 46. szám

A jő PÁSZTOR 3, OLDAU az zm&mmm bölény HŐSKORA ÉS HANYATLÁSA (Canadian Scene). — Valamikor Kanada középső részén, Manitobától a Sziklás Hegység albertai előhe­­gyeig milliószámra vándorolt a prairieken a buffalo, az északamerikai bölény. Az első nyugatkanadai tele­pesek ezernyi fehéredő bölénycsontvázat találtak a síkságon — ez maradt a valamikor nagyszerű bölény­csordákból. Az első lelkiismeretlen vadászok értékes bőréért halomra öldösték e nemes állatot. A buffalo szót ma is sok nyugati helynévben megtaláljuk még, mint pl. a Buffalo Horn, Buffalo Narrows, Buffalo Mound, sőt olyan különös nevekben is, mint a saskat­­chewani “Pile o’ Bones’, ami Csonthalmazt jelent. A síksági indiánok, az északabbra és keletebbre lakó er­dei indiánoktól eltérően, nem csapdázók, hanem vadá­szok voltak és legfőbb élelmezési forrásuk a bölény volt. Bőrébe öltöztek és abból készítették sátraikat is. A fehér ember jövetele előtt a síksági indiánok, kiknek nagy része a Feketelábu konfederációhoz tarto­zott, évszázadokon át kicsi, de gyors lovaik hátáról va­dászták a bölényt. De sokszor az indiánok is fölöslege­sen öldösték őket, ezrével hajtván le őket a délsaskat­­chewani Cypress Hill parttól, amelynek fenekén össze­törték magukat. Miután a döglött, vagy sérült állatokat megnyuzták, húsúk nagyrésze ott rothadt. Ez különö­sen a fehér ember jövetele után vált általánossá, mivel a fehér kereskedők jó árat fizettek a bőrért. A Hudson Bay Társaság stratégiai pontokon létesített kereskedel­mi kirendeltségei bizonyos mértékű ellenőrzést gyako­roltak ugyan, de a csordákat a síksági grizzly medve és farkasok is mindinkább ritkították. Azután hatalmas prairietüzek pusztították el a bölények táplálékául szol­gáló magas füvet és kiszárítottak nem egy patakot, ahova inni jártak. A síksági bölény vadászat azonban nem volt gye­rekjáték, a bőlény ugyanis futásban felvette a versenyt a leggyorsabb ponival és nem lehetett egyszerűen akár­melyiket lelőni a csordában, mert a csorda könnyen megvadult és agyontaposta a vadászt. Mivel a legmelegebb télikabátokat cserzett bölény­bőrből készítették, a bölénybőrkereskedelem oly hasz­­nothajtó foglalkozás lett, hogy a csordák sorsa végleg megpecsételődött. A Metis vadászok egy-egy csoportja néha naponta 100 bölényt is elpusztított. Egy havi va­dászkirándulásról sokezer bölénybőrt szállítottak Win­nipegbe. Az eredeti síksági bölény már rég eltűnt. Az 1870- es években már csak egy kis csorda volt belőlük Fort MacLeodtól keletre. A Fort Smith melletti (N. W. Ter­ritories) Wood Buffalo Parkban ma található bölények nagyrésze erdei bölény, amelyek a síkságiaknál jóval nagyobbak és sötétebb színűek. Hírek a világ minden részéből BELFAST, Észak-Irország. — A Queens egyetem történetében először fordult elő, hogy egy diák nem fo­gadta el a diplomát, amelyet tanulmányi eredményei alapján kiérdemelt. Az ifjú a Testvérek Egyháza szek­tának a tagja. A diplomáról azért mondott le, mert az egyetem mindenki, aki a B. S. (Bachelor of Science) diplomát megkapja, köteles belépni az egyetemet vég­zettek egyesületébe. Ez volt a baj. Mert — hivatkozott a diák — meg van írva a Bibliában: “Ne hagyd maga­dat egyenlőtlenül beterelni hitetlenek társaságába”. A Testvérek korábban is kifogásolták az egyesületi tag­ságot, de eddig az volt a szokás, hogy átvették a diplo­mát, beléptek az egyesületbe, aztán kiléptek az egye­sületből — és megtartották B. S. diplomájukat. GENZANO, Olaszország. — Egy vendéglős egy­szerre három lakodalom rendezését vállalta, nagy ét­termét függönyökkel három részre osztotta a három násznép részére. Történt azonban, hogy a függönyök egymásután leszakadtak, nagy kavarodás támadt, a vendégek összeszólalkoztak, összeverekedtek és a lako­dalmi mulatságot egy tucat férfi a rendőrállomáson fejezte be. SYDNEY, Ausztrália. — A rendőrség nyomozói rejtélyes esettel állnak szemben: tisztázniuk kell, mi­képpen loptak el egy négyszobás családi házat. A ház tulajdonosa egy kirándulásról visszatérve, megállapí­totta, hogy a háza nyomtalanul eltűnt és a tolvajok még a vaskerítést is magukkal vitték. TRENTO, Olaszország. — Füré tette puskáját az erdőben az egyik vadász, s maga is leheveredett mellé­je. Kutyája a nagy ugrándozásbán rálépett a puska ka­kasára és az elsült. A vadászt súlyos sérüléssel szállí­tották kórházba. BORDEAUX. — Audigney, dél-franciaországi pa­raszt éjszakai nyulvadászaton több mint egy méter magas gorillát látott. Mint később kiderült, a majom egy cirkuszból szökött meg. i INVESTOR-OWNED COMPANY SERVINf. THE BEST LOCATION IN THE NATION Hajóavaiás — A Suvreila nevű yachlot vizre bocsájiották. A hajó tulajdonosa nem annyira kéjulazás­­ra, mint inkább reklám céljaira akarja felhasználni. Ne játssz a tűzzel! MIÉRT TAGADTA MEG A KATONAI SZOLGALATOT Í“VLEER? Néhány hónappal ezelőtt az angliai Liverpoolban Thomas McLeer 19 éves fiatalember­nek katonai szolgálatra kel­lett jelentkeznie. McLeer a sorozóbizottság előtt kijelen­tette, hogy nem hajlandó fegyvert fogni. A sorozótisz­tek arra gondoltak, hogy a fiatalembert vallási meggon­­lolások készitetik erre az ál­lásfoglalásra. McLeer azon­ban kijelentette, hogy protes­táns vallásu és egyháza nem tiltja a fegyverforgatást. A további magyarázatok elöl azonban elzárkózott. Az angol katonai hatóságok erre — katonai szolgálat megtagadása címén — 91 napi fogházra Ítélték. “A cellában — mondották neki — lesz bőven ideje arra, hogy cse­lekménye felől elmélkedjék.” A fiatalember a határoza­tot szó nélkül tudomásul vet­te. A fogház orvosának azon­ban feltűnt, hogy a fogoly — valahányszor fegyvert látott — valósággal idegrohamot kapott. Eltorzult arccal, ré­mült szemekkel bámult a fegyverekre, mintha azok csöveit egyenesen a szivének irányították volna. Randolf véresen hanyat­lott hátra. Thomas megkövül­tén nézett a sebesült emberre. “Ne félj, ~—- mondta elhaló hangon — nem lesz semmi bántódásod és nekem sem lesz semmi bajom. A seb nem súlyos, felgyógyulok. Minden­kinek azt fogom mondani, hogy én voltam a hibás. Most menj haza és ne szólj senki­nek a dologról. Én majd be­kötözöm maagam és hivom a mentőket.” A fiatalember szinte öntu­datlanul tántorgott haza. Az j öreget kórházba szállították; a kihallgatásnál azt mondot­ta, hogy véletlen baleset tör­­! tént; maga sebezte meg ma­gát. A hatóságok ezzel lezárt­nak tekintették az ügyet. Thomas meg sem merte láto­gatni barátját, hogy gyanús­sá ne váljék. És három nap múlva — öreg barátja halott volt. Azóta a fiatalembernek nem volt se éjjele se nappala. Állandóan az ő jóságos ar­cát látta maga előtt. Több­ször volt azon a ponton, hogy feljelenti magát, de az utolsó pillanatban mildig visszator­pant. Azt azonban szilárdan eltökélte magában, hogy soha többé az életben nem vesz fegyvert a kezébe. Az orvos .megrendültén hallgatta a vallomást. Tho­mas végre megkönnyebbült. Arra kérte a doktort: jelent­se most már az ügyet a ren­dőrségnek, mert bűnéért bűn­hődni akar. A rendőrség véleménye sze­rint nem indítanak bűnvádi eljárást a fiatalember ellen. Thomas leikéről lehullott a súlyos kő; most már nem kell gyilkosnak tartania magát. A katonai hatóságok állás­pontja az, hogy a rendőri nyo­mozás teljes lezárása után Thomas ismét sorozásra ke­rül és — úgy vélik — most már nem vonja ki magát a kötelező szolgálat alól. Tilos, ami tilos BERLIN — A keletnémet szovjetzónában rendelet je­lent meg, amely törvényelle­nesnek mondja ki a sztráj­kot. Mostantól kezdve tilos a sztrájk — mely tilos volt eddig is. Ez nem rossz tréfa, hanem “törvényerejű rende­let”. Politikai késeiok TOKIO — Yoshio Umeza­­wa kommunista városi taná­csost egy fiatal fanatikus has­­baszurta, amikor távozni ké­szült egy kommunista gyűlés­ről. Ez volt a választás-előtti hasbaszurási kampány ne­gyedik áldozata. Japánban a politikai merényletek fegyve­re sohasem revolver, hanem mindig csak kés — egyenes vagy görbe kés. Gwen Gayle, az arizonai Val­ley of the Sun gyapoíszedői­­nek királynője kemény mun­ka közben. Hirdessen lapunkban! Drámai vallomás Az orvos sejtette, hogy a fiú különös magatartása mö­gött valamilyen titok húzódik meg. Többször fagatta őt, igyekezett rábeszélni arra, aogy könnyítsen lelkén — eredménytelenül. Végül — egy újabb idegroham után — a fiatalember nem tudta to­vább őrizni titkát és mindent elmondott. Tizenhárom éves korában egy nagy gyár szomszédságá­ban lakott szüleivel. A textil­gyár egyik idős alkalmazott­ja — az éjjeli őr — apjának régi barátja volt. Az öreg Randolf gyakran járt náluk ; és a kis Thomassal pompásan megértették egymást. Robert bácsi — igy hívta őt — agg­legény volt és az ajándékok, játékok tömegével halmozta el őt. Három évvel később — amikor 16 éves lett — Tho­mas gyakran kisérte az öre­get éjszakai kőrútjain. A ba­rátság még szorosabbra fo­nódott közöttük. A nagy kör­­külömbség semmitsem jelen­tett; Thomas jobban szerette Robert bácsit, mint saját édesapját. Egy éjszaka együtt ültek Randolf szobájában. Még né­hány perc hiányzott ahhoz, hogy elinduljanak körútjuk­ra. Amikor az óra tizet ütött, Thomas szolgálatkészen le­emelte a falon függő fegy­vert, hogy barátjának nyújt­sa. Ebben a pillanatban a fegyver elsült és kiröppenő golyó súlyos sebet ejtett az éjjeliőr mellén. Mert az Illuminating Company tulajdonosa a nép—és nem a kormányzat—mi is éppen úgy fizetünk adót, mint ön. 1960-ban például az Illuminating Company több, mint $28,- 000,000 szövetségi, állami és helyi adót fog fizetni. Ebből az összegből $9,500,000 a városi és megyei kormányzat, nyilvános iskolák, szegények jóléti intézményeinek jut. A maradvány—több, mint $16,500,000 az Ohio Állami és szö­vetségi kormánynak jut és egy jelentős összeg visszatér az adófizetőhöz uj és javított országutak, Social Security ked­vezmények, nemzeti honvédelmi és más intézmények formá­jában, melyet a kormányzt különböző fórumai intéznek. Ez egyike azoknak az okoknak, amiért haszna van egy adó­fizető, befektetők tulajdonában levő villanyvállalat szolgála­taiból. Kinek van haszna a befektetők tulajdonában levő Villany Vállalatból? I ISMERETEK KINCSESTÁRA ÖNNEK

Next

/
Thumbnails
Contents