A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-11-25 / 46. szám
4. OLDAL \ f«V P*«37T*>T? ÓHAZAI HÍRADÓ MAGYAR ORVOS LIBANONBAN BUDAPEST, — Dr. Szegő Jenő magyar orvost, aki 1922- ben a berlini egyetemen aszszisztens volt, meghívták Beiutba, (Libanon fővárosába, egy rádium és röntgen intézet vezetésére, egy évre. Az egy évből mostanig 38 év lett — Dr. Szegő végleg megtelepedett, mint egyetemi profeszszor, a bibliai cédrusok országában. Most az 60 éves érettségi találkozóra hazalátogatott Budapestre. Az Attila utcai Werbőczi gimnázium öregdiákjaival örömteli találkozója volt. Fél évszázad előtt ott 61 diák érettségizett s közülük ma már csak 26-an él nek. A legtöbbel a libanoni professzor állandóan levelezett. A Margitszigeten az Ország-Világ cimü budapesti folyóirat munkatársa, Gách Marianne elbeszélgetett a professzorral régi és uj dolgokról — érdekes dolgokról: Fátyolos nebántsvirágok — Hogyan fogadták Beirutban, amikor odakerült? — Bizalmatlanul. Az arabok sohasem lelkesedtek az idegenekért. Akkoriban Beirut piszkos, romos, város volt, szűk kis utcákkal, ma azonban modern metropolissá fejlődött. Régen gyakori volt a kolera, a pestis, a kiütéses tífusz meg a fekete himlő. Ma ezeket a betegségeket csak hirből ismerik. De nem is a betegségekkel való küzdelem volt számomra a legbonyolultabb, hanem a muzulmánok ősi szokásai, amelyek rendkívül megnehezítették a nők gyógykezelését. A muzulmán nő legföljebb arra volt hajlandó, hogy az orvos előtt fellebbentse fátylát, kidugja a nyelvét és odanyujtsa a pulzusát. Más vizsgálatról szó sem lehetett. Mindjárt az első napokban egy damaszkuszi nagy birtokos nőgyógyászati panaszokkal hozta el hozzám két feleségét. Aimkor meg akartam vizsgálni őket, a férj kijelentette, hogy inkább haljon meg mind a két nő, semmint az orvosnak megmutassák magukat. Meg is.haltak mindketten. Ma az efféle ősi szokások, a fátyollal együtt, eltűntek. A férfiak egyenlőbbek — Nem viselnek már a nők fátyolt Libanonban ? — Musztafa Kemál Törökországban lerántotta a nőkről a fátyolt, a férfiakról pedig a fezt. Ennek a hatására Libanonban sem viselik már. Ámbár a külvárosokban és a falvakban ma is fel-felbukkan egy-egy. A nők egyenjogúsága körülbelül tiz évvel ezelőtt papirosán megszületett, de ténylegesen nem. A Városházán akadnak már női városanyák, de a Parlamentnek még nincs női tagja. Társadalmilag és gazdaságilag a nők még nem egyenjogúak. A muzulmán nő többnyire még otthonában sem jelenik meg, ha vendég jön a házba. Szavazati joga csak annak a nőnek van, aki irni-olvasni tud. Ezen a téren óriási a haladás, mert a lakosság 80 százaléka már nem analfabéta. Az iskoláztatás még nem kötelező, de ennek legfőbb oka az, hogy még nincs mindenki számára hely az iskolákban. Igaz viszont, hogy évről évre uj iskolák ' épülnek. Keresztények fölénye — Él-e sok magyar Beirutban ? —■ Nem sok. A többi közt néhány táncosnő, akik régen kikerültek és aztán ott fér, hezmentek. Általában tö; vény szabja meg az idegene letelepedését. Az idegen csa akkor kívánatos, ha munki körét libanoni nem tölthe be. Az idegen orvosnak me éppenséggel bonyolult a hel: zete, mert újabban arab nye ven kell vizsgánia, és ez csal nem lehetetlenség. Kivét' csak az, ha valakit meghn nak az egyetemre, de akárm lyen kiváló tudós is az illeti vizsga nélkül nem praktizá hat, csupán konziliárius 1< hét. Mindezek mögött a háttérben a muzulmán és a keresztény arabok látszólag vallási, de lényegében gazdasági ellentétei húzódnak meg. A lakosság 50 százaléka muzulmán, mégis a keresztények a számarányon túlmenően foglalták el a nagyobb pozíciókat. Ekörül folyik az állandó hadakozás. A magyarság Libanonban Elgondolkozóan folytatja Dr. Szegő: — Ha nem is él Libanonban sok magyar, de a mai Magyarországgal igen gyakran találkozom Beirutban. Magyar libamáj, hízott csirke, konzerv, szalámi, sajt, vaj látható a kirakatokban, sőt magyar textilnemű, szép kész ruha és cipő is vonzza a vásárlókat. Tudvalevő, hogy az egyik nagy beiruthi erőmüvet az osztrákokkal együtt magyarok építik fel. így hát a magyarokat igen becsülik Libanonban. Trópusi betegségek — Miféle trópusi betegségek pusztítanak arrafelé ma még? — Amikor Beiruthba kerültem, még leprás beteg is akadt. De ez a betegség húsz év óta ott gyakorlatilag jófoi’mán nem létezik. A világon a legelső, több mint ezeréves, ősi leprosarium Damaszkuszban volt, én még meg is látogathattam. A betegséget régebben tudományosan is “morbus syriacus”nek (sziriai betegségnek) nevezték. — Azelőtt a lakosság 80 százaléka maláriás volt. Ma ez sincs többé. Kivéve régi, gyógyíthatatlan eseteket. De amióta a mocsarakat lecsapolták, a betegséget terjesztő anapheles szúnyog ott jóformán teljességgel kipusztult. Igen hatásosan irtják DDT- vel is. Nem szólva arról, hogy kitűnő, uj orvosságok is vannak. NEVELÉS "Jj helikopterek. — Az amerikai haditengerészetet most ilyen két .urbinás Sikorsky HSS-2 helikopterekkel szerelik fel. Az uj helikopterek messzemenően nagyobb teljesítményűek, mint elődeik. Sokan szeretnének elmenekülni Kádár munkásparadksomából BUDAPEST. — A helyiérdekű vasúton már Szentendrén megtelt minden ülőhely. Pomázon egy idősebb férfi és két idősebb nő szállt fel. Úgy hatvan év körüliek lehet tek. Megálltak csendesen a padsorok között. Két-három állomást haladt a vonat, mikor az egyik asszony rászólt az egyik kisfiúra: — Fiam, légy szives, add át a helyedet ennek a néninek. Az ilyen felszólítást sokszor olyan hangon szokták meg tenni, hogy ellentmondásda ingerelnek vele. Ez az asszony azonban szelíden és csendesen szólt a fiúhoz, A gyerek készségesen fel akart ugrani. Az apja azonban nyersen ráreccsentett: — Helyeden maradsz! Te is megfizetted a jegyet. — De uram — szólt továbbra is szelíden a nő —, ez az asszöny, akinek helyet kértem, derékig gipszben van. — Ha gipszben van — válaszolta egészen gorombán az apa — ne utazzon a helyiérde BUDAPEST. — Ha ma Budapestre repülne egy álruhába öltözött, körszakállal elvtársnak álcázott Gallup és körkérdést intézne az emberekhez: “Mit akartok, békétlen együttélést itthon vagy szabad életet a szabad világban?” — a többség felelete biztosan ez lenne: “Kivándorolni. mindenáron kivándorolni akarunk, minden áldozatot hajlandók vagyunk meghozni, hogy kiszabadulhassunk a nagy börtönből, amelynek népidemokratikus közsársaság a neve.” Sokan utolsó forintjaikat feláldozzák, hogy mivel másképp nem lehet szabadulni, görbe utón, protekció segítségével útlevelet szerezzenek maguknak. És persze, ahol erős a vágy egyik oldalon, erős a kisértés a másik oldalon : szélhámosok protekcióról, jó összeköttetésekről fecsegnek és elveszik a kivándorolni vágyók utolsó forintjait. A nóta vége az, hogy oda a reménység s oda az utolsó forintok. Például, jelenti a pesti Népszava: Pór Dezső 57 éves volt tisztviselő évekkel ezelőtt megismerkedett dr. Gere László nyugdíjas ügyvéddel és közölte, hogy mint befolyásos Elárulta a nagy F a kis tolvajt BUDAPEST. — Tavaly tavasszal került a Péterfy Sándor utcai kórházba raktárosként az ötvenéves Láng Istvánná. Kezdettől fogva igyekezett minél több raktári tárgyat saját részére elraktározni. ' A kórház vezetőinek feltűnt a leltárhiány és megtették a feljelentést. Amikor Lángné a feljelentésről tudomást szerzett, kapkodásba kezdett. Az utoljára ellopott tételt — csecsemő lepedőket — becsomagolta és posta utján küldte el a kórházba, nyomtatott nagy betűkkel irta fel a feladót, azaz csak eladó-t irt. mert a nagy F-et nem tudta leírni. Ez volt az első bizonyíték bűnössége mellett, mert amikor az Írásszakértő irásmintát kért tőle, a nagy F betűt nem tudta leírni. A központi kerületi bíróság előtt Lángné — aki csaknem hétezer forint leltárhiánnyal nem tudott elszámolni, s akinél háromezer forintnyi lopott holmit megtaláltak — tagadott, de a bizonyitékok ellene szóltak. Nemcsak a nagy F árulta el, hanem a foltozott lepedők is, amelyeken folt volt a kórházi bélyező helyén. A bíróság egy év és két hónapi börtönre Ítélte. ember, jó pénzért útlevelet tud szerezni. Ha Gere ügyfeleket küld, tiz százalékot kap. Gere küldött ügyfeleket. Az első áldozattól 26,000 forintot csalt ki Pór, de útlevelet nem tudott szerezni. Amikor Gere közölte, hogy az ügyfél türelmetlen és visszakéri a pénzt, Pór azt válaszolta, hogy csak akkor adja vissza, ha Gere helyette másik ügyfelet hoz, mert a türelmetlen ember idő előtt lépett vissza. Az ügyvéd újabb ügyfeleket toborzott Pór részére, s mikor látta, hogy eredmény soha nincs, megszakította kapcsolatait a szélhámossal. Pór ettől kezdve egyedül szerezte áldozatait, akiknek a pénz ellenében kölcsönről szóló nyugtát adott. Nemcsak útlevél, hanem kegyelmi kérvények elintézésére is kicsalt pénzeket. Néhány év alatt csaknem 160,000 forinttal károsította meg a hiszékeny embereket. Gerének nem egészen 12,000 forint jutott az általa toborzott ügyfelek után.. A Központi Kerületi Bíróság Pór Dezsőt befolyással való üzérkedés és sikkasztás miatt egy év és nyolchónapi börtönre, Gere Lászlót nyolc hónapi börtönre Ítélte. Gere büntetésének végrehajtása amnesztia alá esik. Szeretik a külföldi árut (FEC) Egy Magyarországon járt turista szerint ott a Nyugatról származó holminak, legyen az bármi, igen nagy a keletje. Tőle, mint külfölditől mindent meg akartak venni, amit nála megláttak. Közönséges golyós ceruzájáért 25-30 forintot Ígértek. A Garaitéri piacon is a kínált holmik nagyrészén látszik, hogy külföldi csomagból való. Egy pár erősen használt, de külföldi férficipőért ott 150-180 forintot kértek. Külön foglalkozási ág, hogy öszszevásárolják Pesten a nyugatról származó holmikat és leviszik vidékre eladni, hol mintegy 30 százalékkal magasabb áron tudják értékesíteni. Falun egy nyugati harisnyáért 120 forintot is adnak, egy üveg francia kölnivízért 300 forintot. kün. Menjen taxival vagy maradjon otthon. Továbbra se engedte, hogy fia felkeljen és átadja a hegyét. Purcsi Pepi jubilál BÉKÉSCSABA. — Aranylakodalmat és muzsikusi pályájának 70 éves fordulóját ünnepelte egy kiváló nótaszerző prímás, Purcsi Pepi. Aligha van olyan nótakedvelő, aki ne ismerné egyik legnépszerűbb dalát: “Magas jegenyefán sárgarigó fészek.” Pepit, aki Orosházán született, Rigó Jancsi fedezte fel 15 éves ko-KISFALUDY EMLÉKÜNNEPÉLY DÉLFRANCIA VÁROSBAN BUDAPEST. — a múlt évben egy francia turistacsoport ellátogatott Badacsony lankáira. Késő délután volt már, reggel óta utón voltak; fáradtan, de élénk csevegés közepette kaptattak felfelé a szőlők között, s a Kisfaludyház udvarán ültek le egy pohár borra. A társaságban volt egy irodalom tanárnő; fülének nem volt egészen ismeretlen Kisfaludy neve. Hol is hallotta már? ... A turisták magyar kisérő je elmondotta Kisfaludy Sándor francairszági tartózkodásának történetét. A vendégek este tovább utaztak, de még a határon túl sem felejtették el ezt a badacsonyi délutánt. Nemsokára levél érkezett a Francia-Magyar Baráti Társaságtól a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal címére. Kérték, küldjenek el nekik minden adatot, ami a költő és Franciaország kapcsolatára vonatkozik. így kezdődött. A következő levél már Provence dél-fran-Lady Docker, a hóbortos angol milliomosnő, aki arannyal bevont Rolls Roys autóban szokott sétakocsikázni és a betörők klubjában szokott táncolni, a választás napján New Yorkból hazarepült Londonba. Mert ebben a bolondos Amerikában választás napján seholsem szolgálnak fel pálinkát. * Ne mondja senki,' hogy India szegény ország. A barodai maharadzsa, akit éjjelente mindegyik elegáns new yorki mulatóhelyen látni lehet, heti 3000 dollár zsebpénzt kap és költ el. * Ne mondja senki, hogy a demokratikus Amerikában nem tisztelik az arisztokráciát. Windsor herceg, angol ex-király felesége a férjéről írott cikkeiért negyedmillió dollárt kap — nem azért, mert a cikkek érdekesek, hanem azért, mert a Duke of Windsor előkelő személyiség. * Aga Khán özvegyét, aki most New Yorkban van, megkörnyékezték, hogy írja meg emlékezéseit hires férjéről. Nem! — mondta az özvegy s bucsuzásra nyújtotta jobbját, melynek egyik ujján 51- karátos brilliáns ragyogott. (Megjegyzés, zárójelek közt,: őfőméltósága varrólány volt Párisban . . .) * Minden hónapban olvasunk statisztikát a megélhetés költségeiről és mindenkor csodálkozunk azokon az icipici tizedesszámokon: A szükségleti cikkek árai két tized százalékkal emelkedtek . . . Ami azt jelenti, hogy ami árucikk egyik hónapban 10 dollárba került, a következő hónapban már 10 dollár 2 centbe kerül. Egyáltalán, nagyon ingarában. Évtizedekig muzsikált Békéscsabán a Csabaszállóban, majd Budapesten a József körúti Spolarich kávéházban, meg az Emkében. Előfordult, hogy csabai lakodalomba zenekarostól hazavitették Budapestről. Annyi meghívást kapott, hogy 1938- ban végleg hazaköltözött Csabára. Két éve ment nyugdíjba, de most sem bír meglenni muzsikálás nélkül. Eljárogat kisegíteni fia és unokája zenekarába. A csabai városi tanács most díszoklevéllel, a a helyi zenekarok pedig nagy csokor Purcsinótával köszöntötték az öreg jubilánst. ciaország tartományból jött, Draguignanből, onnan, ahol Kisfaludy emlékezetes napjait töltötte; hamarosan megalakult Draguignanban a Kisfaludy emlékünnepséget előkészítő bizottság, amelynek diszelnöke a város polgármestere lett. A városi levéltáros nekilátott a költőre és hazájára vonatkozó anyag összegyűjtésének, a muzeum igazgatója és munkatársai pedig a kiállítás megrendezésének. Az elmúlt hetekben nyílt meg a Kisfaludy-kiállitás Draguignanban, lezajlott az irodalmi est isy amelyen Kisfaludy-verseket mondtak el — franciául. Vasárnap leplezték le a provencei városka egyik kis barokk házának falán — ahol a költő lakott — a Kisfaludyemléktáblát. Az égetett kerámia táblán a Balaton körvonalai láthatók Kisfaludy arcképe alatt. Az emléktábla leleplezése után Edouard Soldani, a város szenátor-polgármester diszebédet adott. tag alapon áll minden megélhetési statisztika. Mennyi pénzre van szüksége az embernek egy napra, egy hétre? Embere váltogatja. , Marjorie Steele cigarettáslány volt new yorki éjjeli mulatóhelyeken. Eladott a vendégeknek 25 centes pakli cigarettát s hol 1 dollár, hol több borravalót kapott ráadásul. Aztán férjhezment. Jó férjet választott magának. Huntington Hartfordot. Hogy milyen jó fogás, mint férj, egy Hartford, azt mindenki tudja, aki az A&P supermarketekben szokott bevásárolni. Jó üzlet az az A&P s a Hartford család tulajdonoa . . . Marjorie most válik szive gazdag választottjától. És tartásdijat követel. Évi 364 ezer dollár tartásdijat követel. Minden napra ezer dollárt, egy nap kivételével. Annak a napnak évfordulóján, amikor élete legszerencsésebb fogását, a férjfogást csinálta, Marjorie szeretettel gondol volt életepárjára s elenged neki 1000 dollár tartásdijat. * Walter Slezak színész, a világhírű kövér bécsi operaénekes kövér fia, Rómában kibérelt egy 15 szobás villát. Mivel van bebutorozva? — kérdezték. “Ennivalóval,” — felelte ő. Dr. Albert Schweitzer, az afrikai francia misszionárius orvos, Nobel-dijas békeapostol és filozófus, a benszülöttek jótevője, Dr. Milton Berliner new yorki szemspecialistától müszemeket kért és nemsokára kapott is. De a müszemküldemény Afrikából visszajött. Schweitzer viszszaküldte, mert sok félszemü páciense van ugyan a lambarenei kórházban, de a benszülöttek, akiknek fekete szemük van, a világért se fogadtak volna el kék üvegszemet. Az volt a baj, hogy Dr. Berliner csupa kék szemet küldött. Persze a következő szállítmányban, mely Afrikába ment, már csupa fekete szem volt. * Az NP-C televízió 100,000 dollárt ajánlott fel Greta Garbónak egy szereplésért. A hallgatag filmdiva egyelőre nem felelt az ajánlatra. PLETYKAROVAT Általános a panasz (FEC) Egy Angliában élő magyar több mint két évtized után ismét ellátogatott Magyarországba. Élményeiről többek között az alábbiakat mondotta: Budapesten mindenki panaszkodik a megélhetési viszonyokra, még azok is, akik a többieknél lényegesen többet keresnek és az átlagnál sokkal jobban élnek. A férfi és női fodrászüzletek dolgozói például nagyon jól keresnek a magas borravaló révén, de még ők sincsenek megelégedve. Tartózkodásjnak egész ideje alatt, bár sok különféle emberrel beszélt, senki egyetlen elismerő nyilatkozatot a rezsim felé nem tett. Az általános felfogás szerint mindennek, ami rossz, a kommunista rendszer az oka, s az a kevés ami jó, a rezsim ellenére jó. Egy kommunista ismerőse úgy foglalta össze ezt az általános hangulatot, hogy ha Magyarországon szétosztanák Dárius kincsét, HANGOS LEV£L TENGERENTÚLRA A Greater Cleveland Red Cross minden esztendőben felajánlja “hangok hazulról”nak elnevezett gramafonlemez készitő szolgálatát azoknak, akiknek férje, fia, vagy lánya az amerikai haderőben szolgál tengerentúlon. Ezek a költségnélküli lemezek kórházakba is küldhetők belföldön, ahol katonákat ápolnak, valamint azok számára, akik az ünnepek alatt a tengeren tartózkodnak. A lemezek nem törékenyek, könnyüsulyuak és az egész világra küldhetők. Minden lemez 5 perces személyes karácsonyi üdvözlést tartalmaz. 78-as forgó sebességre vannak készítve. Az elmúlt évben légipostával a Déli sarkig mentek a lemezek. Hangfelvételre találkozó a Vörös Kereszt valamelyik irodájában, megbeszélhető telefonon: SU 1-1800 Chapter Headquarters, AC 1-1090 West Shore Office, TU 6-2602 Parma Office. KARDINÁLIS Ugyanabból a forrásból kétféle lehető magyarázatát adják a kardinális szó eredetének. A Catholic Digest Írja: A kardinálisok vörös kalapot kapnak, amikor a pápa kinevezi őket, annak jelképe alapján, hogy piros a vértanuk hősi szine és a szin viselésével a kardinális mintegy tanúsítja, hogy hajlandó vérét ontani Krisztusért és a római katolikus egyházért. A másik, a prózaibb magyarázat szerint kardinális “sarokvas” embert jelenthet, a latin szó “cardo” szerint, ami ajtó sarokvasat jelent. Állitólag a császári Róma keresztényjei megfigyelték, hogy a pápa hercegei képesek voltak befolyásos, vagy fenyegető ajtókat kinyitni és bezárni és elnevezték őket ezen a címen kardinálisoknak. NÉGYLÁBÚ PÁCIENS A spanyolországi Ceuta város közkórházában az ambulancián várakozó betegek között szerényen meghúzódott egy kutya is. Amikor az orvos végzett a betegekkel, a kutya besétált a rendelőbe és megállt a kis műtőasztal mellett. Az orvosok meglepetve nézték a nyöszörgő állatot, majd az egyik megállapította, hogy a kutya első lába törött. A beteg kutyát szakszerű orvosi ellátásban részesítették, amit az állat csodálatos intelligenciával tűrt. Miután sínbe tették a lábát, a kutya hálásan vakkantott néhány át, majd bicegve távozott a kórház épületéből.
