A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-11-04 / 44. szám
Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffalói Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 40. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Biidge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1960 november 4 AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ARA 15 CEN1 No. 4 tj SZÁM ¥h* GOOD SHEPHERD te the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Amerika hatalma és tekintélye A választási kampányszónoklatokban Kennedy demokrata jelölt azt állítja, hogy az Eisenhower években Amerika hatalma és tekintélye a világ előtt csökkent, Nixon választási kilátásait arra a tézisre épiti fel, hogy Amerika sohasem volt oly hatalmas és tekintélyes és az ország népének sohasem volt olyan jó dolga, mint Eisenhower elnöksége alatt. A Fehér Házban egy szekrényben őriznek egy ezzel kapcsolatos beszámolót. Az Egyesült Államok hírszerző szolgálata Angliában és Franciaországban közvéleménykutatást végzett és annak eredményét jelentette az elnöknek. Ennek a bizalmas jelentésnek másolatát valahogyan megszerzte a New York Times és közzétette. Itt az irás lényeges tartalmának szövegezése: Úgy Amerika, mint a szovjet tekintélye csorbult a párisi csúcskonferencia kudarca nyomában. A csúcskonferencia összeomlásáért elsősorban a szovjet felelős, de hibás volt Amerika is. Angliában még nagyobb mértékben, mint Franciaországban, az emberek bizalma Amerika vezető pozíciójában megingott. Megmenekült. — Don Helelle autóversenyző. Lister Corvette nevű sport kocsijából, — amely a levegőbe repüli, felborult és meggyulladt — sértetlenül került ki. De ez csak egyike a hasonló tárgyú jelentéseknek. Ugyancsak titokban tartja az elnök azt a jelentést, amely szerint a szovjet katonai ereje nagyobb, mint Amerikáé és ebben az évtizedben a szovjet fölény még egyre nagyobb lesz. Eisenhower elnök mindezekkel szemben azt állítja, hogy Amerika ma minden idők legnagyobb hatalmassága úgy katonai, mint gazdasági tekintetben. Hanson Baldwin, a New York Times katonai szakértője ugyancsak azt a nézetet vallja, hogy Amerika erősebb a szovjetnél: atombombákkal képes elpusztítani Oroszországot és hatalmas flottájával ura a világ tengereinek. NEM TANULNI - POLITIZÁLNI! HAVANA — Castro körszakállas forradalmárai iskolareformot készítenek elő. A fő újítások: Nem a szülők határozzák meg, hogy gyermekük melyik iskolába járjon és mit tanuljon. Ez az állam feladata és joga. Papok és apácák csak mint az állam alkalmazottai taníthatnak, utasításokat nem fogadhatnak el egyházi feletteseiktől, hanem csakis az állami hivataloktól. Az iskolai oktatás az igazi demokrácia szellemében az ifjúság egyéniségének kialakítására helyezi a fősulyt. Evégből beszüntetik tankönyvek használatát és vizsgák tartását; a tudás fő forrása az újság, a politikai sajtó. Eszerint Castroék az amerikai és kubai gyárak, bankok, ültetvények és más vagyonok után kisajátítják a kubai ifjúságot is. FENYEGETŐZNI MI IS TUDUNK Amerika, Anglia és Franciaország kormányai közös diplomáciai jegyzéket küldtek Kruscsevnek: Nem ismerjük el azt a szovjet álláspontot, hogy Berlin keleti zónája része lenne Kelet-Németországnak. A három kormány óva inti a szovjetet a Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin közti légi forgalom korlátozásától; ez veszedelmes helyzetet teremtene s ezért a teljes felelősség a szovjet kormányra hárulna. ICI-PICI DRÁGULÁS WASHINGTON. — A munkaügyi minisztérium közlése szerint augusztustól szeptemberig a szükségleti cikkek árai 0.2 százalékkal emelkedtek. Egyszerűbben: Ami augusztusban 1 dollárba került, annak ára szeptemberben 1 dollár és egy centnek ötödrésze volt. Ami augusztusban 5 dollárba került, az szeptemberben 5 dollár 1 centre drágult. Pélaképpen — nem tréfából, hanem megvilágositásul — csak azt említjük, hogy egy kvart terpentin ára augusztusban 59 cent volt, szeptemberben felszökött 69 centre. Ez nem egy ötöd százalék, hanem kilenc százalék plusz. A munkaügyi minisztérium hivatkozik arra, hogy Truman elnöksége alatt a drágulás nagyobbfoku volt, mint az Eisenhower években. Azt a nagyobbfoku drágulást persze nem Harry S. Truman okozta, hanem a világháború és a koreai háború. Jobb bevándorlási törvényt várhatunk az uj elnöktől MINDKÉT JELÖLT ÍGÉR. ÍGÉR. ÍGÉR . . . A választási kampányban, 1 amely hétről hétre hangosabb : és szenvedélyesebb szócsatá- i kát produkált, szinte üdítően : hat, hogy egy kérdésben, a ; bevándorlási korlátozások < enyhítése kérdésében, a jelöltek egyetértenek. Sőt mi i több, i .ff licitálják egymást. “Lehozom a csillagokat (kvótaszámokat) az égről!’ — ez a jelszava Kennedy demokrata elnökjelöltnek és Nixonnak, Eisenhower elnök trónörökösének. Mindketten pártolják az 1920 óta mostoha elbánásban részesített közép-, kelet- és dél-európai nemzetek so^ vány kvótáinak növelését, a bevándorlási korlátozások miatt szétszakított családok egyesítését, általában: több bevándorló bebocsátását. A demokrata és a depublikánus elnökjelölt összeölelkezése abból az alkalomból történt, hogy Santangelo newyorki demokrata képviselő eléjük terjesztett egy kérdőívet: Egyetértenek-e a következő javaslatokkal, melyek egy és más formában már többször a kongresszus előtt voltak, de mindmáig süket fülekre találtak? 1. Felemelni az egész évi kvótát azáltal, hogy az egyes nemzetek kvótaszámait nem az 1920 évi, hanem az 1950 évi népszámlálási adatok alapján állapítsák meg, miáltal egyes, jelenleg nagyon kis kvóták emelkednének. 2. El nem használt kvóták szétosztása csekély kvótájú nemzetek közt. 3. A kvótákon felül évente 60,000 menekült bebocsátása. 4. Külföldieknek, akik most bevándorlási korlátozások miatt nem csatlakozhatnak Amerikában élő családtagjaikhoz, megengedni a bevándorlást. Erre a négyszeres kérdésre mind a két elnökjelölt egy igennel felelt és az igent még meg is toldották. Nixon a mostoha kvóták növelésére nem is az 1950 évi, hanem az 1960 évi népszámlálási adatok felhasználását tartja méltányosnak. Ami kétségtelenül nagylelkű elgondolás, ámbár az 1960 évi népszámlálás adatai még nem állnak rendelkezésre ... De hát választás előtt állunk, ilyenkor a régi közmondás módosul: “Aki ígérni mer, az nyer.” No de mindegy; akár 1950, akár 1960, az újabb népszámlálási adatok kedveznének a sokáig elhanyagolt európai nemzeteknek, magjaroknak, lengyeleknek, ok^ojujádc atb. Nixon párí~4i5JBPt^f,"íivanságot is, hogy^íótán kívül bebocsássunk nagy számban menekülteket. Nixonnak ezek a választási Ígéretei annál figyelemreméltóba*, mert ő annakidején a szenátusban a McCarran-Waltei-féle bevándorlási törvény hellett szavazott, amely törviny pártolóinak alapgondolta az volt, hogy a magyar«^ és a többi mostoha nemzetk nehezebben idomulnak á amerikaiakká, mint nyugat-és észak-európaiak. Az akkfj kongreszszusi vitában a íagyarok és a többi mostohái barátai azt vetették McCarm szenátor és Walter képvislő szemére, hogy ők ezeket a özépeurópai nemzeteket alasonyabbrendüeknek tartjákAkkor nyílt titok volt, hogy ti barát és ki nem barát. Kennedy szenior, aki az “alacsonyabbrend” nemzetek kvótáinak eelését sürgette mindenkorválasztások előtt és válasások után, most következeinek mutatkozott, amikor newyorki képviselő kérdőire, a négy kérdésre, határott és őszinte igennel felelt.Cs következetes volt abban, hogy hozzátette: Itt az de je, hogy sutba dobjuk az?azságtalan és méltánytalamvóta rendszert és helyetteisük azt egy észszerűbb rendsrrel, amely nemcsak a beváDrolni óhajtók vágyainak teljesedését közelebbhozná, hem a nemzeti érdeket is s?gálná. Mert ma már senkise kételkedik az oly sokszor legtagadott igazságban, hog az állítólag alacsonyabbidü nemzetek, és köztük ni utolsósorban a magyarokevándorlók és menekültek, ftgyrészben nemcsak haszncés értékes tagjai lettek az srikai nemzeti közösség^ hanem akadtak köztük p számban olyanok is, akik aicsak gazdagították az arfkai kultu- i rát, hanem értették az ' amerikai nemzetiztonságot. I Például a magyarok közül: Reiner Frigyes, Ormándy Jenő, Dohnányi Ernő, Kresz Géza, a zeneművészet nagyjai, Szilárd Leó, Teller Edward és más atomfizikusok, Kármán Tódor, a modern repülési technika úttörője. Jegyezzük meg magunknak jól: A választási kampány során úgy a demokraták, mint a republikánusok zászlóvivői a bevándorlási törvény megjavítását ígérték. Figyelni fogjuk mindkét párt állásfoglalását a törvénymódosítás kérdésében — választás után. KIS ORSZÁG... WASHINGTON — Kis ország Amerika — mondja a had vezetőség szószólója. Arról van szó a Pentagonban, hogy 1965-ig Amerikának ezer hosszutávu atombombás rakétája kellene hogy legyen, az ország minden részében elszórva, hogy ellenséges támadás esetén ne legyenek kitéve megsemmisítésnek. Igen ám, de amikor elkezdtek számolni és méricskélni, arra a felfedezésre jutottak, hogy az Egyesült Államok területe nem elég nagy ahhoz, hogy ily sok ICBM rakétát egymástól biztos távolságban fel lehetne állítani. Columbus óta ez az első eset, hogy ezt a nagy Amerikát kis országnak mondják. VISSZAJÖNNEK ... MOSZKVA — A szovjet Japok bizakodással közlik, hogy nincs már messze az idő, amikor az orosz és csehszlovák diplomaták visszatérhetnek Kongóba. Bizakodásukat arra alapítják, hogy Mobutu ezredes, aki a kommunista diplomatákat elkergette, sokat veszített népszerűségéből és hatalmából. Mobutu pozíciója megrendült, mert nem bir fegyelmet tartani vad és erőszakoskodó katonái közt. HÜ SZÖVETSÉG ANKARA — Gursul tábornok katonai kormánya egy vagy esetleg két uj hadosztályt készül a ATO nyugati szövetség rendelkezésére állítani. Hírek a világ minden részéből BUENOS AIRES. — Argentina kormánya szabad bevándorlást engedélyezett több ezer belgának, akik a függetlenné lett Kongo gyarmatból elmenekültek. A belgák díjtalanul kapják az argentin beutazási vízumot és vámmentesen magukkal hozhatnak személyi tulajdont 5000 dollár értékig. GENF. — A Nemzetközi Vörös Kereszt repülőgépeken élelmiszereket visz Kongóba, a Kasszái tartományba, a Baluba törzs tagjainak, akiket a Lulua törzs elüldözött otthonaikból. A menekült Balubák számát körülbelül 200,000-re becsülik. PARIS. — Az Egyesült Nemzetek kulturális tanácsa (UNESCO) a francia gyarmatból alakult Kongo Köztársaság kormányával megállapodott, hogy Franciaország küld 500 franciául beszélő tanítót általános iskolai és technikai oktatásra. MOSZKVA. — Az orosz távirati iroda jelent, hogy 67 millió gyermeket beoltottak Dr. Sabin-féle polio elleni oltóanyaggal. HAVANA. — Az uruguayi követ felesége reggel, séta közben, észrevette, hogy egy fáról egy ember lóg le. Közelebb menve, látta, hogy az akasztott emberben már nem volt élet. A holttest melléről egy cédula lógott: “Szedjétek le hamar, mert a fára szükségük lesz még másoknak”. A halott: Castro milíciájának katonája. TOKIO. — Színes televíziós adások megindítására Japánban tiz televíziós társaság kapott engedélyt. Japán az Egyesült Államok és Kuba után a világ harmadik országa, ahol megkezdték a rendszeres színes TV adásokat. WERDAU, keletnémet szovjetzóna. — Az itteni “Ernst Grube” gyárban készülő tehergépkocsik közül néhányat kipróbáltak. Közép-Afrikában, a trópusi vidék nehéz körülményei között. A kocsik ötezer kilométert tettek meg Guinea Köztársaságban, s nagyszerűen megállták a próbát. A teljes megterheléssel haladó gépeknek még a legnagyobb hőség sem ártott. CARACAS, Venezuela. — Diákok és kommunisták egy héten át egyre hevesebben tüntettek a demokratikus kormány ellen, a tüntetések lázadássá fokozódtak, végül katonaság verte szét a felforgató elemeket. Betancourt elnök szerint a lázadást Castro kubai diktátor és venezuelai hívei szították. TUNIS. — Tunisi kikötőbe befutott az első orosz teherhajó, mely segítséget hozott az algériai felkelőknek. Utána újabb szállítmányok következnek. A felkelők segítése nyílt kihívás Ffranciaországnak. MOSZKVA. — A szovjet ázsiai tartományaiból rossz aratási jelentéseket kapott Kruscsev. Kazaksztánban 20 millió aker búzát nem lehetett behordani. Irkuck vidékén a búzamezőket maga alá temette a hó. Tavaly is hasonló bajok voltak s Kruscsev a bajon úgy segített, hogy elcsapta Beljaev elvtársat. Most is el fog csapni egy nagyfej üt. LONDON — Dobverő világrekordot állított fel Rae Duval 28 éves londoni zenész — 100 óra 1 perc 15 másodpercen át egyfolytában dobolt. Az eddigi rekord 84 óra volt. LONDON — Sir Ben Lockspeiser angol tudós azt állítja, hogy vannak már elektronikus gépek, melyek jobb szerelmes leveleket tudnak írni, mint szerelmes férfiak. ZÜRICH — Svájci mérnökök olyan készüléket szerkesztettek, amely jóval előbb jelzi a tüzet, mint ahogyan távolból bárki észrevehetné a lángokat vagy a füstöt. A készülék az égésnél keletkező gázokra reagál és riasztó jelzéseket ad. MOSZKVA — A Pravda panaszolja, hogy a legtöbb ruhaszövet szürke, régidivatu és a cipők csúnyák, formátlanok. Az a baj, teszi hozzá a hivatalos lap, hogy a jóminőségü öltözködési cikkeket csak exportra gyártják s az oroszok azokat nem vásárolhatják. MADRID. — Forgatják az első szagos filmet Spanyolországban. A film nézői parfüm, dohányfüst, puskapor, portói bor, csokoládélikőr, pirított kenyér, kávé, banán, borsmenta és cipőkrém szagát érezhetik majd. MOSZKVA — Gyapothulladékból betont készítettek az üzbekisztáni vegyészek. A nyomási és szakitási próbák során kitűnt, hogy az uj építőanyag tartóssága többszörösen felülmúlja a közönséges cementbetont. TOGO, Afrika — Egyéni adómentességet élvez Togoban mindenki, aki irás-olvasásból nyilvános vizsgán sikeresen szerepel. Ez a togoi kormány legújabb kezdeményezése az analfabetizmus mielőbbi leküzdésére.
