A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-10-28 / 43. szám

3. OLDAL Emlékezzünk a régiekről j A MOHAWK INDIÁNOK KIRÁLYI KÁPOLNÁJA BRANTFORD, Ont. (Canadian Scene). — A Grand folyó partján lévő Szent Pál kápolnát, amely a legré­gibb protestáns templom Ontarioban, III. György an­­goly király épittette 1785-ben, emlékezésül a mohawk indiánok hűségére, akik az amerikai függetlenségi há­ború idején New York állam felső részéből menekültek Kanadába. A kápolna látogatói ma is ott láthatják a ré­gi ezüst áldozóedényeket ezzel a felírással: “Anna Őfelsége, Isten Kegyelméből Anglia, Fran­ciaország, Írország és az Északamerikai Ültetvények Királynője — a Mohawk Indián Kápolnájának”. Az eredeti mohawkok, akiknek e királyi adomány szólt és akik “Őfelsége Mohawk Kápolnájának, 1712” felirásu hatalmas bibliát is kaptak ugyanakkor, felső New Yorkban, a Mohawk folyó partján levő Fort Hun­­terban laktak, amely terület a mohawk törzs őshazája volt. A mohawk törzsfőnökök elejétől kezdve hü szö­vetségeseik voltak az angoloknak az Újvilág birtokáért, a franciák ellen vivott harcokban. A mohawk törzsfő­nökök közül többet Londonba vittek, ahol Anna király­nő fogadta és királyian megvendégelte őket. Mivel már régebben felvették a kereszténységet, Anna királynő utasitotta New York kormányzóját, épitsen számukra kápolnát és szerelje fel orgonával., Ez volt az első, ame­lyet az indiánok láttak. A királynő személyesen gon­doskodott a kápolna berendezéséről, ő adta hozzá a bú­torokat, szőnyegeket, függönyöket, imakönyveket, az ezüst oltárkészletet és egy hatalmas bibliát. Amint erősödtek a franciák támadásai New York illen, Fort Hunter az ellenségeskedések központjába került s lakossága csökkent. Később, amidőn kitört a függetlenségi háború, a hü mohawkok 1781-ben Kana­dába menekültek papjukkal, Rev. John Stuarttal együtt, aki megtanulta nyelvüket és indián nyelven tar­totta az istentiszteleteket. Először a mohawkok elásták templomi kincseiket, a bibliát és az oltárkészletet egy domboldalon Fort Hunter közelében. A háború befeje­zése után visszaosontak a határon át és egy sötét éjjel áthozták. Néhány közülök a Bay of Quinte mentén fekvő Desorontoban telepedtek le, legnagyobb részük azon­ban a Grand folyó mentén ütötte fel tanyáját, a mai Brantford közelében. Az akkori uralkodó, III. György azzal hálálta meg hűségűket, hogy két kápolnát épít­tetett számukra, egyet-egyet mindkét településen. A két darabból álló ezüst oltárkészletet elosztották a két kápolna között, de a nagyobbik részt a bibliával együtt a brantfordi kapta. Amidőn közeledett a templom felszentelésének ideje, papjuk, Rév. Stuart, Kingstonban volt, többszáz mérföldnyi távolságra. Erre Joseph Brant kapitány, “Thayendanegea”, aki oly hősiesen harcolt Anglia ol­dalán a függetlenségi háborúban, elindult, hogy elhoz­za Stuartot. Hat indián harcossal csónakon felevezett Kingstonba és vissza. A nagy főnök sir ja ma is látható a brantfordi Szent Pál kápolna udvarán. A kápolna iránt ma is nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert múltja szorosan egybe van kötve a király­sággal. Királyok, királynők, királyi hercegek, közöttük a jelenlegi uralkodó II. Erzsébet királynő aláirásai éke­sítik az öreg biblia sárguló lapjait. Az oltár baloldala fölött III. György ajándéka, egy tölgyfából faragott címer függ. Az oltár előtt elterülő arany szőnyeget II. Erzsébet királynő koronázásán használták. Az oltár fö­lött, aranybetükkel, mohawk nyelven a Hiszekegyet, a Tízparancsolatot és a Miatyánkot láthatjuk. A kápolna harangját 1786-ban öntötték a londoni Fleet Streeten. Amidőn 1873-ban megrepedt, a mohawkok sajnálták eldobni és az öreg harang ma is ott látható a templom előtt egy kis faalkotmányban. BRADFORD, Anglia. — Sir Geoffrey Wrangham, 60 éves főbíró, válóper specialista, a városi bíráknak előadást tartott válóperek lefolytatásáról. Óva intette a bírákat attól, hogy hitelt adjanak anyósok tanúvallo­másainak. Az anyósok gátlás nélkül hazudnak, mond­ta. Különösen a feleség anyja veszedelmes. “Ha rajtam állna, én megszüntetném az anyós intézményét”, je­lentette ki mosolyogva. A biró kétszer nősült, két fia és két leánya van. LONDON. — Miss Nan Coton zongorista egy bringtoni bárban úgy határozott, hogy megtartja mind az 58 macskáját, azután, hogy a szomszédok feljelenté­sére a bíróság úgy határozott, hogy tizen belőlük túl kell adnia. Ez annyit jelent, hogy naponta $5.60 bün­tetést kell fizetnie, mig engedelmeskedik az ítéletnek. — Amugyis heti 50 dollárba kerül a kosztjuk, — nyug­tatta meg magát Miss Coton. DUBLIN, Írország. — Mrs. Bridge Maguire, 51 éves asszonynak 20-ik gyermeke született. “Ha fiata­labb lennék, 40 gyermekem is lehetne”, mondta méla­­busan. A sokgyermekes anya sokgyermekes család gyermeke, a legidősebb 24 testvér közt. Detektívek megbilincselik John Greenwald rendőri, mert megvesztegetési pénzeket fogadott el Cleve- l landban. A Jó PÁSZTOR Egy rendkívüli asszony Amikor Julia Ward Howe megszületett, James Monroe volt az Egyesült Államok el­nöke, az a Monroe aki részt­­vett az amerikai forradalom­ban és segített megszövegez­ni az alkotmányt. Abban az időben — 141 évvel ezelőtt — az európai harcmezők már elcsendesültek, Napo 1 e o n Szent Ilona szigetén várta a halált, vagy a szabadulást. Az Egyesült Államok a gazdasá­gi fejlődés küszöbén állt; de hol voltak akkor még a nagy ipari találmányok? Howe asz­­szony azonban olyan hosszú ideig élt, hogy még megér­hette Amerika érettségének korát. Utazhatott autóban, beszélhetett telefonon, vil­lannyal világíthatta házatá­­ját. Ez az asszony, akinek élete Amerika történelmének jelen­tős részét hidalta át, ötven évvel ezelőtt, 1910. október 17.-én halt meg 91 éves korá­ban. Az első kellőn® Mrs. Howe az első amerikai költőnő volt. ő volt az első olyan asszony, akit az Egye­sült Államok irodalmi akadé­miája, az Academy of Arts and Letters tagjai sorába vá­lasztott. Howe asszony ugyan­akkor a női jogok előfutára is volt; minden erejével har­colt a nők egyenjogúságáért, a békéért. De hírnevét még­sem ez alapozta meg, hanem az a tény, hogy ő a szerzője az Egyesült Államok egyik leghíresebb harci dalának, “Battle Hymn of the Repub­lic ’ cimü himnusznak. Ez a himnusz inspirálta Amerika katonáit, több mint egy év­századig. Julai Ward Howe 1819-ben született New Yorkban. Apja bankár, anyja költőnő volt, bár csak alkalomszerűen irt verseket. Tehetségét tehát nyilván édesanyjától örököl­te. 24 éves korában férjhez­­ment egy bostoni orvoshoz, Dr. Samuel Howehoz. Férjé­vel közösen szerkesztette a “The Boston Commonwealth” cimü lapot, amely a rabszolga­ság eltörléséért harcolt. A fiatalasszony energiája azon­ban nem merült ki csupán eb­ben a tevékenységben; szám­talan más szociális téren fej­tett ki értékes munkát. Küz­dött a szegények sorsának javításáért, alkoholellenes mozgalmakat szervezett, részt vett abban a kampányban, amely a börtönállapotokon kí­vánt javítani. 1861 novemberében férjé­vel együtt Washingtonba utazott. Férjének az volt a feladata, hogy orvosi ellenőr­zést gyakoroljon a Union Army egy újonnan épített egészségügyi intézménye fe­lett. Ez volt az első alkalom arra, hogy az ország főváro­sába utazzék. Ebben az időben dúlt a polgárháború, amely­nek ereje és hatása napról­­napra nőtt. A döntő nap Egy napon egy Washington környékén lévő katonai felvo­nulást tekintett meg. A fel­vonuláson énekeltek a kato­nák. De daluk bánatos, melan­kolikus volt. Egy John Brown nevű katonáról szólt a nóta; a katona elesett a harctéren és sírját belepte a fü . . . A dallam szép volt. Az asszony egyik ismerőse azt javasolta: írjon ehhez a szép dalhoz uj szöveget, lelkesítőt, bátori­­tót; olyat amilyet a derék harcosok kedvvel énekelné­nek. Másnap korán hajnalban^ ébredt a fiatalasszony. Fejé­ben már ott nyözsögtek az uj költemény szavai . . .” Azon­nal fel kell kelnem és papírra kell vetnem a sorokat, mielőtt elfelejteném ’ — mondotta. És gépiesen, mintegy bűvölet­ben irta, irta a költeményt. “Úgy tűnt nekem — mesélte később — mintha valami rej­tett forrásból ömlöttek volna elő a szavak, a sorok,, mintha valami igézet fogott volna el. Valóságos csoda volt.” Az eredeti szövegen később csak keveset változtatott. A költemény ezekel a szavakkal végződött: “As He died to make men holy, let us die to make men free”. Szabad for­dításban: Krisztus azért halt meg, hogy az ember szent le­gyen, mi a szabadságért ad­juk életünket.” Mrs. Howe a költeményt beküldte az akkori “Atlantic Monthly ’ cimü lapnak. A ver­set 1862 februárjában közöl­ték és azért szerzői honorári­um címén 4 dollárt kapott. Ma más senkisem tudja hogyan került később a szö­veg az amerikai hadsereghez. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a himnusz páratlan nép­szerűséget ért el. Hangjai mellett masíroztak a katonák és vitték győzelemre a szabad­ság ügyét. KÉMKEDTEK WASHINGTON — Harvey Bennett és Mark Kaminsky amerikai turistákat az orosz­ok kémkedés címén elfogták, az egyiket hét évi börtönre ítélték, a másikat nem Ítélték el és mind a kettőt deportál­ták, hazaküldték. Igaz-e hogy ezek nem ár­tatlan turisták, hanem kémek voltak, mint az oroszok állít­ják? Igaz, — jelenti Ddew Pear­son. MÖBEL DIJAK STOCKHOLM — Az idei orvosi Nobel dijat egy auszt­ráliai és egy angol tudós kapta, akik korszakalkotó fel­fedezéseikkel előbbrevitték a betegségtől való mentesítés tudományát. Kennedy Pennsylvaniában. — Hatalmas tömegek üdvözölték Ken­nedy demokrata elnökjelöltet választási körútja során Pennsylvá­­niában. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT VERONA, Olaszország. — Tiz gyermek valami­lyen titokzatos virus által okozott betegséget kapott, egy kivételével mind meghaltak. STOCKHOLM. — Különlegesen lassú a kiszolgá­lás Fjeallsviken svéd üdülőhely egyik éttermében. Az étlapon a következő felirat van: “Ne izgassa magát a lassú kiszolgálás miatt. A pincérek utasítást kaptak erre, hogy üdülése idején megszabadítsák ön a hétköz­napok rohanó tempójától.” AMMAN, Jordán. — A világ első teveversenyét tartották itt. A két első győztes 12,000 dollárt nyert gazdájának. TOKIO. — “Zsebtolvaj mentes” zsebeket készít egy japán gyár a ruhákra. A zsebmetszőnek az első zippzár kinyitása után meg kell keresnie a második zippzár nyitóját is, s erre már nem valószínű, hogy marad ideje. LONDON. — William Holt iró lóháton ment a klubjába, de a kapunál feltartóztatta a portás: “Tessék a lovát valahol lekötni, a vacsorára csak gyalogszerrel mehet be. “No, de ilyet! — kiáltott fel Holt. — Hol a hires hagyományos angol udvariasság?” AUCKLAND, Ujzéland. — Miss Petersont kikiál­tották a kóbor macskák mamájának. A macskamama minden este elmegy a belvárosi kis utcákba és maga köré gyűjti a gazdátlan és elkóborolt macskákat, enni, inni ad nekik. Az eledeleket a hotelkonyhákban szedi össze, a tejet jószivü macskabarát hölgyek adományoz­zák. Minden este nyolc kvart tej kerül kiosztásra. CAPE TOWN, Dél-Afrika. — C. Niekerk virág­kertész felesége tiz év előtt súlyos betegségbe esett, a kórházból kérte a jó embereket, imádkozzanak érte. Betegségéből teljesen felgyógyult és azóta minden év­ben 24,000 nárcist küld a város kórházaiba. HERTFORD, Anglia. — Hat évvel ezelőtt á Ben­­geo Working Men’s Club 26Ó0 dollárért vásárolt egy házat és hozzá tartozó hagymaültetvényt. Rossz föld volt az, kevés hagyma termett ott, a múlt évben már több mint 100 dollár adóssága volt a klubnak. Hiába akarta az ingatlant megvásárolni egy spekuláns, ami­kor az uj zónarendelet folytán — a második évben — a telek értéke növekedett; hiába kínált a klub vezető­ségének 20,000 dollárt, nem adták el. Most aztán mégis eladták — negyedmillió dollárért. Türelem kincset te­rem. “Kár, kár,” mondta Mr. George Mansfield, aki 40 év óta tagja a klubnak, “én egy millióért sem adtam volna oda”. LONDON. — Vendéglőkben apró-cseprő dolgokat lopkodott a 83 éves, rég kiszolgált zsoké, Richard Coa­tes, a végén dutyiba kerül. A városi biró bűnösnek mondta ki azzal, hogy két hét múlva fogja a büntetést kiszabni. Eközben a Brixton börtönben hüsölt a vén ex-zsoké. De már pár nap múlva hazaengedték, mjután bejelentette, hogy feleségül akarja venni a szive höl­gyét, akinek 35 év óta udvarolt. A hölgy azt mondta, hogy Richard, akinek ő a gondját viseli, egész nap ren­desen viseli magát, esténkint aztán elmegy hazulról, sorra járja a pubokat (kocsmákat) és sokszor megejti a kisértés. “Ha törvényesen megesküszünk és ő köte­lességének fogja tartani, hogy az éjszakákat velem tölt­se, biztosan a jó útra fog térni”, vélte a hölgy. A biró egyetértett ezzel, de nem egyedül ezért engedte haza az őreget, hanem azzal a megjegyzéssel is, hogy a házas­élet éppen elég büntetés lesz neki. WINNIPEG, Man. — Dr. Green-Armytage angol nő­gyógyász az itteni orvoskonferencián az európai fiatal­ság erkölcseiről igy nyilatkozott; “Annyi erkölcsi ér­zékük van, mint a házinyulnak”. MARIBOR, Jugoszlávia. — Egy Ausztriából át­szökött óriási medvét, amely egy éjjel 90 kecskét meg­ölt, a parasztok halálra Ítéltek: Annak ellenére, hogy törvény tiltja medvék irtását, ennek a medvének agyonlövését követelték. Oly erélyes volt a követelé­sük, hogy a bíróság engedett és megengedte a kivég­zést. LONDON. — Patrick Creaney 61 éves férfi szerel­mével üldözte a 83 éves Mrs. Sarah Maloyt. Erőszakkal betolakodott a hölgy lakásába és fiatalos hévvel kiál­tozott: “Szeretlek! Szeretlek!” A hölgy sörösfiaskóval fejbevágta, aztán feljelentette és a bíróság kemény Íté­lettel vágta fejbe a szerelmes 61 éves ifjoncot; egy és fél évi börtönre Ítélte. OTTAWA, Kanada. — A fogházőrök szövetsége azt követeli, hogy ezentúl az uniformisokat ne foglyok­kal varrassák, mert azok szándékosan rosszul szabják őreiknek a ruhákat. KOPENHÁGA, Dánia. — Mrs. X vegyesikreinek ügye öt év óta foglalkoztatja a bíróságokat és a végső döntés még messze van. Pillanatnyilag a fellebbezési bíróság ítélete van érvényben, amely úgy szól, hogy az ikrek egyikének apja az időközben elvált férj, a másik­nak apja az asszony szeretője. Aminek a magyarázata az, hogy az asszonyság egy éjszakát a férjével a háló­szobában töltött, a következő éjszakán — pontosan: 20 órával utóbb — házon kívül, a szeretőjével volt intim randevúja. csodálatos pályafutása ÖTVEN EVE HALT MEG A LEGNEPSZEBÜBB HIMNUSZ KÖLTŐHŐJE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents