A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-10-28 / 43. szám

4. oldal; A .frí PÁSZTOR | ÓHAZAI HÍRADÓ 1 j— wmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmtmammammm így élnék m Budapesten (FEC), Egy Budapesten a drágaság Budapesten. Per­járt turista a következőkben mondotta el benyomásait a hajdan világvárosias Buda­pestről : — Budapest siralmasan kis­­városias lett. A házakat ta­tarozzák ugyan, az utcák tisz­tábbak, mint két évvel ez­előtt, de az emberek végleg elproletárosodtak. A járóke­lők olyanok, mint azelőtt vá­sár idején egy mezővárosban, csak azzal külömbséggel, hogy kopottabbak, rosszkedvűek, borotválatlanok. Mindenki si­et, mindenki igyekszik a ret­tentő rossz közlekedéssel ren­deltetési helyére jutni. A la­kosság száma erősen megnö­vekedett, de a közlekedési esz­köz kevesebb mint 1940-ben volt. Minden képzeletet felül­múl egy pesti autóbusz-uta­zás. Büdös a kocsi s nincs olyan zsúfoltság, hogy még legalább húsz ember fel ne tornássza magát. Az ingerült utas a legkisebb lökésre ká­romkodásba kezd. A. beszéd durva és trágár, még a gye­rekeké is, s a szülők már alig veszik észre. Eldurvult és megcsunyult á,z átlag-ember, és hozzádur­vul, lefelé romlik a közép­­osztály is. * A fizetésekhez képest nagy sze az újgazdagoknak semmi sem elérhetetlen. Legtöbb pénzük csodálatosképen a pri­vát vállalkozóknak van. Állí­tólag azért, mert éhbérért dolgoztatnak, viszont szép árut tartanak és a jólkereső orvos, vegyész, mérnök, iró vagy szinész náluk vásárol. Akárcsak régen, az önálló var­rónő vagy bőröndös most is mindent megszerez, amit a vevő kíván. Külföldi anyagot is be tud szerezni és olcsób­ban adja, mint amennyiért még tavaly a Magyarországra vitt anyagokat el lehetett ad­ni. A legfinomabb angol jer­sey anyagot boltban idén csak féláron lehet eladni, mert a gazdag asszony privát sza­lonban rendeli a ruháit. Irányadásul álljon itt né­hány fizetés: Vegyész kezdő fizetése 3,500 forint havonta. Szociális védőnő fizetése 3,000 forint, ezzel szemben tanító­nő fizetése 1,300 forint. Or­vosi fogorvos és nőgyógyász elsősorban) ma is megkeres havi 8-10-15 ezer forintot. Ügyvéd nem tud többet ke­resni mint 2,000 forintot. Még a kivételezett vállalati ügy­védek is keveset keresnek. FELEJTHETETLEN EMLÉK Pesti újságíró naplójából "1 1945-bén kemény volt a tél és, a liomos .fővárosban nem le­hetett tüzelőanyagot szerezni. Az emberek sápadtan, dide­regve jártak, rongyosak és éhesek voltak, sokan nem is akartak felköltözni a pincé­ből, ahová bevackolták magu­kat. Valóságos expedíció volt, amikop, hét fiammal felvonul­tunk harmadik emeleti laká­sunkba és megkezdtük az ab­lakok, ajtók helyreállítását, meg a ruhák és ágynemük fel­hordását. Főzésről még szó sem lehetett odafönt, a ház közös takaréktüzhelyén a pin­cében készült el aznap is a krumplileves. Közlekedés sem volt még. Néha egy-egy moz­dony döcögött végig a kör­úton tehervagont vontatva, amelyben krumpli és liszt volt. Reménytelennek látszott rhinden ezekben a napokban. Aztán mégis történt vala­mi. Alig telt el néhány nap a harcok elcsendesedése után, falragaszok jelentek meg, amelyeken a főváros első ide­iglenes szervei felhívták a vá­­'ros dolgozóit, keressék fel ko­rábbi munkahelyüket és kezd­jék meg az újjáépítés mun­káját. És a munkára hivó szó nyomán megmozdult a der­medt város: megindult az élet Budapesten. A mi háztartásunk még fé­lig a pincében “működött” azon a reggelen is, amikor megjelent Ijjas Antal bará­tom az örvendetes hírrel. — A főposta épületének romtalánitásához segédmun­kásokat vesznek fel. Gyere, jelentkezzünk! Félóra múlva megkaptuk a munkavezetőtől a felvételi jegyet és délután még két uj- Dágiró kollégándat sikerült 'felvétetnünk: Peller Károlyt és Kézai Bélát (Szegény jó Peller Karcsi, aki akkor olyan buzgón dolgozott velünk a kő­műveseknél és később az Uj Ember cimü katolikus lapnál is, azóta már halott.) Másnap reggel hét órakor már ott so­rakoztunk a többiekkel az öl­tözőben, ahol a munkavezető hatos brigádokba osztott be bennünket. Felvettek bennün­ket az épitőmunkások szak­­szervezetébe is. így szaporo­dott egyetlen napon négy bu­dapesti újságíróval az épitő­munkások szakszervezete. A PART ÉS A CSALÁD SZOMBATHELY. — A“Vas Népe’ írja: A pártban vasfe­gyelemnek kell lenni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki önként elismerte a párt programját és belépett valamelyik alap­­szervezetbe, magára nézve kö­telezőnek ismerte el a párt­élet törvényeit, amelyeket a szervezeti szabályzat rögzít. A párthatározat is törvény. Sérthetetlen törvény, melyet minden párttagnak végre kell hajtania. Ha nem teszi, ha távol maradásával tüntet és a figyelmeztetés sem hasz­nál, helyesen cselekszik a pártszervezet taggyűlése, ha kizárja őt a pártból, vagy pártbüntetésben részesíti. A taggyűlések határozatai is törvények. Az alapszerve­zet minden tagjára egyfor­mán kötelezők és azokat az alapszervezet minden tagjá­nak kötelessége végrehajtani. A pártszervezetek köteles­sége, hogy vigyázzanak £ párt tisztaságára. Nem avatkoz­hatnak bele a párttagok ma­gánéletének aprólékos kérdé­seibe, de közömbösek sem le­hetnek otthoni magatartásuk­kal szemben. A kommunista magánéletét abból a szem­szögből kell megitélni, hogy segití-e az uj, a kommunista erkölcs megszilárdulását, vagy aláássa azt; segiti-e a szocializmus építését, vagy akadályozza. ^Megrázó” színi ésna 11 Az elkövetkező Jetekben a lapát, csákány, ásó, malteros láda meg az épülfetállványzat mindennapos társunk lett. A tenyerünk eleinte tüzesen égett, a derekunk megkemé­nyedett — de nem akartunk hátrább valók lenni, mint tár­saink,' akik már gyakorlott mesterei voltak az épitőmun­­kának. A sokféle munka kö­zött legjobban azt szerettük, amikor a pallér vezényszavára hatalmas vasgerendákat kel­lett cipelnünk. Ilyenkor vala­mennyien odasorakoztunk a vasgerenda két oldalához és felhangzott a kiáltás: — Hó-rukk! Mi erre odább mozdítottuk a vasgerendát, fölegyenesed­tünk és vártuk az újabb ve­zényszót. Nem volt könnyű munka ez sem, de a közös nekiállásban, abban, hogy annyi ember ereje egyszerre lendül és feszül meg — volt valami, amit nagyon szeret­tünk. Máskor a föpostaépület Vaczi utcai frontján az akna alsó nyílásához rendeltek ben­nünket lapátokkal. Ez a leg­keményebb munka volt, mert ha nem igyekeztünk minden erőnkkel az aknacsatornán le­zúduló törmelék ellapátolásá­­val, az akna eldugult és ha­marosan hallatszott fölülről a kiáltás: — Aknások gyorsabban la­pátolni, dugó tfan a nyílásban! Lapátoltunk hát, ahogy csak bírtuk. Csengett a lapát és szállt a por körülöttünk, fe­hér harmattal vonta be ar­cunkat, ruhánkat. Itt a Váci utcában az aknaszájnál töb­ben mentek el egészen közel mellettem jólöltözött nő- vagy férfi ismerőseim. Egyik sem ismert meg, de én cseppet sem búsultam ezen, mert ak­kor már tavasz volt és heti fizetéskor az inflációs száz­milliókért vajat meg cseresz­nyét vittem haza a nagycsar­nokból. Aztán eljött a nyár is és a lapátot tollal cseréltük föl. Első cikkünket irtuk az Uj Ember szerkesztősé,gében. Újlaki Andor. Komolyan mondja? A Magyar Hírek című pesti lap írja: — Örömmel látogattam el Magyarországra — mondotta a Margitszigeti Nagyszálló halijában Mr. K. Márki, a ma­gyar származású amerikai textilszakember,, aki 54 éve :él az Egyesült Államokban. fr- Mi volt, ami a hosszú tá­voliét után legjobban meglep­te? .. . — Ami nemcsak mint lá­togatónak tűnt fel, de mint szakembert is megkapott: a magyar nők, férfiak és gyer­mekek választékos öltözködé­se. Az elmúlt években sok or­szágot bejártam, és az az ész­revételem, hogy a legeslegjob­­ban öltözködő nép a magyar. A magyar divat felér Páris­­sal. Ha a magyarok ilyen fi­gyelmet és gondot fordítanak az öltözködésre, ezt azt is je­lenti, hogy van idejük és van kedvük öltözködni. Ezt írja a Magyar Hirek irógépkopogtató vörös papa­gája. És mit mond a Magyar Hirek elpusztíthatatlan hu­morral megáldott olvasója? Csendesen csak ennyit mond: Hiszi a pici. 70 EVVEL EZELŐTT HELYEZTEK ÜZEMBE A VILLAMOSSZÉKET Pontosan 70 éve annak, hogy a New York állambeli Auburn városának fegyházá­­ban villamos szkkel végeztek ki egy gonosztevőt. Ez a ban­dita, a hírhedt nőgyilkos: William Kemmler volt. Az ezzel kapcsolatos tör­vényt 1888-ban hozták New York államban. A kivégzés­nek ezt a módját később húsz más amerikai állam is átvet­te. Az elektromos-széket egy orvos találta fel: Dr. Alfons David Rockwell. Rockwell a villamossággal való gyógyí­tás egyik specialistája volt. Munkája során gondolt arra, hogy az elektromos árammal A mohácsi hősök tömegsírja PÉCS. — Baranya megyé­ben, Mohács községtől 7 kilo­méterre feltárták a mohácsi csata első tömegsírját. A fel­színre kerülő és a sírban lelt 1513, 1518 és 1523-as veretű tallérokból és egyéb leletek­ből kétségen kívül megállapít­ható volt, hogy a több évszá­zada keresett mohácsi csata­tér első tömegsírja került a napvilágra. Baranya megye tanácsa azt tervezi, hogy a mohácsi csatában elesett hő­sök maradványainak méltó el­helyezésére pantheont épít­tet Mohácson. sokkal humánusabban, embe­ribb módon lehetne a halálos ítéleteket végrehajtani, mint a középkori, barbár akasztó­­fával. Fordulópont Nem adnak a szegé­nyeknek szegénységi bizonyítványt BUDAPEST. — A Legfel­sőbb Ügyészség vizsgálatot folytatott Budapesten és több megyében, ellenőrizve, hogy miért kérnek olyan sokan sze­génységi és vagyonjogi bizo­nyítványokat különböző ked­vezmények megszerzésére, mint pld. gyógyszerellátás, vámmentesség stb. A vizsgá­lat megállapítása szerint igen magas azoknak a száma, kik külföldről érkezett csomagok vámkezeléséhez kérnek vám­­mentességet — sokszor ille­téktelenül — mondja az új­ságcikk. Hogy gátat vessenek a sok “jogtalan kérelemnek, a Legfelsőbb Ügyészség rész­letes javaslatot tett egy újabb jogszabály kiadására. így akar a kormány még több sá­pot szedni a Magyarországra küldött ajándék csomagokból. Pesti szenzáció: Elegáns salesgirl! Távol-Keletről kolléga ér- i kezett vendégségbe. Járta a fővárost, iif. országot, gyakor­lott újságíró-szemmel figyelt meg mindent, és el volt ra­gadtatva. Szórakozni vs vit­ték természetesen, a többi között például egy operaelő- j adásra, a Margitszigetre. Itt! nem volt elragadtatva. — Nem érti — mondotta — hogy lehet az, hogy itt még mindig ilyen rengeteg kapi­talista van. Kísérői elképedtek s kérték, mutassa meg, hol látja a “ren­geteg kapitalistát?” Körbe­mutatott a nézőtéren, hogy hát itt ezek, mind. Magyaráz­ták, hogy valamennyien dol­gozó emberek, akik díszbe öl­töztek, a szigeti gálaest tisz­teletére. A vendég bólogatott, de nyilvánvaló volt, hogy nincs meggyőzve, csak nem tartja illendőnek a vitát. Kí­sérői ekkor arra kérték: vá­lasszon ki egy “kapitalistát” a rengeteg közül. A vendég némi habozás után egy ifjú “hercegnő” mellett döntött, aki ott ült a közelükben, habos fehér nylonban,. csillogó stó­lával a vállán, aranyló fürtjei között korona helyett egy szál virággal. Odamentek, bemu­tatkoztak. A hercegnő tudott németül, s a vendég kérdésére készségesen megmondta, hogy elárusitónő az Óra- és Ékszer­bolt Vállalat egyik üzletében. Melyikben? Pontos cim, az­tán gyors búcsú, mert a kar­mester az emelvényre lépett. A vendég most már vég­képp nem tudta, mit gondol­jon, higyje, ne higyje? A töp­rengés meglátszott az arcán, azért kísérői másnap délelőtt elvitték az üzletbe. Ott állt a hercegnő a pult mögött és — ördöngös dolog! — munka­ruhában talán még csinosabb Volt, mint előző este a pom­pás nylonban. Lőrincz Mária Kétségtelen, hogy a villa­mos-szék összehasoniithatat­­lanul humánusabb, mint bár­mely más kivégzési mód. A büntetőügyek szakértői sze­rint ez a találmány forduló­pontot jelentett a kriminalisz­tika történetében. Egyetlen kivégzési forma sem hasonlít­ható össze a villamos-székkel, amely rendkívül gyorsan és fájdalom nélkül oldja meg a rábízott feladatot. A halálbüntetésnek mély gyökerei vannak. A régi Ró­mában, a törvényszékek már sok esetben hoztak halálos Ítéleteket, — de csak az ide­genek, az úgynevezett pereg­rinusok ellen. Egy tiszteletre­méltó cívis romanust (római polgárt) nem lehetett halálra Ítélni. A német államokban kezdetben csak hazaárulás esetére szabtak ki halálbün­tetést. Később azonban — a XV.-ik században — a meg­torlást szélesebb körre terjesztették ki. Egy nürn­bergi büntetőbiró 1501 és 1521 között, — a XVI. század első két évtizedében —, már nem kevesebb mint 1159 em­bert végeztetett ki. A halálos ítéletek végrehaj­tásának módja időnként és helyenként különböző volt. A középkor kegyetlen kivégzési módjai ismeretesek. A felna­gyol tetéstől a máglyáraveté­­sig széles skálát mutatnak ezek a módszerek. Ezekben az időkben a ki­végzések látványos körülmé­nyek -között folytak le. Cél­juk az volt, hogy elrettent­sék a többieket hasonló bűnök elkövetésétől. A halálbüntetés ellen A halálbüntetés elleni küz­delem 1762-ben indult meg; a franciaországi Toulouse vá­rosában kivégeztek egy Jean Galas nevű kereskedőt. Mint utóbb kitűnt, az Ítélet justiz­­mord volt; a bíróság ártatla­nul küldte halálba a vádlot­tat. Az ügyet az akkor 70 éves Voltaire vette kezébe. Herce­geket és pénzarisztokratákat mozgósított a kivégzett em­ber rehabilitálása érdekében. Szóban és írásban harcolt mindaddig, amig végülis ke­resztülvitte, hogy a bíróság teljes mértékben helyreállí­totta az ártatlan férfi becsü­letét ; — ha életét nem is ad­hatta vissza. Voltaire volt az, aki — hogy ne ismétlődhes­sék meg hasonló eset — el­­sőizben vetette fel a halálbün­tetések megszüntetésének kérdését. A vita azóta is fo­lyik. Sok európai országban nem alkalmazzák már ezt a megtorlási módot. Hogy me­lyik álláspont helyes, ennek megvitatása más lapra tar­tozik. Annyi bizonyos, hogy a villamos-szék, amely most “ünnepli” fennállásának 70.-ik évfordulóját, — a szakértők megállapítása szerint is — minden idők legkíméletesebb kivégző-eszköze. í«U : i 1 (■ iil---______ ■ HALLOTTA Már . . . n'3>í! £/. H.»ÍÍ .! 10 .1 ír -•»') í v-d.'. : .... . . hogy New York pos­tahivatala rrrt. 4 legnagyobb, a Világon — naponta átlag 26 millió küldeményt kezel. Karácsonyi és újévi üzenetek az óhazába A Szabad Európa Rádió, mint minden évben, ezúttal is december 18 és 26 között, va­lamint december 31-én és új­év napján külön műsorban ka­rácsonyi, illetve újévi zenés üzeneteket közvetít Magyar­­országra. Aki üzenni óhajt, legkésőbb november 30-ig küldje be maximálisan 16 gé­pelt sorból álló, nyomtatott betűkkel irt jeligés üzenetét az alábbi címre: Radio Free Europe, Hungarian Section, Englischer Garten 1., Üzenet­szolgálat, München 22, West Germany. Saját hangon, hangszalagra mondott üzeneteket szintén továbbítunk. A hangszalagokat felhasz­nálás után visszaküldjük. Csakis jeligés üzeneteket küldjenek és családi neveket ne használjanak. Minden üze­netnél a könnyebb kiválasz­tás érdekében nevezzenek meg 2-3 zeneszámot. Az üze­netek közvetítésének pontos időpontját mindenkivel külön közöljük, amennyiben cimét olvashatóan megadja. Az üze­netek közvetítése díjtalan és mindenki tetszés szerinti számban küldhet üzeneteket. Litteráti-Loótz Gyula, a Szabad Európa Rádió magyar osztályának ad­minisztrátora. Levegővel őrlik a gabonát A Moszkvai Élelmiszeripari Technológiai Intézet kidolgoz­ta a gabona ellentétes lég­áramlatokkal való őrlésének módszerét. A sűrített légtö­megek a gabonaszemekkel együtt hangsebességnél na­gyobb sebességgel szágulda­nak egymás felé s óriási erő­vel összeütköznek. A gabona­szemek 2-3 ilyen összeütközés után lisztté válnak. POLITIKAI HIRDETÉS OLAJ EGER HATÁRÁBAN EGER. (FEC). Megkezdték a századik olajkút fúrását a város határában, a deményi olaj mezőn. A négy év óta vég­zett munka elég eredményes, a felszínre hozott olaj meny­­nyisége egy év alatt több mint hétszeresére emelkedett. Az olaj mezőn most újabb szovjet fúrógépet helyeztek üzembe, a mélyebben fekvő területek kiaknázására. POLITIKAI HIRDETÉS TARTSUK ISKOLÁINKAT NYITVA! SZAVAZZON MINDKÉT JAVASLATRA! Cleveland School Levies 9 «« 10 Meg kell előzni a kommunistákat! Iskoláinkat Nyitva kell tartani! Adjuk gyermekeinknek és unokáinknak a legjobb kiképzést, hogy előrehaladhassanak az életben. Az iskoláknak csak annyi pénz áll rendelkezésre, amennyi márciusig elegendő. Ha nem szavazzák meg ezt a két javaslatot, egy speciális, januárban megtar­tandó szavazás az adófizetőknek 150,000 dollárjába kerül. Takarítsuk meg ezt a fölösleges kiadást. Sza­vazzon igennel mindkét iskolai javaslatra november 8-án. Mindkettő méltányos és igazságos. Citizens Committee for Cleveland School Levies: Curtis Lee Smith, Thomas E. McDonald, Co-Chairmen.

Next

/
Thumbnails
Contents