A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-10-21 / 42. szám
Th« GOOD SHEPHERD te the largest Hungarian Weekly Newspaper in America AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No, 42, SZÁM Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap, VOL. 40. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1960 október 21 Amerikait agyonlövetett Castro A 175 felkelő elleni perben á santiagói katonai biróság hét kubai polgár mellett egy amerikait is halálra Ítélt: Anthony Zarba, 27 éves bostoni lakost' Ugyanakkor Santa Clara városban a katonai bíróság előtt állt egy másik amerikai, Richard Pecoraro, Staten Island, N. Y.-i lakos, akit 20 évi börtönre Ítéltek. VASFÜGGÖNY NEW YORKBAN Kocsmai stilusu duhaj kodás színhelye volt megint az Egyesült Nemzetek felhőkarcoló palotája. Kruscsev vadul gesztikulálva, dühöngve követelte az általános lefegyverzés megtárgyalását a 99 delegációból álló UN nagygyűlésében, ámbár a Genfben 22 hónapon át tartott fegyverkezési bizottsági alkudozás kudarca után már mindenki, még az ázsiai és afrikai vadonok lakója is tisztában van azzal, hogy ilyesmi képtelenség. Ezer részletkérdés van s minden egyes kérdésben 99,000 hozzászólás lenne várható' Egy eszelős, vagy inkább gonosz szándékú ember javaslata ez. Kruscsev persze nagyon jól tudja, hogy képtelenség az, amit javasol. Ha mégis ordítozva követeli a képtelenséget, ennek magyarázata csak az lehet, hogy megvaditotta a határozott ellenzés, amellyel szembentalálta magát, nemcsak ebben a kérdésben, hanem sorozatosan több más kérdésben is. Dühében háborúval fenyegetőzött, amely csak a szovjet győzelmével végződhet, és haragosan kiráncigálta a tarsolyából a szokott atombombás rakétás fenyegetőzést. A rakétákkal való handabandázás nem uj, uj ezúttal csak a frázis volt, hogy ők futószalagon úgy gyártják az atombombás rakétákat, mint a virstlit. Közelebb vagyunk háborúhoz, mint valaha, mondta, miután pár nappal előbb azt mondta, hogy a háború veszélye távolabb van, mint valaha. Nevetni lehetne a megvadult despota dühkitörésein, ha nem emlékeznénk arra, hogy egy hasonlóan megvadult Hitler lühkitörései után katasztrófába zuhant a világ. Kruscsev dührohamát egyebek közt az a határozat is váltotta ki, hogy az Egyesült Nemzetek nagygyűlése újra napirendre tűzte a budapesti szovjet vérengzést. Szerinte a magyar ügy halott dolog, a vasfüggöny mögött a UN-nek nincsen keresnivalója, mondta. Amikor aztán a UN újabb ülésén a filipinó delegátus javasolta, hogy hozzon határozatot a világszervezet a gyarmati elnyomás ellen mindenütt, nemcsak a nyugati hatalmak még meglevő gyarmatainak, hanem a szovjet középeurópai gyarmatainak dolgában is, Kruscsev őrültségi rohamot szimulált, egyideig az öklével dörömbölt, aztán lehúzta egyik cipőjét és azzal dörömbölt tovább. Kruscsev és csatlósainak dühöngése miatt Boland elnök kénytelen volt az ülést berekeszteni. Kruscsev new yorki szégyenletes szereplésének egyik maradandó emléke lesz a legújabb vasfüggöny — a new yorki East River partján. A Baltika hajót, amely Kruscsevet és bandáját New Yorkba hozta, szigorú zár alatt tartják, mert kiszökött s az amerikai szabadság védelme alá helyezte magát az egyik tengerész, a szovjetizált Észtország szülöttje. A legújabb szökevény kijelentette, hogy minden szovjet tengerésznek feladata, hogy kémkedjenek mindenütt, ahol megfordulnak. Ezt a leleplezést Kruscsev magával viheti utravalónak amerikai kiruccanásáról, amely nemcsak kudarcokat szerzett neki, hanem szégyent is. Távozás előtt mégegyszer, dühösebben, mint valaha, háborúval fenyegetőzött, szidta, gyalázta Hammarskjoldot, Hertert, ultimátumot intézett az egész szabad világhoz: még a fegyverkezés csökkentéséről sem lehet szó, egyáltalán semmi haladásról, semmi javulásról nem lehet szó addig, amig az egész világ nem teljesiti a szovjetnek minden parancsát. Egyet, csak egyet elfelejtett mondani: Azt, hogy háborútól rettegni a szovjetnek éppen annyi oka van, mint a szabad világnak. És ez fontosabb, mint Kruscsev kiszámított, főpróbákon kipróbált dühkitörései és immár megszokott atombombás távrakétás fenyegetőzései. BUENOS AIRES. — Az argentínai kormány elhatározta, hogy sok európai bevándorlót fog toborozni, főleg földműveseket és technikusokat. Már érintkezésbe léptek az argentinok az Intergovernmental Committee for European Migration bizottsággal. HAVANA. — Újabb szégyen és megbélyegzés érte Castro szovjetizált forradalmát: A washingtoni nagykövetnő lemondott állásáról és politikai menedékjogot kért. Ipari és üzleti vállalatok tömeges elkobzása és állami tulajdon vétele után már semmi kétség nem lehet, hogy Castro a kommunista kormányzat és gazdaság útjára tért. wmsm ..... ni. iö . i n ....n ,,.......: Az elnök tárgyalást folytatott Sukarnoval. az indonéziai elnökkel. A háttérben Douglas Dillon, helyettes külügyminiszter látható. A választási kampány EISENHOWER ELNÖK Ä NIXON KAMPÁNY ÉLÉRE ÁLLT Az uj idők népgyülési helyiségében, (millió és millió amerikai család otthonában, a televízió tükrében játszódnak le a választási kampány fő eseményei. Mindenki látja a fő jelölteket, hallja szavukat, mérlegelheti rátermettségüket. éi«ülnök magas állásának súlyával próbálta megerősíteni a republikánus jelszót, hogy Nixonnak nyolc évi kormányzási gyakorlottsága van, résztvett minden fontos megbeszélésen a Fehér Házban és sok külföldi országban közvetlen érintkezésbe jutott a népekkel. A demokraták ezzel szemben úgy vélekednek, hogy az amerikai elnöki hatáskör lényegéből folyóan Nixonnak, éppen úgy mint az elnök egész hivatalos környezetének csak véleménynyilvánítási joga és alkalma volt. Ami pedig külföldi tapasztalatait illeti, Dél-Amerikában súlyos támadásoknak volt kitéve és ezekből — egyes délamerikai népek elégületlenségéből — sem az elnök, sem az alelnök nem vonta le a logikus következtetéseket és most Kubában Kruscsev learatta a termést, Nixon egyénisége és jelleme több figyelmet követel meg, mint állítólagos tapaöztaltsága. A demokratáknak, egyszerűen szólva, nem tetszik az alelnök. Szemére vetik, hogy mindig a szél irányában halad, egyszer erre, egyszer arra. Például — ami a magyar újságolvasóit elssorban őérdekli —- a bevándorlás kérdésében a szenátusban Nixon pártolta a McCarran törvényt, amely a közép- és dél-európai népeket, mint alacsonyabbrendü népeket, mostoha kvótákkal távoltartja az országtól. Amikor aztán, a tragikusan végződött magyar szabadságharc népszerűvé tette a magyarokat, Nixon rohant az andaui hídhoz és minden segítséget megígért a menekülteknek. Kennedy következetesen harcolt az “alacsonyrendüeknek” minősített magyarok és a többi mostoha népek nagyobb kvótáiért. Azt is javára írják Nixonnak, hogy Moszkvában megmutatta, hogy ő tud legjobban visszafeleselni a nagyszájú Kruscsevnek. Kennedy ajkbiggyesztve jegyezte meg: Kruscsev a szovjet rakétafölénnyel dicsekedett és Nixon 1956 OKTÓBER 23. hirtelenében csak annyit tudott mondani, hogy nekünk pedig szines televíziónk van. Johnson, a demokrata alelnökjelölt pedig azt mondta: Nixon egyetértett a chicagói konvenció előtt kidolgozott republikánus pártprogrammal, mely konzervatív volt, aztán New Yorkban pár órán át megtárgyalta a dolgot Rockefeller kormányzóval és máról holnapra liberális vonalba lépve, megváltoztatta a meggyőződését. Hát ha Rockefeller ilyen gyorsan meg tudja változtatni Nixon meggyőződéseit, hogyan tudna ő helytállni Kruscsevvel szemben? — tette fel a kérdést Johnson. Múlt vagy jövő? — ez a kampány egyik nagy kérdése. A Nixon kampány Eisenhower tábornok népszerűségére épit és feledtetni igyekszik Amerika világpolitikai kudarcait, a magyar és a többi rabnépeknek 1952-ben adott felszabaditási ígéret kényszerű feladását, a sorozatos szovjet sikereket távoli országokban és Miami közelében, a krónikus munkanélküliséget. Kennedy jelszava: A jövőbe nézni, a mostani passzív magatartásból kitörni, kezünkbe FELTÁMADÁS Irta: ZELK ZOLTÁN Úgy vonaglanak szavaim, mint Budapest kövein a haldoklók, s oly formátlanok, mint a magyar ifjak és munkások szétroncsolt holtteste. De lehet-e most másként szólnom ? Én nem tudok. Én nem tudok mást, csak sikoltani. Felsikoltani az egekre és leborulni a világ legnagyobb hősei, a mai magyar ifjak előtt. Ó, magyar ifjúság, s ti város peremének meggyalázott drága népe, hozzátok könyörgök: oldozzatok fel bűneimtől és fogadjatok magatok közé, mert higgyétek el, a lelkem már régen a tiétek. Isten áldjon benneteket, ti élők, s Isten veletek, ti holtak, kiknek véréből leszen a feltámadás. (Budapest, 1956) Hírek a világ minden részéből NAGASAKI, Japán. — Egy orosz teherhajóról a partra szökött egy 21 éves orosz fiatalember és politikai menedékjogot kért. Azt mondta, szabad országban szeretne élni, ha lehet, Amerikában. A japán hatóságok azt gyanítják, hogy ez az ifjú nem menekült, hanem kém. A neve talán Peter Puloktovic, talán nem. KADUNA, Nigéria, Afrika. — Sir Algernon Brown, Northern Nigeria 60 éves főbírája, pillanatnyi elmezavarában agyonlőtte magát. NAIROBI, Kenya, Afrika. — Buganda tartományban szabadonbocsátottak 200 foglyot, mert a börtönök túlzsúfoltak. A legtöbb fogoly adófizetés megtagadása miatt ült börtönben-KARLSRUHE, Németország. *— Egy 23 éves káplárt négy évi fegyházra Ítéltek, mert katonai titkokat eladott a keletnémet szovjetzóna kémszolgálatának. TRNOVO, Bulgária. — Két hivatalnokot, akik 160,000 levát (kb. 23,000 dollár) sikkasztottak, a kerületi bíróság halálra Ítélt. Két más hivatalnokot, akik összesen 300,000 levát sikkasztottak, már korábban bírói ítélet alapján agyonlőttek. VALLETTA, Malta. — Recseg-ropog az angol kormányzat ezen a Földközi-tengeri, nagyobbára olasz lakosságú szigeten, erős a függetlenségi mozgalom. Az angol kormány uj alkotmányt, messzemenő engedményeket készít elő, de a munkáspárt teljes függetlenséget irt ki a zászlajára. Vasárnap volt az első nagyszabású függetlenségi tüntetés, kevés rendzavarással. LAGOS, Nigéria. — Nigériai, angol és amerikai tanárok 10-tagu bizottsága azt javasolja az újonnan függetlenné lett afrikai ország kormányának, hogy alapítson meg négy egyetemet, hogy évente 2000 diákot képezhessenek ki különböző hivatásokra.A rohamosan szaporuló népességnek egyre nagyobb értelmiségi rétegre lesz szüksége. BERLIN. — W. Schall és H. Hüttenrauch Kelet- Berlinben oly jó televíziós programot nyújtottak, hogy magukra haragították az elvtársiakat. Azt vetették szemükre a kommunisták, hogy a programot nyugatnémet mintára állították össze, régimódi burzsuj szellemben, legújabb nyugati sikamlós dalokkal. A tulsikeres TV producerek nem tehettek egyebet, átszöktek a nyugati zónába. ALGÍR. — Francois Bourbon-Orieans herceg, a francia trónkövetelő 25 éves fia, a francia alpesi vadász zászlóalj hadnagya, algériai felkelőkkel folyt csatározásban halálos lövést kapott vadászpuskából. A felkelők mindenféle elavult fegyverekkel vannak felszerelve, még sörétes vadászpuskákat is használnak. venni a kezdeményezést, erősíteni a nemzetet bent és kifelé ! Kuba és Kimoj (Quemoy)... Mint derűs égből lecsapott villám, becsapott a választási kampányba a váratlan összehasonlítás. Kubában a mi ellenségünk egy acélmadár röpkében elérhető közelségébe fúródott, Kimoj sziget parittyalövésnyi közelségben van a kínai kommunista szárazföldhöz. Kubát több okból nem támadhatjuk meg. De helyese, hogy védjük leparittyázás ellen Kimoj t? Kennedy meggyőződése, amelyet tábornokokon és tengernagykon és politikusokon kiv.ül Eisenhower elnök is hangoztatott, az, hogy Kimoj nem elég fontos ahhoz, hogy miatta háborúba szédüljünk Kínával és az; egész kommunista világgal. És nem is vélhető az a sziget. Erre Nixon olyan hangosan, ahogyan csak megengedik a televíziós technikusok, kiáltja, hogy Kennedy álláspontja meghuny ászkodást jelent. A demokratákra nem hatnak a hangos, szavak, ők csendesen emlékeztetnek arra, hogy a indokinai háború idején egyedül Nixon pengetett háborús húrokat, sürgette Amerika fegyveres beavatkozását a már akkor elvesztett háborúba . . . Abban mindenki egyetért, hogy kár volt Csiang Kai-seknek megengedni, hogy 100,000 főnyi katonaságot összpontosítson abban az életveszélyes patkánylyukban. Nagyur a kalitkában LEOPOLDVILLE, Kongó — Ki ennek az uj országnak miniszterelnöke ? Lumumba! mondja Lumumba. De Mobutu, a kongói hadsereg parancsnoka, kalitkában őrzi, a lakásán. Ha kimerészkedik, dutyiba záratom! — mondja Mobutu, De Lumumba nem jöhetne ki, még ha merész is lenne, mert ő a kalitkájában az Egyesült Nemzetek védelme alatt áll. A UN katonaság körülfogta a házat és őrzi védencét. Lumumbának vannak szép számban barátai is, főleg kommunisták, és ezek a napokban meg akarták rohamozni a UN őrséget, hogy kiszalaj tathassák kalitkájából a nagy szovjetbarátot — a szabadba, ahol dutyi várna rá . . . Bolond világ van most — Kongóban is. HA LECSAP ** AZ ATOMBOMBA OTTAWA — Kanada 18 millió dollár értékű gyógyszer- és kötszer-csomagot tartalékol kórházak és kezelő központok részére atom támadás esetére. Ily esetben több százezer ember fog orvosi kezelésre szorulni és igy a szükséges kellékeknek azonnal kéznél kell lenniök. Orvosokat és állatorvosokat, technikusokat és más személyeket kell átképezni az áldozatok kezelésére.
