A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-10-21 / 42. szám

2. OLDAL 'ív . ^ A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: ß. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Pridny Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: ügy évre________________$6.00 *'41 évre ____________L_ .$3.50 SUBSCRIPTION RATES. One Year_______________$6.00 half Year ... ______S3.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio CSERKÉSZEK JUBILEUMA Az amerikai leány-cserkészek kettős jubileumot ünnepelnek e napokban. Most van századik évforduló­ja a mozgalom megalapítója, Juliette Low, születésé­nek és ötvenedik évfordulója magának az amerikai leány-cserkész mozgalom megalapításának. S valóban van is ok ünneplésre, mert az elmúlt öt évtized során a természet szeretetére, az idősek tiszteletére és a köl­csönös segitőkészségre nevelt fiatal leányok százezrei kerültek anyasorba, akik gyermekeikbe is átplántálták mindazokat az erényeket, amelyeknek a cserkészmoz­galom keretében lettek birtokosai. Jellemző a cserkészmozgalom nemesitő befolyásá­ra az a körülmény is, hogy a kommunisták minden egyes országban, ahol hatalomra jutnak, a mozgalmat megsemmisítik, vezetőit börtönbe vetik és a cserkésze­ket kommunista ifjúsági szervezetekbe kényszerítik, ahol katonai kiképzést és vörös propagandát diktálnak beléjük. Egyetlen diktatórikus rendszer sem tűrheti el a demokratikus szellemű cserkészmozgalom létezé­sét, mert annak szelleme szöges ellentétben áll min­dennel, ami hamis, rossz és romlott. Az Egyesült Államokban és szerte a szabad világ­ban a cserkészmozgalmak soha nem látott virágzásnak örvendenek. Hatásuk olyan áldásos az ifjúságra, hogy maga az FBI igazgatója J. Edgad Hoover is elismerően nyilatkozott szerepükről, hangoztatva, hogy ahol a cserkészmozgalom erős, ott az ifjúságra gyakorolt rossz befolyás gyenge. Tehát az ifjúsági bűnözés csökkenése egyenes arányban van a cserkész szervezetek sikeres társadalmi munkájával. Ennél aligha lehet kitüntetőbb elismerésben része egy önkéntes ifjúsági szervezetnek. KIDERÜL A BŰN Ne lopj, ne csalj, ne ölj — minden bűn előbb-uíóbb kiderül és akkor késő a megbánás. Kiderül minden rossz tett. Nemcsak azért, mert Isten szeme mindent lát. Hanem azért is, mert talán egy ellenség mindent tud. Talán a feleség (vagy a férj1 mindent lát és mindent tud . . . Mint ahogyan ez kiderül a következő kis rendőri hirből: Detroit. — Az egyik rendőrállomásról márciusban eltűnt egy virágváza, három láb magas rubber plant disznövénnyel. Ki lehetett a tettes? Betörő vagy be­surranó tolvaj volt? Senkisem tudta megoldani a rej­télyt. Történt aztán, hogy Joseph M. Wolschlager rend­őr annyira összekülönbözött a feleségével, hogy nem tudtak többé békében együtt élni. Az asszony otthagy­ta a férjét, fis irt a rendőrségnek: “Ha tudni akarják, hová tűnt az a rubber plant, kukucskáljanak be a Wol­schlager lakásának' ablakába”. Tizenöt év óta állt a detroiti rendőrség szolgála­tában Joseph M. Wolschlager és most már több bűn­ügyi tapasztaltsága van, mint volt márciusig. Már tud­ja, hogy lopni, csalni stb. nem érdemes; kár a fáradság­ért, a kockázatért, a megzavart éjjeli nyugalomért. DIPLOMATA — CSEMPÉSZ A bécsi kongresszus, amely 1815-ben összeült, hogy többek között megszabja az elkövetkezendő nem­zedékek számára is a diplomáciai jogszokásokat, nem tételezhette fel, hogy 1960-ban majd akad egy követ, aki diplomáciai előjogait arra fogja felhasználni, hogy a büntetőtörvénykönyv egyik legszigorúbb paragrafu­sát megszegve, az emberi társadalom ellen vétkezzen. Ezt követte el ugyanis Muricio Rosel, Guatemala állam belgiumi nagykövete, aki diplomáciai podgyászá­­ban, mintegy 20 millió dollár értékű kábítószert csem­pészett be az Egyesült Államok területére. A kábítószer fogyasztás hazánkban csakúgy, mint a világ számos más országában komoly, megoldásra váró probléma. A kábítószer élvezetét a hatóságok nem csak azért tiltják, mert annak rabjai, mindenre képe­sek, csakhogy mérgük birtokába jussanak, hanem azért is, mert az aláássa élvezője testi és lelki egészségét, tönkreteszi a családot, és ha útját nem állják, a nem­zetet is. Manapság a törvény és a társadalom megértő se­­giteniakarása védi és támogatja a kábítószerek élve­zőit, akik felismerve a veszedelmet, amelybe önmagu­kat taszították, a megértés útjára akarnak lépni. Or­szágszerte kábitószerelvonó intézetek állanak rendel­kezésükre, ahol az állam díjmentesen nyújt nekik se­gítséget. Sokan igénybe is veszik az elvonó-kura lehe-1960-ban a repülökalaszirófák 600 áldozatot követeltek. Az október 4-iki végzetes repülőgépszeren­­:séllenség egyike a legnagyobbaknak. Amint a táblázatból látható, ehhez hasonló csak az a szörnyű repülőgéptragédia volt, amely ez év februárjában Hio de Janeiro fölött következett be. A gcsztenyeía levelei meg­sárgultak. Az őszirózsa halo­­ványkék virágai ringadoznak a sóhajtozó szálben. A gólya is búcsút kelepei a kémé­nyen; felszáll aztán a magas­ba és egy utolsó pillantást vetvén a hervadó berekre, út­ra indul. Egy napon megszólal az is­kola csengetyüje: örömmel a Marci — talán bi­zony a templomba? Nem oda, az iskolába. Jaj, megijedt a Marci. So­hasem volt ő még az iskolá­ban. Csak úgy kívülről néze­gette, mint a macska az aranyhalat. — Ne vigv el, édesanyám.-— Miért ne vinnélek el? Csak nem akarsz úgy felnő­ni, mint a kisborju. Lásd, a kisborju egyebet sem tud mondani, csak azt, hogy bő! bő! — Hát akkor vigye el édes­anyám az iskolába a kisbor­­jut. — De nem úgy van az ifam. a borjúnak nem kell tudni sem Írni, sem olvasni, neked pedig még azt is kell tudnod, hogy mennyi kétszer kilenc. Bizony szégyen, hogy igy ki kell írni az újságba, de úgy is tudja már az egész falu, högy Marci valósággal végig­­ritta az utcát, mig elérkezett az iskolába. Mikor pedig bevezette az anyja, úgy visító t^ipirp; 3 kis malac. — Nini — mondotta a taní­tó ur —, talán megharapott a szúnyog, Marci fiam, vagy pedig megrugott a hangya? Mert az iskolától nem szokás ám félni. Itt van a Pista meg a Jancsi is. Ahol ülnek, a pad­­ban. Nem sírnak, látod-e, in­kább nevetnek. Kinevetnek, ha sírsz. Marci felpislantott és látta, hogj' a pajtásai vidáman ül­nek a pádban és nevetik őt, erre azután ő is abbahagyta a muzsikálást. Maradjon itt velem, édesanyám — mondotta sze­­pegve. Még talán az édesapját is szerette volna maga mellé ül­tetni, meg a Bundás kutyát is. Szép is volna igy ülni az isko­lában. Nagy nehezen be is tudták édesgetni két pajtás közé. Ott aztán meg is ült nagy féle­lemmel. Isten tudja, mitől félt talán ő maga sem tudta. Hanem az bizonyos, hogy délben már büszkén ment ha­za az iskolából és azt mondta otthon: — Édesanyám, már tudok is valamit. — No, mit tudsz, Marci fiam? Azt — felelte a Marci gondolkozva —, hogy kétszer kettő az hat! A VÍG RABLÓ HAVANA — A körszakál­las rabló körbe-körbe jár pál­mákban és szegénylegények­ben gazdag szigetországában és rabol, vígan rabol. A leg­újabb: Csütörtökön újabb 382 amerikai üzletet és üze­met vett át nemzeti tulajdon­ba. És ugyancsak csütörtökön történt, hogy Amerika delegá­tusa az Egyesült Nemzetek elé terjesztette a körszakállas rabló biinlistáját, azzal a hoz­záadással, hogy Castro, Kuba egész gazdaságát kiszolgáltat­va orosz és kínai kommunista patrónusainak, tönkreteszi or­szágának gazdasági életét. Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ ÖKT9BEB 23 Van úgy, hogy korszakok zúgva összeforrnak, S ősszel boni rügyekei ága a bokornak. S mikor hegyek közi a felhők már havaznak, akkor boni virágot Napja a tavasznak. Ez történi négy éve a rab Budapesten, melynek sápadt arcát most tüzesre festem. A hónapok október, a nap huszonhárom . . . Budán vörös zászló repült fel a váron. S hirtelen, mint vihar érces zengése. Kirobbant a lelkek belső földrs}jagése. Egy nemzet lelkének volt ez csóvázása. Egy nemzet lelkének csatakiáltása! Késő októberben Március Idusa, a magyar lelkeknek szent ősi virtusa. Késő októberben márciusi lángok: a magyar lelkekben dörgő villámlások' Október—március összeölelkeztek, s iüzcsóvái lettek a magyar lelkeknek. Március fényei újra felragyogtak, s tüzesebb leit fényük főni a csillagoknak. Mint az oroszlán, kit dárdanyil megsebzett: hosszú ájulásból felébredt a nemzet. A szent szabadságra mindhiába vágyott: nem tudta már tovább viselni a jármot! Szentek vagytok dicső pesti barrikádok, tengeren túl most is büszkék vagyunk rátok. Hát a lobogótok? Hol a sarlók voltak, az uj lobogókon már lyukak tátongtak. S gyűrött fehér selymén vércsepp, a szivvirág. Lyukas lobogókon bámult ránk a világ! Tankok, gépfegyverek, dübörgő hangzavar: lyukas lobogókkal szállt szembe a magyar. Véres harcok felett szállongó hópelyhek, megnyitnak ezrével a magyar szivkelyhek. Tetemre idézzük az egész világot: ily szabadságharcot még senkisem látott! Elvérzett hős sereg, imádkozunk érted, elnyered majd egyszer szent győzelmi béred. Ami virágnak fény, szin, illat és harmat: Ti jelentitek mindezt a magyarnak. Fáklyákat gyújtunk hát lelkűnknek oltárán, s hősi ódát zengünk szivünk hárfáján. Koszorút is kötünk háromszin virágból, s díszt homlokotokra tölgyből, babérágból. Fátylakat is kötünk a futó felhőkből, s könnyeket sajtolunk a meteorkőből. Otthon véres a hó és a téli avar: vörös Golgotáján tovább jár a magyar! \ tőségét, másokat oda a hatóságok utalnak be, de mind­ez csak egy kanál viz a tengerben. A kábítószer veszedelem elterjedésének megaka­dályozása számos szakértő véleménye szerint, elsősor­ban a kábítószer csempészek, terjesztők és üzérek le­leplezésének, ártalmatlanná tételének kérdése. Ha nem kerül forgalomba kábítószer a fekete piacon és a gyógy­szertárak készlete szigorúan van ellenőrizve, maga a probléma is egyre jobban zsugorodik össze. Ezért tehát, csak üdvözölni lehet az amerikai hatóságok éberségét, amelyet nem vakított el a diplomáciai rang fénye és lecsapott a társadalom ellenségére. FOHÁSZ BUDAPESTÉRT Ki ott születtem és mégis ócsárollak, aki szerette­lek és mégsem ismertelek, bocsáss meg tévelygő fiad­nak, dicső városom, Budapest! Hogy is hihettem rólad, szülővárosomról, hogy olyan vagy, mint a többi, egy város a városok között. Jártam köveiden és elhittem, hogy a kövezet közleke­désre való. Ültem a villamosokon és azt hittem, hogy a villamos utazásra szolgál. Számos házadban megfordul­tam és azt hittem, hogy e falak között élni, inni, enni, lakni lehet csak . . . Nem tudtam, hogy ezek a falak tö­rések, e villamosokból barrikádokat lehet rakni s eze­ken az utcákon rohamra indulni, harcolni és győzni is lehet! A kerek világon minden térképen és glóbuszon, ma átírják nevedet, Budapest. Ez a szó már nem egy város jelöl. Budapest ma annyit tesz, hogy hősiesség. Buda­pest minden nyelvén a világnak azt jelenti: hűség, ön­­feláldozás, nemzeti becsület. Minden ember, aki szereti ;zülővárosát azt kívánja: légy te is olyan, mint Buda­pest. Kívánom én is: légy örökké olyan, amilyen ma vagy, Budapest. Büszke és bátor emberek tanyája, ma­gyarok jó útra vezérlője, az emberi fajta csillagfénye, Budapest. Légy vendéglátója a világ minden nemze­tének, de ne tűrj meg többé megszálló hordákat, idegen zászlókat e megszentelt falak között. Légy mindig olyan, mint Budapest, Budapest; és tedd, hogy mi, mél­tatlan fiaid, méltók lehessünk hozzád és egymáshoz. Élj örökké, munkában és dicsőségben, szabadság fővá­rosa, Budapest! (1956 október 23.) ÖRKÉNY ISTVÁN. BÁJ VAN ANGLIÁBAN IS London és Coventry bombázásának emléke még nem fakult el az angolok lelkében. Irtózattal gondol­nak uj, a hitlerinél százszorta pusztitóbb bombázásra. Erős a semlegességi vágy. Ez érthető. De ez az európai védelmi szövetség gyengülésére, sőt összeomlására ve­zethetne — a Kruscsev banda határtalan örömére. Egymást érik Angliában tüntetések az atomfegy­verekkel ellátott amerikai bázisok ellen. A munkáspárt ' vezetőségében e kérdésben már a bukás szélén állt a I minap Gaitskell, a pár vezére. Most pedig Nortstad amerikai tábornok, a NATO nyugati védelmi szövet­ség katonai főparancsnöka,'eflefi,',arhikcr Coventryben előadást tartott, oly zajos anti-atombomba tüntetést rendeztek, hogy a tábornok csak háromnegyedórai tü­relmes várakozás után kezdhette meg beszédét és még beszédének egyes részei is alig voltak hallgatók, mert a tüntetők ordítoztak és énekeltek. Érthető az angolok rettegése orosz atombombás rakéta támadástól, mely városok rombadőlését okoz­hatná. De a higgadt és politikailag érett angol nemzet tisztában van azzal is, hogy a kapitulálás nemzeti ka­tasztrófa lenne. A tüntetéseknek túlságos jelentőséget már csak azért sem lehet tulajdonítani, mert az ango­lok tudatában vannak nemcsak a szovjet katonai hatal­mának, hanem Amerika katonai hatalmának is. TITO KÜLÖNVÉLEMÉNYE Az Egyesült Nemzetek nagygyűléséről hazatérve, Tito százezernyi nép előtt beszámolót tartott. Említés nélkül hagyva Kruscsev kocsmai duhajkodását, tárgyú lagosan kritizálta a szovjet álláspontot, hogy a UN fő­titkári hivatalát újjá kell szervezni olyképpen, hogy egy főtitkár helyett hármas tanácsot válasszanak, melynek egyik tagja kommunista, vétójoggal felruház­va. Ez, fnondta Tito, azt jelentené, hogy a UN-ben a rend helyébe zűrzavar lépne. É különben is, tette hozzá Tito, ily nagyfontosságu reform kivitele egy évig is eltarthat és ki tudja, mi minden történhet manapság egy év alatt! A UN átszervezése kétségtelenül szükséges, mi­után megalakulása óta nagyszámú ázsiai és afrikai tag­nemzetekkel gyarapodott, amely nemzeteknek befo­lyást kell juttatni a világ dolgainak intézésébe. Ame­rika és a szovjet a hidegháborúban erejüket, hatalmu­kat mérik össze; ez nem vezethet jóra, mondta Tito. Amire a világnak szüksége van, az igazi békés együtt­élés és ez csakis a két hatalmas táboron kívül, illetőleg köztük álló semleges csoport bevonásával érhető el. ALGÍR. — Miután az algériai felkelők “száműze­tésben élő miniszterelnöke” Moszkvában és Pekingben kommunista segítség Ígéretét kapta, Algériában ujult erővel fellángolt a harc. A franciák jelentik, hogy az Aures völgyben a múlt hétvégén folyt harcokban 277 felkelő és 40 francia katona esett el. VATIKÁN VÁROS. — János pápa kihallgatáson fogadta a trónteremben a zsidó világsegély (United Jewish Appeal) küldöttségét, amely az Egyesült Álla­mokból útban volt Izráel felé. Beszédében a pápa töb­bek közt ezt mondta: “Mindennap, amikor az Ótestá­­mentumot olvassuk, Isten áldását kérjük minden egyes gyermekére”. Gyerekek, gyerekek! Iskolába jöjjetek! Akár fiú, akár lány. Várja őt a tudomány! Elő veled, irka, tábla... Gyertek hamar iskolába! — Marcikám — mondj á otthon — gyere csak, vedd f< az ünneplő ruhádat! | — Hová megyünk — kére A Jó Pásztor Verses Krónikái« Irta: GÁRDONYI GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents