A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-10-14 / 41. szám
* nímr. A »n P Pünkösd után 19. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 22. fej., 1—14 szakasz _ i Az időben mondá Jézus: Hasonló a mennyek « országa egy királyemberhez, aki menyegzőt szerze fiának. És elküldé szolgáit, hogy hívják meg a hivatalosakat, de azok nem akartak eljönni. Ismét szolgákat külde, üzenvén nekik: Mondjátok meg a hivatalosaknak: íme elkészítettem ebédemet, tulkaim és hizlalt állataim le vannak ölve és minden kész, jöjjetek a menyegzőre. De azok nem törődvén vele. elmenének, egyik majorjába, másik meg üzlete után. A többiek pedig megfogván szolgáit, bántalmazák őket s megölék. Midőn a király ezt hallotta, megharaguvék s elküldvén hadait, elveszité ama gyilkosokat és városukat fölégeté. Akkor mondá ismét szolgáinak: a menyegző kész ugyan, de a hivatalosak nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az utszélre és akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre. És kimenvén szolgái az utakra, összegyűjtők mind, akiket találtak, rosszakat és jókat és betelék a lakodalmas ház vendégekkel. Beméne pedig a király, hogy megnézze a letelepülőket és láta ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. És mondá neki: Barátom, hogy jöttél ide be menyegzői ruha nélkül? Amaz pedig elnémula. Akkor mondá a király a szolgáinak: Megkötözvén kezeit s lábait, vessétek őt r külső sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatása. Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. SZENTBESZÉD Amidőn Krisztus Urunk az apostolait szétküldte a nagy munkára, az evangéliumnak, az Ő szent tanításának hirdetésére, azt- mondotta nekik: “Elmen vén az egész világra, tanítsatok minden népet, meg keresztelvén őket — az Atyának és Fiúnak és Szent léleknek nevében, tanítván őket megtartani mind. amiket parancsoltam nektek. S ime, én veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig.” Krisztus Urunk tehát apostolait az egész világra és minden nép tanítására küldötte. Nem vett k egy országot se, nem mellőzött egy népet sem, min den ország és minden nép számára küldötte aposloait, minden országot és minden népet meghívott as j egyházába és éppen ezért mondjuk, hogy Krisztu; (Jrunk egyháza egyetemes, általános vagy más szóval kifejezve: katolikus. Fényes bizonysága ennek a naá szent evangéliumban hallott példabeszéd is iimidőn Krisztus Urunk szavai szerint a királyi emoer a hivatalosak után szolgáit kiküldi az utakra és az utszélekre is, hogy akiket ott találnak, azokat mind hívják be az Ő egyházába. Ezért mondja azi'táh a példabeszéd végén —iogosan — az Ur Krisztus: “sokan vannak a hivatalosak.” De nemcsak sokan vannak, hanem igazán szólva, az emberek mind<yájan hivatalosak. Hivatalosak vagyunk manapság is mindnyájan és pedig elsősorban azok, akik katolikus keresztények vagyunk ... De hivatalosak a tévhitüek is, akik Sokszor talán a saját hibájukon kívül vannak távol Krisztus igazi egyházától ,és hivatalosak még azok is, akik talán gyöngeségből, vagy más földi szempontból terelődtek el Krisztus földi nyájától. — Hivatalosak a hitetlenek is, akik akár a saját hibájukból, akár más, idegen körülmények folytán élnek a hitetlenség sötétségében. Hivatalosak a bűnösök is, mert maga a Szentirás mondja: “Nem akarja Isten a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.” És a hivatalosakban a legnagyobb és leggyakoribb hiba, hogy elhanyagolják az isteni hívást, elhanyagolják az istenes életet és csakis a földi élettel törődnek . . . Ne áldozd fel a célt az eszközért, kedves olvasóm, ne áldozd fel lelkedet az anyagiért! Lelked, szived az Istenhez vágyódik, mint azt Szent Ágoston oly szénen Írja: “Nyugtalan az ember szive, amig meg nem nyugszik Benned, Istenem ...” Hivatalos vagy, tedd tehát magad választottá. Amen. A kis éneklő madár barátságot kötött a buífaloi Gutlhorn Carlsen hajófőmérnökkel. Egy reggelen átnedvesedve, repülésre képtelenül, egy dróton ülve találta a madarat. Azóta elválaszthatatlan barátok. A genfi tó partján elterülő, kies fekvésű Waud kantonban a polgári házasság megkötése után az anyakönyvezető átad a házasulóknak egy emlékkönyvszerüen kiállított kis füzetet, mely költői formában magasztalja a házastársi hűséget. A szöveget C. F. Ramuz svájci iró irta, és magyar fordításban igy hangzik: Jer, ülj le mellém a házunk előtt a padra, asszony, jogod van hozzá, negyven éve immár, hogy együtt élünk. ,Ma este olyan szép az alkonyat, legyen hát szép a mi életünk alkonyata is; megérdemelsz bizony egy kis pihenést. Lám, a gyermekek mind elhelyezkedtek, kiröppentek szerte a nagyvilágba; és megint csak kettesben vagyunk, mint amikor elkezdtük. Emlékszel, asszony, semmink sem volt, amivel elkezdjük, és mindent a semmiből kellett teremteni. Nekiláttunk, pedig milyen nehéz volt. A házasélet nemcsak abban ill, hogy csókolódzunk, édes kis szavakat súgjunk egymás fülébe, egymáshoz simulunk; hosszú az élet és a lakodalom abból csak egy nap.. Alkotni kellett és amit alkottunk, rombadölt; újra kellett alkotni és ismét csak rombadölt. Jöttek a gyerekek; táplálni kellett őket, ruházni, iskoláztatni : soha sincs vége a gondnak. Nemegyszer kétségbeesés fogott el; csak múltak az évek és semmi előrehaladás. Mennyi gyötrődés, mennyi Ä HÁZASSÁG KISKÁTÉJA tás! Csak te ál- ni äz ország maga is. megrázkódtatás! Csak te állottál mellettem. Hűek maradtunk egymáshoz. És lassanként csak láttuk, hogy minden rendbejött. A gyermekek felcseperedtek, megállják a helyüket az életben. Példát mutattunk nekik. _-Megszilárdítottuk a ház fundamentumát, hogy az ország minden háza legyen ilyen, akkor szilárdan fog áll-Ezért ülj le mellém, nézz körül, mert itt a termés betakarításának ideje. Ülj egészen szorosan mellém, nem fogunk egymáshoz egy szót sem szólni — nincs már szükség arra, hogy bármit mondjunk. Csak legyünk még egyszer együtt és a jól elvégzett munka tudatában várjuk be, amig leszáll reánk az éj. Nagyarányú létszámcsökkentés ZSARNOK-BOHÓC SZEREPLESE BERLIN, Szovjetzóna. — Walter Ulbricht ,aki Wilhelm Pieck halála után kineveztette magát a “Német Demokratikus Köztársaság” elnökének, bemutatkozott az álparlamentben és szónokolt imigyen: “Nyugat-Németországot, mint szakadár országot, az amerikaiak teremtették meg azzal a céllal, hogy támadási bázisuk legyen . . . Amerika jobban tenné, ha Nyugat- Németország népének visszaadná a szabadságát . . . Kelet-Németország az egyetlen legális Németország és az egész Berlin annak a fővárosa . . . Nyugat-Berlint katonaságtól mentes szabad városnak kell nyilvánítani, amelynek szabadsága garantálva lenne • . . (Úgy, ahogyan Nagy Imre és Maiéter tábornok szabadsága garantálva volt . . . ) Egyébként a nóta vége úgyis az lesz, hogy Kelet-Németország különbékét köt a szovjettel és akkor az amerikai, angol és francia katonaságnak takarodnia kell Nyugat-Berlinből . . . ELISMERÉS VATIKÁNVÁROS — János pápa a zsidó származású angol képviselőnek, Leslie Levernek a Szent Gergely-rendet adományozta.A kitüntetés sei a pápák azokat az érdemeket méltányolta, amelyeket a képviselő a salfordi püspökség katolikusainak érdekében végzett munkájával szerzett. ANDORRA-LA VELLA, Andorra. — Több mint húsz százalékos létszámcsökkentést hajtott végre az andorrai rendőrség főnöke. Eddig 11 fő látta el az ország biztonsági szolgálatát. Ezt a “tekintélyes” számú rendőri hadsereget, most 9 főre csökkentették. Boldog ország, amely 9 főnyi rendőrséggel meg tudja oldani a maga rendészeti problémáit! Andorra joggal tarthat igényt erre a jelzőre. Ez a kis opedett-állam ugyanis 8#9-éve nem ismeri a háborút. Ha ismeri is, legfeljebb csak hírből, mert például a spanyol polgárháború idején az ország 465 négyzetmérföldnyi területén is keresztülvonultak az intervenciós csapatok. De az államocska “megőrizte” semlegességét. Andorrának pontosan 6349 lakója van. ( A népszámlálás ott nem olyan bonyolult mint nálunk) Ennek az “embertömegnek”, amely egy kis amerikai utca néhány tucat házában elférne, nincs is szükség több rendőrre. Azaz mostanában már nem elégséges az ország rendőr “hadserege”. Az idegen forgalom nagymértékben megnőtt s igy időnként kölcsön kell kérni néhány policájt a spanyol Barcelonától, vagy valamelyik francia várostól. Mert Andorra pontosan a két nagy ország között fekszik. Ráadásul a rendőrségi állomány törzstagjai is sorra elhagyják foglalkozásukat. Amig a nagy idegenforgalom be nem köszöntött, kitüntetés számba ment a khaki színű uniformis, a fekete sapka viselete, amelyhez elegáns bőröv járult a hozzátartozó pisztollyal. De amióta a turisták valósággal sáskák módjára lepték el a kis országocskát, a rendőrök is megunták posztjaikat. Üzleteket nyitottak és valóságos vagyonokra tettek szert. A kis törpe állam manapság hallatlan fellendülésnek örvend. A váratlanul megnyílt kereseti lehetőségek uj aranykort hoztak Andorrának, amelyben minden bennszülött igyekszik megtalálni a maga szerencséjét. Még a hegyipásztorok és a favágók is annyit keresnek mostanában, amennyire álmukban sem gondoltak, ott a magas hegyek között. TÚLÓRÁZNAK NE W YORK. — Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára, egész hivatali személyzetével most minden éjjel dolgozik, többnyire hajnali fél 3-ig. XXIII. János pápa apostoli áldásban részesít egy nyomorék fiút. Faenza városból testi fogyatékosságban szenvedő csoport zarándokolt el a Vatikánba. . . . hogy New York állam legnagyobb ipara a ruhakészités. . . . hogy az Amazon folyamot az első felderítő utazók azért nevezték el igy, mert az ott talált őslakó harcosoknak hosszú hajuk volt, azt hitték tehát, hogy nők, amazonok. . . . hogy a szovjet birodalomban 150 nyelvet és táj szólást beszélnek. . . . hogy évente 70,000 automobil balesetnek oka a hajtó elalvása hajtás közben. . . . hogy a legtöbb bevándorló Olaszországból jött Amerikába. . . . hogy a 107 fokos láz halálos veszélyt jelent. . . . hogy a kémia három legfontosabb vívmányai az utolsó negyedszázadban: a plasztik, a rayon, nylon és más szintetikus fonalak és az antibiotic gyűjtőnéven ismert gyógyszerek. . . . hogy 15,000 bor van a világon. Pünkösd után 19. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 6, 31—36 Mondá az Ur: Amint akarjátok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is hasonlóképen cselekedjetek nekik. Mert ha azokat szeretitek,, kik titeket szeretnek, minő hálát érdemietek? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket kedvelik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót cselekszenek, minő hálát érdemietek? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsön a bűnösöknek, hogy viszont annyit nyerjenek. Szeressétek tehát ellenségeiteket; jót tegyetek és kölcsönözzetek semmit vissza nem várván; mert nagy jutalmatok leszen, és a Magasságbelinek fiai lesztek, mert ő kegyes a hálátlanokhoz és gonoszokhoz is. Legyetek tehát irgalmasak, mint a ti Atyátok is irgalmas. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a nyolc boldogság hegyén tartott beszédében mondja s tanítja, hogy ellenségeinket is szeretnünk kell és jót kell tennünk azokkal, akik minket gyűlölnek. Az ószövetségi törvényt ugyan a zsidó írástudók úgy értelmezték, hogy felebarát csakis az, aki velük ugyanazon nemzetből való, úgyszintén velük ugyanegy hitet vall, nemkülönben ugyanazt a nyelvet beszélik; aki pedig idegen nemzetből való, más hitü és nem azt a nyelvet beszéli, mint ők, az ellenség, akit nem kell szeretni, sőt az ilyennel szemben meg van engedve minden könyörtelenség és kegyetlenség. Krisztus Urunk ezen alkalommal az ellenséggyűlöletet és az abból eredő hátrányt említi fel és megmagyarázza tanítványainak, hogy csak kitűnő szeretet által külömböztethetik meg magukat a bűnösöktől, a hitetlenektől és az ószövetség hamis tanaitól. Mert ha azokat szeretitek, kik titeket szeretnek, minő hálát érdemietek? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket kedvelik, — mondá Jézus tanítványainak. Mert ha csupán barátaitokat szeretitek és ellenségeiteket nem, Isten semmiféle jutalomban nem fog benneteket részesíteni a mennyben, mivel ezen szeretet nem a megigazulásnak gyümölcse, mely utóbbinál fogva az ember kész Istenért még ellenségeit is szeretni. Ha pedig úgy az ellenségeiteket, mint barátaitokat szeretitek, e szeretet által Istentől a megszentelő malasztot és az örök dicsőséget érdeműtek ki és valóban meg is kapjátok. A kereszténynek ellenségeit is szeretni kell! Fárasszuk ki ellenségeinket tűréssel és szégyenitsük meg jótékonysággal! A jótétemény, mint sok példa mutatja, még a vérengző vadállatokat is megszelídíti. Az engesztelhetetlenség és bosszuállás csak szítja az ellenségeskedés tüzét és vége-hossza nincs a visszatolásnak. Az pedig a legveszedelmesebb, hogy Isten is oly keményen bánik velünk és irgalom nélkül sújt, ha mi azoknak meg nem bocsátunk, akik minket megsértettek, megkárosítottak, meggyaláztak és megszomoritottak. Gondoljuk meg, hogy ha ellenségeinknek meg nem bocsátunk, magunk ítéljük el magunkat, midőn naponkint igy imádkozunk: És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek. LONDON — Egy orvosi szaklap jelentése szerint a múlt évben kilenc esetben sebészek a páciensek beteg lába helyett az egészségest amputálták le. < 4 Kéz a kézben vJtaLloűal mar? /■ DE GAULLE KÉT TŰZ KÖZT De Gaulle, a francia köztársaság elnöke, nem tudja beváltani Ígéretét, hogy felszámolja az algériai felkelést. Az algériai lázadók elutasították békeajánlatait és otthon is több oldalról támadják. A kommunisták a noszkvai recept szerint, Algéria teljes feladását követelik, a másik oldalról erélyesebb fellépést követelnek tőle. A francia kommunisták követelésével De Gaulle lem sokat törődnék, de komolyabb ennél tekintélyes francia irók, költők, értelmiségiek nyílt aknamunkája. Ezek a köztiszteletben álló személyek odáig merészkedtek, hogy nyilvánosan az algériai katonai szolgálat negtagadására biztatják a fiatalságot. Az algériai felkelők elleni erélyesebb fellépést kőzeteié veteránokhoz, amikor ezek tüntető menetben az elnöki palota elé vonultak, ezrek csatlakoztak. Körülbelül 10,000 volt a tüntetők száma. Rendőrség szétoszlatta őket, 40 volt a sérültek száma, több tucat fiatalembert letartóztattak. Ezek a franciaországi események annál nyugtalanabbak, mert éppen most a szovjet az Egyesült Nemietek szervezetét azzal a szándékkal próbálja felrobbantani, hogy szabad kezet kaphasson Kongóban, égést Afrikában, beleértve Algériát is.
