A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-04-01 / 13. szám

\ ló l!^7,TOIf 2, OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRgCÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 <•-' 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: ügy évre ________________$6.00 ’*1 évre ____:_____________$3.50 SUBSCRIPTION One Year ------------Half Year_______­RATES: .$6.01 S3.5C Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio CAPETOWN ÉS BUDAPEST Amikor Amerika kormánya formálisan, hivatalo­san rosszalását fejezte ki afelett, hogy Dél-Afrika kor­mánya rendőri puskatüzzel szórta szét a megbélyeg­ző “marhalevél” ellen tiltakozó benszülötteket, olyas­mit tett, ami elveivel ellenkezik: beavatkozott egy külföldi ország belügyeibe. Erre a kivételes magatartásra Amerikának ko­moly oka volt. A világkommunizmus világszerte agitál az elmaradt népek körében Amerika ellen, felhánytor­­gatva Amerikának a déli néger-elnyomást. Ha Ameri­ka nem kifogásolná a délafrikai vérengzést, ujult erő­vel törne ki az Amerika és az egész szabad világ elleni gyülöletpropaganda, a népgyilkos Kruscsev-banda szemforgató humanitás-prédikációja. Ennek - megélek zése végett feltétlenül szükséges volt a délafrikai bel­­ügyekbe való beavatkozás, az embertelen elnyomás el­leni tiltakozás. Nemcsak Eisenhower elnök hangoztatja az ame­rikai nép nevében azt az elvet, hogy idegen országok belügyeibe nem avatkozunk be. Kruscsev is újból és újból hangoztatta ezt az elvet. A különbség az, hogy Amerika kivételes esetben és csak szóval avatkozott be Dél-Afrika belső ügyébe, a szovjet ellenben kivétel nélkül minden esetben, amikor módjában van, beavat­kozik más nemzetek belügyeibe, a vörös hadsereg tá­madásával vagy fenyegetésével leigáz nemzeteket, amelyek legtöbbje ezer és több éve független volt és szabad. Capetown messze van Budapesttől. CUBAI VESZEDELEM Castro cubai diktátor handabandázása és őrjöngé­se senkitsem téveszt meg. Amerikai és más kalandorok boiübavető és egyéb támadásai csak epizódok, amilye­nekre forradalmak nyomában mindig és mindenütt van példa. Ezek nem lényeges dolgok. A kérdés, amit Castro szovjetbarátsága aktuálissá tett, ez: Lesz-e és türhető-e Miamitól macskaugrásnyira egy szovjetcsat­lós állam? A szovjet mindent megtesz, hogy ilyen hely­zet bekövetkezzék. Kérdés, hogy Castro nem ijed-e meg saját bátorságától, mely inkább vakmerőség. Amerikában mindenki, aki felelős a külügyek ve­zetéséért, angyali türelemmel kiséri a fejleményeket, abban a reményben, hogy a kis körszakállas vasgyuró, aki Amerika megleckéztetéséről fecseg és szovjet bombavető repülőgépeket vásárol, észheztér, mielőtt késő, és nem megy el addig a pontig, ahonnan nincs visszatérés. Ebben a reményben Eisenhower elnök visszaküldte Havanába Bonsal nagykövetet, akit ko­rábban, komoly figyelmeztetésül, visszahívott. Wash­ingtonban most azt mondják: Ha az elnök kénytelen­nek érezné magát, Bonsal nagykövetet másodszor is visszahívni, ez a vég kezdete lenne: A diplomáciai kap­csolat megszakitása, bojkott, és a jövő titka, hogy mi még. Ha szakításra kerül sor, Castro nagyon kényei" metlen helyzetbe jut. Mert a sziget keleti végén van egy nagy amerikai haditengerészeti bázis, Guantana­mo, amelyet ő sem jó szóval, sem ötórás dühös szónok­latokkal, sem Mikoján-küldte fegyverekkel nem tud Amerikától elhódítani. Bonsal nagykövet uj misszióján kivül Amerika még egy kísérletet tesz Castro észheztéritésére: Spa­­lyol .nyelvű rádió üzenetekkel Amerika Hangja fel­világosítja Cuba népét, hogy az ut, amelyre Castro el­vezette, veszélyes ut. TEL AVIV, Izráel. — Adenauer német kancellár amerikai látogatása alkalmával Ígéretet tett Ben'Gu­­rion izráeli miniszterelnöknek, hogy Németország 500 millió dollár gazdasági segítséget fog nyújtani Izrael­nek a következő tiz év folyamán — kölcsönök, adomá­nyok és ipari beruházások formájában, mezőgazdasági és iparfejlesztési célokra, a Negev puszta termékennyé tételére és az izráeli kereskedelmi flotta kiépítésére. MONTREAL. — A rákbetegség áldozatainak szá­ma 1958-ban magasabb volt, mint bármely évben az­előtt, jelenti a kanadai rák társaság. POITIERS, Franciaország. — Kruscsevet nem várja ez a város, mégis Kruscsev miatt baja támadt egész sereg fiatalembernek. Letartóztatták őket, mert az ukrajnai és budapesti hóhért gyalázó felírásokat mázoltak házak falaira. MOSZKVA. — A Kommunista cimü folyóirat köz­li, hogy Oroszországban feleannyi válás van, mint Amerikában és kétszerannyi házasságkötés. A svédországi Stockholm királyi palotájában megtartott nagy bál fejedelmi résztvevői láthatók. Régi magyar falusi lakodalom a világ végéig Hajdanában valamikor egy folytában két napig vagy még tovább is tombolt egy valami­revaló magyar lakodalom. Al­vás nélkül természetesen, és csak evés, csak ivás, suíto­­gásos berekedésig a nóta és sántulásig a tánc. Hajdanában valamikor aztán szokásban járta, hogy a fiatalság a la­kodalomra eső első világos reggel kótyagos fejjel mind­azok házainál levizitelt, akik még lakodalmasházban javá-| ban járták a mártogatóst, nem unták el a gyertya-táncot és ugrálták a párnatáncot. “So­hasem halunk meg” kiáltozá­sokkal paprikázva. Erre a veszettkedvü egyéni vállalkozásra már csak azért is szükség volt, mert a lako­dalmas háznál mégsem illik mindent felenni, aztán beszéd ide, beszéd oda, ott is fogya­­dozott már a koszt, meg ko­tyogott már a harmadik akós hordó is. Pedig a cigány se' állta már a vonót, odafagyott a kezébe, két nap szakadatla­nul huzza már, de amikor csak most száll még égnek a jókedv! Hiszen már éjfél után is kiáltoztak: Bár csak ez az éjszaka Soha meg ne virradna. Vagy ha kigyullad a nap, de azért: Kilenc éjjel meg egy nap Kimulatom magamat. Ki is, nagyon is kimulatta magát. A lányok, meg az asz­­szonynépség már alig támo­lyog, a fiatal pár már elült, ők az angyalokkal mulatoz­nak tovább, miénk a ház, ki gondol hazamenetelre, zárva a kapuk és boros kedvel jár­nak a harapós komondorok is. Ki merne most innen a lako­dalmas-házból hazamenni. Senki, senki. Csak a tyukve­­rők indulnak nagytitokban kárlátóra. Bent a lakodalmas-házban éget már a jókedv, somfordái­nak kifelé a legények, elől a vőfély, a sógor, a komámuram mint a maskarák, ördögök bolondjai, de még azoknál is rosszabbak, mert utánuk lo­hol két rudat cipelő legény, néhány holthalálra betürülkö­­zött suhanc, éled nyomukban a hajnali utca, világvégét ku­korékolnak a kakasok, érzik a bajt, uj lelket kapott a ci­gány is és huzza, huzza. — Indulnak a tyukverők! Végig táncolják az utcát, megölelgetik a keritéseket, felkurjongatnak a holdra, majd még egy sarok, még egy ház, emeld ki a kapuajtót, be az udvarra és aztán hajrá! Irtó pusztítás a szárnyasok között, ki hogy bírja. Üsd, nem apád. Egyik-másik jám­bor .jérce bokorugrósan for­dul fel, lőcslába érte, de a többséget élőelevenen fogdos­­ták össze, fel a rudakra és gyerünk tovább egy házzal. — Csak a kakasokat! — ki­áltozzák a kapun kivül álló főkolomposok. Hátha akkor nem lesz többet hajnal, — toldja meg a másik. De még felbújnak a füstös kémények­be is, sonka kell a magyarnak, és a sonkák már a rudakon himbálódznak és szól a cudar zene : . . De még sok ház van hátra és bizony megkönnyebbülnek ott a kolbásztartó-rudak, rit­kulnak a kukoricát pusztító li­bák. Olykor-olykor lehorgonyoz­nak a tyukverők. Itatják a járókelőket, előkerül a kalács is, már-már táncra kereke­dik a felriasztott utca, ha ki­fogyott a kulacs lelke, ott a násznagy uram háza, adja a pince, ni, elhalt a kontrás, mint a zsák esik orra, “cir­­cumdederumot” énekelnek fö­lötte, minek iszik annyit a kutya . . • De akkorra már falusokra szaporodik a tyukverők szá­ma. A szégyenletesen kimúlt kontrás helyébe már két tucat füstös koma huzza, a kulacs most már örökkön tele, a bő­gőben jégesőt kopognak a nagydarab-kisdarab pénzek, “szép nagy kár,” visongják az örvendezők, siri hangon kín­lódnak a tyúkok meg a j ér­cék, nincs már hely az uj son­káknak, de kell is, mert ez a lakodalom úgy indult, hogy a világ véféig tart, Tart is 'ez a lakzi, mert “olyan a csillagok állása.” Hiszen az udvarban a mesz­­szibbről jövő vendégek kocsi­kerekeit is leverték. Az utca­ajtó nem ereszt, a kulccsal csak be, de ki árva lélek sem... És nézd csak, feléledt már és visszajött a mennyországból az uj menyecske is, már újból rotyog a paprikás, kezdhetjük újból a lakodalmat. Nem, nem, nem! Nem, nem, nem! Nem megyünk mi innen el, Mig a házigadza minket furkósbottal ki nem ver. Ha nem tetszik őkelmének Hogy mi itten mulatunk, Vegye házát a hátára, De mi itten maradunk. Ezt kurjongatják éneklik, ordítozzák világnak és tán­colnak veszettül, gebedésig. Az uj menyecskének már ti­zedszer esett le a kontya, a só­gor, koma, násznagy uram szeme nyiladozik már megint, mert ilyenkor már úgy van az emberfia, hogy ihat, ihat, de már csak józanodik a bortól. — Tapasztalod, komám? — Úgy van az valahogy most már, hogy ihatnék világ­nak, mégse leszek részeg. De mi az a föllegkergető lárma odakünn ? Tódulnak is ki a vendégek a pityarba, az udvarra, jönnek a tyukverők, hápog a kacsa, fuldoklik a li­ba, kappanhangját ereszti a kappan, visong a gyereknép­ség, pincehang öble nyomja a sivitást, “megbolondultál te füstös ...” Ez a félnadrág már tényleg azt se tudja, hogy mit húz, csak rángatja a vo­nót, hogy szóljon ,de nem hang már a G-hur nélkül, egy­­szál nyavalyáson. A násznagyuram erre réz­tepsit hoz elő a konyhából, veri-üti, mozsárral kolompol­­nak, tányért öldösnek, “bel- Jebb-beljebb,” ordítja a vő­fély és megint kezdi. Marhahús leves fő, mintegy kilenc akó, Tejfölös-tormás is van egy hétrevaló. Tyúkot, ludat, kacsát, sonkát szinte hoztunk, A bor sem fogyhat el, amig leszen kosztunk, Bélés is vagyon egy tiz­­küllős ládával, Hát még a tengernyi rétes mazsolával. De ki érti már a mondóká­­ját, hiszen három a tánc mind­halálig. A cigány már újból, talán ti­zedszer húrozza szerszámját, hol is hagytuk el? Kezdjük új­ból. És már kezdik is, mert a vőfélyek már friss virágokat kapnak a pörge kalapra, az örömanya most már kéretle­nül is járja, bolondulj világ . . . “Mindenki a párjával” — rikoltozzák, nyelik a port, fúj­tatnak a tüdők, ä verejték már záporesőként folyik, ki győz­né törölgetni, csak folyjon, mert három a tánc mindha­lálig. De aztáir csak kiállnak .mint a libák, ami sok, az sok, ül­jünk le már, sógor, oszt igyunk már valamit, mert “elepedek egy falat borért.” Aztánrakjunk már a gyomor­ba is valamit. És esznek már megint és isznak, és közben dőlnek, vágódnak, hányát, jobbra-balra a nevetéstől . . . Ahogy ülnek, ülnek, egy­szer csak beszállingóznak a tyukverők és, Uramisten, mindegyik maskara. De mi­lyen ismerős a ruhájuk . . . És most jön csak az igazi meglepetés. A tyukverők, ahol jártak, az apró szárnyasokon kivül magukkal hoztak né­hány ruhadarabot is, kalapot, kacabájt, felöltőt, úgyhogy a gazdája azonnal ráismert a saját jószágjára . . . De már ilyenkor a nevetés sem olyan ragadós. Mert hiá,­­ba no, a hurt nem lehet világ­nak feszíteni és két nap, két éjjel eltakarodása után, vall­juk csak be, lelohad már a kedv is, panaszkodik, zúgoló­dik a bendő, a lábnak nem akaródzik lépni és egyszer csak ennek a világraszóló la­kodalomnak is vége szakad. Mert minden elmúlik a vilá­gon. Hová, hová is tűntek ezek az egykori jelös lakodalmak? Kihagyó szivdobogásu mai életünkben még a jókedv is álarcban jár, tűnnek vesznek a régi népszokások, a kivesző öregekkel az emlékük se na­gyon kisért már. Szürkül az életünk és ha feltárul a haj­dani nemzedékek kicsorduló kedve, gondtalan élete: csak sóhajtoznak. PROPAGANDA WASHINGTON. — Cape Canaveralban készülődnek egy Atlas rakéta kilövésére 9000 mérföld távolságba. Mint­hogy az Atlasnak az. eredeti terv szerint '6300 mérföld a lő­­távola, azt lehetne kérdezni: mi célja a messzibb kilövés­nek? A légierő őszintén meg­mondja: propaganda. Tul­akarjuk szárnyalni a szovjet legutóbbi csúcsteljesítmé­nyét, a 7770 mérföldes kilö­vést a Csendes-tengerre. CASTRO FEGYVERVÁSÁRLÁSAI A cubai cukorért a szovjet gépeken és ipari gyárt­mányokon kivül fegyvereket szállít Castronak. A cu­kor ára a Mikoján-Castro szerződésben alacsonyan van megszabva, de a szovjetnek további előnye, hogy Cast­­ronak olyan MIG-17 repülőgépeket ad el, amelyek a katonai gyártási technika fejlődése során elavultak. A MIG-17 gépeket Moszkva cseh csatlósai szállítják le és ők ezek helyébe a legújabb MIG-19, hangnál sebe­­[ sebben repülő gépeket kapnak. Gastronak persze megfelelnek a nem-legujabb ti" pusu MIG-17-ek, merthiszen ő haderejét csak azért fej­leszti, hogy sakkban tudja tartani a “belső ellenséget”. A MIG-17-ek Cubában ugyanarra a feladatra szolgál­nak, mint az orosz repülőgépek és tankok Magyaror­szágon: a diktatúra biztosítására. A szovjet boldogan (és olcsón) támogatja ezt a politikát, amely elsősorban Amerika ellen irányul. Castro forradalmi kormánya a múlt évben 120 millió dollárt költött fegyverkezésre és ennek folytán hadereje kétszer olyan erős, mint volt Batista fegyve­res ereje. Másik következménye a fegyverkezési láz­nak az, hogy Cuba most 100 millió dollár összegű kül­földi követelést nem tud megfizetni. ül, ÚJABB, LEGÚJABB Semmisem legújabb a háborúskodás fegyvertárá­ban. Az atombomba után jött a hidrogénbomba, aztán a messzelövő, kontinenseket átszelő rakéta, és — nincs tovább, mondták szakértők és nem szakértők. A raké­ta oly sebesen robog, hogy nem lehet lelőni, leállítani, felrobbantani. A rakéta ellen az egyedüli védekezés: a fenyegetés hasonlóval'. Most a Pentagonból kiszivrágott a hir, — talán a hadvezetőség nem is nagyon igyekezett titokban tar­tani —, hogy készülőben van valami, ami igenis vé­delmet nyújt a rakéta ellen. Elektromagnetikus ener­gia, mondják a Pentagonban. Ennyit, csak ennyit mon­danak. Az a titokzatos valami talán már ez év vége­­felé készen lesz. la hossznéleiü akassz lenni... LONDON. — Az orosz Kharkov Intézet élettani professzora, V. N. Nikitin, két heti angliai tartózkodá­sa alatt ellátogatott több egyetemre s egy alkalommal a diákoknak előadást tartott az egészséges életmódról. Itt az egészség és hosszú élet orosz receptje: Kemény munka hosszú életet biztosit az ember­nek. De csak, ha szereti a munkáját. Aki nem szereti az állását, hagyja el azonnal. (Ámbár az “önkényes” elmenést az oroszországi és a többi kommunista kor­mányzat alatt álló országokban mindenképpen meg­nehezítik, korábban egyenesen tiltották. — A szerkesz­tő megjegyzése.) Hasznos minden testgyakorlat. Amennyit csak lehet, gyalog járjunk. (Akár van, akár inkább nincs Moszkvics autónk.) Ha oly foglalkozá­sunk van, mely órákon át helyhez köt ülő helyzetben, gondoskodni kell arról, hogy legalább a kezek sokat mozogjanak. Pihenésre éppen elég az alvás. Enni min" dent lehet, mérséklettel; de minden hónapban egy na­pot éhezni kell, ezen a napon csak teát vagy kávé sza­bad inni és csak almát enni. Elmaradt a szenzációs párbaj MANILA, Fülöp Szigetek. — Súlyos konfliktus támadt két kimagasló politikai személyiség közt: Ar­­senio Lacson, Manila polgármestere, több héten át folyt sajtóhadjárat során a’zzal gyanúsította meg Mar­­celino Calinavan tengerész ezredest, hogy az ő tenge­résztiszti rangja nem valódi. Ez súlyos sértés volt, melyre az ezredes, becsülete védelmében, csak még súlyosabb sértéssel vághatott vissza. Azt irta hát az újságban, hogy Lacson polgármester apja ellen ugyan nem lehet becsületbevágó vádat emelni, de a famíliája nem egészen tiszta. Ez extra súlyos sértés volt, vért kívánt. Lacson párbajra hívta ki Calinavant. A párbaj helye és ideje szigorúan titkos volt, olyan titkos, hogy már jóval a délután 3 órára kitűzött pár­baj előtt ott volt legalább száz újságíró és ujságfotog-­­ráfus meg más kiváncsi. Nagy érdeklődés, sőt izgalom előzte meg a várt párharcot, már csak azért is, mert az 51 éves polgármester sokszorosan díjnyertes birkó­zó, a 38 éves tengerésztiszt pedig kitűnő céllövő. A spanyol népeknél szokásos lassúságot és kése­delmeskedést dicséretesen megcsufolva, Lacson pol­gármester már 2 óra 55 perckor ott volt a titkos talál­kozóhelyen. Ott Alejo Santos hadügyi államtitkár, a párbaj segéd, szívélyesen köszöntötte és becsalta az au­tójába azzal, hogy meg akarja neki mutatni az uj ko­csi gyönyörű, kényelmes berendezését. Abban a pilla­natban, amint a polgármester beült a gyönyörű kocsi­ba, a hadügyi államtitkár rálépett a gázpedálra és uccu neki, elrobogott a bősz birkózóval. Calinavan pont 3 órakor érkezett meg és — kiállt — az ujságfotográfu­­sok elé. • > így végződött az. izgalmasnak ígérkező párbaj a titkos találkahelyen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents