A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-03-25 / 12. szám

r\ ,l '\ > I '•S/- I v»rt OljÜrtJí Emlékezzünk a régiekről AZ IGAZSÁGOS CSÁSZÁR A római császári trónra Krisztus után 98-ban a birodalom északi határán mentén állomásozó római légiók parancsnoka, M. Ulpius Trajanus került, aki éppen a dákokkal és a markománokkal csatázott, amikor a szenátus értesítette mostohaapja, Nerva császár elhunytáról és arról, hogy őt választották császárrá. Más ember ilyen megtiszteltetés után ha­ladéktalanul Rómába sietett volna, ő ehelyett terje­delmes levelet küldött a szenátusnak és ebben meg­köszönte az eddigi támogatást s közölte, hogy ré­gebbi ígéretéhez híven a birodalom érdekeit fonto­sabbnak tekinti mindennél és mindaddig nem utazik a fővárosba, amig a háborút be nem fejezi. A diadalmas háborúk hősének akkora volt a te­kintélye Rómában, hogy semmi zavar nem támadt távolléte alatt. Mikor aztán Trajanus a háborút sikeresen be­fejezte és a birodalom határait mindenütt megerő­sítette, kísérete élén bevonult a birodalom fővárosá­ba. Ez a bevonulás merőben ellentéte volt az előző császárok ceromóniás menetének. A talpig katona császár valósággal elbűvölte a népet első nyilvános szereplésével. Az történt ugyanis, hogy a fényes cere­móniák mellőzésével gyalog ment végig a városon és igy fogadta a nép ünneplését és éljenzését. Mos­tohaapja, Nerva császár a császári palota fölé ezeket a szavakat Íratta: “A köz szolgálatának!” Ezzel azt akarta kifejezni, hogy az udvar nincs elzárva a nép elől, oda mindenki betérhet ügyes-bajos dolgában. Trajanus megtartotta atyjának ezt a szokását és a legszegényebb római embert is mindig szívesen fo­gadta otthonában. Egy alkalommal szóvá is tették előtte a dolgot, mondván, a császári méltóságnak árt, amikor megengedi, hogy a polgárok olyan közel fér­kőzhessenek hozzá. A császár azonban leintette a fel­szólalókat. Bátorságáról érdekes epizódot jegyzett fel a tör­ténelem. Egyizben bizalmasan arról értesítették, hogy az egyik szenátor a császár életére tör, jó lesz tehát óvakodnia. Trajanus éppen ellenkezőleg csele­kedett. Meghivatta magát a szenátorhoz ebédre, mire természetesen a vendéglátó egy ujjal sem nyúlt csá­szári vendégéhez, ha pedig volt is gonosz szándéka, a császár merész fellépése bizonyosan elvette kedvét a gyilkosságtól. Trajanus másnap találkozott jóaka­­ratu figyelmeztetőjével és ezzel fogadta: — Ha a szenátor meg akart ölni, tegnap megte­hette volna. Ha áruló és vádaskodó jelentkezett előtte, anél­kül, hogy meghallgatta volna, rövid utón egy sziget­re deportáltatta. Ezzel példát akart adni azoknak, akik úgy gondolták, hogy hizelkedéssel és ártatlanok meghurcolásával be lehet férkőzni a kegyeibe. Az ilyen alattomos, rosszhiszemű emberekkel szemben nem ismert kíméletet. A polgárokkal való érintkezé­sénél mellőzött mindenféle formaságot. Azt akarta, hogy a nép olyan bizalommal forduljon hozzá, mint gyermek a szülőjéhez. Ezért sétái közben bárki meg­szólíthatta és előadhatta panaszát. A népet kereske­désre, iparra, rendszeres munkára buzdította. Hatal­mas méretű állami építkezésekbe kezdett. Rövid ural­kodása alatt sikerült az élelmiszerhiányt leküzdenie. Kitünően képzett katonáit felhasználta hidak és utak építésénél. Róma uj épületekkel gazdagodott: temp­lomok, csatornák, diadalivek épültek fel. Uralkodása alatt élt a római történettudomány két hires alakja: Tacitus és az ifjabb Plinius, akik­kel benső barátságot tartott fenn. Amikor betegsége levette a lábáról, a trónörökös személyének kérdése időszerűvé lett. Plotina, a császárné, egyik unoka­­öccsét, a hispániai Hadrianust szerette volna a trónra ültetni. A császár azonban hallani sem akart erről. Az asszonyi furfang azonban győzedelmeskedett. Mi­kor ugyanis Trajanus halálán volt, Plotina császár­né átvitte őt egy másik terembe, betegágyába pe­dig egyik szolgáját fektette, akinek megparancsolta, hogy iparkodjék Trajanust utánozni és Hadrianust nevezze ki utódának. Az egybesereglett tábornokokat szürkületkor, világitatlan szobában fogadta a csá­szárné és ekkor a beöltöztetett szolga közölte velük, hogy Hadrianust kívánja utódának. A tábornokok erre utána mondták: Úgy lesz, felség. Az ál-Trajanus ekkor fejét párnájára hajtotta és halált színlelve, mozdulatlan maradt. Plotinának sikerült Hadrianust a trónra ültetnie. Néhány fényképész arra kérle Evelyn Currie állaiszelidilőnől, hogy lefényképezhessék a Roberto név­re hallgató, ketrecéből kiszabadult tiglorft. egy Wichita. Kansas-i cirkuszban. Roberto, a tiglon, a tig­ris és oroszlán keresztezésből származó ivadék az egyetlen cirkuszi mutatványokra nevelt állal a ma­ga nevében. Az angolokat megszállta a vándorlási kedv... TÍZEZREK HÓDOLNAK AZ UJ SPORTÁGNAK ANGLIÁBAN LONDON. — Az angol va-1 sutasok nem sztrájkolnak, a sportegyesületek semmiféle kampányt nem indítottak, és | mégis, szinte észrevétlenül új­jászületett egy elhanyagolt sportág Angliában: a távgya­loglás. Vasárnaponként az or­szágutakon tízezrek menetel­nek bakancsban, hátizsákkal és vidám integetnek a mellet­tük elrobogó autóknak. A gya­loglók nagyrésze maga is au­tótulajdonos. De a kocsit csak hétköznapk használják. Va- j sárnap a jelszó: le az autóról, ki a szabadba, — gyalogosan! A vándorkedv megszállta az angolokat. A gyaloglók sorai­ban minden kor és természe­tesen mindkét nem — képvi­selve van. Sok köztük a tes­tes, elhizott ember; ők a gya­loglást fogyókúraként űzik. Mások stopper-órát tartanak a kezükben és rekordokat akarnák megdönteni. A harmadik — a legnagyobb cso­port — egyszerűen egészsé­gesnek tartja a vándorlást, ezért gyalogol naphosszat a végtelenbe nyúló utakon. Vannak olyanok, akik kel­lő; eiökészitési, előzetes tré­ning nélkül vállalkoznak a hosszú utak bejárására. Ez­ért nem ritka látvány mosta­nában a brit országutakon az, hogy kimerült emberek üldö­gélnek az ut szélén, várva a megváltó autót, amely könvö­­rületből hazaszállítja őket, Az angol becsület A vándorkedv —- bármily hirtelen támadt is — bizonyos előzményekre tekinthet visz­­sza. Az angol újságok, e kér­dés vizsgálatánál rámutattak arra, hogy “kezdetnek” az a tény tekinthető, hogy egy amerikai katona egy 160 kilo­méteres (100 mérföldes) utat 43 óra alatt bejárt. Rekord­ját “világrekordnak” nevezte. A sportszerető és a fogadáso­kat kedvelő angolok, nem hagyhatták annyiban a dol­got. Angliában egy amerikai katona érjen el világrekordot? Soha! Már a híradást követő héten százával jelentkeztek angol katonák — gyalogosok és tengerészek egyaránt — j hogy visszaszerezzék az angol becsületet. És valóban az egyik angol pilótának sike­rült ugyanazt az utat 36 óra j alatt megtennie. Ám ez sem volt elég! Ujakb és újabb vál- j lalkozók akadtak, akik a 36 órát 34-re, majd 31 órára szo­rították le. A katonák hozzátartozói, a polgárok sem akartak a had­sereg mögött elmaradni. Az egyik vállalkozó-szellem igy vonta maga után a másikat. Má már iskolásgyermekek mellett, háziasszonyok, bank­­igazgatók, nyugdíjasok, mun­kások menetelnek és termé­szetesen nem hiányoznak a hi­vatásos sportolók sem. így bontakozott ki lassan az uj “népvándorlás”. Ennek a mozgalomnak egyik kiemel­kedő alakja dr. Barbara Moore egy 57 éves orvosnő, aki 27 év óta folytat kisérleteket — önmagán — a fiatalság meg­őrzésért. Huszonhét év óta csak gyümölcsnedveket, mé­zet és egyéb “konzerváló” élel­miszereket fogyaszt. Ennek köszönheti — és persze a sportszerű életmódnak — hogy ma ereje és fiatalsága teljé­ben van még. Az orvosnő egyik vezetőalakja a távgya­loglási mozgalomnak. Leg­utóbb az Edinburg-londoni PARIS. — A France Dimanche munkatársa Ró­mában meginterjúvolta Farukot, a volt egyiptomi ki­rályt: — Teljesen tönkrementem — panaszkodott a kö­vér ex-király. — Mindössze egy eladó jachtom ring a monacói öbölben, három autóm és egy villám van Svájcban. De ez utóbbiban lakik négy gyermekem! Hát nem nyomorúságos sors ez? . . . Nem bűnös Willem Van Rie, 31 éves hollandi rádió operátor Lynn Kaufman, 23 éves elvált asszony meggyilkolásában, akivel a több hétig tartó tengeri utón ismerkedett meg. A képen a bostoni lár­­í gyalóierem előtt, a felmentés után, csókkal békül ki a feleség. utat, rekordidő alatt, 27 és fél óra alatt tette meg. Rossz nyelvek azt állították, hogy a 110 mérföldes utat részben autón tette meg, mire a vál­lalkozó szellemű Mrs. Moore egy héttel később — ellenőr­zés mellett — megismételte a gyalogtúrát és noha egy zá­por miatt félórát várnia kel­lett, előző heti rekordját 67 perccel megjavította. Újabb kihívás Alig tette be Mrs. Moore felhólyagzott s alaposan meg­viselt lábát egy melegvízzé telt lavórba, alig vette be a fájdalomcsillapító szereket máris kopogtattak: az ango’ légierő hívta ki újabb ver senyre. Az orvosnő be akarta bizonyítani, hogy kora és ne­me dacára nemcsak verse­nyezni tud az “erősebb nem mel” hanem le is tudja győzni azt! A sajtó érdeklődik Ez a kihívás nagy nyilvá­nosságot kapott. Két nagy angol lap nemcsak bő tudósi­­tásokat adott a versenyről hanem előzőleg a győztes ré­szére nagyobb összegű jutal­mat is tűzött ki. A nagy mérkőzés Mrs. Moore ezúttal harmad­szor utazott Edinburghba, hogy annan Londonba gyalo­goljon. És harmadszor is győ­zött. Pedig ezúttal igen nagy nehézségekkel kellett megküz­denie. Az országutakon — kü­lönösen Skóciában — olyan magas hó feküdt, hogy azon az autók sem tudtak közleked­ni. Ha az idő enyhült, a hóta­karó jégpályává változott. Érthető, hogy ilyen körülmé­nyek között milyen hólyagok képződtek Mrs. Moore talpain. Az ut utolsó részében a kime­rültségtől már alig tudott jár­ni. De fáradságát, fizikai fáj­dalmait vasakarattal győzte le. London határában több­ezer főből álló tömeg várta; a sok nép ujjongva ölelgették a kimerültségtől már-már ösz­­szeroskadó asszonyt. Lelkes hívei az utolsó mérföldeket már együtt gyalogolták vele. És Mrs. Moore nem pihen babérjain. Eddigi eredmé­nyeit még tovább akarja nö­velni. Ebben az évben — amint ezt már közöltük — Amerikába jön, hogy gyalog tegye meg a San Franciseo­­new yorki utat. Ilyen csodákra képes az akaraterő, amelynek értékét megsokszorozza az a körül­mény, hogy ez a vasakarat a j “gyengébb nem” egyik képvi­­j selőj ében lakozik . . . (JTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT HAMBURG. — Herbert Gerdts, 50 éves milliomos üzletember megölte különváltan élt 22 éves feleségét és 45 éves anyósát. Az esküdtszék hat napon át tárgyal­ta a bűnügyet és a vádlottat “korlátolt beszámitható­­ságára való tekintettel”, csak 15 évi fegyházbüntetésre ítélte. NANCY, Franciaország. — Miután a város pol­gármestere meghívta Kruscsevet, hogy franciaországi látogatása során Nancyba is eljöjjön, a rendőrség ala­posan szemügyre vette a főutca házainak lakóit. Talál­tak az egyik házban egy füszerkereskedőt, akinek pa­pírjai nem voltak rendben. Kiderült, hogy LouisBalan­­dier a háború idején megszökött a katonaságtól, meg­nősült és a felesége családi nevét vette fel.Még ott sem járt Kruscsev és máris bajt csinált. BUDAPEST. — Kiss József gyári munkás meg akart szabadulni a feleségétől, villanyáramot vezetett az ágy vasvázába. Az asszony e “baleset” folytán csak súlyos égési sebeket szenvedett és — a férj ellen az ügyészség gyilkosság kísérlete címén emelt vádat. TOKIO. — Szuga hercegnő, a császár legfiatalabb leánya, miután polgári személyhez ment férjhez, ki­vált a császári háztartásból, 15 millió yen 140,000 dol­lár) végkielégítést kapott. NEWCASTLE-ON-THYNE, Anglia. — Rév. Wil­liam Barbour presbiteriánus pap levél utján azt a ta­nácsot adta Erzsébet királynőnek, hogy a gyermekei részére, amikor elkövetkezik a házasodás ideje, néger feleséget, illetőleg férjet keressen — a faji megértés és egyenjogúság előmozdítása végett: METZ, Franciaország. — A folyó partján játsza­dozott, a vízbe esett a 4 éves Francois Blanc. Menthe­tetlenül a vízbe fűlt volna, ha nem gágognak olyan hangosan a vízben lubickoló libák. De hangosan gá­­gogtak, a lármára figyelmes lett egy éppen arra hala­dó 13 éves fiú, beugrott a vízbe és kimentette a kisfiút. BENTHEIM, Németország. — A bentheimi kerü­letben van egy falu, melynek Ohne (Nélkül) a neve. Ss a falu lakói, kivétel nélkül valamennyien, azt mond­ják, hogy fogalmuk sincs, miképpen jutott a falu ehhez a furcsa névhez. NANTES, Franciaország. — Paul Joyon közjegy­ző a rábízott pénzeket elköltötte. Ha bajba került, egyik lyukat a másikkal tömte. A kör egyre szűkült, közele­dett az elszámolás pillanata. Maradt még a kezében 100 millió frank. A száz millióból az utolsó frankig sorsjegyet vásárolt. Ha beüt a főnyeremény, minden­kinek visszafizethet minden elsikkasztott pénzt. De számítása nem vált be. Csupa olyan sorsjegyet vásárolt, amely vagy nem nyert, vagy csak egész ki­csi összeget. A hullámok összecsaptak feje felett és a közjegyzőt letartóztatták. RABAT, MAROKKO. — A kormány becslése sze­rint 100 millió dollár lesz szükséges a földrengés által elpusztított Agadir város feléptésére. BONN. — A nyugatnémet gyárak a múlt évben két millió refrigeratort gyártottak és ezzel Amerika után a második helyre kerültek. Tiz évvel ezelőtt a nyugatnémet termelés még csak 60,000 refrigerator volt. LJUBLJANA, Jugoszlávia. — Ljubljanai tudósok tervei alapján megkezdték Jugoszlávia első napkály­hájának építését Piranban. A berendezés mechanikai, illetve elektromos energiává alakítja át a napsugarak energiáját, s az igy nyert hajtóerővel működteti a ten­gervizet desztilláló üzemet. A tervek szerint a jövő­ben fokozatosan napkályhák építésével gondoskodnak a dalmáciai szigetek ivóvízellátásáról. A napkályhák energiáját sólepárolás mellett világításra és gazdasági vállalatok üzemeltetésére is felhasználják. SYDNEY, Ausztrália. — Bronzöntők hatalmas munkába fogtak: óriási plaketet készítenek, amelyen megörökítik a 104,000 ausztráliai nevét, akik életüket áldozták hét háborúban. Ausztrália mind a hét háború­ba önként lépett az angol birodalom védelmében. E háborúk voltak: a szudáni, a bur, a kínai boxer há­ború, a két világháború, a koreai háború és malájai hadjárat a kommunista gerillák ellen. PRÁGA. — Ladislav Hlad címzetes püspököt ki­lenc évi börtönre Ítélték. Az egyik vád az volt ellene, hogy titokban, a cseh törvény tilalma ellenére történt a felszentelése; a másik pedig a szokványos “államel­lenes működés” vádja volt. A titkos felszentelés vádja azon alapult, hogy a Vatikán évkönyvében 1951 óta szerepelt Ladislav Hlad neve, de az évkönyv nem tün­­j tette fel, hogy hol és mikor született, mikor szentelték pappá és mikor szentelték fel püspökké. A vád szerint XII. Pius pápa titkos szertartás keretében szentelte püspökké. VARSÓ. — Kádár János látogatóba jött, a magyar szabadságharc óta először, a lengyel fővárosba. A vasú­ti állomáson csak kevesen lézengtek, még kevesebben éljeneztek. Gomulka és a miniszterelnök fogadták, kö­­telességszerüen barátságos szavakkal köszöntötték. I Gomulka hangoztatta a kommunista országok szoros j együttműködésének szükségességét.

Next

/
Thumbnails
Contents