A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-03-25 / 12. szám
4. OLDAL X TA PÍS7TOW ÓHAZfll HÍRADÓ SOK hírforrásból kevés hír Hatszáz “dolgozó” a Magyar Távirati Irodában BUDAPEST. — Aki, újságíró vagy újságolvasó, kezébe vesz mostanában egy budapesti újságot, elcsodálkozik annak külső és belső szegénységén. Alig pár oldal az ismert európai kis formátumban, amely belefért a kávéházak ujságrámáiba. És sovány hírrovat — mintha alig történnék valami Magyarországon és a nagyvilágban. Bőségesen csak világnézeti, Amerikát ócsároló, szovjetet dicsőítő cikkek vannak a lapokban, és kongresszusi vagy más ünnepi alkalommal öles szónoklatok, a rezsim nagyjainak: Kádárnak, Münnichnek meg a Marosánnak szerénytelen öndicséretei. Miért ilyen szegényes a pesti sajtó? Talán azért, mert nincsen elég pénz a hivatalos sajtó fenntartására? Magyarországon nemrég ünnepelték meg a sajtó napját és ez alkalommal Halasi György, a Magyar Távirati iroda szerkesztőségi titkára ismertette ennek a hivatalos hírszolgálati szervnek működését, a szerkesztőségi szolgálat méreteit. íme: — Tizenkilenc megyében s Sztálinvárosban van helyi szerkesztőségünk. Az ország legkülönbözőbb részeiből kapjuk és az ország legkülönbözőbb részeibe adjuk a belföldi híreket a nap 18 óráján át. Minden megyei szerkesztőséggel géptáviró összeköttetésünk van, és amikor a hírek beérkeznek, feldolgozzuk, azután ugyancsak géptávirón továbbítjuk azokat a napilapoknak és a rádiónak. Egy zsongó-bongó teremből adják a magyar híreket külföldre, s itt veszik a külföldi jelentéseket. Tizenkét országgal van rádió-teletype összeköttetésük. Érdekes gép: a rádión érkező elektromos hangokat rendes betűkké alakítja át, s nyomban le is Írja. Vezetékes géptáviró összeköttetésük van a világ három legnagyobb .hírügynökségével: a szovjet TASZSZ- al, az angol Reutherrel, és az amerikai AP-vel. Kora hajnaltól késő estig érkeznek a külföldi hírek. Az említett külföldi hírszolgálaton kívül még 12 külföldi tudósító segíti a Magyar Távirati Irodát, hogy külföldi híranyaga gazdagabb, érdekesebb legyen. Az MTI képszolgálata 46 ország képügynökségeivel tart fenn kapcsolatot. Európa minden országával szerződésük van a képcserére, ezenkívül Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália jelentősebb országaival is kapcsolatot tartanak. Havonta 2200-2400 magyarországi kép jut el a világ legkülönbözőbb tájára, és (Ugyanennyi érkezik külföldről. Normál írógéppapír szélességet számolva, naponta hétszáz-nyolcszáz méter külföldi híranyag érkezik, 1200-1500 úr és tudósítás. Ez tényleg egy hir-nagyiizem. Ilatszázan dolgoznak itt. ' * Nem igy volt ez régen. Békés és háborús években a Magyar Távirati Iroda szerkesztőségében alig egy tucat munkatárs és gépirónő dolgozott. A munkatársak csak ritkán mentek ki riportra, az eseményekről való tudósítás minden egyes újságnak saját feladata volt és mindegyik saját lappolitikája szerint számolt be politikai és más eseményekről. A M. T. I.-ban főleg gyorsíró és fordító munka folyt: a világ híreit Bécsből kapták és németül és magyarul küldték szét a lapoknak, amelyek közül több német nyelven jelent meg. Voltak a M. T. I.-nak egyes nagyobb városokban tudósítói, akik időnkint telefonon jelentettek fontosabb eseményeket. Ezek száma sem volt több egy tucatnál. Ez a M. T. I. sok híranyaggal látta el a lapokat és egyetlen szerkesztőségben sem panaszkodtak, hogy keveset nyújtott. És most? Hatszázan vannak, és ha lapozgatunk a pesti lapokban, elcsodálkozva kérdezzük: Mit dolgoznak azok a hatszázak, hiszen napi hirtermésük olyan sovány! A hatszázakból legalább ötszázötven hasznos munkát is végezhetnének valahol. A nyereségrészeseiSés kulisszatitkai (FEC). — Magyarországon a nyereségrészesedési rendszert 1957-ben vezették be és az 1957 évi eredmények alapján először 1958-ban fizettek nyereségrészesedést a vállalatoknál. Nyereségrészesedés címén az iparvállalatoknál 1958-ban kb. 840 millió forintot, 1959- ben kb. 950 millió forintot fizettek ki. 1960-ban a várható nyereségrészesedés előreláthatólag ezer millió forintot fog kitenni. A jelenlegi magyar bérrendszer erősen kötött és nem ösztönöz kellően a gazdaságos munkára és az önköltség csökkentésre; ezt a hátrányt igyekszik kiküszöbölni a nyereségrészesedés. A vállalat nyereségrészesedésének feltétele a vállalat többlet-nyeresége, illetve többlet-jövedelmezősége. A többlet jövedelmezőség alapja .mindig az előző évben elért nyereség százaléka: Például: Tegyük fel, hogy egy vállalat 1958-ban 100,- 0Ö0 forint termelés mellett 3,000 forint, vagyis 3 százalék nyereséget ért el. 1959- ben, ha 200,000 forintot termelt, csak akkor részesülhet nyereségrészesedésben, ha • százaléknál, vagyis 6,000 fo- i rintnál több nyerességet ér el. : Tehát a nyereségrészesedési : alap nagyon feszitett évrőlévre. A nyereségrészesedés rendszerének másik oldala érdekesebb. A munkások életnívójuk emelése végett a sziik lehetőségek kihasználásával egyre nagyobb részesedés kifizetésére szorítják a vállalatvezetőket, akik részint cinkosságból, részint, hogy el ne veszítsék a jó munkásokat olyankor is fizetnek ki részesedést, amikor nincs fokozott jövedelmezőség. Sokszor olyan címen is fizetnek, amelyeket vagy soha, vagy nagy ráfizetéssel szállítanak is. így például a Fémáru és Szerszámgépgyár 1,000,000 forint értékű gépeket nem tud leszállítani, mert alkatrész hiány van, hasonló a helyzet a Dimávagban is, ugyanakkor a munkások egy része már felvette a “nyereségrészesedést”. Statisztikák mutatták ki, hogy a leszállított cipők 8, a selyem méteráru 10, a kötött áruk 18 százalékát küldték vissza, mint használhatatlant, de az igazgatók már kifizették értük a nyereség- 3 részesedést. Ismét divatba jön a villamos autó GYORS, TISZTA ÉS SZAGTALAN AZ ÜJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ Annak idején, amikor az első autók töfögtek az amerikai utakon, egyideig úgy tűnt, hogy a villamos autónak nagyobb jövője van, mint a gazolin motor hajtotta kocsiknak. Edison egyike volt azoknak, akik kísérleteztek az elektromos autóval. De hamarosan belátták, hogy az akkori battériákkal nem sokra mennek. Eltekintve a süni rövidzárlatoktól, ezek a kocsik lassan haladtak és elektromos áramkészletük gyorsan kimerült. Azóta nagyot fejlődött az áramfejlesztés tudománya. Forradalmi újítások révén sikerült az elektromos áramot közvetlenül vegyszerekből előállítani, nagy mennyiségben, úgy hogy ez az energia vissza adja a villamos autó gyorsaságát. A General Electric laboratóriumában azt jósolják, hogy pár év múlva villanyerővel hajtott autók fognak robogni Amerikában és a világ más részeiben. A detroiti autógyárakban számos modell áll készen. Ezekkel folynak a kísérletek. Autóbuszok, teherautók szintén gazdaságosabban közlekednek majd villanyerővel. Az üzemanyag felébe kerül annak, mint ma a gazolin. Traktorokat is készítettek és a kísérletek beváltak. A villanyhajtásos traktor éppen olyan jó munkát végez, mint a gazolinnal táplált mezőgazdasági gép. BUDAPEST. — A lapok riportjaiban sokszor lehet olvasni panaszokat, hogy a “közönséges elvtárssal” gorombán bánnak a hivatali uborkafára felkapaszkodott basák. Mint jellemző esetet ismerteti a Népszava X elvtárs látogatását a XIV/9 számú házkezelőségnél. Arra kérte a házkezelőséget, hogy helyezzenek el végrevalahára a Róna utcai lakótelep házaira utcaszámtáblákat és hogy indítsák meg végrevalahára a vadonatúj, több mint egy hónap előtt beállított liftet. A kérélmező és a lakótelep basái közt a következő párbeszéd folyt le: Kérelmező: Mikor indul meg a lift és mikor kerül házszámtábla a házra? Technikus: A lift még nincsen átadva, illetve átvette valami Balázs. A lift rá tartozik, sürgetni nem lehet, a lakók várják ki, amig megindul. Kérelmező: Nem lehetne mégis valahol megsürgetni? Nagyon nehéz naponta többször felmenni a negyedik, vagy ötödik emeletre. Az első sikeres kísérletet az újfajta elektromos áramfejlesztővel egy angol mérnök végezte. “Fuel cels” a neve az áramfejlesztőnek és ma már húsz nagy cég kísérletezik ilyen cellákkal Amerikában. A rakéta lövedékek építésekor szintén igénybe vették ezt a találmányt, amely lehetővé teszi, hogy a világűrbe kiröppenő űrhajók, gömbök saját maguk gondoskodhassanak elektromos áram szükségleteikről. A probléma espán az, hogy ezeket az áram fejlesztő cellákat minél kisebb helyen szorítsák össze. Ha ezt a kérdést megoldották, motorcsónakok, repülőgépek is közlekedhetnek majd villanyerővel. A Signal Corps, amely a hadsereg kötelékébe tartozik, már huzamosabb ideje használja az újfajta villanyfejlesztőt radar készülékeiben. Ezek a hordozható radarok azonnal jellik, ha ellenséges jármű közeledik többmérföldes távolságból. Nemcsak a hadsereg, vagy az autóipar, de háztartások is igénybe vehetik majd ezt az olcsó erőforrást. Hütő és fütő gépek egyenletes és hossza ideig tartó működését biztosítja a “fuel cell.” A nyersanyag, illetve a vegyszer utánpótlása roppant egyszerű. Egy bizonyos menynyiségü vegyszer áramfejlesztő ereje átlagban hat hónapig tartó. Amikor az áramszol-Technikus: Ki lehet bírni. Kérelmező: A számtábla is nagyon kellene. A látogatók számára térképet kell rajzolni, hogy megtalálják a házat. Hivatalvezető és technikus (egyszerre): Ugyan kérem! | Aki nem talál oda, menjen végig a házakon és a lakónévsorokból nézze ki, akit keres. Kérelmező: Nem volna egyszerűbb mégis számtáblákat tenni a házakra? Hivatalvezető: Nem! Különben sem ránk tartozik. Majd amikor a központból kiküldik, akkor felszereltetjük. Kérelmező: Nem lehetne a központba áttelefonálni . és megsürgetni? Hivatalvezető: Nem, mert úgyis azt válaszolnák, hogy várjunk a sorunkra. Kérelmező: Megpróbálták már ? Hivatalvezető: Nem. Más dolgunk is van. Technikus: Számtábla nélkül is egészen jól lehet élni. Majd, ha nem lesz lakáshiány, akkor lesz számtábla. Egyelőre örüljön, aki lakást kapott. gáltatás gyengül “a betéttet” amely a vegyszert tartalmazza, kicserélik. Olyanformán, mint manapság a kiégett villanykörtét. Szakértők azt jósolják, hogy pár éven belül öntöltőáramfejlesztőket is tudnak majd gyártani. Ezek ugyanúgy látják majd el villanyerővel a tartalék battériákat, mint ahogyan ma a mozgásban levő autó tölti fel újra árammal a jelenlegi fajtájú battériákat. póstabélyeg — |Ó ÜZLET BUDAPEST. — A Népszava jelenti: A világpiacon rendkívül keresettek a magyar bélyegek. A Filatélia ma már az öt világrész minden tájára exportál bélyegeket. Tavaly 60 országba több i százezer bélyeget exportáltak. Anglia, Amerika és Németország több tízezer csomag olcsó magyar bélyeget vásárolt. A Magyar Filatéliai Vállalat jelenleg 300 külföldi kereskedelmi vállalattal, ügynökséggel áll összeköttetésben. Az elmúlt hónapokban egyik-másik magyar bélyeg értéke 20-25 százalékkal emelkedett a világpiacon. Külföldön elsősorban állat- és sportbélyegeinket keresik. Nagy. sikert arattak technikai témájú bélyegeink is: igy például az a sor, amelyet a szovjet űrrakéta felbocsátása alkalmából adtak ki. A madársort, a balatoni sorozat, a geofizikai év eredményeit tükröző sorozatot több mint ötven államban vásárolták meg. i A Magyar Posta az idén is számos művészi értékű sort hoz forgalomba. Az első negyedévben négy sorozatot bocsátanak ki. A világon először jelennek meg csipkéket ábrázoló bélyegetk. Az érdekes, leheletfinom kidolgozású halasi csipkéket nyolc értékből álló, három színnyomású, különleges eljárással készült sorozaton örökítik meg. Nagy érdeklődéssel várják a gyűjtők .a Vár-sort is. Ezek a bélyegek Magyarország történelmi nevezetességű várait mutatják be. Az első idei sportbélyekeket a téli olimpia alkalmával adják ki. Március 8-án, a nemzetközi nőnapra is uj sorozat jelent meg. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének titkárságán elmondották, hogy a becslések szerint több mint százezerré emelkedett a magyar filatelisták száma. | AZ ELVTARS ÉS A FELSŐBBIG Magyar diákok Hamburgban A hamburgi egyetemen jelenleg 57 menekült magyar diák tanul, köztük 12 leány. Hamarosan leküzdötték a nyelvi nehézségeket, és most már tanáraik, s német kollégáik szerint is kitünően beszélnek németül. 18-an a gazdasági és társadalomtudományi fakultásra iratkoztak be, azért ilyen nagy számmal mert itt fejezhetik be leghamarabb tanulmányaikat, más részt, mert nagyon érdekli a fiatal magyarokat a nyugati gazdasági és szociális tudó-AKI VISSZASÍRJA A SZABADSÁGOT (FEC). — Egy olasz újságíró Budapestre látogatott. Magyarszármazásu lévén- jól beszéli a nyelvet. Külföldön megkérték, hogy látogassan meg egy magyart, aki a szabadságharc után elmenekült, de utána visszament, mert megtudta, hogy édesapja elhunyt. Ez a hazatérő elmondta az újságírónak, hogy noha az amnesztia lejárása előtt lépte át visszafelé a határt, nem vették vissza régi állásába (könyvelő volt). Segédmunkásként kezdett dolgozni, de innen is hamar elküldték. Jelenleg alkalmi takarítónői munkából él. 'Sírva mondta, hogy hazatérését ezerszer megbánta; igaz, hogy honvágya volt, d< iegalább békén hagyták. Mosi rengeteg megalázást kell el viselnie, sorsa jóval nehezebb mint 1956 előtt volt. RÉSZEGET GÁZOLT — EGY ÉVET KAPÓT I BUDAPEST. — Oláh József 47 éves villamosvezető éjjel 11 óra után a Kőbányai u-ton feltételes megállókon átrobogott. így történt, hogy egyik feltételes megállóban egy ittas férfi tántorgott a kocsi elé. Oláh nem tudott fékezni a kocsi halálra gázolta a férfit. A balesetért elsősorban Oláh volt felelős, írtért megszegte azt. a szabályt, hogy feltételes megállóban csak 10 kilométeres sebességgel szabad áthaladni. A bíróság előtt a villamosvezető — aki egyébként azelőtt kiválóan dolgozó kalauz volt — azzal védekezett, hogy nem ismerte ezt a szabályt és nem érzi magát bűnösnek, mert az áldozat ittassága volt a baleset oka. A bíróság nem fogadta el ezt a védekezést, és Oláh Józsefet egyévi börtönre ítélte, és három évre eltiltotta á vezetéstől. irány állásfoglalása a marxizmus-leninizmussal s az otthon tanult gazdaságtudományi elméletekkel szemben, 13 diák iratkozott be az orvosi fakultásra. 12-en természettudománnyal és matematikával foglalkoznak, ketten jogtudománnyal. A magyar diákok rendszeres tanulmányi segítséget kapnak a Német Szövetségi Köztársaságtól és az uj hamburgi egyetemi negyedben modern diákszálláson kaptak elhelyezést. Olcsó és jó ellátásban részesülnek. A magyar diákok figyelőmmel kisérik az otthoni eseményeket és német és más nemzetiségű diáktársaikat (a hamburgi egyetemen sok perzsa, indonéziai és más ázsiai diák tanul) felvilágosítják arról, mi történik ma Magyarországon és hogyan bánnak ott az egyetemi diáksággal, a tanárokkal, hogyan korlátozzák az egyetemi oktatás szabadsagát. K€:rbs-köi!n Pesti művész panasza l Vettem egy villanykörtét a Krisztina körúti Keravillban. Húsz percig világított, aztán — no aztán nem világított többet. Persze mérgelődtem. Mit csinálhattam volna mást? Vettem — de most már a Rákóczi utón — egy másik villanykörtét. Sajnos, azzal ugyanaz történt, mint az elsővel. Megint mérgelődtem. Akkor azt a tanácsot ad- Lak, vigyem el a rossz égőket ■íz Eötvös utcába, ott kicserélik. Elvittem. Bevallom, izgul» ‘am egy kicsit, tartottam tő!“> hogy vita lesz, nem hiszik el, amit mondok. De elhitték, szó. nélkül elhitték! (Voltak Jöttem vagy hatan, azoknak is elhitték.) Az égőket viszont ott nem cserélték ki. Ellenben ... Megkérdezték a nevemet, a lakcímemet, azokat felírták egy papírszalagra, azt ráragasztották egy kartonlapra. A lapot ideadták. A kartonlappal el kellettt menni egy Keravill-tizletbe, ahol a papír ellenében telesen díjmentesen megkaptam az uj égőket. Két kérdésem van. 1. Mi szükség van a rossz égők kicseréléséhez a nevemre és lakcímemre? 2. Miért nem lehet a cserét minden adminisztráció és további üzletjárás mellőzésével mindjárt az Eötvös utcában elintézni? Ijedten meneküli a kis mókus, amikor a ház, melynek eresze alatt laláll téli szállási, iüzel fogoil. A felső kép a tűzoltókat munkaközben, az alsó kép a ház. egy falrepedéséből kikandikáló mókus ijedi képét mutatja. _ _ . t............. ...... Kentucky államot is végig szántotta az idei zord időjárás. Lexington, Ky. egy utcáját mutatja be képünk, ahol egy ismeretlen nevű ember meg akarj a tisztítani háza környékét.
