A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-03-18 / 11. szám

8, OLDATJ a jó r tw/mr? Nagyböjt harmadik vasárnapja ■ EVANGÉLIUM Szent Lukács 11 fej., 14—28. Az időben Jézus ördögöt üze ki, egy néma em­berből. Mikor pedig kiment az ördög, megszólnia a néma és csodálkozának a seregek. Némelyek pedig közülök mondták: Belzebub, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. Mások meg kisértvén, égi jelt kérének tőle. Ő pedig látván gondolataikat, mondá nekik: Minden magában meghasonlott ország elpusztul s ház házra omlik. Ha tehát a sátán magával megha­sonlott, miképen állhat fenn az ő országa? Mert azt mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki az ördö­göket. Ha pedig én Belzebub által űzöm ki az ördö­göket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők lesznek a ti biráitok. Ha meg én Isten ujjával űzöm ki az ör­dögöt, bizonyára elérkezett hozzátok az Isten orszá­ga. Midőn az erős fegyveresen őrzi udvarát, béké­ben van a tulajdonosa. De mikor nálánál erősebb jővén, legyőzi őt, minden fegyverzetét elveszi, mely­ben bízott és elosztja prédáját. Aki nincsen velem, ellenem vagyon és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, vizetlen helyeken jár, nyugal­mat keresvén, de nem találván, igy szól: Visszaté­rek házamba, ahonnét kijöttem. És odamenvén, ki­söpörve találja azt és felékesitve. Akkor elmegyen és magához vészen hét más lelket, magánál gonosszabbakat s bemenvén, ott lak­nak és azon ember utóbbi állapota rosszabb leszen az előbbinél. Lön, pedig, midőn ezeket mondotta, felemel­vén szavát egy asszony a seregből, és mondá neki: Boldog a méh, amely téged hordozott és az emlők, amelyek tápláltak. Ő pedig mondá: Sokkal inkább boldogok, akik az Isten igéjét hallgatják és megőrzik azt. SZENTBESZÉD A nagyböjt első vasárnapján Krisztus Urunkat a kisértések, a meg-próbáltatások komor sziklás he­gyén találtuk. A második vasárnapon az imádság, a megdicsőülés kedves és tisztult hegyére vitt fel ben­nünket, hogy ott megtanuljunk Tőle imádkozni éi egykoron Vele együtt megdicsőülni. A mai vasár­napon, a nagyböjt harmadik vasárnapján, Krisztus Urunkat ismét a földön találjuk, a bűnös emberei között, akikért a földre szállott s akikért szenvedni és meghalni jött a világfa, hogy őket a bűnnek, az ördögnek a hatalmából kiszabadítsa és megváltsa. Ennek bizonyságául a mai evangélium elbeszé­lése szerint Krisztus Urunk ördögöt űz. Miután az ördögöt magától eltávolította és miután lelkét a Tá­bor hegyén a megdicsőülés fehér fényében megfü­­rösztötte, leszáll a bűnös földre, hogy hozzáfogjon isteni munkájához: a lélek megtisztításához, a lel­kek megszenteléséhez. És mert ennek akadálya az ördög, Krisztus Urunk azzal kezdi isteni munkáját, hogy az ördögöt, a rossz szellemet kiűzi az emberből. A mi rossz szellemünk: a testiség, a tisztátalan­­ság, a harag, az irigység ördöge, egyszóval minden, ami bennünket az Istentől elszakítani és a bűn szol­gálatába állítani törekszik. Ez ellen a rossz szellem ellen kell nekünk folyvást küzdenünk. Krisztus Urunk kiűzte az ördögöt és ezzel meg­indította az ember megszentesülésének a folyama­tát. Ámde Krisztus nemcsak maga űzött ki ördögöt, hanem abbeli hatalmát átadta az Egyházának. Ami természetes is, mert ha Krisztus Urunk azért jött erre a világra, hogy az embereket megváltsa, a bűn­től és a büntetéstől és ha Krisztus Urunknak az volt a programja, hogy az emberek jók, szentek legye­nek, akkor feltétlen gondoskodnia kellett egy oly szerről ,ami az embert meg bírja tisztítani a rossz szellemtől, az ördögtől s ami az embert képes meg­védeni az ördög minden csalárdságával és hatalmá­val szemben. És Krisztus Urunk valóban rendelt egy szert Egyházának, mely szerrel mindenki győzedelmes­­kedhetik a rossz szellem fölött és kiűzheti magából az ördögöt. Ez a csodálatos szer, mely a lelket meg­tisztítja, megifjitja: a bünbánat szentsége, vagy mint köznyelven szoktuk mondani: a gyónás. Amerikai farmerek jövedelme A földművelésügyi minisztérium kimutatása sze­rint a farmerek jövedelme a múlt évben nagy mérték­ben csökkent. Az átlagos amerikai farmer évi bevétele 7977 dől­» lar, termelési költsége 5613 dollár, tiszta haszna tehát 2364 dollár — 14 és fél százalékkal kevesebb, mint 1958-ban. Egyes vidékeken, például Iowa, Nebraska és Kansas államokban, ahol nagy állattenyésztési gazda­ságok vannak, a jövedelem több mint 20 százalékkal csökkent; Delaware és Maine államokban még nagyobb a veszteség: 46, illetőleg 52 százalék. A farmerek kiadásai — főleg mezőgazdasági gé­pek és javitások árai — a múlt évben magasabbak vol­tak, mint valaha. A látomás — nem képzelet, hanem valóság Hatvanad vasárnap lecké­jének nagy önvallomásában van egy mondat, amely alap­elve az igazi keresztény ma­gatartásnak a látomásokkal kapcsolatban. — Ismerek egy embert — mondja az Apostol —, ki tizen­négy évvel ezelőtt, testben-e, nem tudom, vagy testen ki­­vül-e nem tudom, Isten tudja, elragadtatott a harmadik: égig: és tudom, hogy ugyan­ez az ember, testben-e vagy testen kívül, nem tudom, Is­ten tudja, elragadtatott a pa­radicsomba és titkos igéket hallott, melyeket embernek nem szabad kimondania. A nagy vallomás, mely előbb első személyben zeng, ennél a mondatnál hirtelen lehalkul, átcsap harmadik személybe; “ismerek egy embert’’ ... Ez a döbbenet, ez a bölcs szoron­gás jellemzi Jeremiástól Nagy Szent Terézig az összes nagy látókat, valahányszor szól­niuk kell arról, ami rájuk sza­kadt: “Nem tudom, Isten tudja!’’ A nagy látók nem fecseg- j nek, ha beszélniük kell, a val­lomás vagy az üzenet úgy sza­kad ki belőlük erőszakkal, nem egyszer darabosan, hogy szavaik szinte roskadoznak az élmények súlya alatt. Annyi­ra mindent felülmúlónk ezek az élmények, hogy a legna­gyobbak, lelki egyensúlyát is oróbára teszik. Könnyen járhatnak úgy, mint Kapisztrán Szent János barátja, akit látomásai ke­­véllyé tettek és a végén isten­tagadó lett. Nem hiába mond­­ia az Apostol a fent idézett mondat után sokat emlege­tett vallomását a “tövisről”: ‘És hogy a kinyilatkoztatá­sok nagysága kevéllyé ne te­gyen, tövis adatott testembe, i sátán angyala, hogy arcom­ba üssön.” Ha tehát a legnagyobbak akiknek élményük volt a láto­más, ily alázatossággal be­szélnek róla, a mindennapi ember sem közeledhet ahhoz másképpen. “A látomás ter­mészetfeletti megismerése valamely tárgynak, amely természetes utón meg nem is­merhető” — mondja Tan­­querey. Belső tartalmának meghatározása előtt szükség­képpen megtorpan tehát min­den természettudományos — vagy lélektani módszer, vagy kísérlet. A modern lélektan sem tud többet mondani, mint amit a misztika nagy tudósai: Avilai Szent Teréz és Keresz­tes Szent János mondottak és amit az ő tanításuk alapján teológusaink rendszerbe szed­tek. megkülönböztetnek érzéki, képzeleti és tisztán értelmi látomásokat, illetve kinyilat­koztatásokat : az érzéki láto­más az érzékekre hat a tárgyi valóság erejével, a képzeleti a képzeletben vagy az álom­ban zajlik le, az értelmi az ér­telem természetfeletti kitáru­­lásában jelentkezik, sőt az ér­zelmi világot is megragadhat­ja a természetifelettinek ere­je, az úgynevezett “isteni érintések”-ben. Azonban bár­mekkora is a szerepe a termé­szetnek, az érzékeknek, a kép­zeletnek, az értelemnek vagy az érzelemnek; lényegesen más az érzékek .merő játéka és más a felsőbb valóság meg­nyilatkozása. Valóság és nem kép Mi különbség van a kettő között, azt az olvasó, akinek nincs ideje és módja, hogy tu­dományosan képezze magát, egy modern katolikus regény­ből ismerheti meg legjobban: Werfel Jeremiás életrajzából (“Halljátok az igét”). Az iró egy lenyűgöző jelenetben mutatja be, mennyire más, mikor a lélek a képzelődés szüleményei között vergődik és mikor az Isten nyilatkozik meg előtte. Jeremiás elmenekült az Ur szava elől Egyiptomba, sőt ott is bele akarja magát temetni egy bűbájosán szép leány sze­relmébe. A leányt azonban szemveréssel meggyilkolja egy pogány egyiptomi főpap. “Jeremiás a halott után akar­ja vetni magát, elmegy a “Ha­lottak városába” és ott levi­teti magát az alvilágba.” Az utazás nem egyéb hipnotikus A new yorki magyar gör. kát. egyház Szt. Erzsébet egyesülete méglepetési ünne­pi vacsorát adott lelkivezető­­je, M§gF. Marina Gyula tisz­teletére, aki előző napon ér­kezett vissza Floridából és csak amikor meghívásra a vendégekkel zsúfolt Árpád Hallba érkezett, tudta meg, hogy őt ünnepük Az alkalmat erre az adta, hogy Father Ma­rina elvállalta az Amerikai Magyar Szövetség Keleti Ke­rülete elnökségét és az eddi­giek szerint máris sikerült a magyarság egységének ügyét kedvező irányba vinni. Msgr. Marinát a közönség lelkes tapssal fogadta. A ren­dezőség nevében Mrs. Verdes pár kedves szóval üdvözölte és ugyancsak ő hívta fel szónok­latra Dr. Kállay Miklós volt miniszterelnököt és dr. Eck­álomnál. Ami szörnyképzet, ősi, öröklött emlék, ami vágy­kép csak lehetséges az emberi lélekben, a tudatalatti világ­ban, az mind megrohanja a szorongó és vergődő próféta szellemét. És mikor már a kétségeesés szélén vergődik amiatt, hogy oly üres, élette­len benne és körülötte min­den, hirtelen szétszakad az álom fátyla és ráhajpl az Is­ten. Ő is képben jelenik meg, hiszen teljes, végtelen valósá­gában nem jelenhetik meg a véges ember előtt. Mégis, eb­ben a képben több a valóság, mint mindabban, amit ébren tapint és érzékel maga kö­rül. Ez a ‘valóság’ az igazi, a döntő külömbség; a termé­szetfeletti Valóság, mely be­tölti a jelenést, a látomást és a látót. A teremtmények viszonya ehhez a Valósághoz fokozatos lépcsőzetes. Valahol középtá­jon állunk mi, mindennapi em­berek. Mögöttünk tántorog­nak, akik a képzelgésekbe ve­tik magukat. Ők a Semmi, a Halál, a Sötétség Országa felé csúsznak el, ahol a Hazugság atyja majmolja a Létet üres árnyképekkel, mert őrült má­niája, hogy Valóság nélkül te­remtsen valóságot. A Bárány trónja körül vannak az an­gyalok és az üdvözültek: ők már részesei a változástól nem érintett Valóságnak, színről színre látnak. Közöttük s köz­tünk járnak azok, akiket kö­zülünk Isten megajándékoz a legfélelmetesebb ajándékkal, ami csak juthat testben járó embernek: ha nem is színről színre, de valamit látnak Is­ten Valóságából. hardt Tibort, akik a plébá­nost még abból az időből is merték, amikor a visszacsa­tolt Kárpátalja kormánybizto sa volt. Mgsr. Marina mégha tottan válaszolt, kiemelte hogy most is ugyanazok a; érzések vezetik, mint annak idején a kárpátaljai lelkész ség minden tagját: hűséggé’ az egyház és haza irányában, megértő testvéri szeretet má sokkal szemben. Boldogan lát ja, hogy kis lélekszámú egy­háza az ő személyében ilyer szép elismerést kapott és ■< jobb magyar jövő érdekében folytatandó munkájával kí­vánja azt továbbra is kiérde­melni. A kitűnő vacsorát és a fel szolgálást az egyház hölgyei és más egyházakhoz tartozó magyar nők látták el kitü­nően. Msgr. Marisa Gyulát ünnepük Mit mond a lélektan? Vannak olyan törekvések, melyek a látomást szeretnék bevonni a mélylélektan köré­be, az okkult erők világba és azt igyekeznek kimutatni, hogy az merőben természetes okokkal magyarázható, ter­mészeti törvények szerint végbemenő lelki vagy ideg­rendszerbeli tünemény. Ezek a törekvések azonban a láto­más ellentétét a képzelgést határolják körül egyre telje­sebb pontossággal, tehát a ke­resztény gondolkodás és a hit­tudomány számára csak any­­nyiban hasznosak, hogy uj eszközöket és módszereket dolgoznak ki, amelyekkel meg lehet különböztetni a ter­mészetfeletti sugallatot és be­avatkozást az érzéki csalódás­tól és az ördögi szemfényvesz­téstől. A katolikus misztika taní­tása szerint az Isten a ter­mészetet, az emberi lélek minden szféráját és tulajdon­ságát felhasználhatja és fel is használja a maga megnyi­latkozására. Teológusaink: Izráel miniszterelnöke Amerikában David Ben-Gurion, Izráel 73 éves miniszterelnö­ke Amerikába jött, a Brandeis egyetem diszdoktorává avatta, aztán Eisenhower elnökkel két óra hosszat ta­nácskozott a békétlen világ problémáiról, egy és fél óra hosszat tárgyalt a külügyminisztérium főtisztvise­lőivel, megjelent a szenátus külügyi bizottsága előtt, végül másfél óra hosszat tanácskozott Hammarskjöld UN főtitkárral. Mindezeknek a politikai beszélgetéseknek tartal­máról csak kevés információ szivárgott ki. Ben-Gurion nem kér Amerikától sem fegyvereket, sem pénzt, ha­nem csak egyet: hogy a közeli csúcskonferencián igye­kezzék a szovjettel lehetőleg oly megállapodást kötni, amely nem sulyosbbitja tovább a feszültséget a Közel- Keleten. A szovjet gőzerővel folytatja Egyiptom és más arab országok részére a legújabb, leghatalmasabb fegyverek szállítását, hogy megsemmisíthessék a Kö­­zelkelet egyedüli demokráciáját, Izráelt, minek fejé­ben a szovjet reméli, hogy még mélyebben behatolhat az arab világba és idővel Lengyelország és Magyaror­szág sorsára juttathatja az arab országokat. Ezt a prob­lémát, ezt a veszélyt tárta Eisenhower elnök elé Ben- Gurion miniszterelnök. A szovjet fegyverszállítások ellensúlyozására Iz­rael a franciáktól és más nyugati nemzetektől vásárol­ja a védekezés fegyvereit. Nagyböjt harmadik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Márk, 8, 34—38; 9. 1. Mondá az Ur: Aki engem akar követni, ta­gadja meg önmagát, és vegye fel keresztjét és kö­vessen engem. Mert aki életét meg akarja tartani, el­veszti azt; aki pedig életét elveszti érettem s az evan­géliumért, megmenti azt. Mert mit használ az ember­nek, ha az egész világot megnyeri és lelkének kárát vallja? Vagy mit ad az ember váltságul leikéért? Mert aki szégyel engemet és igéimet e parázna és vétkes nemzedékben, az ember fia is szégyenleni fogja őt, mikor eljő Atyjának dicsőségében a szent angyalok­kal. És mondá nekik: Bizony mondom nektek, hogy vannak némelyek az itt állók közül, akik nem Ízlelik meg a halált, mígnem meglátják az Istennek hatalom­mal jövő országát. SZENTBESZÉD Krisztus ugyan mindent megtett a mi üdvözlé­sünkre, de azért nem vagyunk fölmentve a köteles­ségtől, hogy annyit tegyünk, amennyit csak tehetünk. Amit mi megtehetünk, az magunk megtagadása és az élet viszontagságainak ellenszegül. Ebből kivet­kőzni és ismeretünket, akaratunkat és cselekvésün­ket az isteni törvény szerint intézni: ebben áll az ön­megtagadás. Mert mi haszna lesz az embernek abból, hogy a világ minden javait, gyönyöreit és tiszteletét meg­szerezte, ha emiatt önmagát veszíti el és lelke az örök kárhozatra jut? Mert a földi javakat, gyönyöröket és tiszteletet vissza lehet szerezni, de az egyszer elve­szített lelket soha többé nem lehet visszaszerezni. Vájjon mit ad az ember — váltságul leikéért? Az ember lelke felülmúl minden értéket és váltságot, mert a mi Urunk, Jézus Krisztus drága, szentséges vérével lett megváltva; azért egy ember leikéért az egész világ sem elég váltságul, — mondja Eutimi. Ha tehát az ember egyszer elveszti a lelkét, soha sem­miféle váltsággal vissza nem válthatja azt. Itt, e föl­di életben a bűnös ember lelkét a vétkektől és a bti­­íöktől megtisztíthatja töredelmes bünbánattal és jó­­jselekedetekkel, ámde az ítélet napján nincs többé semmi helye a bűnbánatiak és megváltásnak. Tartsuk mindig szemeink előtt ezen emlékeze­ss szavakat, melyek döntenek jövőnk felett örökre, -S fegyverkezzünk fel szent bátorsággal, hogy soha­se legyünk hűtlenek az Ur Jézus Krisztushoz és az ő >zent törvényeihez szabjuk egész életünket: akkor az ítélet alkalmával Jézus igaz híveinek ismer el ben­nünket és bemegyünk országának dicsőségébe. Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Van-e kilátás arra, hogy lesz egy öl­ik állam? FELELET: Aligha lesz. Puerto Rico szigeten van ugyan egy párt, amely az államiság mellett foglal ál­lást, de a lakosság többségének jobban tetszik a mos­tani állapot, amikor a kormánytól különböző célokra pénzt kapnak, milliókat, de szövetségi adót nem kell fizetniök. Virgin Islands és a többi szigetek tulkicsi­­nyek ahhoz, hogy állami rangot nyerjenek és állami feladatokat teljesíthessenek. New York Cityben van egy, komolynak alig nevezhető mozgalom, hogy a vá­ros szakadjon el New York államtól és önálló állam­nak deklarálja magát. Imádkozzatok a folyó partján! *

Next

/
Thumbnails
Contents