A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-03-18 / 11. szám
a .io j Emlékezzünk a régiekről TÁRRÓDHÁZI MIKLÓS GIZELLA -A CÍMZETES MEXICOI CSÁSZÁRNÉ Tizenkét katonából álló szakasz hold világitóttá hófehér fal tövében agyonlőtte Mexico utolsóelőtti császárát: I. Yturbide Ágostont. A parlament rendelte volt igy — kemény civilemberek. A császár száműzetésben élt és Londonból jövet, bárkán hajózott ki néhány hívével, éjnek idején a mexicoi öböl partján. Az árbóckosár fülkéjében az őr laposra nyomta kifehéredett orrhegyét az üvegen, úgy bámult bele a sötét, esős éjszakába. Az óvatosság azonban hiábavaló volt: a köztársasági kormány mindent tudott, katonaság várta az egykori nemzeti hőst. A parton eldugva felállított csapatok elfogták I. Ágostont és rövid utón végrehajtották rajta a congreso ítéletét. Yturbide Ágoston self-made-man volt. Édesapja sgy Mexicoban élő spanyol nemes, anyja ereiben indián vér nyugtalankodott, Ágoston katonatiszt lett és politikával is foglalkozott. Gyorsan lépett elő. Amikor politikai barátai uralomra kerültek, az alig harmincéves Yturbide ezredes, majd tábornok lett. Mexicoban forradalom tört ki a spanyol uralom íllen. Az anyaország Yturbidét bízta meg a lázadás leverésével. Yturbide azonban elsősorban mexicoi volt, csak aztán spanyol. Egyszerűen átpártolt a felkelőkhöz. így lett aztán diktátor, államfő, két év múlva pedig — császár. I. Ágoston, Mexico császára. A történelem logikája aztán fordult. A közállapotok nem lettek jobbak, a farmerek nem kerestek jobban, a hivatalnokok nem lettek emberségesebbek a szegény néppel. És megtörtént a csoda: Ágoston császárt — elűzték. I. Ágoston békével elment Londonba — aztár visszatért és a többit már tudjuk. Mexico beírta nevét ezzel az első császárgyilkossággal a kultúra panaszkönyvébe. A forradalmi kormány Olaszországba küldte a császár özvegyét és öt gyermekét. Szép életjáradékot adott az árváknak. A császárné őfelsége nemsokára meghalt. Szalvátor herceg, a legidősebb, lett a trón örököse — persze papíron. Velencében élt szép palotában az Yturbide-család. Aztán jött Habsburgi Miksa császári expedíciója. Miksának a belga királylánytól, Charlottetól nem született gyermeke. Mire a császárság? — mondogatták Juarez hívei. Mire a császárság, ha úgy sincs utód? Ez megint nem megoldás. Miksa örökbefogadta a kis Yturbidét. Ez a tábor is hozzácsatlakozott, Miksát mégis kivégezték. A kis Yturbide Szalvátor herceg pedig visszament Olaszországba. Miniatűr egyenruháját, mexicoi tábornoki diszkardját és óriási kitüntetéseit az udvarmester vitte a kis trónörökös után, aki dupla jogcímen is tartott most már igényt a mexicoi császári trónra : ő volt I. Ágoston utóda és I. Miksa legitim örököse is. Habsburg- és Yturbide-jogcím: ez csak elég a mexicoi moarcnisták szemében is. Aztán megkezdődött a várás. A várás, minden idegtépő, örök emberi sorsok közül a legtragikusabb. Mindig, mindenki vár valamire; az egyik állásra, szerencsére, nőre, Yturbide Mexico trónjára várt. A tét nagy volt és Yturbide Szalvátor — most már “I. Szalvátor, Mexico császára” — mindent elkövetett, hogy uralomra jusson. Mexico történetében nem egyszer váltotta egymást császárság és köztársaság. Lehet, hogy Juarez köztársasága után a monarchisták kerülnek megint egyszer túlsúlyba. Más jelölt nem volt a császári trónra. Szalvátor házasságával rontotta el a lehetőségeit. Ezzel szemben boldog családi életet szerzett magának. Ha belenősül valami politikai partiba, ki tudja, mily hamar visszakerült volna Mexicoba! De nem igy tett. Sokat utazott és egy világfürdőhelyen megismerkedett Tarródházi Mikos báró leányával, Gizellával. A Mikos család sajátságos hírességre tett szert már előzőleg is: őróluk nevezték el a békevilágban a hírhedt “Mikosh-vicceket”, a legendás magyar ui tréfás kiszólásait, kalandjait, amelyekkel ez a tősgyökeres magyar Bécset sokszor megnevettette. Mikos báró svájci eredetű családból származott Dunántúl volt többezer holdja, Mikosdon pedig széf kastélya. Rokonságban állt az Inkeyekkel, Feste tichekkel. Gizella bárónőn kívül volt még más gyér meke is. Mikos Ferenc báró, később a magyar főrendi ház tagja. A magyar baron esz és Szavától- szerelménél egyetlen megoldása volt: házasság. Ez meg is tör tént és a fiatal pár Velencébe költözött. Évtizede várakozás kezdődött, de Szalvátor politikai próbál kozásai, hadjáratai nem vezettek eredményre. Köte teket töltene meg ielevezése, összeköttetése a világ politika irányítóinak környezetével, mexicoi monar chistákkal, olasz és angol ügynökökkel. A végeredmény — semmire sem vezetett, mert évtizednyi ági-Ö. ÜLÜAL IÍTAZAS A FOLD KORUL EGY PERC ALATT LONDON. — Christina Meazey a vőlegényével egy ékszerüzletben brilliánsgyürük közt válogatott, de a sok szép gyűrű közül egy sem nyerte meg a tetszését. Már menni akart a pár, amikor az ékszerész észrevette, hogy egy brilliánsgyürü hiányzik. A jegyesek készséggel hozzájárultak, hogy az ékszerész megmotozza őket; ez meg is történt, de a gyűrű nem került elő. A kutatás a rendőrségen folytatódott; ott Christinat megkínálták egy pohár ricinusolajjal, mire ő szó nélkül kiadta a jogtalanul lenyelt brilliánsgyürüt. A lakzit el kellett halasztani. MOSZKVA. — Borisz Barsukov tüzér évek óta fejfájásban szenvedett. Minthogy semmiféle orvosság nem enyhítette fájdalmait, X-ray vizsgálatot végeztek és ekkor megtalálták a baj okát: két incs hosszú tű volt a tüzér agyvelejében. Valószínűleg gyermekkorában lenyelte és érthetetlen uton-módon a tü az agyába hatolt. Most meglékelték a koponyáját és kivágták a tüt. MEXICO CITY. — A rendőrség három nap és három éjjel fegyverrazziát rendezett a kávéházakban és éjjeli mulatókban és rengeteg pisztolyt talált látogatóknál. 100 kávéházi vendéget tiltott fegyverviselés miatt letartóztattak. « Y ÓG V I T A S HIPNÓZISSAL Äz orvostudomány egyik gyógyeszköze lett a hipnózis. amely azelőtt kóklerek játékszere volt A hipnózis, melyre az elmúlt 17io év csak árnyékot vetett, kezd kikecmeregni sötét múltjából. Az American Medical Association gyűlése majdnem egész idejét a hipnózis utján elért újabb gyógymódok méltatására forditotta. A hipnózis történetében ez uj fordulatot jelent. A 18-ik század végén egy osztrák orvos, Franz Mesmer, egy uj és titokzatos gyógymóddal lázba hozta Párist. Mesmer betegei egy lila függönyökkel és tükrökkel teliaggatott, elsötétített szobában ültek. A szoba közepén egy dézsában ismeretlen vegyszerek voltak és a betegek ezt ülték körül. A függönyök mögött halk zene szólt és Mesmer maga is gyönyörű lila bársony köpenyben járkált a betegek közt, Néha csak ránézett, vagy megérintette valamelyiket, és ez elég volt arra, hogy transzba helyezze őket. így gyógyította, /agy enyhítette a betegek fájdalmait. Az emberek özönlöttek Mesmerhez — de a kollégák támadták. Talán nem annyira a sikeréért, mint a magyarázatért, amit a kezeléséről adott. Mesmer azt állitotta, hogy ő irányítani tudja azt az “állati magnetizmust”, mely1 a napból és a többi bolygókból árad. Szerinte ez a “mag-! netizmus” befolyásolja az emberek egészségét. Azonban 1784-ben elkezdődtek a ba-j jók. Mesmert a király elé hi-j vatták az orvosok, hogy bebizonyítsa állításait. A bizottságban ott ült Benjamin Franklin, Amerika követe, és Lavoisier, a hires francia kémikus. Mesmernek velük szemben nem volt eshetősége. Már nem tudtak magyarázatot adni arra, hogy miként gyógyult meg olyan sok Mesmer betegi közül, az osztrák orvos elméletét nem látták be- . igazolva. Mai szemmel nézve' A. marokkói Agadir városi halalmas földrengés rombadöniiöie. Az amerikai hadiiengerészei néhány egysége és a légierő repülőgépei a kaiaszirófa színhelyére sietlek. A felső kép a várost a katasztrófa előtt ábrázolja. Az alsó képen a nyíllal jelölt pont a város földrajzi helyzetét mutatja. itás, politikai kísérletek hiábavalóknak bizonyultak. Vmerika nem akart többé a dinasztikus megoldásokiOz vsszakanyarodni. Hiszen éppen az Egyesült Ál amok, Mexico északi szomszédja, már Miksa császái dejében is egész befolyását oda érvényesítette, hogy zalandmentessé tegye Mexico politikai életét. “I Szalvátor” Velencében halt aztán meg. Haálával sírba szálltak azok a remények, amelyek Mims Gizella személyében magyar asszonyt ültethettek , /olna Mexico trónjára. ez olyan, mintha valaki nem lenne hajlandó megfúrni az ola.i-kutat, mert az olajat nem tudományosan, hanem a kétágú varázsvesszővel találták. Akik azóta foglalkoztak hipnotizmussal, rendszerint kóklerek voltak, több bajt okoztak, mint jót. Az utóbbi években az orvostudomány mind többet foglalkozott a hipnózissal, mert rájöttek hogy igen sok esetben életmentő jelentősége van. Például egy 14 éves .szívbajos lányt kellett sürgőser megoperálni. Az orvos tudta nogy a lány szervezete nem bírja el az operációhoz-szükséges altató szereket. A kislányt az orvos hipnózissal elaltatta. Amikor felébredt a-/ operációból, a lánynak még a szokásos utólagos fájdalmai sem voltak. Az orvosok egyik komoly problémája: az égés által okozott sebekre tiszta kötést tenni. A kötések kicserélése rendszerint több fájdalomma' jár, mint az égés. Fájdalomcsillapítókat is csak mértékkel adhatnak, hogy a beteg rá ne szokjon a kábítószerekre. Ezeknek a betegeknek áldás a hipnózis. A másik példa, amit a Mt. Sinai kórházban tapasztaltak az orvosok, még érdekesebb volt. Az egyik beteg olyan sokat szenvedett, hogy nem csak az étvágyát, de még az életkedvét is elvesztette. Egyszerűen éhhalálra Ítélte magát. Az egyik ideggyógyász hipnotizálta a beteget és azt szuggerálta neki, hogy a felébred olyan éhes lesz, mint egy farkas. Tényleg alig hogy felébredt, enni kért. Eddig napi 500 kalóriát sem fogyasztott, ébredése után estig több mint 8500 kolóriát evett meg. A jó táplálkozás napok alatt megindította a gyógyulási folyamatot. Az amerikai orvos-szövetség ezen az utolsó gyűlésén elhatározta, hogy uj tanfolyamokat nyitnak gyakorló orvosok számára. Már most Dlyan nagy a kereslet képzett orvos-hipnótizőrökben, hogy sokszorosan meghaladja a praktizálok számát. Persze azt majd a jövő fogja eldönteni, hogy milyen messzire vezet a hipnózis lehetősége a gyógyászat terén. Hazai nyelv római katolikus templomokban VATIKÁN VÁROS. — János pápa bejelentette, hogy a hazai nyelvek bevezetését tervezi, a latin nyelv helyett, egyes kisebb egyházi szolgálatoknál. A nagyobb szolgálatoknál marad a latin nyelv. LONDON. — Albert Burge 46 évvel ezelőtt el volt jegyezve a halállal. 1914-ben a sorozó bizottság orvosa megállapította, hogy súlyos szívbajban szenved és legfeljebb hat hónapig fog élni. Burge szomorúan hazament a falujába, kivette a takarékpénztárból megtakarított pénzét és, habzsolva az élet örömeit, öt és fél hónap alatt elköltötte minden pénzét. Aztán beköltözött egyik fivére házába és várta a halált. Azóta várt, várt, de a Nagy Kaszás nem jött érte. A múlt héten, 1960 márciusában, Albert Burge meghalt — tüdőgyulladásban. Felboncolták a holttestét és megállapították, hogy a szive olyan erős volt, hogy akár 100 évig is elélhetett volna. SYDNEY, Ausztrália. — Uj rend lépett életbe: A részegeket, miután a rendőri fogdában kialudták masukat, autóra rakják őket és kiszállítják a 10 mérföldnyire levő bozótosba, ahonnan gyalog kell hazamenniük. UDDEVALLA, Svédország. — Tore Falk 27 éves fiatalember gondolt egyet és életében először elment a lóversenyre és 3 dollárért vett egy V-5 ticketet. Ez agy kombinált fogadási jegy, öt futamra szól, és nyelők azok, akik a nap 8 vagy 9 futama közül ötben a nyerő lovat eltalálják. Fáik ötös találattal 125,000 dol'árt nyert. RIO DE JANEIRO. — A brazíliai egyetemi diákok országos egyesülete tiltakozott Kubitschek elnöknél az ellen, hogy a rendőrség tulszigoruan bánt a diákokkal, akik Sao Pauloban az autóbusz viteldijak felemelése ellen tüntettek. A diákok követelik az elnöktől Armando Falcao belügyminiszter elbocsátását. A jövőben a diákok rendőri zavarás nélkül akarnak zavargásokat rendezni. GRÁC, Ausztria. — Franz Neidenik, 46 éves, és August Fuchs, 58 éves osztrák nácik azzal a váddal álltak a bíróság előtt, hogy a háború idején egy lelőtt repülőgépből ejtőernyővel kiugrott amerikai pilótát elfogtak és agyonlőtték. Neidenik azzal védekezett, hogy ő az amerikai repülőt csak elfogta, de más lőtte agyon. Fuchs pedig, aki az osztrák SA terrorbanda tagja volt, bevallotta ,hogy ő volt az a másik, aki a pilótát agyonlőtte. A bíróság Neideniket felmentette a gyilkosság vádja alól, Fuchsot bűnösnek mondta ki, de nem Ítélte el, mert közvetlenül a háború után már az oroszok nyolc évre bebörtönözték, mint háborús bűnöst. : Adlai E. Stevenson, demokrata vezér (középen) a Peruban levő Limában szegénysorsu családokat látogat meg. Stevenson jelenleg la latin amerikai országokat látogatja. Kart karba fűzve látjuk a kép közepén Fidel Castro kubai miniszterelnököt Havanában felvonulni.
