A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-03-11 / 10. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT! No. 10. SZÁM The GOOD SHEPHERD Is the largest S Hungarian Weekly Newspaper In America RJ Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 38. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Ben péntek, I960 március 11 A KÖLTŐ ÉS AZ ELNÖKJELÖLTEK Carl Sandburg, a 82 éves költő, aki Lincoln élet­rajzaival tette nevét halhatatlanná, a napokban Holly­woodban járt, ahol egy “Evening With Carl Sandburg” programon szerepelt ünnepelt filmsztárok társaságá­ban. Most van 100-ik évfordulója Lincoln elnök első megválasztásának és ez jó alkalom volt a Sandburgot körülrajzó újságíróknak, hogy kikérdezzék őt: miké­pen vélekedik azokról a gentlemanokról, akik most, száz évvel Lincoln után, az elnöki tisztségre pályáz­nak? Sandburg nyilatkozott, imigyen: NIXON: Nagyon mozgékony, nagyon tevékeny. Valahol konvencióra gyűl össze 62,000 boy scout és erre Nixon Washingtonban repülőgépbe ül, elmegy a boy scoutok közé és beszédet tart. Billy Graham New Yorkban, a Madison Square Gardenben evangélizál és Nixon siet oda és előadást tart arról, hogy ő is tanitott valamikor vasárnapi iskolában. Californiában olimpiai mérkőzések folytak és a különböző bajnokok közt ott találjuk Nixont is. Már majdnem annyit utazott, mint a néhai jó John Foster Dullas. KENNEDY: Csupa energia, high school boy. Any­­nyi sok pénze van, hogy az már igazán sok. Szeretném tudni, hogy tengersok pénzéből egy vagy két milliót költ-e a kampányára. JOHNSON: Az embert szeretem, de a négerek szavazójoga kérdésében nem értek vele egyet. HUMPHREY:'Nem lehet neki oly kérdést feladni, amire nem tudna azonnal felelni. SYMINGTON: Repülési szakember. Ha Truman nem állt volna oly hangosan mellette, talán jobbak len­nének az esélyei. STEVENSON: Decemberben találkoztam vele. Azt mondtam neki: “Maga az egyedüli méltóságteljes egyén a falkában. Általánosságban Carl Sandburg még annyit mon­dott, hogy nem lilái -a iáthfttároii belül nagy politikai tehetségeket, de sohasem lehet tudni, a körülmények kiérlelhetnek egy lángelmét. Walter Lippmann, éytizedek óta Amerika legte­kintélyesebb és legbefolyásosabb politikai Írója, figye­lemreméltó cikket irt arról, hogy milyen kvalifikáció szükséges az elnöki állás betöltéséhez. Nézete szerint kétséges, hogy az elnökségre megfelel valaki, aki még sohasem volt oly közéleti pozícióban, ahol neki, egye­dül neki kellett, tanácsadóinak véleményét elfogadva vagy azt elvetve, dönteni fontos kérdésekben. Ilyen, Lippmann nézete szerint az elnöki tisztségre alkalmas személyek azok, akik előbb kormányzók vagy polgár­­mesterek, vagy miniszterek voltak. Meglepő bejelentés. — Mikor majdnem mindenki meg volt győződve arról, hogy Anglia hercegnője, Margaret vénlány maradt, világszerte meglepetést keltett az a hir, hogy egy társaságbeli fényképész­szel, a polgári születésű Anthony Armstrong-Jones-al eljegyezte magái. Az esküvő napját még nem határozták el. Jövedelmi adót kell fizetni osztalékok és kamatok után AHOL A MAINE FELROBBANT... 1898 február 15-én Havana kikötőjében felrobbant — máig ismeretlen okból — a Maine nevű amerikai hatalmas csatahajó, két tiszt és 258 tengerész életét vesztette. Ez a tragédia volt az egyik esemény, amely kiváltotta a spanyol-amerikai háborút és arra vezetett, hogy Cuba felszabadult az évszázados spanyol gyarma­ti uralom alól. A történelem most szeszélyes módon megismétel­te magát Havana vízpartján. Egy francia gőzös, mely Belgiumból lőszert hozott Castro forradalmi kormá­nyának, felrobbant, ugyancsak ismeretlen okból és a robbanásnak körülbelül 90 áldozata volt. Annakidején spanyol tengeralattjáró torpedólö­­vését gyanították, most Castroék Amerikát vádolják szabotázzsal, holott a katasztrófa oka ismeretlen. A francia hajón volt egy amerikai fényképész, Donald Chapman, őt mindjárt letartóztatták, de kiderült, hogy a robbanás őt éppoly meglepetésszerűen érte, mint midenki mást, igy hát három nap után szabadonbocsá­­tották. Papirszalvéta-láz Budapesten A kongresszusban, a spóro­lási szenvedélyéről ismert Byrd virginiai szenátor kez­deményezésére, törvényalko­tási munka folyik a részvény­osztalékok és a takarékbetét­­kamatok után járó jövedelmi adó erélyesebb behajtása cél­jából. Amerikaiak milliói év­ről évre “elfelejtik” jövedel­mi^ ,<i j,., állásukba felvenni ezeket a jövedelmeket, és ez­által sokszáz millió dollár adót spórolnak meg. Byrd szená­tor az efféle spórolásnak nem hive, inkább haragos ellensé­ge. Az osztalék- s kamat-jöve­delem munka nélküli jövede­lem, és éppen ezért méltány­talan, hogy “feledékenység” okából adómentes maradjon ugyanakkor, amikor a munká­ból származó jövedelem után minden héten, minden hónap­ban munkaadó levonja és az adóhivatalnak beszolgáltatja az adót. Ez az elgondolás ve­zeti a Byrd tábort a mostani rend törvény utján való re­formjára. A terv elméletben nagyon egyszerű: A részvénytársasá­gok és a bankok az osztalé­kokból, illetőleg a kamatok­ból vonjanak le bizonyos szá­zalékokat, mielőtt azok kifi­zetésre kerülnek. Persze a gyakorlatban sok minden másképp fest, mint elmélet­ben. Magának az országos adóhivatalnak is aggályai vannak. Az osztalékok és ka­matok megadóztatása a for­rásnál nagyon sok esetben ar­ra vezetne, hogy a jövedelmi adót a kifizetésnél adó alá vonnák és aztán, amikor az évi jövedelmi adó bevallásra kerül sor, kiderül, hogy —- jö­vedelmi adót nem is kell fi­zetni, vagy azért, mert az “adóalanynak” nincsen elég összjövedelme, mely adó alá esnék, vagy azért, mert az az “adóalany” a valóságban nem is adóalany, nem tartozik jö­vedelmi adót fizetni, mert közhasznú intézmény nem adóköteles. Ily esetekben az adóhivatalnak vissza kellene szolgáltatni az év folyamán levonásba hozott és beszolgál­tatott adókat és ez rengeteg számítást, ellenőrzést, vizsgá­latot, munkát okozna az adó­hivatalnak. Mindez azonban csak tech­nikai nehézség. Ennél sokkal fontosabbak a kérdés finan­ciális vonatkozásai. Egyedül az osztalékokra vonatkozólag A budapesti lapok humoros riportokat közölnek a papírszalvéta láz kitöréséről. Mindenki gyűjt színes papírszalvétákat, férfiak, nők, gyerekek órákhosszat sorbaállnak az üzletek előtt, hogy üzletnyitáskor biz­tosan kapjanak az importált szalvétákból. Ötven buda­pesti üzletben lehet mindenféle szinü szalvétákat kap­ni és mindennap elfogy az egész készlet, miértis a ha­zai papírgyárak is felfokozzák a gyártást. A múlt hé­ten több üzlet előtt rendőröknek kellett a rend fenn­tartására ügyelni, oly nagy volt a tolakodás. Minden gyűjtőnek ambíciója, hogy minél több szinü szalvéták­kal egészíthesse ki gyűjteményét. a pénzügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy részvénye­sek évente 1500 millió dollár osztalékot “elfelejtenek” fel­venni jövedelmi adó bevallá­sukba és ezzel 400 millió dol­lárt spórolnak meg, 400 mil­lió dollárral károsítják meg Uncle Samt. A bankkamatok “elfelejtése” hozzávetőleges becslések szerint még ennél is sokkal többet tesz ki. A panasz, hogy milliók el­mulasztják osztalék és kamat jövedelmük bevallását, régi. De nem egészen uj a fent is­mertetett terv sem. 1951-ben a kongresszus képviselőháza megszavazta 10 százalék le­vonását a forrásnál, de a sze­nátusban kátyúba jutott a törvényt hozó szekér: A sze­nátus pénzügyi bizottsága a képviselőházi törvényterveze­tet egyszerűen galambdúcba tette (ami kongresszusi szó­járás szerint azt jelenti, hogy visszatartotta, nem bocsátot­ta a szenátus teljes ülésén való megtárgyalásra) és igy a terv ott csendesen kimúlt. Hogy miért történt ez? Egy­szerűen azért, mert akkor nem Byrd virginiai szenátor, hanem georgiai szenátor volt a. pénzügyi bizottság elnöke. A külömbség az, hogy egyik ennek, másik annak javára spórolós. Ha, mint Washingtonban bizonyosra veszik, ebben az évben törvényerőre emelke­dik az osztalék és kamat adó levonása a forrásnál, ez a tör­vény csak a jövő évben, újév napján léphet életbe. Addig is, mivel sokszáz millió dollár­ról van szó, tenni kell vala­mit. A pénzügyminisztérium komoly intelemmel fordul az adófizetők millióihoz, emlé­kezteti őket korábbi feledény­­ségükre, hanyagságukra vagy tudatos jövedelem-eltitkolás­ra, amely csak azért maradt büntetlen, mert az adóhivata­lok nem képesek minden egyes jövedelmi adóbevallást alapo­san felülvizsgálni. A pénzügy­minisztérium 42 millió pél­dányban kinyomatott és vál­lalatoknak és bankoknak szét­küldött egy ismertető és fi­gyelmeztető Írást azzal, hogy részvényeseik és betevőik közt szétosszák. A pénzügyminisz­térium ezeket az Írásokat az­zal az elgondolással bocsátot­ta szárnyra, hogy a felvilágo­sítás és komoly intelem nem fogja hatását eltéveszteni és most, április 15-ig milliók, akik eddig osztalék és kamat jövedelmüket nem vették fel bevallásukba, ezt most meg fogják tenni. Az idei pró­ba sikere vagy sikertelensége nagy befolyással lesz a tör­vényhozásra. Mindenesetre a sajtó is, a mi lapunk is, hazafias köte­lességet teljesít, amikor a kö­zönség figyelmét felhivja az osztalék és kamat jövedelem adóköteles voltára. Meggon­dolandó az is, hogy az adóhi­vatalok ebben az évben már sokkal szigorúbban fognak ügyelni arra, hogy az adóbe­vallásban benne vannak-e osz­talékok és kamatok. MENEKÜLÖK BERLIN — Hivatalos sta­tisztikai adatok szerint ez év januárjában 7,461 keletnémet kért Nyugatnéimetországtól politikai menedékjogot. Múlt év januárjában ez a szám 5,758 volt. KIS HIR... NAGY ESEMÉNY EDWARDS REPÜLŐBÁZIS, Calif. — A Minute­­man atombombás rakéta legújabb kísérleti példányát, 2000 láb hosszú nylon kábelhez kötve, többszáz láb magasságba felröppentettek és ez a kísérlet sikerült, jelenti a légierő. Ez volt a hatodik sikerült kísérlet. Ennek a kis hírnek óriási hordereje van. Azt je­lenti, hogy idővel elkészül a Minuteman rakéta, amely — miután megközelíthetetlen földalatti állásból röpítik ki — sérthetetlen, elpusztíthatatlan és ennél­fogva véget vet a szovjet jelenlegi fölényének a rakéta fegyverkezés terén. A Minuteman földalatti állásában kilövésre készen lesz mindenkor bizonyos célpont felé, tehát ha háborúra kerülne sor, csak meg kell nyomni egy gombot és kiröpül Moszkvára vagy más előre be­állított célpontba a városromboló hidrogénbomba. Hírek a világ minden részéből LONDON. — Macmillan miniszterelnök kijelen­tette, hogy a parlamenti ülések televíziós felvételét technikai és financiális okokból nem lehet megengedni. MACHOD, Csehszlovákia. — Alois Voral kato­likus papot “államellenes izgatás” címén öt évi bör­tönre ítélték és eltiltották jövőbeli papi működéstől. TAIPEI, Formosa. — A kínai nacionalisták lapja csufolkodva állapítja meg, hogy a kínai vörös sárkány fején találta a szöget: A pekingi kormánylap azt Írja, hogy Eisenhower elnök délamerikai kőrútjának célja nem más, mint Cuba elleni háború előkészítése. “Az elnöki utazás egy nagy összeesküvés volt”. VATIKÁNVÁROS. — János pápa biborosi rang­ra emelt hét érseket és püspököt. Ezek közt van egy néger főpap: Louirian Rugambowa tanganyikai (afri­kai) püspök. Rugambowa az első benszülött afrikai néger bíboros; előtte csak egy Portugáliában született néger főpap volt kardinális. Az uj «hét bíboros közt van továbbá egy japán és egy fülöpszigeti — ezek is országaiknak első bíborosai. A bibornokok karának most 85 tagja van, több, mint valaha. Eddig átlag 70 bíboros képezte a Szent Kollégiumot. IZRAEL. — A törvényszék emberölés bűntetté­ben bűnösnek mondotta ki és ötévi fegyházra Ítélte Gale Cooper 26 éves amerikai tengerészt, a koreai há­ború veteránját, aki 1959 március 12-én a haifai kikö­tőben horgonyzó Alcoa Pioneer amerikai teherhajó fe­délzetén egy konyhakéssel leszúrta Thomas Kegan ne­vű kabintársát. Az Ítélet kihirdetése után Cooper düh­rohamot kapott és dulakodni kezdett a rendőrökkel, akik kezén, lábán megbilincselve vezették ki a terem­ből. STOCKHOLM..— Öhman professzor bejelentette, hogy a Capri szigetén épülő uj svéd csillagászati ku­tató központban — Európában először — a Nap mele­gét használják fel fűtésre. A szigeten 30 négyzetméter nagyságú “napsugárgyüjtőt” állítanak fel, s a Nap su­garai által itt felmelegitett vizet vezetik a laborató­riumokba és a kutatók lakásaiba. DZSAKARTA, Indonézia. — Kruscsev, miután további semlegességi Ígéretet vett nagyösszegü köl­csön fejében Szukarno elnöktől, azt a megjegyzést tet­te, hogy a kínai kommunisták iparfejlesztési program­jukat nagy áldozatok árán hajtják végre. Ilyen meg­jegyzés egyik jele annak, hogy a szovjet bizalmatlan­sággal, sőt félelemmel néz a 600 milliós Kina felé. LONDON. — A honvédelmi vita során az alsóház meglepően nagy többséggel vette tudomásul a kor­mány katonai programját, amelyben Nyugat-Német­­országot egyenrangú félnek tekintik a nyugati védel­mi szövetség keretében. Anglia tovább is, mindaddig, amig szükségét látja, 50,000 főnyi katonaságot és nagy légierőt tart fenn Nyugat-Németország területén. Az angol repülőgépek közt vannak olyanok is, amelyek atombombával szerelhetők fel. HARWELL, Anglia. — Az itteni atomenergia kí­sérleti állomás 1000 alkalmazottja fizetésemelést kért és mert a kormány kérésük teljesítését megtagadta, a tudósok és a többiek sztrájkba léptek. Még pedig, mi­vel állami alkalmazottaknak tilos a sztrájk, úgy sztráj­koltak, hogy nem sztrájkoltak — mindössze egynapi szabadságot kértek. És kaptak. MOSZKVA. — My Fair Lady amerikai zenés víg­játék oroszországi körútra megy április 18-án, az ameri­kai külügyminisztérium támogatásával. Az együttes nyolc hétig fog vendégszerepelni Moszkva, Leningrád, Kiev, Odessza és Tbiliszi városokban. AGADIR, Marokko. — Mint a bibliai Szodoma és Gomorra, elpusztult Agadir kikötő- és fürdőváros, földrengés és áradás folytán. Öt-hatezerre becsülik a katasztrófa áldozatainak számát. Több nemzet nyom­ban mentőexpediciókat küldött ki, azok megkezdték az élők és halottak kiásását a romok alól. De az össze­tört szennycsatornákból patkányok árasztották el a romvárost, a járványok kitörésétől kellett tartani és ezért a marokkói trónörökös nehéz szívvel leállította a mentési munkálatokat és elrendelte a megmaradt házaknak, az egész városnak lerombolását. Ennek az .elkerülhetetlen ,szörnyű rendelkezésnek következté­ben elpusztultak sokan, akikben, három nap után a romok alá temetve, még volt élet. A trónörökös ünne­pélyes ígéretet tett, hogy a várost egy éven belül újra felépitik. HAVANA. — A sírásók uniója megtagadta Ro­bert E. Frost amerikai polgár eltemetését, aki egy cu­­bai társával gyuj tóbombákat akart ledobni cubai cu­korültetvényekre és a repülőgép felrobbanása alkal­mával életét vesztette. A sírásók azt követelik, hogy a holttestet vigyék Amerikába és ott temessék el.

Next

/
Thumbnails
Contents