A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-05-27 / 21. szám

4. OLDAL

A Tó piSmVR

ÓHAZAI HÍRADÓ

A magyar nép elődeinek

emlékeit kutatják régészek

üu wm i. — íjZl az

ezüsttel futtatott, bronz hajfonatkarikát egy szkita lány viselte, 2600 évvel ezelőtt. 20 éves lehetett, amikor megvhalt; testét máglyán elégették, hamvait agyagtállal fedett urnában temették el. Négy ilyen szkita sirt tártunk fel tavaly Rákospalotán . .

Dr. Nagy Tibor, a Budapesti Történeti Muzeum őstörténeti osztályának vezetője késő őszig kutatta Rákospalota régészeti kincsekben gazdag földjét. A festékgyár mellett feltárt szkita temetőből eddig több mint hetven lelet került elő. Bronz és vas karperecek, cseréptöredékek, egy diszszögekkel kivert bőröv maradványa, illetve talajlenyomata és apró csontok, fogak. A szkita sírok között 6-7000 évvel későbbi lakógödröket találtak, bennük a fal sártapasz-maradványait, kisebb vástárgyakat, szögeket, eszközöket és római hatást mutató, korongolt kerámiákat.

— Az iráni eredetű szarmaták egy nemzetsége, vagy csoportja élt itt a második században — mondja dr. Nagy Tibor. — Lélekszámúkat csak a teljes feltái'ás után állapíthatjuk meg, de kultúrájuk fokáról máris sokat mondanak a leletek, politikai szándékaikról pedig a térkép.

pét és megmutatja, hogy a szarmata lakótelep éppen Aquincummal szemben volt, a Dunától való távolságá pedig jóval kevesebb 15 kilométernél. Mit mutat ez? Azt, hogy a harcias szarmaták semmibe vették a hanyatló római birodalom békefeltételét ,miszerint a Duna balpartján húzódó 15 kilométeres senki földjén tilos letelepedniük. Hiába néztek velük farkasszemet a rómaiak Pannóniájának Duna-menti végvárai, köztük az az ezer lovaskatonát befogadó erőd, melynek maradványait most tárták fel az albertfalvi síkon.

Ezt a katonai erődöt 4-5000 lakosú táborváros övezte. Polgárai — földművelők, állattenyésztők, kereskedők és iparosok — csinos, villaszerű házakban laktak. Kultúrájukról gazdag leletanyag tanúskodik : falfestmények, bronz butordiszek, háztartási eszközök, asszonyi csecsebecsék.

“Cobnertus fecit” — hirdeti a fazekasbélyeg az 1700 éves kerámiaedény alján: Cobnertus mester munkája az öblös agyagtál, vagy a kecses kancsó. Az albertfalvi ásatásokból 65 ládányi anyagot dolgoznak most fel a régészek és segítőtársaik. Sok tudományos munkát adnak a szkita és a szarmata leletek, valamint a Csepelen feltárt bronzkori temető emlékanyaga.

Kibontja a főváros térké- ga.

SZIVTE! [0 GYERMEKEKET NEVEL A KOMMUNISTA TÁRSADALOM

BUDAPEST. — A kommunista társadalomnak egy elszomorító jelenségéről számol be a Népszava. Egyre növekszik azoknak az öreg, keresetképtelen, beteg szülőknek a száma, akiket munkaképes, kereső gyermekeik cserbenhagynak, eldobnak maguktól és az állami segélyhivatalokhoz küldik őket. Segítsen az állam! Ez a lelketlenség egyenes folyománya a propagandának, mely szerint a kommunista társadalomban, ellentétben a kapitalizmussal, az egyén nincsen magára hagyva, őrködik jóléte felett a mindenható állam.

A budapesti hatodik kerületi tanács szociális osztályában nézett körül a riporter. Ott ülnek, csendben, türelmesen, szótlanul az előszoba fapadjain. Csak a riporter kérdezősködésére szólal meg egyik, másik.

— Megint kidobott,—mondja egy elkeseredett öreg ember. Hogy ki dobta ki? Hát a fia.

Megszólal egy másik:

— Azt mondta nekem: mire vár? Mit élősködik a nyakamon? Ott van a szociális otthon, menjen oda!

Mit mondanak a tanács emberei, akikhez segítségért folyamodnak a tanácstalan öreg szülők ?

— Igen nehéz probléma ez — mondják. — Naponta szemtanúi vagyunk rossz példáknak; kerületünkben igen sok idős szülő kesereg lelkiismeretlen, magukról megfeledkezett gyermekeik bánásmódja miatt. Nem magányos öregekről van szó, hanem olyanokról, akiknek két-három j ól kereső gyermekük is van, s akiket mégis szociális otthonba akarnak küldeni az eltartásukat nem vállaló fiatalok.

Budapesten mintegy háromezerre tehető az olyan öregek száma, akiktől különböző “protekciókat” igénybe véve próbálnak megszabadulni felnőtt gyerekeik. Ugyanakkor nem marad hely a valóban rászorulóknak, s az öregek elhelyezése szüntelen meg-megujuló gondot jelent a tanácsok számára.

Egész sor akta, kérelem kerül elő az íróasztalokból: öreg szülők papírra vetett sorsa, akik egyedül maradtak, bár vér szerinti rokon vagy gyermek bőségesen akadna eltartásukra.

K. M.-né fia jól kereső tisztviselő. Édesanyját azonban ütlegelte és kidobta az utcára. hogy másutt keressen otthont magának.

N. M.-né 62 éves asszony négy gyereket nevelt fel — most mégis felvételét kérte szociális otthonba, mert egyikük sem vállalkozik gondozására.

M. l.-né legidősebb fia fontos munkakörben dolgozik az egyik kerületi tanácsnál, mégsem visel gondot törődött édesanyjára, inkább szociális otthonra próbálja bejuttatni. S ezek az öregek elfásultak, ma már csak abban biz nak, hogy az állam segít, és fedelet ad számukra.

■ — Megpróbálunk minden rászorulónak helyet adni — mondják a tanácsok szociális osztályainak dolgozói. — De ez nem lehet végleges megoldás, nem engedhetjük, hogy egyesek elemi kötelességüket elhanyagolják, és kizárólag az államra hárítsák az idős szülők eltartását. A bíróságok igen sok esetben Ítéletet hoznak szülotartásra, a kötelezettek azonban ezt nem mindig tartják be. Most tervezzük: rendeletet kérünk arra, hogy az üzemek, hivatalok vezetőségei ellenőrizzék, vájjon dolgozóik ellátják-e becsülettel az idős szülőket. Talán egy ilyen intézkedés segít.

Egy idős férfi megjegyezte a kerületi tanács előszobájában:

] “Felneveltem hat gyereket, de hat gyerek nem akar eltartani egyetlen apát.”

A sokat emlegetett mozskvai Gorky parkban helyezték közszemlére annak az amerikai repülőgépnek roncsait, melyet az ország belsejében lőttek le.

Marxista Tudományos Akadémia a kommunista párt szolgálatában

BUDAPEST. — A Magyar Tudományos Akadémia ötnapos nagygyűlést tartott, Dobi István és a többi kommunista nagyságok részvételével, az intézmény “szocialista átalakításának” 10-ik évfordulója alkalmából. A történelmi visszapillantást rövidre szabták ,.Széchenyi István emlékét nem találták említésre méltónak, mert — mint Kállai Gyula, a kommunista párt politikai bizottságának tagja hangoztatta — az Akadémia fő feladata a szocialista épitő munkában való részvétel. Vagyis az Akadémiát a kommunista eszmekor és propaganda eszközévé alacsonyitották.

Kállai Gyula beszédében azt fejtegette, hogy a Akadémia a “felszabadulásig” nem a nép, hanem az uralkodó osztályok érdekében működött és arra igyekezett kényszeríteni a tudósokat, hogy a tudományt a kizsákmányolás és elnyomás szolgálatába állítsák.

Nem úgy most, folytatta Kállai. A magyar tudósok most teljes mértkben a nép előrehaladását szolgálják. Sőt mi több, csak a szocializmus teszi lehetővé a tudományos munka teljes kifej lését. Aztán a kommunista propagandista kimondta a nagy szót: “A szocializmus és a tudomány közt a szövetség eltéphetetlen szálai szövődnek. A szocializmus és a kapitalizmus küzdelmében nagy sze-BUDAPEST. — A Népszabadság ismerteti az egyetemekre való felvétel uj rendjét, amelynek lényege az, hogy a diákoknak fizikai, gyári munkával kell megszerezniük és kimutatniok, hogy alkalmasak egyetemi tanulmányra és értelmiségi hivatásra. A diákoknak az érettségi után termelő munkában kell résztvenniök, csak azután jelentkezhetnek felvételre az egyetemeken. Ez igy rendben lenne a rendszer szempontjából, de az a baj, hogy még ilyen feltétel teljesítése sem csökkenti a túljelentkezést. Az orvosi és bölcsész (tanári) egyetemekre a maximális létszámnál sokkal többen jelentkeznek, például a múlt évben a budapesti bölcsész karra 900 felvételi kérelem futott be és csak 225 diákot vettek fel. Az elutasítottak közt volt 500, akik kitűnő vagy jeles érettségivel jelentkeztek. Az orvosi egyetemre jelentkezők száma többszörösen meghaladta a felvehetők számát.

A bajon úgy próbálnak segíteni, hogy a most felvett diákokon kivid kilátást adnak a jövő évben való felvételre oly fiataloknak, akik most a felvételi vizsgán kitünően megfeleltek, de mint számfölöttieket mégis el kellett őket utasítani. Ezeket a kitűnő diákokat feltételesen felveszik—

repe van a tudományos versenynek is, és a szovjet tudomány egyre nyilvánvalóbban fölébe kerekedett a kapitalista tudománynak.”

Ezzel a megállapítással a szónok eljutott arra a pontra, amikor tételét, állítását tényekkel kell alátámasztani, vagy menthetetlenül nevetségessé teszi magát. De ő bizonyításra nem vállalkozott. Minek is próbálkozna, ha nincsen senki a hallgatóság körében, sem a sajtóban, sem egyáltalán az országban, akinek joga és merészsége lenne felkiáltani: Kállai elvtárs,

mutasson rá az egyre nyilvánvalóbb tudományos fölény tényeire. A felszabadulástól mostanig eltelt 15 évben nem hallottunk oly értékes orosz t udományos eredmények rő I, aminők, például, a csodagyógyszerek és a polio elleni oltóanyag.

A marxista tudományos akadémia ünnepi szónoka végül arról elmélkedett, hogy a kolhozoknak szükségük van gépekre — vagyis a tudomány vívmányaira ■£- és hogy a tudomány a kommunisták kezében a leghatékonyabb fegyver a béke védelmére. Beszédét Dobi István és a többi elvtársak kötelességszerüen megtapsolták.

Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára, beszámolójában megállapította, hqgy az Akadémia tiz év előtt történt újjászervezése elérte a célt: a reakciós Akadémiát szocialista Akadémiává alakították át.

nem a mostani, hanem a következő tanévre. A közbeeső évet fizikai munkával gyárakban kell tölteniük és jövőre a felvételüket csak abban az esetben remélhetik, ha az egy esztendei gyári munka ideje alatt “magatartásukkal és munkájukkal kiérdemlik a felvételt.” Hogy ki fogja megállapítani az érdemes magatartást és munkát ? Hát az üzem, — mondják a művelődésügyi minisztériumban. A munkavezető, az előmunkás véleményezése alapján fogják jövőre megállapítani, hogy ki mutatkozik alkalmasnak a tanári és orvosi pályára.

OLCSÓN MEGÚSZTA

CHICAGO — Mrs. Leo Raczykowski chicagói lakosnak világkörüli útja során Hong Kongban autóbalesete volt, egy kínai autója elgázolta, karja eltört. Most Hong Kongból értesítést kapott, hogy a kínai gondtalan hajtót négy és fél amerikai dollárnak megfelelő pénzbírságra ítélték. Az asszony karja hetek óta gipszben van és még hetekig gipszben lesz.

Terjessze lapunkat!

Ä fest eszel püspöke

Hatvan évvel ezelőtt, 1900 május 1-én halt meg Munkácsy Mihály, a világhírű magyar festő.

Legmonumentálisabb és legmüvészibb alkotásának, a “Krisztus Pilátus előtt” cimü hatalmas képének pesti kiállítása alkalmából honfitársai fejedelmet megillető ünneplésben részesítették a művészetek akkori fővárosából, hazalátogató művészt.

Az egyik diszlakomán megjelent Szamosy Elek nagyváradi rajztanár is, Munkácsy első mestere. Pohár köszöntőjében egy adomát beszélt el a csik-széki gazdáról, aki fiát tanulni vive Gyulafehérvárra, azt mondta neki a püspöki rezidenciára mutatva, hogy az az övé lesz ha jól tanul. S a fiúból csakugyan Erdély egyik püspöke lett.

— Én is megmutattam Munkácsynak a művészet kincseit, és azt mondtam: “Szorgalmas tanulással mindez sajátod lehet” És a festőművészet rangsorában ime Munkácsy Mihály is püspöki méltóságnak megfelelő magas rangra emelkedett.

Kedves epizódja volt a kiállításnak az alábbi eset, mely élesen rávilágít Munkácsy művészetének élet hü realizmusára. A képet csodáló tömeg tolongásában ott szorongott egy anya is kis gyermekével. S hogy a gyerek is lássa a pevezetes képet, magasra emelte a többiek feje fölé, s megkérdezte tőle: “Látod?”

— Igen, látom, de nem hallom — szólt a kisgyerek.

Békés

együttműködés

BUDAPEST. — Újabban divatossá vált a “nagyságos asszony” és az “ur” megszólítás. A belföldi és a külföldi levélcimzéseknél ugyancsak használatossá vált a két megszólítás. Az állami hivatalokban az ügyfeleket ugyan ilyen megszólítással illetik. A nagy áruházakban és az állami boltokban a kiszolgáló személyzet a figyelmes és előzékeny kiszolgálás mellett a “parancsoljon uram” és “nagyságos asszonyom”-ot használják a vevőközönséggel szemben. Az elvtársak és az elvtársnők sem ellenkeznek ma már, ha őket a fent említett megszólítással illetik.

Amikor az egyik elfogultságáról közismert budapesti pártti tkárt egy borbély “nagyságos urarn’-ozta és a másik borbély rászólt, hogy használja az “elvtárs megszólítást, a párttitkár a legnagyobb meglepetésre legyintett és azt mondta: “Nem

tesz semmit, ez is a békés együttműködés jele.”

HALLOTTA MÁR . . .?

. . . hogy a halak egész életükben egyre ^ nagyobbá nőnek, eleliitétben az emlős állatokkal, amelyeknek növése bizonyos korban befejeződik.

. . . hogy az alaszkai aranyláz idején egy 10 font súlyú steak ára 48 dollár volt.

A gyári munkavezető dönti el,

hogy kiből válhat jó orvos

UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT

BONN — Angol és nyugatnémet gyárak egy újfajta repülőgép megteremtésén dolgoznak, amely nekifutás nélkül egyenesen a magasságba emelkedik.

BÉCS — A katolikus szociális kutatóintézet “Nyomor Becsben” cimü jelentésében kimutatta, hogy Bécsben ez idő szerint 68,000 olyan ember él, akinek kevés a ruhája, nincs lakása, éhezik vagy fázik. A^ jelentés szociális intézkedéseket sürget a nyomoiy enyhítésére.

SAN MIGUEL, Fülőp Szigetek — Öt amerikai tengerésztiszt ellen lesipuskások az országút szélén rejtekhelyükből revolveres merényletet követtek el, két tengerészt megsebesítettek, aztán eltűntek az erdő sűrűjében.

TOKIO — Az amerikai-japán kölcsönös védelmi szerződés a parlament jóváhagyására vár s a szocialista ellenzék mindent elkövet, hogy a ratifikálást : megakadályozza. A múlt héten a szocialista képviselők irodai alkalmazottai a parlament elnökét meg akarták akadályozni abban, hogy az ülésterembe' menjen és lefolytassa a vitát. Parlamenti őrség szétkergette őket. Ugyanakkor a parlament épülete előtt hangosan tüntettek szocialisták és kommunisták a szerződés ellen. • ■

HAVANA — A Castro kormány mezőgazdasági hivatal állami tulajdonba vett 59,000 aker kiterjedésű cukornádültetvényeket, melyeknek legtöbbje amerikai birtok. •:

PEKING — A kínai kommunista hadügyminiszter az amerikai-japán szövetségi szerződésről szólva, Japánt “ellenségnek” nevezte. A formosai kínai nacionalisták uj kommunista támadástól tartanak, miután értesültek arról, hogy a szovjet legújabb, leggyorsabb MIG-19 repülőgépeket adott el a kínai kom-' munista kormánynak.

TORONTO, Ont. — Thomas E. Sharp californiai üzletember körülbelül 25 millió dollárnyi, nagyrészt Kanadában levő vagyonának felét végrendeletében halott fiára hagyta. Hadnagy fia, aki a világháborúban elesett, a családi sírboltban van eltemetve, az apa mégsem akarta elhinni, hogy halott. Talán más hősi halottnak holtteste az, amelyet a családi kriptában helyeztek el ... A végrendelethez az apa csatolta katonafiának ujjlenyomatait, nehogy egy napon valami szélhámos jelentkezzék a milliós örökségért. ;

TCURNÁI, Belgium — Rekord! Rekord! M. Defrere rendőrfőnök villájában ebben az évben már másodszor betörők jártak és jócskán zsákmányoltak.

FALMOUTH, Anglia — A kisváros szélén álló, elhagyott kastélyban a háború idején katonák tanyáztak, két kis macska társaságában, izmikor a katonák eltávoztak, otthagyták a két macskát és most több mint száz macska tanyázik a kastélyban. Turisták etetik a két háborús macska nagyszámú leszármazottjait.

DUNCAN, B. C„ Canada — Megőrülünk, nem' bírjuk tovább a szomszéd kutyájának ugatását! — panaszolták Mr. és Mrs. Temple. De, mondja a rendőrfőnök, nem lehet semmit csinálni, a zajcsinálást tiltó törvény nem említi a kutayugatást, nem tiltja.

NÜRNBERG, Németország — Egy itteni órakészitő mester ébresztőórát készített süketek számára. Az óra a beállított időpontban elektromos ütéssel ébreszti fel az alvó süket embert, aztán kigyul egy villanylámpa is. Az elektromos ütés erősségét* szabályozni lehet, könnyen alvóknak gyengítik, mély álomba merülő süketeknek erősitik.

OSLO, Norvégia — Skandináviai farmerek újságpapírt kevernek az abrak közé és háziállatjaik jó étvággyal majszolják a híreket, cikkeket és hirdetéseket. Az újságpapír, ha 90 százalékban celluloseból készül, körülbelül oly mértékben tápláló, mint a széna. _ ' - j '%i*Tílp lff|

BÉCS — Egy nagy ruhaüzletben egy vevő azt kérdezte, melyik pultnál lehet kapni kényszerzubbonyt: a kész ruha osztályban vagy a sportruha osz-^ tályban. Ez a vevő a Bécs határában levő bolondház igazgatója volt. Bevitték oda, ahonnan jött, a bolondházba és beöltöztették páciens-uniformisba.

NÁPOLY — Az elmegyógyintézet kapuján át se szó se beszéd kisétált egy beteg, aki három év óta az intézet lakója volt. Két nappal később megint megjelent a kapunál — a külső oldalon. “Tilos a belépés”, — mondta a kapus. “De hát én bolond vagyok”, — mondta a bolond, — “nekem odabent van a helyem*” A kapus tovább okoskodott, mire a bolond olyan heves őrültségi rohamot kapott, hogy igazában nem lehetett tovább kételkedni.

LONDON — Egymillió fontot raboltak az utóbbi években az angliai bankokból. Tizenegy angol bank most ezer font jutalmat igér annak, aki a szervezett bankrablások vezetőinek nyomára vezet. A Scotland Yard külön osztályt állított fel a bankrablások felderítésére. London és a nagyobb városok banknegyedeii ben szolgálatot teljesítő járőr néhány hónap alatt mintegy száz rablást akadályozott meg.