A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-05-20 / 20. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CEN’Í No, 20. SZÁM ' The GOOD SHEPHERD te the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 38. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, Konferencia helyett baicsinálás Minden ,amit a tervbevett párisi négyhatalmi konferencia kiálátásairól az utóbib hetekben és az utolsó percekben irtunk, tárgytalanná lett. Párisban kiderült, hogy Kruscsev azzal a szándékkal ült le a nem-tárgyaló asztalhoz, hogy felrobbantja a konfe­renciát. Korábbi ultimátumait tetézve — az asztal korcsmái stilusu csapkodása közepette — azzal, hogy Eisenhower elnök boruljon előtte térdre és tegyen hi­tet a szovjet politika alapvető tézise mellett, amely igy szól: A szabad országokban mindenkinek, külföl­­linek is, mozgási szabadsága van, mindenütt nézelőd­het és kémlelődhet, ellenben a szovjet birodalomba se hátulról, se felülről betekintetni nem szabad. A szov­jet birodalomban csak azt szabad látni, amit a poli­tikai és privát turistáknak hivatalos közegek muto­gatnak. Senkisem tudja megmondani, mi lesz közvetlen és későbbi következménye a párisi szovjet bajcsiná­­lásnak. Eisenhower elnök bejelentette, hogy újra az Egyesült Nemzetek fóruma elé viszi korábban a szov­jet által visszautasított javaslatát, hogy legyen sza­bad a légi szemlélődés minden országban, amely el akarja magától hárítani azt a gyanút, hogy vasárnap hajnali meglepő, megsemmisítő atombombás táma­dásra készül. A SZOVJETNEK SZABAD... Pár nappal a csúcskonferencia előtt Kruscsev elkurjantotta magát, hogy ha megismtélődnék ame­rikai kémkedés orosz területen, ő nyomban atombom­bákkal csap le arra az országra, értsd: Amerikára. Ezt bátran mondhatta, mert meg van Írva Lenin Könyvében, hogy ami nem szabad másnak, az szabad kommunistának. Amerikai katonáknak nem szabad felderítő szolgálatot végezni, amerikai civileknek nem szabad kémkedni, viszont orosz részről még a diplo­matáknak, nagyköveteknek és követségi tisztviselők­nek is szabad. Kanadából, Ausztráliából kémkedés miatt ki kellett rúgni az egész bandát, az egész orosz nagykövetséget, az excellenciás elvtárstól a soffő­­rig. De minek felhánytorgatni elmúlt dolgokat, ami­kor van friss híranyag: BERN, Svájc — Az orosz nagykövetség két tisztviselőjét elcsípték, amikor egy titkos találka­helyen egy kémtől át akartak venni adatokat Svájc védelmi szervezetéről és nyugatnémet távrakéta-bá­­zisok helyéről. A póruljárt követségi kémek kihall­gatásuk alatt kihívóan, szemtelenül viselkedtek, mint a világ jövő urai. Kihallgatásuk után repülőgépbe ül­tették, hazaküldték őket. Bebörtönözni nem lehetett őket, mert diplomáciai mentességük volt. Svájc a világ kémeinek eldorádója. Sok csatlós­országbeli kémet fogtak ott el és zsuppoltak haza. De ez volt a háború óta az első eset, hogy orosz diploma­tákat kellett kémkedés miatt a zországból eltávolí­tani. A KÉMKEDÉS-KÉMKEDÉS A május elsejei szerencsétlen incidens kirobban­tott egy szót, amelyet eddig hivatalosan nem volt sza­bad kimondani. Amerika kénytelen-kelletlen nevén nevezte a gyermeket: kémkedés. Igenis, az a repülő­gép kémlelő utón volt, katonai titkokat kémlelt és fényképezett nagy magasságban Oroszország felett. Nem első eset volt ez; öt év óta állandóan kémkedünk, hogy meglepetésszerü orosz támadás ne érhesse Ame­rikát és a szabad világot. És a jövőben is kémkedni fo­gunk. Ami a jövőbeli kémkedést illeti, még csak a “jövő zenéjéről” van szó. Őszre van tervezve az első világ­­üri kémlelő mübolygó felbocsátása. Ez a mübolygó, amelynek már neve van, a Samos, a Föld körül nagy magaságban keringve, fényképfelvételeket fog készí­teni a Föld minden részéről, tehát szovjet területről is. Észak-déli irányban, sarktól sarkig fog keringeni és mialatt a Föld keletről nyugat felé forog, minden része a Samos kamara lencséje alá kerül. Hogy a fény­­képfelvételek miképpen jutnak le a Földre, az még szintén a jövő zenéje. Vagy ledobja a képeket a Samos, vagy televiziós készülékkel lesugározza. Egy másik kémlelő mübolygó, amelyet, ha meg­születik, Midas névre fognak keresztelni, érzékeny ér­zékelőjével meg fogja érezni ellenséges atombombás rakéták kipuffogó gázait és riasztó jelzést fog leadni, miáltal a földön 30 percnyi idő lesz az ellenséges raké­ta elleni védekezésre. Mindkét kémlelő mübolygó még a kísérletezés stádiumában van és működésbe lépésük-Allen Dulles (bal), a központi hírszerző osztály igazgatója és Christian Herler külügyminiszter titkos konferenciára mennek a "kém repülőgép" ügyének megbeszélésére. Ragyogó orosz csillag elsötétíti a* eget KRUSCSEV SZERENCSÉIÉ JEGYÉBEN INDULT MEG A NÉGYHATALMI CSÚCSKONFERENCIA Több évi készülődés után készületlenül ültek le a párisi Elysées palotában a szabad vi­lág államfői a nagy konferen­ciára a rabvilág cárjával. Drá­mai színház rendezői sem tud­tak volna izgalmasabb meg­nyitót kieszelni. Az Oroszor­szág feletti amerikai kémre­pülés támadó fegyvert adott a szovjet kezébe és Eisenhow­er tábornok mindenki másnál jobban tudja, hogy a védeke­zés minden stratégia gyengé­je. Az ellenfél, mert szerencsés véletlen folytán a támadó sze­repét kapta, szerencséjét még meg is toldotta egy világra­szóló technikai és propaganda sikerrel: A párisi tanácskozó­­terem felett megjelent az ezer font sulyu, minden eddiginél hatalmasabb orosz mübolygó. De a dráma lefolyása és ki­fejlődése más tényezőktől is függ, mint rendezési ügyes­ségtől és szerencsétől. A két látványos kudarc és siker nem változtat a nagy problémák megoldási eshetőségein. A nagy problémák — német egység, szabad Nyugat-Ber­­lin, a fegyverkezés csökkenté­se és ennek nyomában a nem­zetközi feszültség és háborús veszély enyhítése — még so­káig velünk lesznek, legjobb esetben lassú előrehaladásra van .remény. Amit azonban mindenekelőtt meg kell kísé­relni, az a két ellenséges vilá­got elválasztó szellemi és szö­gesdrótos vasfüggöny. Ez az első probléma, amelynek akár csak valamelyes mértékben való megoldása az előrehala­dásnak feltétele. És éppen ezen - ponton a dráma izgalmas fordulóba ka­nyarodik. A védekező táma­dásba megy át. Azt mondja a Nyugat a szovjetnek: A ren­dőrállami titkolózás, a vas­függöny vált ki oly kétségte­lenül rendellenes reakciókat, aminő volt, egyebek közt, az amerikai kémlelődés orosz te­rület felett. A szabad világ­nak erkölcsi jogosultsága és egyben létérdeke is, hogy át­lásson a nehéz függönyön, mert ha nem lát át, megsem­misítő Pearl Harbor kataszt­rófának tenné ki magát. Eisenhower elnök már évek­kel ezelőtt javasolta a vasfüg­gönyös elzárkózás megszün­tetését, a kölcsönös ellenőrzés megszervezését. Aszovjet Nyet-re az amerikai merész kémlelő missziók elrendelése volt az elkerülhetetlen válasz. A szándék és program, me­lyet Kruscsev a tarsolyában re legalább három-négy évig várni kell. De hogy ez a világüri kémkedés elkövetkezik, az bizonyos. És felmerülnek egészen uj nemzetközi jogi prob­lémák. Jogos vagy tilos az efféle világüri kémlelés? A nemzetközi jognak elismert tétele az, hogy egy ország felségjoga kiterjed a területe feletti levegőre. Igen ám, de amikor ez a nemzetközi jogszabály meg­született, az emberiségnek még más fogalmai voltak arról, hogy mi a levegő, meddig terjed a levegő. Álta­lában úgy vélték, hogy addig, amig a Föld légköre ter­jed, nem pedig a végtelenségig. Most azonban belép­tünk a világüri terjeszkedés korszakába és a légkör kiterjedése uj meghatározásra vár. De akármilyen magasságot ismerünk el és jelölünk meg a légkör ha­tárának, mübolygók azokon túl hatolhatnak be a vi­lágűrbe. Vájjon a szovjet tiltakozni fog-e Samosok, vagy Midasok orosz terület felett kémlelő keringése ellen? Vájjon meg fogja-e kísérelni ilyen mübolygó lelövését? Ha igen, persze mi is ezt tesszük. Egyelőre még csak privát nyilatkozatok hangzot­tak el orosz részről. Az egyik amerikai Discover mü­­bolygót Kukucskáló Tamásnak nevezték el. A Tiros I. mübolygó ellen még aligha lehetett komoly kifogást emelni, mert ez csak felhőket fényképezett, nem a föl­dön levő tárgyakat, tehát csakis időjárásfigyelő volt. Hasonló, nem katonai jellegű fényképezést a szovjet is végzett, a Lunik mübolygóval, mely a Hold hátsó felét fényképezte. vitt, fűikor Párisba repült, en­nek a szabadvilági követelés­nek megtagadása. A szovjet a titkolózást a rendőrállam minden más fegyverénél több­re becsüli; joggal, mert hi­szen a titkolózás rendszere tette lehetővé, hogy évekig felfedezetlenül m u n k á lkod­­hattak a sputnik és a távraké­ta kifejlesztésén. A szovjet a börtönfelügyelőt minden más segédjénél többre taksálja és éppen ezért a vasfüggönyt nem megszüntetni, hanem ki­terjeszteni akarja. Nyugat- Berlin bekebelezése a szovjet ■gyarmatbirodalomba kikere­­kitenné és még jobban átlátha­tatlanná tenné a nagy bör­tönt. Ennek a nagy börtönnek lakói többek közt a magyarok. Ezért a szabad világ magyar­sága ismételten kérte Eisen­hower elnököt, hogy a csúcs­konferencián ne feledkezzék meg a rabnemzetekről, köve­telje a vasfüggöny félretolá­­sát, hogy szabad levegő beha­tolhasson a népek börtönébe. Eisenhower és társai, De Gaulle és Macmillan fő fel­adata a konferencián a magas válaszfalaknak nem ugyan a lebontása, de legalább ala­csonyabbra szabása. Nem ál­landósulhat, előbb-utóbb vi­lágvesztő háborúra vezethet a mostani képtelen állapot, hogy a világ egyik felében mindenki szabadon nézelőd­het, másik felében csak azt szabad látni, amit a börtön­őrök megengednek — vagyis tulajdonképen semmit. Alapos a szabad világ gya­núja, hogy a rendőrállami el­zárkózás célja egy uj, világra­szóló Pearl Harbor előkészí­tése. Emlékezünk a Korea el­leni vasárnap hajnali Peari Harbor támadásra. A Nyugat fő érve a titkolózás rendszere ellen az, hogy amit amerikai pilóták illegális repülő misz­­sziókon végeztek, azt a kém­­lelődést Amerikában legáli­san lehet végezni: itt besze­rezhető könyvekből, privát re­pülőgépeken való akadályta­lan körülnézéssel, egyébként a szovjet ilyen legális kémle­­lődésen kívül illegális kémke­dést is végzett minden ország­ban és emiatt Kanadából és Ausztráliából ki kellett sep­­rüzni az egész orosz nagykö­vetségeket. Közben a Föld forog és a péntek, I960 május 20 Hírek a világ minden részéből SINGAPORE. — Ong Cheng Csiang, 44 éves mil­liomost banditák elrabolták, kilenc napig guzsbaköt­­ve őrizték, aztán, amikor megkapták a 17,000 dollár váltságdíjat, péntek éjjel az autójukból kidobták. ALGÍR, — Francia katonaság és repülőgépek rajtaütöttek egy algériai táboron a marokkói határon. Egy napig tartott a harc, 108 felkelőt megöltek, 42-tőt fogságba vetettek a franciák. VARSÓ. — Az egyik lengyel lap panaszkodik, hogy amerikai gyárak bőséges profitra tesznek szert atombombák, gyilkos vegyiszerek és más háborús esz­közök gyártásával. Nagyobb gondjuk, úgy látszik, nincs a lengyel kommunista sajtószolgáknak. KAIRO. — Az orosz technikai és financiális se­gítséggel felépített gyapotfonalgyár felavatása alkal­mával Nasser egyiptomi diktátor az egekig magasztal­ta a szovjetet, amely mindig segít és sohasem fenye­getőzik, annak ellenére, hogy ő, Nasser, elnyomja Egyiptomban a kommunista mozgalmat. Nasser Egyip­tom népének örök hálájáról biztosította Kruscsevet. Ezt a dicshimnuszt annak kapcsán zengte Nasser, hogy az amerikai kongresszus határozatot hozott, mely sze­rint amerikai financiális és egyéb segítségben nem ré­szesülhet oly ország, amely a tengeri közlekedés sza­badságát, ezt a nemzetközi jogban elismert szabadsá­got, korlátozza,. Az amerikai kongresszus határozata az ellen irányult, hogy Nasser a Szuez csatornái for­galomban bojkottál oly amerikai hajókat, amelyek iz­­ráeli kikötőket érintenek. HONG KONG. — A kínai kommunisták távraké­tákat kaptak a szovjettől. Ezekkel rommá lőhetik For­­mosát és az Okinawa szigeten levő amerikai bázist. De cserébe persze kínai városok is kaphatnak atom­bombazáport. AMMAN, Jordán. — A jordáni kormány újabb nyolc hajót tett feketelistára, mert útjaikon érintettek izráeli kikötőket. A bojkottált hajók közül kettő ame­rikai. Amerikai hajókat bojkottál, amerikai érdekeket károsít Jordán kormánya. Teheti, hiszen Amerika tart­ja el dollármilliókkal. TOKIO. — Megszólalt Kruscsev után Csu, a kí­nai kommunista miniszterelnök. Rettenetes következ­ményekkel fenyegette meg Japánt arra az esetre, ha megengedi, hogy amerikai felderítő repülőgépek Ja­pán földön felszáljanak és Kina felett kémkedjenek. KATMANDU, Nepal. — Szovjet szakemberei?; ezer mérföld hosszú műutat épitenek Nepálban, az in­gyenes gazdasági és műszaki segélynyújtás keretében. BERLIN. — Egy keletnémet földműves átment a nyugati országrészbe, ott vetőmagot és farmfelszere­léseket vásárolt és ezeket a keleti szovjetzóna evangé­likus egyháza birtokában volt, elkobzott földeken akarta felhasználni. Emiatt a keletnémet kommunista bíróság két és fél évi börtönre Ítélte. HAVANA. — Castro nagykövetet küldött Moszk­vába. Ezzel helyreállt a Cuba és a szovjet közt a diplo­máciai kapcsolat, melyet a Batista kormány megsza­kított. PARIS. — Az algériai felkelés óta, 1956 óta, a fel­kelők Franciaország területén 2792 embert Öltek meg, köztük 36 rendőrt és katonát. Az áldozatok közt volt 2679 arab és 77 francia. A sebesültek száma 7019 volt. SHANGHAI. — A “Hazafias Katolikus Szövet­ség” saját püspököt választott, aki természetesen kom­munista. A kínai kommunista kormány nyilvánvaló­an arra törekszik, hogy elszakítsa az utolsó köteléket is, mely a kínai katolikusokat a Vatikánhoz fűzi. BONN. — A nyugatnémet kormány a náci bűnö­sök üldözését beszünteti azon a címen, hogy 15 év után minden bűncselekmény, a gyilkosságot kivéve, elévül. (Gyilkosság 20 év alatt évül el.) A keletnémet kommu­nisták nyomban propagandázni kezdtek, hiresztelik, hogy a nyugatnémet bírák és ügyészek közt több mint ezer ex-náci van. TAIPEI, Formosa. — A sziget közepén vonuló hegyláncon át épített országút elkészült. Az utépités 3 évig és 10 hónapig tartott és 12 millió dollárba és 212 emberéletbe került. Munkások életüket vesztették földrengések, árvizek, orkánok, földomlások és beteg­ségek következtében. technika fejlődik. Nincs már messze az idő, amikor a Föl­det 'körülrepülő mübolygók akadálytalanul kémlelődhet­­hetnek az egész földkerekség felett. A nagy német és a kisebb nyugat-berlini kérdésben a ki­látások különbözők. A német egység helyreállításáról még nagyon sokáig szó sem lehet, a szovjet rabtartó kényszer nélkül nem bocsátja szabadon rabjait; Nyugat-Berlint pe­dig az oroszok nem hódíthat­ják meg háborús veszély fel­idézése nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents