A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-05-13 / 19. szám
2. OLD AIj \ ln MASS7TH« A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztc'oég és kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLFVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI C«ry évre_________ •'él évre _________ DIJAK: .$6.00 .$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year--------------------------$6.00 Half Year _____ - $3.M Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio NEM SZABADSÁGHARC Nem kis meglepetéssel, inkább megdöbbenéssel olvastuk egy nagy amerikai napilap vezércikkében, hogy a koreai és a törökországi események egyik hátrányos következése lehet az, hogy a szovjet, ujjal mutatva Seoulra és Isztambulra, a magyarországi forradalom leverésének jogosultságát állíthatja. A lap szerint a koreai forradalomba beavatkoztunk és lemondásra kényszerítettük Rheet, és ha a törökországi eseményekbe nem is avatkozhatunk be, mindenesetre a tőlünk kapott katonai fegyverekkel tartja sakkban a lázadó népet a diktatórikus Menderes kormányzat. Nem úgy van az. Ami Magyarországon történt, az szabadságharc volt. Egy nép, amely ezer év folyamán már sokszor harcolt szabadságáért és függetlenségéért, újra kénytelen volt fegyverrel, sőt fegyvertelenül is szembeszállni egy idegen hatalommal, mely az országot, a nemzetet rabságba taszította. A koreai és a törökországi lázadások nem szabadságharc-jellegüek, hanem tisztára belső ügyek, a nép kormánya közti ellentét kirobbanása. És a koreai lázadást nem külső hatalom (Amerika) fojtotta vérbe, hanem, éppen ellenkezőleg, ez a külső hatalom csak nyomást gyakorolt a kormányra, hogy vessen véget — a hatalom átadásával — a vérontásnak. Ami pedig a törökországi eseményeket illeti, az a tény, hogy a kormány rendelkezésére álló fegyverek nagyrészben amerikai eredetűek, egyáltalán nem jelent amerikai beavatkozást, fegyveres beavatkozást egy belső lázadásba. Amerika itt is csak jóakaratu tanáccsal avatkozik be. Tehát az események amerikai figyelői és birálói jól teszik, ha éles külömbséget .tesznek egy idegen hatalom brutális katonai beavatkozása és egy hatalmas baráti ország jóindulatú tanácsa és komoly intelme közt. És nagy külömbség van a magyarországi szovjet vérengzés és a koreai és törökországi családi háborúság kimenetele közt. Magyarországon fokozott terror és még sötétebb rabság volt az eredmény, Koreában több szabadság, és Törökországban is remélhetőleg több szabadság lesz az eredmény. JÁMBOR ÓHAJ A középeurópai rabnemzetek szelleme kisért a washingtoni Capitolban. Egy évvel ezelőtt a kongresszus mindkét háza határozatot hozott, hogy egy hetet a Rabnemzetek Hetének kiáltsanak ki s Eisenhower elnök ki is bocsátott ily szellemű proklamációt. Akkor Kruscsevék megharagudtak, tiltakoztak a bélügyeibe való beavatkozás ellen. (Mert tudni kell, hogy a magyar nemzet és a többi rabnemzet, mine], mind, a szovjet saját tulajdona > . .) Most a képviselőházban uj életre kelt a rabnemzetek szelleme és megint elhatározták, hogy határozatilag kimondják a követelést: szabadságot a rabnépeknek! De most — a csúcskonferencia előtt — a kormány nem akarja újra megharagitani a rabnemzetek tulajdonosait s ezért azt ajánlotta a kongreszszusnak, hogy enyhébb szavakkal követelje a szabadságot. A képviselőház megfogadta a jó tanácsot és a határozatot úgy fogalmazta meg, hogy a kongreszszus reméli, hogy az elnök a csúcskonferencián mindent meg fog tenni a szovjetcsatlós nemzetek alapvető szabadságjogainak visszaállítására. Ezért a jámbor óhajért remélhetőleg nem fognak megharagudni a szovjet rabtartók. ÉLJEN A SZABADSÁG! Pckingben, a Legfelsőbb összhang Dísztermében — amely egykor a kínai császárok trónterme volt — több mint 50,000 főnyi tömeg hatalmas szábadságtüntetést rendezett. Harci dalokat énekeltek, ökölbeszorított kezeiket magasba emelve halállal fenyegették meg a zsarnokot. LIasonló lelkes, harcias tüntetések voltak Kína többi nagyobb városaiban is. Mindenütt a szabadságért, a polgári jogokért tüntettek és tiltakoztak a zsarnokok önkénye ellen, akik megvonják a néptől a szabad véleménynyilvánítás jogát. Ezek a dühös tüntetések nem Mao Ce-tung és a többi kínai zsarnokok ellen irányultak, hanem — Menderes török köztársasági elnök ellen, aki nem ad teljes sajtószabadságot a török népnek . . . A magyar nemzetei ilyennek látták kiváló külföldiek Magyarországot, a nemzetek mártírját, csodálatraméltó politikai érettsége emeli ki a habsburgi monarchia népei közül. René Taillendier, francia iró Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek, sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése. Victor Hugó * Magyarország nem , halhat meg, mert a nemzetek halhaatlanok. Ez a kiváló nemzet ki fog törni sírjából, ahová a zsarnokság fektette. Addig, amíg a függetlenségi szellem az erény, a hősiesség, a dicsőség és a szabadságvágy élni fognak, Magyarország is élni fog. Victor Hugó. 1885-ben, a budapesti országos kiállítás alkalmából, ündsri utat tettem Magyarországban. Minket, vagy íegyven franciát, vendégül látott a magyar nép és bennünk egész Franciaországot éltette és ünnepelte. Számom’a ez felejthetetlen emlék. Csak le kell hunynom a szememet, hogy újra lássam a kivilágított városokat, a ha• talmas termeket, ahol a tokafi. borral telt poharakat a mi tiszteletünkre emelték fel és a Marseillaise', és a Rákóczi-EGY KOEXISZTENCiMtÁÍIOZ — Tompa Mihály után (nagyon) szabadon — Megenyhüli a lég, vidul a halár, S ie isméi izegsz, ismeri jómadár. Sztálini fészked megigazgaiod. De most Kruscsev maszlagját papolod. Csak vigyázz, vigyázz! Meg ne csaljanak. Kik szirénszavadra eddig hallgattak! Csak vissza, vissza ... itt már nincs mese: Tudjuk, hogy mi a dolgok lényege. A mi mezőnkön ruszki rabló járt. És amit talált, abból pénzt csinált. S tornyok alján, hol gyalázoít hitet: Tüzes üszőkbe léphetsz, úgy lehet. Tájunkról jobb, ha elhurcolkodol. Van még a Kreml, elvtársakkal, hol Kétségbeesési nem hallasz alól S nem kell félned az ég villáimtól. Csak vissza, vissza! Kruscsev öle vár. Te ügyesebb vagy, mint mi, jómadár. Neked két hazát adott a végzeted. Nekünk csak egy — volt! az is elveszett. Hazudj tovább! ... És ha valahol Más árulókkal is találkozol. Mondd meg nekik, hogy mi figyelünk. Tudjuk, mit kiván tőlünk nemzetünk. Kikre sir, kikre vak börtön borul: Azok szenvednek némán, szótlanul. De nekünk megadatott a kegyelem Szabad földön, vagy túl a tengeren. Hogy büntetlenül megmondjuk neked: Mii lehet, megteszünk ellened! És lelkünk nagy örömmel megtelik. Mert nem fertőztök már sok ideig! Tudjad meg hát, hogy gyalázat reád. Mint a fiúra, ki szülőt elád. Aknamunkád is már akadozik. Elvtárs elvtársra vádaskodik. Nálatok minden mindenkit elad, t Erről szóljon hát beszédes ajakad. Hogy ki nem tudná: hát hová tegyen. Megutálni is kénytelen legyen! Fábián Bélának ajánlja a Dunai Futár indulót a mi tiszteletünkre húzták a cigányok zugó hegedűiken. Magyarország ekkor rendkívül nagylelkűen és nemesen viselkedett: kezét nyújtotta a legyőzötteknek. Bizonyos, , hogy vereségünk után is akadtak derék barátaink. De az 1870-es gyászos háború után - Franciaország ekkor először érezte, hogy egy nemzet, egy egész nagy nemzet rokonszenvvel fordul feléje . . . Francois Coppéé, francia iró * A magyar vérét ontotta az emberiségért. Európát Hunyadi János mentette meg a tör,dk betöréstől. Ez és önvédelmi , hared a legnemesebb nemzetek közé emeli a magyart. II. Doümergue, franica iró * ' Petőfiben olyan embert látok, akit minden népnek legnagyobb költői közé kell soolfti. Hermann Grimm, német iró =i= Szeretnék olyan egészséges lenni, mint egy magyar. . Nietzsche * íme egy ázsiai eredetű nép, hévvel és szenvedéllyel tele és mégis oly renddel tudja élvezni a szabadságot, mint az angolok. Miért? Mert sohasem, engedvén megfosztani magát tőle, régóta gyakorlatában van. Emile Lave!eye, belga közgazdász Bárcsak egy percig itt lehetnél és láthatnád a tompé ezüstszínű Dunát, a sötét hegyeket halványvörös alapon i Pest felől felcsillámlö fényeket : Bécs nagyon sülyedne értékben előtted — Budapest bez képest. Bismarck Ó, magyar dal, mámoror vágy, szilaj és szomorú, minJ az esős nap. Aki téged hall nem tudja .ittasultságábar-ózsát tép-e vagy tövist. Uj iongáni szeretne, mint szabad madár és sírni, mint gyér mek. Karl Bock, német iró Magyarország szép és gaziag ország, változatos és egyszersmind egyöntetű, bércek, halmok és főleg sikolhazája, melyek magva az al földi róna. Az utas, ha áthajol a Tátra bércvidékein, me’yeket gyakran hasonlítanak össze a legszebb alpesi tájakkal, vagy ha a Dunán lefelé, jövet, megpillantja Dévény költői romjait, a kopár halmokra, felkapaszkodó falakat és tornyokat, nem zárkózhat el a természet nagy dolgainak Ä MEGTRÉFÁLT ISPÁN A csengői uraság ispánjának, Beody Istvánnak nagy volt a fájdalma. Jajgatva hempergett a divánon, harapdálta kínjában a kis cica-párnát, — hasztalan volt minden. Megégette száját szesszel, elhasznált fél liter szegfücseppet és félmázsa gyapotot, megrágta a gyökeret, melyet Sári néni adott neki biztos gyógyszerként, hiába! Az a fog nem akart észhez térni, tovább is fájt. Hiszen könnyű lett volna kihúzatni, de félt Beody uram mindennemű orvosi mütő eszköztől. Kopogtattak és belépett a sánta levélhordó, az uraság hirvivője. — Azt izeni a nagyságos ur, hogy tessen elmenni a szérűre, meg tessen ott felvigyázni, mert nincs ott senki, igenis! — Ördög bújjék az urad . . . azaz a beste telkedbe! Eredj a pokolba. De csak hiába volt minden káromkodás, fel kellett cihelődni és kimenni a munkások közé. Kellemes szellő enyhítette a forróságot. Beody ur szájához szorította kendőjét és káromkodva sietett a szérűhöz. Járt, kelt a gépek között és miatta a cséplő akár kettévághatta a szalmát. A munkások csakhamar észrevették, hogy nem nagyon vigyáznak rájuk és Csáki szalmának nézték az uraság gabonáját. Végre odaszól az öregbéres Beodyhoz: — Mi baj, ispán uram? Az ispán szótlan folytatta kergefutását. — Tán a foga fáj? Ne búsuljon, elhajtom a fájdalmát. — Igazán? Jaj, ha ezt megteszi Görge bácsi, oda adom félvagyonomat. — No, palack jó borért is megteszem! De megígérje ám, hogy megcselekedi, amit én mondok. — Megígérem. Bizony félbeszakadt a munka. Tudták, hogy Görge bácsi valami tréfát fog most elkövetni, sokat engedhetett meg magának a jó öreg. — Hamar széket ide! Jó lesz az a zsúp is! Tessék leülni, ispán ur, aztán, ha kérdem, mi baja van, egyszer úgy feleljen, hogy fáj a fogam, másszor meg, hogy fáj a fogam, fáj, fáj. Ötvenszer fogom kérdezni. — Megteszek mindent, mindent, — nyöszörgő Beody. — No hát, mi baja van, ispán uram? először. — Fáj a fogam, fáj; — Mi baja van, ispán uram? másodszor. — Fáj a fogam, fáj, fáj! — Mi baja van, ispán uram? harmadszor. — Éáj a fogam, fáj! így ment az negyvenkilencszer. Az ispán majd orditott fájdalmában, majd- meg siránkozott, Görge pedig nyugodtan számlálgatott. — Mi baja van, ispán uram? ötvenedszer. — Fáj a fogam, fáj, fáj, fáj! — kiáltotta az ispán, mire Görge szaladásnak indította lábát és visszakiáltotta: — No, ha annyiszor mondja, hát akkor elhiszem! Röhögtek a legények, vihogtak a lányok. Az ispán piros lett, mint a pulyka. látá n és az emberiség na<r alkotásai által felkeltett ér- 7;és elől. Edouard Saysus, francia politikus Életemnek a fénypontja az, hogy én voltam az első, ki a magyarok segélyére küzdelnük kezdetén pénzt adományozott. A másik az, hogy kitűnő vezérük jóváhagyását hirom most. Én, ki egykor Kosciusko kezét tartottam a magamébap, most kegyeleteden csókolom Kossuth keze/onását. Nincs más élő ember, ütői kitüntetést elfogadnák ((Levél Kossuth Lajoshoz.) Walter Savage Landor, angol. iró. A GAZDAGSÁG ÁTKA Egy fiatalember, aki még járatlan volt a világ dolgaiban, azzal a kérdéssel álit a hires feltaláló: Franklin Benjámin elé, hogy magyarázná meg neki azok oktalanságát, ikik szerint a gazdaság nagy terhet jelent. Franklin Benjámin magyarázat nélkül is bebizonyította az igazságot. Az asztalon levő kosárkából kivett | egy almát és odaadta a földön játszó kisgyermeknek. Az repesve nyúlt az ajándékért. Még aagyobb volt az öröme, amikor egy másik almát is kapott. Erre Franklin egy harmadikat is adott neki. A kisgyermek a két almát a melléhez nyomta és a harmadikat rátette, de az csakhamar leesett és elgurult, mire a fiú keservesén sirni kezdett. —- Látja — mondta Franklin —, a gyermek nagyon gazdag. Két alma még megörvendeztette, de a harmadik már teher volt neki! A LÁNYKA ÉS A HALACSKA (Bolgár népmese) Egy lányka járkált a tengerparton és azt kérdezgettemagában: Van-e a nagyvilágon valami, ami szélesebb a tengernél, hosszabb a mezőnél, gyorsabb a lónál, édesebb a méznél? . i Hirtelen egy aranyhal ugrott ki a vízből, és igy szólt a lánykához:-— De van ám, lánykám. Kicsi vagy még és butácska, legszélesebb, a mező a legegszélesebb, a mező a leghosszabb, a ló a leggyorsabb, a méz a legédesebb.. Nem igy van ez, kicsi lány. Az ég szélesebb a kék tengernél, a tenger hosszabb a mezőnél, a tekintet gyorsabb a lónál, az álom édesebb a méznél. FELESLEG LOS ANGELES, — Dr. Linus Pauling, Nobel-dijas kémikus, egy előadásában azt mondta, hogy Amerikának 100,000 atom- és hidrogénbombája van, a szovjetnek pedig 50,000. De ahhoz, hogy egyik ország a másikat elpusztítsa, elég 300 bomba. Főpróba a máius 6-án Londonban megtartott királyi esküvőre. Lovas kíséret mellett.- a hires hintóbán indul el Margaret angol királyi hercegnő a Westminster Abbey-hoz.
