A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-05-06 / 18. szám
2. OLDAL * IíS pa^KTOW A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított* Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1730 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 S3 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre__________________$6.00 "* *• äwp ________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year-------------,------------$6.00 Half Year _-----S3.6C Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio SZTÁLIN ÉRTETT ANGOLUL Harry S. Truman könyvet irt “Truman Speaks’ címmel, és ebben emlékezik egyebek közt az 1946 évi perzsiai krízisre. Perzsiában a második világháború első szakában a németek megvetették a lábukat, mire amerikai, angol és orosz csapatok bevonultak az országba, elűzték a fasisztákkal barátkozó kormányt és az uj kormánnyal megegyeztek abban, hogy szabadon közlekedhetnek Perzsián keresztül, de a háború után kivonulnak. A háború győzelmes befejezése után az amerikai és angol haderők csakugyan kivonultak, de az oroszok vonakodtak eltakarodni onnan. Hiába nógatták, hiába határozott az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa, hogy ki kell vonulniok az orosz csapatoknak — Sztálin nem engedett. Végül aztán Sztálin engedett és kivonta csapatait Perzsiából. Truman elnök most könyvében megírja, hogy miért engedett végül Sztálin. Azért, mert Truman ultimátumot küldött neki: Vagy takarodik Perzsiából, vagy amerikai katonasággal gyűlik meg a baja! Ezt Sztálin megértette. Kiderült, hogy ért angolul, ha az angol szó mögött fegyveres erő áll. Az erő nyelvét értik a kommunisták, semmi más nyelvet nem értenek. Ezért üzente az amerikai honvédelmi miniszter a napokban a fenyegetőző Kruscsevnek: Mi erő; sek vagyunk. A csúcskonferencia előtt/ reméljük, Kruscsev megérti ezt az angol beszédet. ____________ • haT'em LEPIPÁLJÁK AMERIKÁT V . . . • '-■! v / * Meg. nem t'enffetik, Kruscsev and Cp. rendezésében, a kapitalista világot, még csak ott tartanak, hogy kezdik lepipálni Amerikát. A sputnikkál már sikerült megelőzniük Amerikát és most..már ott tartanak, hogy egyes fontos élelmiszerek olcsósága kezd vetekedni az amerikai árakkal — reális alapon számítva, olyképpen, hogy ennivalóért mennyit kell dolgozni. Például a cukor ma már oly olcsó Oroszországban, hogy Ivánnak már csak 21-szer annyi ideig kell dolgoznia egy-egy font cukorért, mint Johnnynak. Tehát kétségtelen, ugye, hogy hamarosan lepipálják Amerikát ! Mitchell munkaügyi miniszter ezt a csúfos statisztikát olvasta a fejükre: Az orosz munkásnak minden fontos életszükségleti cikkért többet kell dolgoznia, mint az amerikai munkásnak. A kenyérért csak másfélszer annyit, de a cukorért 21-szer annyit. Ez a jelenlegi helyzet a szovjetparadicsomban. Szomorú paradicsom! Rosszabb, mint volt. 1928 óta egyre lejjebb szállt az orosz munkás életszinvonala, és ha most Kruscsev lassan-lassan fel is emeli a munkabéreket, még mindig alacsonyabb az életszínvonal, mint volt 1928-ban? Miért? Mert 1928 óta ötéves tervek sorra követték egymást és ezeknek lényege az volt, hogy a munkások kizsákmányolásával előmozdítják a nehézipari és fegyverkezési termelést. A marxi értelemben a munkásoktól elvont értéktöbblet az a tőke, amellyel a nehézipart fejlesztik, tízért is hamis a “kommunizmus” elnevezés; a szovjet gazdasági rendszer helyes neve: államkapitalizmus. Nem privát kapitalisták zsákmányolják ki a munkásokat, hanem a mindenható gyáros és kereskedő, az állam. HEJ, PULASKI! Casimir Pulaski lengyel gróf a hazájában harcolt a cári önkényuralom ellen, a lázadást vérbefojtotta az orosz túlerő, a szabadságharcos nemes elmenekült rab hazájából messze tengerentúlra, ahol a tizenhárom kolónia George Washington vezetése alatt függetlenségi harcot vivott a még a cári birodalomnál is hatalmasabb angol birodalom ellen. Az amerikai függetlenségi háborúban a lengyel gróf több győzelmes csatára lelkesítette katonáit, tábornoki rangot ért el és — hősi halált halt Amerika szabadságáért és függetlenségéért. Pulaski hőstetteire sok amerikai városban szobrok vagy ágyuk vagy emlékoszlopok emlékeznek. Egyes államokban városokat neveztek el róla. Például Illinois állam Pulaski megyéjében van egy Pulaski nevű kis város. Ebben a Pulaski városban megjelenik egy kis újság, Pulaski Enterprise, amelyet a 39 éves Edward A. Taylor, amerikai szellemben szerkeszt. Taylor szerkesztőnek tudomására jutott, hogy a szomszéd megyében nagyban folyik a tiltott szerencsejáték, mire leült az Írógépéhez és dörgedelmes cikkeket irt a törvény ellen vétő népség ellen. Pár nappal utóbb, kora reg-A MAGYAR EMBER KÖRÜLNÉZ AZ ÁLLATOK VILÁGÁBAN Az ember, ha jellemezni akarja tulajdonságát,; jelzőkért az állatvilághoz foilyamodik és az állatok jó és yossz tulajdonságait — emberi szemmel nézve — hívja segítségül. A jellemzéshez néha elég egy állat puszta neve, például ha azt mondjuk valakire, hogy csacsi; máskor szükség van valamely jellemző tulajdonságára, szokására, alakjára, mint például: ökörszemü, keszegmellü, lópof áj u, duruzsoló, stb. A magyar nyelv különösen bővelkedik ilyen jelzőkben, melyek nagyban emelik szépségét, szinességét, változatosságát. Hasonlatok az emberek rossz tulajdonságaira: PiócaJ — az uzsorás. Keselyű — a végszükségben lévő kizsák-1 mányoleja. Ökör — a gyenge felfogású. Ló — a buta em. bér Szamár és csacsi a tudatlan jelzője, majom az utánzóé, vércse és karvaly a pénzsóváré, tigris a bosszút lihegőé, hiéna az árverések gyűlölt alakja, öleb a dédelgetett gyermek, poloska a szemtelen ember, borjú a fiatal, tanulatlan gyerek, birka a bárgyú ember. Disznót felesleges jellemezni. Szarka — aki lop, kígyó — az álnok, alattomos ember, tinó — a buta gyerek, pulyka ’— a hirtelen haragvó kos az ostoba, sárkány a rossz feleség, páva a tetszelgő, hiú nő, lepke vagy pillangó a cifra nő, róka a ravasz ember, kaméleon a köpönyegforgató, papagály <S| szirtesen öltözködő kakadu a fecsegő, kecske az öregedő gavallér, görény a rosszillatu ember, patkány a vészt megérző, dromedár a a nehézkes járású, cápa a nagyevő, lajhár a lusta, kandúr a kikapós férj, vámpir a szerelem kizsákmányolója, medve a dörmögő vén ember, barom — nem valami megtisztelő jelző, agár — a sovány. Hasonlatok a jó tulajdonságokra: Csirke a fiatal leány jelzője, liba a butuska, kutya a hűség, jelzője, cica a kedves kis "lány, macska a hízelgő asszony, csikó a fiatal, szilaj gyerek, bárány az ártatlanság jelzője, galamb a szelidlélkü, csalogány a jó énekes, és juhászkutya . a szerelmes férfi. Közömbös hasonlatok: Elefánt — a szerelmesek nyűgös kisérője, bagoly — az otthónülö szobatudós, bika — az erős ember, strucc, — a nem látom, engem sem látnak politika követője, kakukfi — a családban jogtalanul betolakodó, gólya — az elsőéves főiskolás, és bivaly az igen erős ember jelzője. Jelzőként használja a magyar nyelv az állatok egyes szokásait, tulajdonságait. Pd: Oroszlánszívű, nyulszivü, íalszemii, halvérü, csirkeíszü, hattyunvaku, hollóhaju, ikörszemü, egérfogu, sasorru, asszemü, szamárfüléi, őzlábu, ilefántlábu, farkasétvágy u, TÓkhasu, bogárszemü, nyul•záju, hangyaszorgalmú, har- Tsabajszu, bagolyszemü, kígyó testű, bikaerejü, madárfejii, farkasfogu, birkatermészetii, ludtalpu, méhszorgalnu, cinegelábig struccgyomru, kappanhangu, lófejü, góyalábu, kutyafej ü, pulykamérgü, gazellatermetü, macskaszemü, keszegmellü, csigaassuságu, bulldogképü, tisza/irágélebü, bikanyaku, bivalylyaku, rákvörös, csukaszáju, galambepéjü, rókamáju, riíocerosbőrü, fókabajuszu, gyöngyfogu, gorillaképü, kecskeszakállu, stb. Lehet az ember: idegen toliakkal ékes, szürke veréb, kivert kutya, ártatlan bárány, jámbor birka, buta ilba, őrült oinguin, eltaposott féreg, vándormadár, struccpolitikus, örült kakadu, stb. De nemcsak az állatok tulajdonságaival ékeskedhet, hanem átveheti az állatok hangját is, mint jellemző tu'ajdonságot. Kuvikol a bajt sejtő, huhog a rossz hirt közlő, kukorékol a mindent kifecsegő, kárál a fecsegő, dörmög a mindent rosszaló vén' ember, hápog aki zavarban van, vartyog a csúnyán beszélő, ugat a rosszat mondó, stb. Kacsázik, ki dülöngélve jár, cammog, aki lassan lépked, stb. Közmondásainak és szólásainak is bővelkednek állatjelzőkben. Említsünk meg A Jé Pásztor Verses Krónikája ANYÁK NAPJA A CIGARETTA SZÜLETÉSNAPJA Ibrahim pasa, Mehetned Ali egyiptomi alkirály fogadott fia, a görög szabadságharc leveretése után, 1831—1833-ban Szíria ellen indult s harcolt győzedelmesen. A sorozatos ütközetek alatt kiváltképpen a tüzérek tüntették ki magukat. Ibrahim pasa hálája jeléül, egy nagy szállítmány legfinomabb egyiptomi dohányt ajándékozott derék tüzéreinek, aminek azok módfelett megörültek s legott pipára gyújtottak. A dohányt és a gyökérpipákat teveháton szállították Egyiptomból a sziriai harctérre. Ám az öröm nem tartott soká. Történt ugyanis, hogy az ostromlott városból a törökök heves ágyutüzet zúdítottak a pasa csapatai ellen, több lövés eltalálta és felgyújtotta a drága dohányszállitmányt, amelynek csak egy részét sikerült a tüztől megmenteni. De történt más baj is. A váratlan támadás hatása alatt a tüzérek eldobálták pipáikat, amikből épp az illatos egyiptomi dohányt élvezték, s ezek a pipák a harc hevében mind elpusztultak. No de pipa nélkül hogyan élvezhessék a kevés megmentett, dohányt? Az egyik tüzérkatonának mentő ötlete támadt. Amint széttekintett maga körül, a saját ágyúja közelében megpillantotta a földön szerteszét heverő, indiai papirosból készült apró töltényeket, amiket, a kanóc becsavarása után puskaporral megtöltvén, abban az időben az ágyuk elsütésére használtak. Hátha ezeket a papirostöltényeket pipa helyett lehetne használni? Szájába vette a tüzér és rágyújtott. Nini: hiszen még jobb ize volt a dohány füstjének, mint amikor azt pipából szívta! Az első cigaretta tehát megszületett az ágyuk bömbölése közepette, vértől ázott harcmezőn. Eleinte, mint a legtöbb találmányt, a papiroshüvelyből készült cigarettát is kétkedéssel fogadták s használata csak lassan terjedt el és lett általánossá. példakép néhányat: Ökör iszik magában. Ánok, mint a kígyó. Fürge, mint a gyik. Bátor, mint az oroszlán. Megy, mint szamár után a nyáj. Ugrál, mint a szöcske. Siklik, mint az ángolna. Szeretik egymást, mint a galambok. Turbékolnak, mint a galambok. Kerülgeti, mint macska a forró kását. Kutyamacska barátság. Iszik, mint a gödény. Krokodilkönnyeket sir. Vékony, mint a giliszta. Piros, mint a főtt rák. Gyáva, mint a nyúl. Áll, mint szamár a hegyen. Hizeleg, mint a macska. Könnyezik, mint egy őzike. Pislog, mint a béka a miskolci kocsonyában. Búgnak, mint a gerlicék. Sziszeg, mint a kígyó. Szemtelen, mint a piaci légy. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Fürge, mint a esik. Úszik, mint a hal. Vörös, mint a róka Vörös kutya, vörös ló, vörös ember ember egy se jó. Büszke, mint a páva. Ordít, mint a sakál. Az állatok egyes testrésze is jellemző lehet. Sörte — a bajra, pata — a lábra, ormány — az orra, lóláb — a tiltott dologra, agyar — a nagy fogra. Ide sorolhatjuk még az ilyen kifejezéseket is, mint a hattyúdal, kakaskodik, varkárogás, pulykaméreg, bagolyhuhogás, csigavér, bakot lő, tyúkszem, felszarvazott, nyájvezető, kutyafuttában, stb. Felsorolásunk nagyon hiányos . Temérdeket lehetne még összegyűjteni, de cikkünk célját, hogy megmutassuk szép magyar nyelvünk egy-egy különös vonatkozásában is milyen gazdag, ezzel is elértük. Ha még megemlítjük, hogy a szabót kecskének nevezik, és hogy a pinty mindent tud, akkor be ,is fejezhetjük Írásunkat. VASLAKODALOM RÁKOSPALOTA. — Házasságkötésük 65. évfordulóját ünnepelte Vass Lajos és neje. A jubilánsok vasmenynyegzőjét unokaöccsük, Vass Gyula püspöki tanácsos, dunakeszi esperesplébános áldotta meg. Hol kezdődik az asszonvi hűség? A hervadásnál. AZOK A RAVASZ OLÁHFALVIAK Erdélyben van egy helység, Oláhfalva a neve, melynek lakói magyarok és nevezetesek arról, hogy egyszer folyamodtak József császárhoz, adja meg őnekik azt a privilégiumot, hogy akinek lova nincsen, járjon gyalog. A császár jót nevetett rajta és tréfálva aláírta a kérelmet. De bezzeg, mikor aztán szállásoló katonatiszt urak forspontot követeltek, a biró előmutatta nekik a pecsétes 'evelet, melyen nagyon világosan meg volt irva:\ hogy Oláfalván, akinek lova nincsen, járjon gyalog. A császár parancsolta. Másszor avégett folyamodtak a császárhoz, hogy’ rendelje el kegyesen, mikáp Kolozsvár Oláhfalvához ezentúl csak két mértföldnyire legyen. A császár elrendelte és várta, hogy mire mennek vele? Hát oda mentek vele, hogy megyei határozatnál fogva az oláhfalviaknak csak két mértföldnyi távolságra volt szabad deszkával kereskedni. Úgy, de miután a császár megengedd, hogy Kolozsvár, mely legalább tizenhat mértföldnyi távolságban fekszik, csak két mértföldnyi távolság legyen Oláhfalvához, természetesen e kereskedelmi cikk bátran vándorolhatott Kolozsvárra. HÄZTÜZNEZÖBEN? KONSTANTINÁPOLY Husszein jordáni király négy napi látogatásából csak egy nap jutott a Bayer elnökkel és Menderes miniszterelnökkel való beszélgetésekre. A három szabad napon a jóképű fiatal király menyasszonykutató körúton volt. Komoly királynájelöltek: a török külügyminiszter szép lánya és egy gazdag üzletember gyönyörű leánya. IGAZ? IGAZ! Maláj i szólásmondás: elmenekülhetsz a tigris elc^ megmenekülhetsz földrengéstói és tájfuntól, de nem szabadulhatsz meg attól a nőtől, aki hálóját rád kivetette. Eisenhower elnök Washingtonban, a baseball szezon megnyílásán, a hagyományos első labdát dobja. Sokszor feltárul az élet titkos könyve, sokszor hull az áldott édesanyák könnye. Szivük kis magzatja, siró emberparány, hol tüzel kis arca, hol hideg, halovány. Anyai hivatás: éltük sorskeresztje. Kis embermagzatok: szivük szent gerezdje. Boldogság, fájdalom ölelkezik össze, liogy az anya lelkét égivé fürössze. Nem sok neki soha semmilyen áldozat, gyönyör gyermekéért sokszor a kárhozat. Megvonja szájától a legjobb falatot > boldog, ha cserébe egy mosolyt kaphatott. Mért szeret az anya? Hogy éltét betöltse s csüng az életágon szive szent gyümölcse, □rök anyai sors . . . gondban, hajtan telik, de jutalmul kicsi kacsók átölelik. Virrasztnak sok éjjel, vajúdó hajnalon: kicsi ajkak csókja érte a jutalom. Aggódás és féltés gyötri a jó anyát, ki szent megadással áldozza fel magát. Lehetsz nyűgös, bűnös, hálátlan vagy gonosz, az anya csak szeret, sohasem ostoroz. Az anyasziv vérzik, az anyasziv lángol s mint Isten lámpása, lelkűnkben világok Ma van a szív ünnep, ma van Anyák Napja: testünknek, lelkűnknek, létünknek alapja. Elhagyhat szerencséd, kedvesed, barátod: de az anya szivét mindig megtalálod. Ha gondok kínoznak, ha gondok gyötörnek, könnyes szeretettel ő virraszt fölötted. Mindenki elhagyott? Ő ölel magához, mert az anya szive mindig rád sugároz. Az anyát dicsérni minden szép szó kevés, az anya az örök földi gondviselés. Az anyasziv maga a szeretet napja. gél, amikor a szerkesztő munkahelyére bandukolt, hir télén nekirohant egy autó, ő az utolsó pillanatban fél reugrott, mire az autó vezetője revolverével célbavet te, több lövést adott le, de egyik sem talált. Semmi két ség, a szerencsejáték-üzérek egyike volt a merénylő. Ilyesmi nem is nagyon ritka eset Amerikában. D< hogy éppen Pulaski városban történt! Casimir Pulask gróf nem ilyen gaz népség jövőjéért áldozta életét. . .
