A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-05-06 / 18. szám

a .ró pásztor Ö. ULDAE Emlékezzünk a regiekről AUSZTRÁLIA FELFEDEZÉSE Van Diemen holland-indiai kormányzó parancsá­ra Abel Jans Tasman kapitány Jávából Chilébe indult 1642-ben, hogy rövid utat keressen Keletázsia és Del­­amerika között. Eközben felfedezett egy nagy szige­tet, amelyet róla Tasmaniának neveztek el, követke­ző utján pedig, amelyet két év múlva tett meg, felfe­dezte az uj ötödik kontinenst, Ausztráliát. Cook ka­pitány, a szerencsétlen véget ért déltengeri utazó és felfedező, 1770 április 20-án fedezte fel Ausztrália keleti partjait és a mai Sydney közelében levő Bo­­tany-öbölben kötött ki. Az uj területet Cook New South-Walesnek ne­vezte el. A távoli gyarmat, amelynek nagyságáról akkor még senkinek fogalma sem volt, éppen kapóra jött III. György angol királynak, aki az amerikai sza­badságharc után az angliai fegyencek ezreit nem tudta hova deportálni. A kellemetlen elemeket tehát Ausztráliáiba szállították és a legelső szállítmány az 1787. év május 13. napján az angliai Wright-szige­­téről elindult az uj gyarmatra. Ettől kezdve egyik fegyencszállitó hajó a másikat követte. Felkeresték a Botanv-öblöt’ megalapították a gyönyörű helyen Sydney városát: kijelölték az uj város utcáit és te­reit és felépítették az első épületeket, természetesen fából. Eleinte nehezen boldogultak, mert a terepet ritkás erdő borította, amelynek vastag fáit csak nagy erővel lehetett kipusztitani. 1788 február 7-én volt a gyarmat ünnepélyes megalapítása. Collins, a gyarmat főbírája felolvasta a királyi alapitó levelet, beszédet intézett az uj gyar­matosokhoz, majd a katonaság háromszoros sortii­­zet adott. Az ünnepség résztvevői közül dehogy gon­dolt valaki is arra, hogy másfél évszázad múlva azon a helyen egy milliós város, a világ egyik legszebb fekvésű, gyönyörű kulturvárosa emelkedik majd. Ezután tovább folyt a gyarmat alkotómunkája. Angliából állandóan jöttek a hajók az újabb depor­táltakkal és ezek kevés kivétellel mind beleilleszked­tek a békés, becsületes termelő munkába. Az uj gyar­mat csakhamar virágzani kezdett. Szabad telepesek is jöttek, akik főként merinójuhok tenyésztésével fog­lalkoztak. Ezek voltak megalapítói a ma milliós tö­megben élő óriási juhnyá jaknak, melyek benépesítik mindenfelé az ötödik világrész síkságait. A múlt század negyvenes éveiben aranyat talál-' tak Ausztráliában, a délkeleti tartományban, amely­nek központja Melbourne. Az arany nemzetközi ka­landorok légióját szabadította rá az uj gyarmatra, de az arany csakhamar kifogyott és a betelepülők nagyrésze vagy eltávozott vagy letelepedett és a bé­kés földműveléshez fogott. Hetven év alatt, vagyis 1787-től 1857-ig, amikor megszüntették a fegyencek deportálását Ausztráliá­ba, összesen 130,000 fegyencet szállítottak Angliából az uj gyarmatra. Eleinte ezek tartották kezükben ; a kontinens kormányzását, később azonban mindjob­ban elszaporodott a szabad bevándorlók tömege, úgy hogy az eleinte nagy zavarokkal folyó élet békéje < helyreállt és Ausztrália vezetésében a szabad önkén- £ tes bevándorlók kerekedtek felül, kezükbe kaparin- $ tották a kormányzást és megakadályozták, hogy to- t vábbra is fegyelmeket szállítsanak közéjük. 5 Ausztráliát felfedezése után csak nagysokára \ kezdte felkutatni a tudomány. A múlt század ötvenes j éveiben egyre-másra indulnak el az expedíciók a föld- j rész belsejének felkutatására, több-kevesebb sikerrel, c sőt néhány tragédiát is követelt ez a kutatási láz. 1858-ban a délausztráliai kormány kiküldte MacDo- t nald Stuart és Tőimen utazókat a kontinens végigjá- ^ rására. Az expedíció sikertelen volt és MacDonald k csak alig tudott visszajutni kiindulópontjára, annyi- e ra elcsigázta a vízhiány és az ausztráliai pusztaságok 11 nagy veszedelme, a scrub nevű tüskés bokor végeér­­hetetlen sűrűsége. MacDonald még többször is neki- £ vágott a pusztaságnak és értékes felfedezéseket tett. n Utána Burke és MacKinley járt Ausztrália belsejé- t, ben és sok újat fedezett fel. u Ausztrália a furcsaságok földje. Itt van a csőrös k emlős, az ugató gyik, a mindenhol másutt ismeret- k len kenguru és emu s a feneketlen mélységű kút, mely a világ legmélyebb vizet adó forrása. Ez a nevezetes- n ség Nyugatausztráliában található, Loongana város- h ka közelében és mint pontos méréssel megállapitot- 11 ták, 2133 méter mélységre terjed, még pedig teljesen á függőlegesen ... v Hová lett Szent István koronája? HORTHY VOLT KORMÁNYZÓ ÉLETRAJZA SZERINT AMERIKAI ŐRIZETRE KERÜLT DUNGENESS, Anglia. — A kikötőben uj világí­tótornyot állítottak fel, mely kék üvegen át kék szint sugároz. Azért választották a kék szint, mert ezt a ván­dormadarak nem szeretik, elkerülik. A régi világítóto­rony fehér fénye vonzotta a madarakat, belérepültek, nekivágódtak és tömegesen elpusztultak. Remélik, hogy most már több biztonsággal fognak átrepülni azon a tájékon észak és dél szárnyas vándorai. Az osztrák sajtót nemrég aj bői foglalkoztatta Szent 'stván koronájának a sorsa. Állítólag az egyik Duna hid datt sülyesztették a Duna vi­zébe. Más verzió szerint a 3una partján ásták el mene­külő magyarok. Kincskutató­­cat izgatja a kérdés és min­iig akad valaki, aki nekilát 1 ásni, vagy búvárkodni, abban r reményben, hogy több sze­rencséje lesz, mint elődeinek. Horthy Miklós emlékiratá­ban a következőket Írja a ko­ronáról : — A hozzám beosztott, magyarul is beszélő amerikai hadnagy összehozott Pajtás ezredessel, a koronaőrség pa­rancsnokával, aki a magyar koronázási jelvényeket vző vasládát kimentette az or­szágból. Pajtás ezredes jelen­tése szerint a lezárt vasládát amerikaiak vették őrizetbe. A szent korona azonban nem volt benne. Mint már több­ször előfordult a magyar tör­ténelemben, ezúttal is elásták, és pedig Ausztria földjébe. Később hallottam, hogy végül is sértetlenül az amerikaiak őrizetébe került. / Ismeretes, hogy a vaspán­­tos ládában volt az ország kardja; jogara és almája. A korona láda három kulcsának egyikét a miniszterelnök, a másik kettőt koronaőrök kap­ták kézhez. Amikor Horthyt magukkal hurcolták a néme­tek, Szálasi "a nemzetvezető nyilas gonosztevő” úgy akar­ta törvényes látszatát adni uralmának, hogy elővétette a koronát és urra tette le es­küjét. Közben az oroszok már a magyar fővárost ostromolták. Nagy nehézségek árán az utolsó percekben sikerült csak átszöktetni a koronát és a jel­vényeket Ausztriába. Német katonák egyizben vízbe akar­ták dobni, mert kellett nekik a szekér, amely a ládát vitte. A nyilas háborús gonoszte­vők elhatározták, hogy a ko­rona drágaköveit kitördelik foglalataikból és minden mi­niszter kap egy kis részt a zsákmányból. Amikor a kor ronaőrség megtudta, mire ké­szülnek Szálasiék, megszökött Szálasiéktól autóval és egy szénapajtában dugta el a ko­ronát. Közben üzenetet kül­dött a közeledő amerikai he­tedik hadseregnek, segítségü­ket kérve. A segítség nem maradt el és a koronát Augs­­burgba vitték. Eisenhower tábornoknak jelentették a történteket. A korona-ládát tanuk je­lenlétében kinyitották és el­képedve tapasztalták, hogy az — üres. Nyomban hivatták Pajtás ezredest, akit azzal fe-' nyegettek, hogy hadbíróság elé állítják. Pajtás megma­gyarázta, hogy a nyilasoktól és a náciktól tartva elásatta a koronát Ausztriában. Autón vitték az ezredest Ausztriába a helyszínére. Mattseeben, a tó partján egy hordóban rej­tőzött a magyar nép ereklyé­je. Végre tényleg amerikai kézre került a kincs, melynek mai értéke, dollárban több mint hatszáz millió, klóvá vitték a koronát in­nen? Egyesek szerint Rómá­ba, ahol a pápa őrizetére bíz­ták. Más verzió szerint Wa­shingtonban pihen, várva az alkalmat, hogy visszakerüljön a magyar fővárosba. Akárhol van is, egy bizonyos, hogy jó kezekben, biztonságban van. FEJENKINT10 TONNA DINAMIT Medaris tábornok, aki a hadsereg távrakéta prog­ramját vezette s februárban lemondott állásáról, hogy mint civil személy szabadon beszélhessen katonai kér­désekről, a napokban megszólalt, szabadon, szabadab­ban, mint valaha. Kritizálta az amerikai hivatalos ka­tonai politikát, melynek lényege az, hogy orosz atom­­bombás támadás után, amely meglepetésszerűen va­sárnap hajnalban érné az országot, nyomban ellentá­madásba megyünk át és olyan atombombazáport zú­dítunk Oroszországra, hogy Leningrádtól Kamcsatká­ig minden nagyobb város napok alatt romokban fog heverni. Medaris szerint ez helytelen politika. Igaz ugyan, hogy módunkban van egész Oroszországot elpusztíta­ni, de ez nem vigasz, ha előbb az oroszok rombadöntik New Yorktól San Franciscoig húsz nagyvárosunkat. Nincs értelme annak, hogy gyártjuk, gyűjtjük és rak­tárba helyezzük pusztító fegyverek ezreit, százezreit a megtorlás céljára; a helyesebb politika az, hogy vé­dekezni tudjunk kezdeti orosz támadás ellen. Ennek a védekezésnek fő fegyvere a Nike Zeus távrakéta-ölő rakéta, ezt kellene nagyban gyártani. Jelenleg és az elkövetkező tiz évben semmi más nem nyújthat oly hatásos védelmet orosz atombombás rakéta támadás, ellen, mint a Nike Zeus. Gyilkos fegyverekből, atombombákból és raké­tákból máris annyink van — mondta Medaris tábor­nok —, hogy a mennyiségnek már nincsen jelentősége. Atombomba raktárainkban annyi pusztító erő van fel­halmozva, hogy a földkerekségen élő összes férfiak, nők és gyermekek mindegyikére tiz tonna dinamit esik. Egy unica dinamit elég egy emberélet kioltására, és nekünk tiz tonna dinamitunk van minden földi élet elpusztítására. Douglas Dillon külügyminisztériurni államtitkár joggal mondta: Kruscsev vékony jégre merészkedik azzal a fenyegetőzésével, hogy a nyugat­berlini kérdésben oly lépésre van elszánva, amely há­ború veszélyét idézheti fel. RÓMA. — Salvatore Bruzzese, 30 éves, munka­bíró, munkakerülő családapa négy kis fiát mindennap az utcára küldte koldulni. Este aztán autójába gyűj­tötte a csavargó, kolduló gyerekeket és hazavitte őket. Útközben egyszer megállt és fagylaltot vett a gyere­keknek. “Nem szégyeli, amit tett: megrontotta eze­ket az ártatlan fiatal lelkeket!” — szólt rá a biró, és ő azt felelte, hogy koldulásban nem lát szégyent. El­végre csak az ad, akinek van, miért ne fogadnának el a gyerekek jószivü adományokat? Amerika Hangja és Moszkva Hangja WASHINGTON — Amikor az Amerika Hangja rádió program vezetősége a kong­resszus elé terjesztette jövő évi költségvetését, a képvise­lőház bizottsága próbát kért^ Mutassák meg, hogy egy bi­zonyos napon mit üzen a nagyvilágnak Amerika Hang­ja és mit a moszkvai rádió. Próbaként a március 2-án Perzsia felé sugárzott progra­mokat választották. Ez volt az a nap, amikor Kruscsev a Perzsiával szomszédos Afga­­nisztába érkezett baráti láto­gatásra. Hogyan fogadták Kruscsevet a kabuli reyülőté­­ren? így fogadták; Moszkva: “Ezrek .melegen köszöntötték.” Amerika Hangja: “Fél millió afgán lelkes fogadta­tásban részesítette.” Ennek az összehasonlítás­nak következményeképpen a bizottság az Amerika Hangja költségvetéséből levágott 6.B millió dollárt. THE EAST OHIO GAS COMPANY Brazília uj, modern fővárosáról, Brasiliáról, készüli legújabb felvételek. A legfelső kép a szenátus épü­lete, a középső kép a legfelsőbb bíróság, az alsó kép a Palace Hotel. Két évszázadon at az ország fővárosa Rio de Janeiro volt. ____________________________________ UJ RUHA SZÁRÍTÓGÉP. UJ ASSZONY És pénzt takarít meg, mert GÁZ. Nincs nehéz munka, ha GÁZZAL szárit ... és nincs nagy kötség. Csak egy penny áru gáz szárit egy kosár ruhát. Az égők pedig élethosszig tartanak egy Penny-a-Load gáz száritó géphez nncs szükség külön vezetékre. Szártógép különlegességek— Válasszon 8 vezető márkából: Easy, Frigidaire, Hamilton, Maytag, Norge, RCA Whirlpool, Sears-Kenmore, Speed Queen. Nincs előleg—36 havi fizetés—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents