A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-04-29 / 17. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENi No. 17. SZÁM r Th« GOOD SÜEPHEKO Ís the largest j Hungarian Weekly Newspaper in America! Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 38. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1960 április 29 Nem illetéktelen beavatkozás Idegen országok belső ügyeibe való beavatkozás a nemzetközi politikai korrektség és tisztesség paran­csolata. Ezt a nemzetközi jogelvet magáénak vallja Nikita S. Kruscsev, az ukrajnai és budapesti hóhér is, de ennek ellenére ez az elv — és különösen ennek az elvnek tényleges tiszteletbentartása — kötelező erő­vel bir. — Ellentétbén egy tucat középeurópai nemzet elnyomójával, rabtartójával, Amerika tartózkodik jogtalan beavatkozástól. De vannak esetek, amikor a be nem avatkozás el­vét át kell törni, mert a be nem avatkozás következ­ményei ártalmára lennének az illető külföldi állam­nak és Amerikának egyaránt. Napjainkban két ilyen eset fordult elő. Első volt a délafrikai négerüldözés, amely oly méreteket öltött, hogy a szabad világ vezető hatalmassága, Amerika, nem hallgathatott. A másik eset mindjárt ez után következett be. Koreában a nép fellázadt Syngman Rhee 85 éves “jóakaratu diktátor” antidemokratikus akciói ellen, melyek következtében a március 15-i választások eredménye a nép akaratá­nak meghamisítása lett. Véres összeütközések voltak Rhee hivei és ellenzői közt, valósággal polgárháború állapota állt be Seoulban és több vidéki városban. A demokratikus kormányzás elvének megcsúfolása való­sággal kényszeritette az Egyesült Államok kormányát erélyes hangú tiltakozásra. Ez a tiltakozás jogosult volt azért, mert Korea de­mokratikus kormányzatát Amerika mentette meg a kommunista veszedelemtől és azóta, a koreai háború óta, a koreai demokráciát a világ azonosítja az ameri­kai demokráciával. Antidemokratikus kormányzat Koreában árnyékot vet Amerikára is. A tiltakozás ba­ráti és szövetségesi beavatkozás volt— alig is nevez­hető beavatkozásnak. Mindenesetre szükséges, feltét­lenül szükséges volt még abból az okból is, mert a ko­reai testvérharc áldozatainak száma már az első na­pokban jóval százon felül volt. Az amerikai szigorú intelem nem tévesztette el hatását: Rhee máris bejelentette a legsúlyosabb sérel-' mek orvoslását. MI A DIKTATÚRA? Dr. Fidel Castro, a fiatal cubai diktátor, tudnivéli, hogy mi a diktatúra. Azt mondja, hogy Amerika dik­tatórikus ország, mert követi Hitler és Mussolini pél­dáját: a kommunizmus elleni harcot hirdeti, hogy lep­lezhesse saját bűneit, saját polgárainak igazságtalan üldözését. **■ Ilyen állításon csak nevetni lehetne. De az ame­rikai kormány nem nevetett, hanem hidegen ráolvasta a kis diktátorra, hogy az ő szigetén már alig-alig van sajtószabadság, a sajtó 95 százaléka Castrot szolgálja és kiszolgálja. Akárcsak Hitler és Mussolini sajtója, a cubai sajtó nem a népnek, hanem a diktatúrának szó­szólója. Miért beszél ilyen és hasonló badarságokat Cast­ro? Ezt csak ő maga tudná megmagyarázni, mondja az amerikai külügyminisztérium sajtóelőadója. De van­nak sokan, egyre többen, Castro korábbi barátai közt, akik azt gyanítják, hogy Castro, enyhén szólva, meg­zavarodott. HAZAMENNEK AZ AMERIKAIAK “Yankees go home!” — ezt a jelszót már sokszor hallottuk, sokfelől. Hogy a sok közül csak egy pél­dát említsünk, Japánban nagyon hangosan követel­ték kommunisták és másszinü politizálok az ameri­kai katonai bázisok felszámolását, az amerikai ka­tonaság távozását. És amikor egyik vagy másik bázis feleslegessé vált és az amerikaiak elmentek, nagyon szomorú volt a környező városok és falvak népe. Mert a yankeek sok pénzt költöttek az ottani üzletekben, sok munkást foglalkoztattak. ■ Most Newfoundlandból jön a hir, hogy a St. John’s városban levő amerikai légi bázis augusztus elsején feloszlik. A yankeek hazamennek. Nem ker­getik őket, önként távoznak. És St. John’s népe szo­­morkodik. Mert a yankeek ott a légi bázis felállí­tása óta, 1941 óta, minden évben átlag 12 millió dol­lárt költöttek el. Minden hónapban egóymillió dollár bevételt jelentett a yankeek jelenléte, havi egymillió dollár veszteséget jelent a yankeek távozása. A leg­érzékenyebben sújtott áldozatok az amerikai katonai állomás newfoundlandi civil alkalmazottai és mun­kásai, számszerint 1200-an, akik a múlt évben össze­sen 5,299,614 dollár fizetést és munkabért kaptak az amerikaiaktól. És veszteséglistára írnak newfound­landi lányok sok amerikai katonát is. Tavaly minden héten két esküvő volt . . . Negyven éven át az ameri­kai szénbányászok koronázat­lan királya volt John L. Lewis. Az ő uralkodása idején a bányaiparban sokszor volt bérharc, de sohasem volt osz­tályharc. ő nem smerte a munkásosztály fogalmát, az ő szemében munkás és munka­adó egyenlő volt. Hogyisne, hiszen ő nemcsak munkásve­zér, hanem kapitalista is volt. A United Mine Workers unió­nak van bankja, szénbányája, szériszállitó vállalata, vannak mindenféle jó tőzsdei értékpa­­pirjai. Gazdag unió. De John L.-t hiába kérdezték, mennyi az unió vagyona. “Semmi köze hozzá,” mondta kíváncsisko­dóknak. Iyen goromba szóra feljogosította őt a Taft-Hart­­ley törvény. Nem úgy az uj, múlt évi munkatörvény. Ez kötelezővé tette az uniók fi­nanciális jelentését minden évben. így hát most elsőizben nyerünk betekintést John L, szénbányászainak aranybá­nyájába. egyedüli igazságnak, hogy a kapitalizmus mimkásnyuzás­­sal egyértelmű. Nos, mi a vagyoni állása a bányász uniónak? A United Mine Workers unió vagyona a kimutatás sze­rint csak valamiül több mint 110 millió dollár, út-a valóság­ban sokkal több. Mert egyes vagyontárgyak, például rész­vények, a vételáron szerepel­nek az unió könyveiben, hol-j ott megvásárlásuk óta az ér- j tékíik megduplázódott. lár, de a valóságban sokkal több. Értékpapírok, amelyeknek hozama évente körülbelül egy és egyharmad millió dollár. Ilyen gazdag ez az unió és jómódban ének a tisztviselői is. Az elnöknek, John T Lewis utódának is, évi 50,000 lollár a fizetése plusz költség­­számla. A tisztviselők átlagos évi fizetése 10,000 dolláron fe­lül van. 325 tisztviselője van az uniónak. De vegyük sorjában az ér­dekes tényeket. A Taft-Hartley törvény csak abban az esetben köve­telte meg az unióktól finan­ciális helyzetük feltárását, ha igénybe akarják venni az or­szágos Labor Relátions bizott­ság szolgálatait, amikor helyi uniókat akarnak szervezni, vagy amikor a munkaadók visszaélései ellen akarnak til­takozni. John L. akkor meg­rázta hatalfnas üstökét és mennydörgős hangon kinyi­latkoztatta, hogy “Inkább nem!” Nem vette igényba az országos hivatal szolgálatait és igy titokban tarthatta uniójának gazdagságát. Most a financiák feltárása általáno­san kötelező és — az unió a Labor Relations Boardhoz fordul, ha szükségét látja en­nek. De nem John L. az, aki a hivatalhoz fordul, hanem az utóda. Mert John L. néhány hónappal ezelőtt nyugalomba vonult. Most vallani kell,tehát vall az unió, amelyet még sokáig mint John L. Lewis unióját fognak emlegetni a hálásszi­­vü bányászok, a minden bér­emelésnél duzzogó bányabá­rók és még spkan mások, töb­bek közt Kruscsev & Co., akik azt a hazugságot vallják ! A U. M. W. uniónak van . egy jóléti és nyugdíj alapja, amelyet John L. verekedett ki a bányavállalatoktól. En­­( nek az alapnak tartaléka most több mint 100 millió dollár. Azt hinné az ember, hogy ’ ily nagy vagyont magas unió­tagsági dijakból halmozták | fel. Nem és igen. Az unió tag­sági dijak mindössze 4 dollár 25 centet fizetnek be az unió kasszájába és a munkaadók minden tonna szén után pár centet fizetnek be a jóléti alapba. Az uniónak e dijakon kívül más bevételei is vannak. Ka­pitalista bevételek. Rész­vényekből osztalékok, bankle­­tótekből kamatok, profitokból részesedések ingatlanokból bérjövedelmek, stb. A munkások kapitalista uniójának mindenféle ipari és üzleti vállalkozása vannak, többek közt a következők: A washingtoni National Bank részvényeinek 40 száza­léka, ami éppen elég ahhoz, hogy a banküzlet vezetését az unió dirigálja. A Kentucky Coal Company rendes részvényeinek 10 szá­zaléka, azonkívül az összes. 5>4 százalék osztalékra jogo­sult preferred részvények, 50,000 darab. Ennek a Ken­tucky Coal Co.-nak elnöke Cyrus Eaton clevelandi mul­timilliomos, Kruscsev kebel­barátja. Ez a bányavállalat évente hét millió tonna szenet produkál és — nem sok profi tot csinál. A részvények érté­ke majdnem felére esett le azóta, hogy John L. Lewis azokat megvásárolta. Az American Coal Shipping Inc. 33,590 részvénye. ] Házak és más ingatlanok, 1 amelyeknek értéke az unió üz- s leti könyveiben 3 millió dől- lí A bányákban dolgozó unió­­;agok^ száma körülbelül 200,- 000 és csaknem ugyanennyi tagja van az unió 50. sz. osz­tályának, amelybe John L. nem-bányászokat toborzott. A United Mine Workers nem a legnagyobb amerikai unió. Hoffa Teamster uniójá­nak egy és fél millió tagja van, de vagyona állítólag csak 38 millió dollár. NEGEREK SZAVAZÓJOGA WASHINGTON — Több mint kéthónapi vita után a kongresszus megszavazott egy uj “polgári jogi” törvényt amely a négerek szavazati jo­gát olyképpen igyekszik biz­tosítani, hogy a szövetségi hatóságok is érvényre juttat­hatják négerek jogait, ha eze­ket az állami hatóságok csor­bítanák. A négerek politikai követelései ezen tulmennek, de mindenesetre az uj törvény egy lépés a faji egyenjogúság felé. NEM ÍR RÄ ... Az Egyesült Nemzetek fő­titkára, Hammarskjöld, tudo­­másu vette De Gaulle elhatá­rozását, hogy nem jelenik meg a világszervezet fóruma előtt. “Mindenki maga álla­píthatja meg, hogy egy láto­gatásra van-e vagy nincsen ”áérő ideje” — mondta diplo­matikusan a UN titkár. JÓ ÜZLET A HAZÁRDJÁTÉK PÁRIS — Franciaország­ban 152 engedélyezett játék­­kaszinó van. Ezeknek nyere­sége a múlt évben összesen 30 millió dollár volt. Hírek a világ minden részéből MILANO. — Fülsiketítő autótülkölési hangver­seny volt a város egyik legforgalmasabb utcáján. Köz­érdekű koncert volt ez, az volt a célja, hogy felébresz­­szék mély álmából Bambót, a cirkusz hatalmas ele­fántját, amely, útban a cirkusz felé, fogta magát és lefeküdt és mély álomba merült. A cirkusz alkalma­zottai, hogy lelohasszák a koncertező soffőrök harag­ját, ingyenes cirkuszi belépőjegyeket osztogattak. PINNEBERG, Németország. — Herr Müller ezt irta a tanítónak: “Ha maga mégegyszer elnáspágolja az én fiamat, én megyek az iskolába és megkorbácso­lom magát”. A tanító feljelentést tett és a dolog biró elé került. A biró — nevezzük Salamonnak — alapo­san összeszidta a tanítót, aztán 10 márka pénzbírság­ra ítélte Herr Müllert. “Hurrá!” — kiáltott fel diadal­masan az ifjabb Müller, “énhozzám nem lehet többé nyúlni, akármit is csinálok!” OSAKA, Japán. — Haszonnal is járhat az embe­reknek az a szokása, hogy mindenhová, még lokálok belső falaira is firkálnak. A napokban megnyílt egy teaház e néven: Firkálok Teaháza. A falakat tiszta fe­hér falpapirral vonták be és a vendégek ráfirkálják nevüket, gondolataikat, bölcs mondásaikat, még ver­seket is. És a firkálok teaháza valóságos aranybánya lett — mondja vigyorogva a tulajdonos. STUTTGART, Németország. — A nyugatnémet biztositó társaságok a biztosítási dijak leszállítását ter­vezik súlyosan sérült és béna háborús veteránok ré­szére. Ezt nem hazafiasságból vagy szánalomból te­szik, hanem azért, mert a statisztika tanúsága szerint ilyen hajtők sokkal kevesebb balesetet okoznak, mint “normális” hajtők. TURIN, Olaszország. Rocco Lavarone javíthatat­lan csaló megint valami kis csalás miatt állt a városi biró előtt. 25 dollárnak megfelelő pénzbírságra Ítélte a biró, vagy, ha nem tudja megfizetni, egyhónapi fog­házra. A gazfickó sírva fakadt, könyörögni kezdett a megcsalt embernek: “Adok magának egy órát, ami tizszerannyit ér ...” A megcsalt ember elfogadta a csábitó ajánlatot, megvette a csalótól olcsón a drága órát. És a csaló kifizette a pénzbírságot ,megmeneke­­dett a fogháztól. Már kint járt, szabad volt a csaló, amikor az áldozat észrevette, hogy ócska, rossz órát ka­pott, értéktelent. BÉCS. — A Duna-csatornába beugrott egy öngyil­kosjelölt és kimentette egy rendőr, aki nem tudott úsz­ni. Úgy mentette ki, hogy revolvert rántott és lelövés­­sel fenyegette meg az életuntat, ha nem úszik ki a part­ra. Az életunt ember megijedt a veszedelmes fenyege­téstől és partra úszott. TERAMO, Olaszország. — Vincenzo di Martino­­nak 65 lírával (10 cent) tartozott barátja, Alberto di Giacomo. Veszekedtek, verekedtek, Vincenzo agyon­verte Albertot. Kapott 18 évi börtönt. 10 centért. MOSZKVA. — Még matuzsálemek dolgában is lepipálja a szovjet Amerikát, Írja a Szovjet Oroszor­szág cimü folyóirat. Oroszországban majdnem három­szor annyi 100 éven felüli ember van, mint Ameriká­ban: egymillió lakosra esik Oroszországban 81, Ameri­kában 30 matuzsálemi kort elért férfi és nő. KAIRO. — Abdel Raman el Badry háztulajdonos az ügyészségen feljelentést tett egy nemlétező személy ellen. A gyanúsított, terhelt, vagy nevezzük akárho­gyan: egy szellem, egy nőnek szelleme, aki abban a házban elevenen elégett. A háztulajdonos azért kér védelmet a szellem ellen, mert ez éjszakánkint ijesztő hangokat hallat és emiatt a lakók azzal fenyegetőznek, hogy kiköltöznek a házból. Ilyen elvarázsolt házba az­tán senkise költöznék be, mondja panaszában a háztu­lajdonos, és ő súlyos anyagi kárt szenvedne. Az ügyész­ség megindította a vizsgálatot, mindenekelőtt annak felderítésére, hogy csakugyan gyanús, ijesztő zaj van-e éjjelenkint abban a házban. BONN. Nemcsak a keletnémet szovjetzónából szöknek át a zónahatáron elégedetlen németek. A ke­letnémet kommunista kormány állítása szerint a múlt évben 63,000 német szökött át, illetőleg szökött vissza a keleti zónába. A bonni kormány szerint ezeknek szá­ma csak 50,000 volt. Sokan családjukhoz tértek vissza. KALININ, Oroszország. — 18 évi bujdosás után rendőrkézre került Tikhon Ushakov, volt rendőr, aki a háború idején egy banda élén együttműködött a meg­szálló német náci katonasággal. Halálra Ítélték, agyon­­lövetésre. LOBITH, Hollandia. — A Greta nevű német raj­nai bárkának nem engedték meg a kikötést a folyó áollandiai oldalán, mert a hajón a náci horogkeresztes íászló lengett. Nyugatnémet folyami rendőrök a Greta fedélzetére léptek, követelték a náci lobogó bevonását, i hajó kapitánya ezt megtagadta, mire a rendőrök szét­­;épték a zászlót. Húsvéti áldást osztott XXIII. János pápa a Vatican Cityben levő Szent Péter Babilika előtti térséger megjelent körülbelül 200.000 hivő részére. Kapitalista proletárok TÖBB MINT 200 MILLIÓ DOLLAR VAGYONA VAN a bányász uniónak

Next

/
Thumbnails
Contents