A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-04-22 / 16. szám

8. OLDAL 4 Irt P4SZTOR Fehér vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19-31 Mikor pedig este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanít­ványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való féle­lem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, meg­­mutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik is­mét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk le­helt és mondá nekik: Vegyétek a Szentleiket. Akik­nek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak ne­kik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettős­nek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nek­tek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én ol­dalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Isi tenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Ta más, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvők ugyan Jézm az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén eletetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD I A mai szent evangéliumban Krisztus Urunk két­ezer is köszönti apostolait ezzel a szép köszöntéssel. “Békesség nektek!” Jelezni akarta ezzel az Üdvözítő hogy nekik, akik hivatva vannak arra, hogy “elmen­­én az egész Világra, hirdessék az evangéliumot”. ' lágy szükségük van a békére, nemcsak a jó Istenne és az emberekkel való békére, hanem a belső, az ön­­lagunkkál való békére is. “Békesség nektek!” Mert Krisztus Urunk a bé­­! rét a szenvedésével és kereszthalálával szerezte meg vagyis a megváltás nagy s dicsőséges munkájával azért csak a feltámadása után beszél a békéről. Biin­­bocsánat nélkül ugyanis nincsen béke. Amig az em­ber lelkén rágódik a bűnnek tudata, mig érzi, hog; Istennel vagy felebarátjával szemben van valami tar­tozása, addig igazi békessége nincs és nem is lehet. .3iin és béke nem fér össze; békét csak a bünbocsánat ud. Ezért adja meg Krisztus Urunk a bünbocsájtó ha t aim at apostolainak épp akkor, midőn a békéről be­szél, jelezni akarván ezzel azt, hogy béke bünbocsá­nat nélkül nincsen; e kettő elválaszthatatlan össze­függésben van egymással. A hármas béke, a jó Istennel, az emberekkel és önmagunkkal, a legnagyobb kincs a földön. Békéje azonban csakis a jóknak, a jámboroknak van, a bű­nösöknek, a gonoszoknak nincs, amint azt az írás is mondja: “A gonoszoknak nincsen békességük.” Sajnos, napjainkban nincsen békesség a földön. Igaz ugyan, hogy békétlenség, egyenetlenkedés, visz­­szavonás mindig volt és lesz is a világon, de oly nagy­fokú és éles békétlenség, amilyen ma dühöng a nem­zetek között, a társadalomban, sőt a családokban és az egyénekben is, talán még sohasem volt. Valami általános nyugtalanság, hogy mit hoz a holnap, üli meg a lelkeket. Mindenesetre igaz, hogy nehéz időket élünk, de hát az is igaz, hogy éppen ezekben a nehéz időkben van leginkább békére, nyugalomra szükség. Mert a nyugtalanság, az idegesség mindig csak rom­bolt, de sohasem épített. Békét, igazi, tartós békét csak Jézusnál találunk, máshol sehol. Krisztus a békét a megváltással sze­rezte meg, föltámadásával pedig megpecsételte. A világ abban a balhiedelemben él, hogy a gaz­dagsággal szemben Krisztus Urunk elégedetlen em­ber. Ámde a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk a szegénységet választotta, éppen ezért egészen biz­tos, hogy ez az ut az igazi, amely a békéhez vezet. Krisztus szegényen született, szegényen élt és szegé­nyen halt meg. És Krisztus példája után mily sokan lettek önként szegények! Krisztus Urunk sehol sem nevezi boldogoknak ? gazdagokat, ellenkezőleg azt mondja: “Jaj a gazda­goknak”, a szegényekről azonban igy nyilatkozik: “Boldogok a lelki szegények!” LENIN SZOBOR PRÁGA. — Lenin születé­sének 90 évfordulója alkalmá­ból tiz méter magas szobrot állítanak fel Prágában. LECSÚSZTUNK OTTAWA. — A kanadai parlament cafeteriájában egy csésze kávé ára 10 cent — amerikai pénzben 11 cent. Amerika Tiros nevű mübolygója álíal fényképezett kép 450 mérföld magasságból készüli. A jobboldali térkép ugyanazt a körzetet mutatja. A vasárnap eredete A vasárnap közvetett mó­don isteni eredetű, mert Is­ten akarja, hogy akik hisz­nek benne, azok közösség­ben is tiszteljék őt. Némely vallás-történeti ku­tatók úgy vélték, hogy a ke­resztény vasárnap megölése semmi más, mint a perzsa Mithras-vallás ünnepnapja. A perzsa napimádásra utal sze­rintünk a nap elnevezése is, amely némely nyelveken Nap-napját jelent Sunday, Sonntag). Ez a vallás az egész föMlközi-tengeri medencében és Olaszországban is igen el­terjedt volt és követői a hét­nek ezt a napját valóban igy is hívták. Az azonban már merő tu­dományos tévedés, hogy a Mithras-vallást követő Nagy Konstantin rendelte el 321- ben a vasárnap megszentelé­­szt. A tudományos igazság az, hogy Kr. u. 57-ben a keresz­tények között már magától értetődő volt a vasárnap meg­ölése. Ezt Pál apostolnak a korinthusiakhoz irt leveléből 1. Kor. 16, 1) tudjuk. Ebből ugyanis kiderül, hogy Pál a vasárnap megszentelését már mint ismertet tételezi fel. Az A post ölek Cselek edet einck könyve pedig leírja, hogy a rét első napján (jóm hárisón) izaz a mi vasárnapunkon ho­gyan gyülekeztek össze a hí­vek Troász városában. Azzal ma már nem lehat előállni — legalábbis tudo­mányos igénnyel —, hogy ezek a szent iratok Krisztus születése után 2—3 századdá később keletkeztek. A leg­(Folytatás az 1-ső oldalról) VILÁGÍTÓTORONY A VILÁGMINDENSÉGBEN segített néhány évtized óta a rádió is. Depresszió és háború Közbevetőleg megemlítést érdemel, ahogy a harmincas évek depressziója Ameriká­ban nagy mértékben előbbre­vitte a tengeri tájékozódás tudományát. Akkor a Roose­velt kormány sok munkanél­küli, állásnélküli mathemati­­kust hajózási és csillagászati számításokkal bízott meg és ennek a munkának eredmé­nyéről legyen elég annak em­lítése, hogy a mathematiku­­sok dolgozatai több vaskos kötetben jelentek meg. Mint a depresszió, úgy a háború is serkentőleg hatott a navigá­­tori ismeretek fejlesztésére. A második világháborúban elek­tronikus készülékekkel gazda­godott ez a tudomány. Előre! Utóirat: E sorok Írásakor a Pioneer V amerikai müboly­­gó, amely március 11-én röp­pent fel világürhóditó útjára, már négy és fél millió mér­­földnyire van a földtől. A Ti­ros mübolygó pedig, amelynek televíziója felhőket, tornádó­kat fotografál, április 1 óta még egyre küld szenzációs időjárásjelző fényképeket a földi figyelő állomásokra. Hétmilliómérföldes csizmák­kal hatol egyre messzebb a világűrbe az amerikai tech­nika. újabban felfedezett papyru­­sek, egyiptomi technikával készült irattekercsek már Kr. u. 120-ból tartalmaznak a leg­később keletkezett újszövet­ségi könyvből töredékeket. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az evangéliumok, amint ezt az egyházi hagyomány is állí­totta, az első században Íród­tak. Nagy Konstantin (306— 337) tehát mindössze törvény­kezési szünnappá, vagyis hi­vatalos szünetté nyilvánította a vasárnapot, minthogy ab­ban az időben a keresztények száma a városokban és a had­seregben is már igán elszapo­rodott. De más, abból az időből származó müvek is említést tesznek már a vasárnapról, így például az első század vé­géről való Didaché, a Tizen­két apostol tanítása említi, hogy az Ur napján a keresz­tények gyülekezésre jöttek össze, s ott kenyértöréssel, vagyis a misével ünnepeltek. Antiochiai Ignác püspök 108-ban hangsúlyozza, begy ne a szombatot üljék meg a hívek, hanem élj enelk az Ur napja szerint. A második szá­zadban, 170—180 között már egy értekezés is jelent meg a vasárnap megszenteléséről. Melito, Sardeis püspökének a tolláiból. Két évtizeddel ko­rábban pdiig Justinus, az el­ső keresztény filozófus részle­tesen leírja az ünneplés mód­ját. Talán ez a néhány adat is elegendő annák a bizonyí­tására, hogy a vasárnapot már az első keresztény idők óta szentmisével ünnepelték. Felmerülhet még az a kér­dés, hogy az egyház miért nem folytatta a régi ószövet­ségi hagyományt, a szombat megünneplését? A felelet egyszerű: azért, mert az apos­tolok egyháza igy látta jónak, azért, mert Krisztus feltáma­dása vasárnap történt. Az apostoloknak és az őssgyház­nak ez a hite történeti for­­ráscikíból is kiderül, amelyek a második századból szármáz nák. így vált a szombatból a vasárnap hetenként visszaté­rő ünneppé. Ez a tudományos tény. fzabadsághaicos emléktábla a londoni lengyel klubban LONDON. — Princess Gá­ténál levő Polish Community Club leleplezte Kovács Fe­renc londoni magyar szobrász művész emléktábláját, amely a Lengyel Club falán fog függni. Ezen emléktábla meg­­örökiti az 1956-os magyar szabadságharcot. A fő szónok Lord Birdwood volt, aki panaszolta, hogy a nyugati nemzetek nem men­tek a magyarok segítségére, és most is alszik a világ lel­kiismerete. Andrews lengyel generális hangsúlyozta, hogy a magyar és lengyel nemzet évszázadokon át szoros ba­rátságban volt és együtt küz­döttek a szabadságért. Dálnoki-Veres tábornok be­szélt a magyar szabadság­­harcról. Utána még Szarvas János és Márffy M. Tamás tartottak beszédet, az után az emlékművet leleplezték. Több mint ezren vettek részt az ün­nepélyen, amelyről beszámol­tak a nagy angol lapok, a rá­dió és a televízió is. Kovács Ferenc kanadai ál­lampolgár. Régebben New York államban farmon gáz­­dálkodott. A második világhá­ború alatt Londonban volt, ott egy német bomba becsa­pott a műhelyébe és elpusz­tította értékes gyűjteményét. A pápát látni V ATIKÁN V ÁROS. — Mrs. Marlene Hudson pénzzé tette mindenét és Oklahoma City­­ből Rómába utazott, hogy tel­jesítse 7 éves, vérrákban meg­betegedett kislányának kí­vánságát, hogy látni akarja a pápát. Anya és leánya a múlt héten meg is érkeztek az örök városban és János pápa mind­járt külön audiencián fogad­ta őket. A beszélgetés 40 per­cig tartott. A kislány betegsége gyó­gyíthatatlan, talán már csak egy éve van. Sok érmet, pénzt tervezett, ér­mei ki voltak állitva a párisi éremkiállitáson, ahol dijat ka­pott, és több példányát a lon­doni British Muzeum is meg­vette. Ezekből vagy 40 kü­lönféle példány van a glen­­fieldi Mihályi gyűjtemény­ben. Újra Moszkvában Leonard Lyons, a newyorki újságíró, aki öt év után újra ellátogatott Moszkvába, első benyomásait igy Írja le: A Moszkvában vezető Lenin Hills utón rengeteg uj lakó­ház van. Szürke látvány. Le­het, hogy az oroszok lesznek először a holdon, de amire szükségük van, az egy jó épí­tészmérnök ... A Gorkij ut­cában odalépett Lyonshoz egy angolul beszélő orosz és oda­­sugta, neki, hogy van egy eladó szentképe . . . BUDAPEST MOSZKVÁBAN MOSZKVA. — Népszerű az orosz fővárosban a Budapest nevű, nemrég megnyílt ven­déglő. Pesti ember a fősza­kács, és a pincéreket tanítják európai nyelvekre és európai modorra. Az oroszok a ven­déglőnek hosszú nevet adtak: “Az Októberből Vissza Veze­tő Ut Vendéglő.” Ezt nyilván könnyebb kimondani, mint a Budapest szót. A Budapest szó ólomsullyal nehezedik az orosz lelkekre. Kollektiv szerződés KUALA LUMPUR, Maláj­ország. — Két nagy ültetvény tulajdonosai uj munkaszerző­dést írtak alá, amely a követ­kező kedvezményeket nyújtja a mezőgazdasági munkások­nak: hetenkint egy olajfürdő, havonta egy hajnyirás, ha­vonta egy levél a családjuk­nak és — egyszer s utoljára — ingyen koporsó. Tamás vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19—31 Mikor pedig: este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanít­ványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való féle­lem miatt, eliöve Jézus, medállá középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, meg­­mutatá nekik kezeit és oldalát, örvendének tehát a uanitványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik is­mét: Békesség: nektek. Amint küldött engem az Atya, ín is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk le­helt és mondá nekik: Vegyétek a Szentlelket. Akik­nek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak ne­kik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettős­nek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nek­tek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én ol­dalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki tenem. Én uram s én Is-Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem. Ta­nás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvők ugyan Jézus íz ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva 3 könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek, íogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, íletetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangélium Tamás apostolt állítja szemeink elé, aki sehogysem akarta elhinni, hogy Jé­­:us feltámadott. Mikor társai elbeszélték neki, hojj.v átták az Urat, sőt beszéltek vele, ő ezek hallatára litetlenül rázta a fejét és azt mondta: “Ha nem lu­xon az Ö kezein a szegek likgatását és ujjúimat a szegek helyére nem bocsátom, nem hiszem.” De Jézus újból megjelent tanítványainak és igy szólt Tamáshoz: “Ereszd ide ujjaidat és lásd kezei­met és hozd ide kezedet, és bocsásd az én oldalamba is ne légy hitetlen, hanem hivő.” Az Üdvözítő várat­­an megjelenése és szemrehányó szavai mélységes ha­­ást gyakoroltak az apostolra. Tele szégyennel és féle­lemmel borult Jézus lábaihoz és igy kiáltott fel: “Én Uram, én Istenem!” Mire Jézus ezt mondta neki: “Mi' /elhogy láttál engem, Tamás, hittél, de még boldo­gabbak, akik nem láttak és hittek.” Mily örvendetesek reánk nézve az Ur Jézus ezen szavai! Mi vagyunk azok a boldogok, kik az Ur Jé­zusban, mint igaz Istenben hiszünk, bár sohase lát­tuk őt. Hisszük a katolikus Anyaszentegyházban sér­tetlenül megőrzött tanítását. És mi ezen hitünkben boldog-ok vagyunk, mert Jézus tanítása nemcsak az ág felé kalauzoló vezetőnk, hanem egyszersmind föl­di boldogságunknak is a megalapozója. Az ember földi boldogsága abban áll, hogy ál­landó jó egészsége legyen, mocsoktalan hírnévvel bír­jon, legyen miből tisztességesen megélnie, meglegyen a külső és belső békessége. Szent hitünk parancsai ezt célozzák. Vaiion mi árt többet az ember egészsé­gének, mint a rendetlen, kicsapongó élet, a fajtalan­­kodó és haragból eredő önemésztő élet? Mily sok em­bernek ássák alá boldogságát ezen bűnök! Ezektől igyekszik Jézus tanításának gondoskodó atyai sze­­retete visszatartani minket. Vájjon mi rontja meg úgy az ember becsületét és jó hírnevét, mint ha vagyonát igaztalan uton-mó­­don gyarapítja? Ezért mondja Szent Pál apostol: “Ne csaljátok meg magatokat, mert sem a tolvajok, sem a fösvények, sem a ragadozók nem fogják bírni az Isten országát.” Jézus tanítása útmutatást ad nekünk az ember­társainkkal való mindennapi érintkezésre, mikor azt mondja: “Amiket akartok, hogy cselekedjenek nek­tek az emberek, ti ís cselekediétek nekik”. Vaiion mi dúlja fel inkább az egymásközötti békét, mint a ke­vélység, bosszúvágy, harag és civakodás? És mily ha­tározott szavakkal kárhoztatja Jézus ezen bűnöket, mikor azt mondja: “Aki magát felmagasztalja, meg­­aláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztalta­­tik.” Hányán mennek tönkre henyélés, oktalan tékoz­lás és állásuk lelkiismeretlen teljesítése által! Ezért ioggal mondhatja az apostol: “Aki nem dolgozik, ne is egyék.” Jézus tanítása megparancsolja a házastár­saknak az egymásiránti hűséget és szeretetet. A gyer­mekeknek a szülők szeretetet, az irántuk való tisz­teletet és engedelmességet köti szivükre. A gazdago­kat arra buzditia, hogy a jótékonyságról és adako­zásról meg ne feledkezzenek, a szegényeket pedig ar­ra inti, hogy türelemmel viseljék keresztjüket és jó­tevőikért imádkozzanak. A hatalmasakat arra fi­gyelmezteti, hogy hatalmukat Istentől bírják és azért azt szeretettel és szelídséggel gyakorolják. Az alatt­valóknak pedig azt mondja: “Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, mert ők őrködnek felettetek; mint akik számot fognak adni lelkeitekért.”

Next

/
Thumbnails
Contents