A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-04-22 / 16. szám
8. OLDAL 4 Irt P4SZTOR Fehér vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19-31 Mikor pedig este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanítványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való félelem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, megmutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik ismét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk lehelt és mondá nekik: Vegyétek a Szentleiket. Akiknek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak nekik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettősnek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nektek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Isi tenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Ta más, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvők ugyan Jézm az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén eletetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD I A mai szent evangéliumban Krisztus Urunk kétezer is köszönti apostolait ezzel a szép köszöntéssel. “Békesség nektek!” Jelezni akarta ezzel az Üdvözítő hogy nekik, akik hivatva vannak arra, hogy “elmenén az egész Világra, hirdessék az evangéliumot”. ' lágy szükségük van a békére, nemcsak a jó Istenne és az emberekkel való békére, hanem a belső, az önlagunkkál való békére is. “Békesség nektek!” Mert Krisztus Urunk a bé! rét a szenvedésével és kereszthalálával szerezte meg vagyis a megváltás nagy s dicsőséges munkájával azért csak a feltámadása után beszél a békéről. Biinbocsánat nélkül ugyanis nincsen béke. Amig az ember lelkén rágódik a bűnnek tudata, mig érzi, hog; Istennel vagy felebarátjával szemben van valami tartozása, addig igazi békessége nincs és nem is lehet. .3iin és béke nem fér össze; békét csak a bünbocsánat ud. Ezért adja meg Krisztus Urunk a bünbocsájtó ha t aim at apostolainak épp akkor, midőn a békéről beszél, jelezni akarván ezzel azt, hogy béke bünbocsánat nélkül nincsen; e kettő elválaszthatatlan összefüggésben van egymással. A hármas béke, a jó Istennel, az emberekkel és önmagunkkal, a legnagyobb kincs a földön. Békéje azonban csakis a jóknak, a jámboroknak van, a bűnösöknek, a gonoszoknak nincs, amint azt az írás is mondja: “A gonoszoknak nincsen békességük.” Sajnos, napjainkban nincsen békesség a földön. Igaz ugyan, hogy békétlenség, egyenetlenkedés, viszszavonás mindig volt és lesz is a világon, de oly nagyfokú és éles békétlenség, amilyen ma dühöng a nemzetek között, a társadalomban, sőt a családokban és az egyénekben is, talán még sohasem volt. Valami általános nyugtalanság, hogy mit hoz a holnap, üli meg a lelkeket. Mindenesetre igaz, hogy nehéz időket élünk, de hát az is igaz, hogy éppen ezekben a nehéz időkben van leginkább békére, nyugalomra szükség. Mert a nyugtalanság, az idegesség mindig csak rombolt, de sohasem épített. Békét, igazi, tartós békét csak Jézusnál találunk, máshol sehol. Krisztus a békét a megváltással szerezte meg, föltámadásával pedig megpecsételte. A világ abban a balhiedelemben él, hogy a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk elégedetlen ember. Ámde a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk a szegénységet választotta, éppen ezért egészen biztos, hogy ez az ut az igazi, amely a békéhez vezet. Krisztus szegényen született, szegényen élt és szegényen halt meg. És Krisztus példája után mily sokan lettek önként szegények! Krisztus Urunk sehol sem nevezi boldogoknak ? gazdagokat, ellenkezőleg azt mondja: “Jaj a gazdagoknak”, a szegényekről azonban igy nyilatkozik: “Boldogok a lelki szegények!” LENIN SZOBOR PRÁGA. — Lenin születésének 90 évfordulója alkalmából tiz méter magas szobrot állítanak fel Prágában. LECSÚSZTUNK OTTAWA. — A kanadai parlament cafeteriájában egy csésze kávé ára 10 cent — amerikai pénzben 11 cent. Amerika Tiros nevű mübolygója álíal fényképezett kép 450 mérföld magasságból készüli. A jobboldali térkép ugyanazt a körzetet mutatja. A vasárnap eredete A vasárnap közvetett módon isteni eredetű, mert Isten akarja, hogy akik hisznek benne, azok közösségben is tiszteljék őt. Némely vallás-történeti kutatók úgy vélték, hogy a keresztény vasárnap megölése semmi más, mint a perzsa Mithras-vallás ünnepnapja. A perzsa napimádásra utal szerintünk a nap elnevezése is, amely némely nyelveken Nap-napját jelent Sunday, Sonntag). Ez a vallás az egész föMlközi-tengeri medencében és Olaszországban is igen elterjedt volt és követői a hétnek ezt a napját valóban igy is hívták. Az azonban már merő tudományos tévedés, hogy a Mithras-vallást követő Nagy Konstantin rendelte el 321- ben a vasárnap megszentelészt. A tudományos igazság az, hogy Kr. u. 57-ben a keresztények között már magától értetődő volt a vasárnap megölése. Ezt Pál apostolnak a korinthusiakhoz irt leveléből 1. Kor. 16, 1) tudjuk. Ebből ugyanis kiderül, hogy Pál a vasárnap megszentelését már mint ismertet tételezi fel. Az A post ölek Cselek edet einck könyve pedig leírja, hogy a rét első napján (jóm hárisón) izaz a mi vasárnapunkon hogyan gyülekeztek össze a hívek Troász városában. Azzal ma már nem lehat előállni — legalábbis tudományos igénnyel —, hogy ezek a szent iratok Krisztus születése után 2—3 századdá később keletkeztek. A leg(Folytatás az 1-ső oldalról) VILÁGÍTÓTORONY A VILÁGMINDENSÉGBEN segített néhány évtized óta a rádió is. Depresszió és háború Közbevetőleg megemlítést érdemel, ahogy a harmincas évek depressziója Amerikában nagy mértékben előbbrevitte a tengeri tájékozódás tudományát. Akkor a Roosevelt kormány sok munkanélküli, állásnélküli mathematikust hajózási és csillagászati számításokkal bízott meg és ennek a munkának eredményéről legyen elég annak említése, hogy a mathematikusok dolgozatai több vaskos kötetben jelentek meg. Mint a depresszió, úgy a háború is serkentőleg hatott a navigátori ismeretek fejlesztésére. A második világháborúban elektronikus készülékekkel gazdagodott ez a tudomány. Előre! Utóirat: E sorok Írásakor a Pioneer V amerikai mübolygó, amely március 11-én röppent fel világürhóditó útjára, már négy és fél millió mérföldnyire van a földtől. A Tiros mübolygó pedig, amelynek televíziója felhőket, tornádókat fotografál, április 1 óta még egyre küld szenzációs időjárásjelző fényképeket a földi figyelő állomásokra. Hétmilliómérföldes csizmákkal hatol egyre messzebb a világűrbe az amerikai technika. újabban felfedezett papyrusek, egyiptomi technikával készült irattekercsek már Kr. u. 120-ból tartalmaznak a legkésőbb keletkezett újszövetségi könyvből töredékeket. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az evangéliumok, amint ezt az egyházi hagyomány is állította, az első században Íródtak. Nagy Konstantin (306— 337) tehát mindössze törvénykezési szünnappá, vagyis hivatalos szünetté nyilvánította a vasárnapot, minthogy abban az időben a keresztények száma a városokban és a hadseregben is már igán elszaporodott. De más, abból az időből származó müvek is említést tesznek már a vasárnapról, így például az első század végéről való Didaché, a Tizenkét apostol tanítása említi, hogy az Ur napján a keresztények gyülekezésre jöttek össze, s ott kenyértöréssel, vagyis a misével ünnepeltek. Antiochiai Ignác püspök 108-ban hangsúlyozza, begy ne a szombatot üljék meg a hívek, hanem élj enelk az Ur napja szerint. A második században, 170—180 között már egy értekezés is jelent meg a vasárnap megszenteléséről. Melito, Sardeis püspökének a tolláiból. Két évtizeddel korábban pdiig Justinus, az első keresztény filozófus részletesen leírja az ünneplés módját. Talán ez a néhány adat is elegendő annák a bizonyítására, hogy a vasárnapot már az első keresztény idők óta szentmisével ünnepelték. Felmerülhet még az a kérdés, hogy az egyház miért nem folytatta a régi ószövetségi hagyományt, a szombat megünneplését? A felelet egyszerű: azért, mert az apostolok egyháza igy látta jónak, azért, mert Krisztus feltámadása vasárnap történt. Az apostoloknak és az őssgyháznak ez a hite történeti forráscikíból is kiderül, amelyek a második századból szármáz nák. így vált a szombatból a vasárnap hetenként visszatérő ünneppé. Ez a tudományos tény. fzabadsághaicos emléktábla a londoni lengyel klubban LONDON. — Princess Gáténál levő Polish Community Club leleplezte Kovács Ferenc londoni magyar szobrász művész emléktábláját, amely a Lengyel Club falán fog függni. Ezen emléktábla megörökiti az 1956-os magyar szabadságharcot. A fő szónok Lord Birdwood volt, aki panaszolta, hogy a nyugati nemzetek nem mentek a magyarok segítségére, és most is alszik a világ lelkiismerete. Andrews lengyel generális hangsúlyozta, hogy a magyar és lengyel nemzet évszázadokon át szoros barátságban volt és együtt küzdöttek a szabadságért. Dálnoki-Veres tábornok beszélt a magyar szabadságharcról. Utána még Szarvas János és Márffy M. Tamás tartottak beszédet, az után az emlékművet leleplezték. Több mint ezren vettek részt az ünnepélyen, amelyről beszámoltak a nagy angol lapok, a rádió és a televízió is. Kovács Ferenc kanadai állampolgár. Régebben New York államban farmon gázdálkodott. A második világháború alatt Londonban volt, ott egy német bomba becsapott a műhelyébe és elpusztította értékes gyűjteményét. A pápát látni V ATIKÁN V ÁROS. — Mrs. Marlene Hudson pénzzé tette mindenét és Oklahoma Cityből Rómába utazott, hogy teljesítse 7 éves, vérrákban megbetegedett kislányának kívánságát, hogy látni akarja a pápát. Anya és leánya a múlt héten meg is érkeztek az örök városban és János pápa mindjárt külön audiencián fogadta őket. A beszélgetés 40 percig tartott. A kislány betegsége gyógyíthatatlan, talán már csak egy éve van. Sok érmet, pénzt tervezett, érmei ki voltak állitva a párisi éremkiállitáson, ahol dijat kapott, és több példányát a londoni British Muzeum is megvette. Ezekből vagy 40 különféle példány van a glenfieldi Mihályi gyűjteményben. Újra Moszkvában Leonard Lyons, a newyorki újságíró, aki öt év után újra ellátogatott Moszkvába, első benyomásait igy Írja le: A Moszkvában vezető Lenin Hills utón rengeteg uj lakóház van. Szürke látvány. Lehet, hogy az oroszok lesznek először a holdon, de amire szükségük van, az egy jó építészmérnök ... A Gorkij utcában odalépett Lyonshoz egy angolul beszélő orosz és odasugta, neki, hogy van egy eladó szentképe . . . BUDAPEST MOSZKVÁBAN MOSZKVA. — Népszerű az orosz fővárosban a Budapest nevű, nemrég megnyílt vendéglő. Pesti ember a főszakács, és a pincéreket tanítják európai nyelvekre és európai modorra. Az oroszok a vendéglőnek hosszú nevet adtak: “Az Októberből Vissza Vezető Ut Vendéglő.” Ezt nyilván könnyebb kimondani, mint a Budapest szót. A Budapest szó ólomsullyal nehezedik az orosz lelkekre. Kollektiv szerződés KUALA LUMPUR, Malájország. — Két nagy ültetvény tulajdonosai uj munkaszerződést írtak alá, amely a következő kedvezményeket nyújtja a mezőgazdasági munkásoknak: hetenkint egy olajfürdő, havonta egy hajnyirás, havonta egy levél a családjuknak és — egyszer s utoljára — ingyen koporsó. Tamás vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19—31 Mikor pedig: este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanítványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való félelem miatt, eliöve Jézus, medállá középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, megmutatá nekik kezeit és oldalát, örvendének tehát a uanitványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik ismét: Békesség: nektek. Amint küldött engem az Atya, ín is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk lehelt és mondá nekik: Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak nekik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettősnek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nektek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki tenem. Én uram s én Is-Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem. Tanás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvők ugyan Jézus íz ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva 3 könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek, íogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, íletetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangélium Tamás apostolt állítja szemeink elé, aki sehogysem akarta elhinni, hogy Jé:us feltámadott. Mikor társai elbeszélték neki, hojj.v átták az Urat, sőt beszéltek vele, ő ezek hallatára litetlenül rázta a fejét és azt mondta: “Ha nem luxon az Ö kezein a szegek likgatását és ujjúimat a szegek helyére nem bocsátom, nem hiszem.” De Jézus újból megjelent tanítványainak és igy szólt Tamáshoz: “Ereszd ide ujjaidat és lásd kezeimet és hozd ide kezedet, és bocsásd az én oldalamba is ne légy hitetlen, hanem hivő.” Az Üdvözítő váratan megjelenése és szemrehányó szavai mélységes haást gyakoroltak az apostolra. Tele szégyennel és félelemmel borult Jézus lábaihoz és igy kiáltott fel: “Én Uram, én Istenem!” Mire Jézus ezt mondta neki: “Mi' /elhogy láttál engem, Tamás, hittél, de még boldogabbak, akik nem láttak és hittek.” Mily örvendetesek reánk nézve az Ur Jézus ezen szavai! Mi vagyunk azok a boldogok, kik az Ur Jézusban, mint igaz Istenben hiszünk, bár sohase láttuk őt. Hisszük a katolikus Anyaszentegyházban sértetlenül megőrzött tanítását. És mi ezen hitünkben boldog-ok vagyunk, mert Jézus tanítása nemcsak az ág felé kalauzoló vezetőnk, hanem egyszersmind földi boldogságunknak is a megalapozója. Az ember földi boldogsága abban áll, hogy állandó jó egészsége legyen, mocsoktalan hírnévvel bírjon, legyen miből tisztességesen megélnie, meglegyen a külső és belső békessége. Szent hitünk parancsai ezt célozzák. Vaiion mi árt többet az ember egészségének, mint a rendetlen, kicsapongó élet, a fajtalankodó és haragból eredő önemésztő élet? Mily sok embernek ássák alá boldogságát ezen bűnök! Ezektől igyekszik Jézus tanításának gondoskodó atyai szeretete visszatartani minket. Vájjon mi rontja meg úgy az ember becsületét és jó hírnevét, mint ha vagyonát igaztalan uton-módon gyarapítja? Ezért mondja Szent Pál apostol: “Ne csaljátok meg magatokat, mert sem a tolvajok, sem a fösvények, sem a ragadozók nem fogják bírni az Isten országát.” Jézus tanítása útmutatást ad nekünk az embertársainkkal való mindennapi érintkezésre, mikor azt mondja: “Amiket akartok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti ís cselekediétek nekik”. Vaiion mi dúlja fel inkább az egymásközötti békét, mint a kevélység, bosszúvágy, harag és civakodás? És mily határozott szavakkal kárhoztatja Jézus ezen bűnöket, mikor azt mondja: “Aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.” Hányán mennek tönkre henyélés, oktalan tékozlás és állásuk lelkiismeretlen teljesítése által! Ezért ioggal mondhatja az apostol: “Aki nem dolgozik, ne is egyék.” Jézus tanítása megparancsolja a házastársaknak az egymásiránti hűséget és szeretetet. A gyermekeknek a szülők szeretetet, az irántuk való tiszteletet és engedelmességet köti szivükre. A gazdagokat arra buzditia, hogy a jótékonyságról és adakozásról meg ne feledkezzenek, a szegényeket pedig arra inti, hogy türelemmel viseljék keresztjüket és jótevőikért imádkozzanak. A hatalmasakat arra figyelmezteti, hogy hatalmukat Istentől bírják és azért azt szeretettel és szelídséggel gyakorolják. Az alattvalóknak pedig azt mondja: “Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, mert ők őrködnek felettetek; mint akik számot fognak adni lelkeitekért.”
