A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-18 / 38. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend. IKE ES NIKITA Eisenhower elnök pár nappal Kruscsev idejövetele előtt a televizió utján szólt a nemzethez. Beszámolt eu­rópai államférfim találkozásairól és meggyőződött ar­ról, hogy odaát tökéletesen értik és a fő elvi kérdések­ben helyeslik az Egyesült Államok hidegháborús po­litikáját, célkitűzéseit és taktikáját. Teljes az egyetér­tés abban, hogy a szabadság követelményeiből sem­­mitsem hajlandók feláldozni a szovjet kívánságára, kö­veteléseire és fenyegetései előtt meghátrálva. Példa­képpen említette a legfontosabb aktuális szabadságvé­dő programot: semmi körülmények közt sem odbjuk oda a kommunista kényuraknak Nyíjgat-Berlin több mint két milliónyi népét. Minthogy Kruscsev éppen ebben a kérdésben haj­líthatatlanul makacs álláspontot foglal el, nincs sok remény, Ike és Nikita baráti összeölelkezésére. ATLAS KÖSZÖNTI KRUSCSEVET Ujságsikkek ezrei, nyomtatott és rádión, televízión elhangzott szavak milliói kisérik annak a Nikita Szer­­gejevics Kruscsevnek amerikai látogatását, akiről akár­ki mit mond, mi azt mondjuk: Budapest mészárosa. Akárki akármit mond Kruscsev amerikai látoga­tásának céljáról és jelentőségéről, a dolog lényege rö­viden ez: Miután az oroszoknak sikerült titkon meg­gyorsítani rakéta produkciójukat és ezzel meghaladni az amerikai rakétagyártás tempóját és eredményeit, Kruscsev a rakétadiplomácia fegyverével hódítani pró­bál. Engedményeket próbál kicsikarni, atombombás ra­kétáival fenyegetőzve. Kruscsevet Amerika nép^MÉ^Pfallgatásal, csen­des megvetéssel hatalmas dörgés volt közvetlenül a véreskezű zsarnok ideérkezése előtt: a californiai Vandenberg légi bázisról felröppent az el­­itlas messzevivő rakqj|wb fogy azt meghallötták^Wg a 2*mérföld­nyire levő Santá Maria városbah is. Az Atlas, 100 ton na súlyú, vasúti kocái nagyságú, 16,000 mérföld órán kinti sebességgel rohanó, háború esetén hidrogénbom­bát hordozó rakéta kirepült 3400 mérföld távolságba és amikor megállapították, hogy Wake sziget tájékán a Csendes-óceán vizébe merült, a SAC, Strategic Air Command parancsnoka, Power tábornok kijelentette: “Megvan a harcbavethető Atlas”. Ez, katonás rövidséggel, azt jelenti, hogy behoz­tuk a szovjet rakétagyártási előnyét, később kezdve utolértük a szivjetet és Kruscsev már nem fenyegetőz­het saját gyártmányú Atlasokkal. Az amerikai Atlas rakéták állomásai az ország külömböző részeiben lesznek. Minden egyes Atlas már egy-egy oroszországi célpontra beállítva lesz raktáron. Ha Kruscsev háborút kezd, az Atlasok hidrogénbombá­val acélorrukban, nyomban kiröppenhetnek Moszkva és más célpontok irányába. Reméljük azonban, hogy az Atlas már állomásán, néma köszöntésével észretériti Hitler orosz tanítványát, Amerika nem-szivesen-látott vendégét. Laos — uj kommunista tűzfészek Amerika, Anglia és Franciaország javaslatára az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa 10 szavazattal a szovjet vétója ellen elhatározta, hogy négytagú sem­leges bizottságot küld azonnal Laos délkeletázsiai ki­rályságba, annak kivizsgálására, hogy a szomszédos észak-vietnami kommunista kormány katonasága csak­ugyan betört-e ebbe a szabad országba. A szovjet e ha­tározat ellen azért emelt vétót, mert kommunista fel­fogás szerint független országok belügyeibe beavatkoz­ni, független országokban katonai támadás kíséretében lázadást szítani — kommunistáknak szabad, csakis kommunistáknak szabad. Máskülönben érvényre lép Kruscsev ünnepélyes kinyilatkoztatása, hogy — be­avatkozni tilos. Minthogy Kruscsev keverte a laosi kártyákat, va­lószínű, hogy amerikai látogatása idején ott, a Távol Keleten, viszonylagos nyugalom lesz, “koreai” háború­ra még nem kerül sor. De hogy mi lesz azutár/, Krus­csev amerikai és már bejelentett pekingi látogatása után, azt csak ők tudják, a nemzetközi méregkeverők. Időközben Amerika fegyvereket és katonai ins­truktorokat küld sürgősen Laosba, hogy felvértezze a kis ország mindössze 25,000 főnyi katonaságát a kom- j mun ista merénylet elleni védekezésre. Harry S. Truman az Independence, Mo. ban levő Truman Könyvtárban Jack Ben­ny TV komikusnak sok egyéb érdekes tárgy közt megmutatja azt az újságot, mely az 1948 novemberi választást követő hajnalon jelentette, hogy Truman megbu­kott, Dewey leit az elnök . . . pedig hát megfordítva volt. Truman nemsokára a televízión lesz Jack Benny programján. Árwa nép segítségért könyörög A MAGYARORSZÁG SORSÁRA JUTOTT TIBET NEM TALÁL VÉDELMEZŐT SEHOL A NAGY VILÁGBAN A száműzetésben Indiában élő Dalai Láma a new-delhii külpolitikai társaság előtt tartott, beszédében helytele­­nitétte Nehru miniszterelnök­nek „voEÁcodását, ttrtgy a ti­beti kérdést az Egyesült Nemzetek elé vigye. A Dalai Láma azt fejtegette, hogy tarthatatlan Nehru álláspont­ja, mely szerint az Egyesült Nemzetek szervezete nem tud segíteni, igy hát felesleges a szervezetet ezzel a kérdéssel foglalkoztatni. Ez, a Dalai Láma szerint, nem lehet ok arra, hogy a világ szó nélkül nézze tibeti férfiak, nők és gyermekek nap nap mellett folyó lemészárlását. Mindenki retteg . . . Nemcsak Nehru húzódozik a hálátlan feladattól, hogy a világ közvéleménye előtt megbélyegezze hatalmas kommunista szomszédját; a szabad világ többi élharcosai és szószólói1, Amerika, Anglia és a többiek, szintén hallgat­nak. Hallgatnak azért, mert a tibeti kérdés felvetése az Egyesüli; Nemzetek előtt csak arra az eredményre vezethet­ne, hogy eggyel növelje a sza­bad világ vereségeinek, a kommunista blokk győzelmei­nek sorozatát. Mert, ugye, az eredmény ugyanaz lenne, mint annakidején volt a “ma­gyar kérdésben.” A kommu­nista Kina éppen úgy fittyet hányna a UN megbélyegző határozatára, mint tette 1956- ban a szovjet. És miért is ne tennék ezt, miért ne osztanának vigyor­­gó pofával pofonokat min­denfelé? Semmi bántódásuk nem eshet és a kínai kommu­nisták kivárhatják az időt, amikor bátran kinyilatkoz­­hatják, hogy “fütyülünk rá­tok!” Mint azt most Kruscsev gése a föld hatalmasságaihoz nem fog meghallgatásra talál­ni. Tudni kell ugyanis, min­denekelőtt, azt,, hogy az Egye­sült; Nemzetek äppAiftaSa nem mozdul meg addig, amig valamely tagnemzet nem tesz magáévá ilyen követelést. És még az esetben is, ha egy nagy vagy kis nemzet szót emel egy árva nép védelmé­ben, szava lassan-lassan elhal, mint ez történt 1950-ban, ami­kor a kínai kommunisták az első merényletet elkövették Tibet ellen. Akkor a parányi El Salvador középamerikai teszi. "Én, Nikita Kruscsev.. Mit tesz most Kruscsev? A szabad világnak tudomására hozta, hogy középeurópai hó­­ditásai véglegesek, a szovjet blokk (ahogyan szemérmete­­sen a szovjet gyarmatbirodal­mat nevezi) egységes egész Bírói ezekben a bűnös És mert teheti, a szabad világ nem tagadhatja, hogy teheti. Ezért alkalmat fog kapni arra, hogy az Egyesült Nemzetek fóruma előtt — bé­keprédikációt tartson. Az Egyesült Nemzetek nagygyű­lésén alkalmat adnak neki ar­ra, hogy visszavágjon és jog­talannak nyilvánítsa ennek a világfórumnak azt az 1956 évi Ítéletét, hogy a magyar nem­zet szabadságiharcának vérbe­­íojtásával aggressziót, jogta­lan támadást követett el és ezzel a legsúlyosabban vétett az Egyesült Nemzetek alap­okmányában lefektetett elv és parancs ellen, hogy jogta­lan támadástól a világszerve­zet minden tagnemzetének tartózkodnia kell. Vétkes huzavona Visszatérve a tibeti tragé­diára: A magyar nemzethez hasonlóan árva tibeti nemzet isteni tisztelettel körülvett szószólója, a Dalai Láma, in­diai számkivetéséből távira­tot intézett Hammarskjöld UN főtitkárhoz, kérve őt, hogy tegye meg azt, amire a szabad világ hatalmai nem merészkednek: bélyegezze meg a kinai kommunista kor­mány tibeti népgyilkolását. Oly világban élünk, ahol az erőszak diadalmaskodik a jog és igazság felett, igy hát már most meg lehet jósolni, hogy a tibeti isten-király könyör­köztársaság delegátusa az Egyesült Nemzetek, elé vitte a “tibeti kérdést,” a UN nagy­gyűlése a kérést főbizottsága elé utalta, a főbizottság pedig — azt ajánlotta, hogy halasz­­szák el az ügy megtárgyalá­sát, hogy békés utón megol­dást találjanak a kinai-tibeti konfliktus megoldására. NépgyiSkoiás Azóta bekövetkezett — nem békés megoldás, hanem a Dalai Láma mostani távira­ta szerint ez: A kinai kommunisták meg­fosztották Tibetet évezredes függetlenségétől, embertelen üldözéssel megtizedelték az ország népét, magtalanitják a tibeti férfiakat, hogy idővel kiirthassák az egész népet. Addig is rabmunkára fogják a tibeti férfiakat és nőket, gyilkolnak, rabolnak, fel­gyújtják a kolostorokat, meg akarják fosztani a népet hité­től és kultúrájától. A tibeti nép siralmas állapota leírha­tatlan . . . Semmisem fog történni, mint ahogyan semmisem tör­tént a magyar nemzet meg­erőszakolása után sem. KRUSCSEV BIZTONSÁGA WASHINGTON — Krus­csev személyi biztonságán amerikai tartózkodása nap­jaiban- 40,000 hatósági sze­mély őrködik: FBI és Secret Service, városi és állami ren­dőrség, detektívek, katonák. Hírek a világ minden részéből PERTH ,Ausztrália — Alan McKenzie két éves fiú­nak olyan ritka szívbetegsége van, amelyet csak rit­kán sikerül operáció utján meggyógyítani. Dr. Denton Cooley texasi orvosról tudják mindenütt, a világon orvosi körökben, hogy ő sikerrel végzett ilyen műté­teket. Erre a texasi doktorra gondoltak a kétségbeesett szülők, akiknek a háziorvos megmondta, hogy fiuk a szívbajával már csak négy hétig maradhat életben. Hogy fiukat Amerikába vihessék, jó emberek segítsé­gét kérték az újság utján. 4000 font sterlingde van szük­ség Alan megmentésére. Megindult a gyűjtés a nép kö­rében, de azt mindjárt le kellett állítani, mert egy név­telen jótevő elküldte a szülőknek az egész összeget. 4000 ausztráliai fontot, ami körülbelül 9000 amerikai dollárnak felel meg. RÓMA — Sajtópropaganda indult meg avégből, hogy a fiatalságot lebeszéljék az orvosi pálya választá­sáról. Olaszországban túlsók orvos van, minden 665 la­kosra egy orvos esik. BUENOS AIRES — A Nemzeti Bank igazgatója feljelentette a bank egyik alkalmazottját, aki 12.8 mil­lió pezót sikkasztott. A rendőrségnek sikerült a sikkasz­­tónál megtalálni a pénzt, már dollárra átváltva. Miután a dollár árfolyama időközben 68-ról 71 pezóra emelke­dett, a bank nyereségre tett szert. OSLO, Norvégia. — A városi adóhivatal előtt gaz­dáik kíséretében vagy 40—50 kutya jelent meg, hogy a rendkívüli magas ebadó ellen hangos vakkantások­­kal tiltakozzanak. A különleges tüntető felvonulást filmre és televízióra is felvették. LONDON — Az angol börtönökben bevezetik az egy heti vakációt oly foglyok részére, akik két évi vagy hosszabb szabadságvesztésre vannak elítélve, a börtön­ben jó magaviseletét tanúsítanak és nem visszaeső bű­nösök. A vakáció arra szolgál, hogy a fogoly, aki nem­sokára kiszabadul, körülnézzen az életben és rminks. . u! -í n n /. . Nd..... ;.:.;.AUU TORREON, Mexico — A környék farmerjei pa­naszkodnak, hogy a patkányméreg, amit a hatóságoktól kaptak, a patkányokat nem irtja ki, ellenkezőleg, fel­táplálja azokat. Sőt mi több, a nagyszabású patkány­irtási akció óta a patkányok még jobban elszaporodtak és pusztítják a vetést, az élelmiszerkészleteket. AMSTERDAM, Hollandia — Rendőr autók és mo­torbiciklik tucatjai vonultak fel a város főterén, fél­óra alatt összeszedték az ott ácsorgó fiatalkorú banda­tagokat. Ezek a bandák hetek óta nyugtalanították a vá­ros népét és haditerveiket a főtéren szokták megbeszél­ni. LIVERPOOL, Anglia — A vasúttársaságok pa­naszkodnak, hogy a vasúti forgalom biztonságát állan­dóan veszélyeztetik kamaszok és gyereklányok azzal, hogy ócskavasat, automobilkerekeket és egyéb talált tárgyakat raknak a sínekre és a közelben lesbe állva várnak a közeledő vonat kisiklására. “Csibét” is ját­szanak a gyerekek, ami abban áll, hogy amikor vonat közeledik, fejüket a sínre fektetik és versenyeznek, hogy melyikük fog utoljára félreugrani a robogó vonat elől. LONDON Robert Bunting bírósági csődbiztost ma­gát is csőd fenyegette, oly sok adóssága volt. Hogy a fizetésképtelenséget elkerülje, zsebrevágott 1500 dol­lárt vagyonbukottak magmaradt vagyonából. Két évi börtönt kapott ezért. TOKIO — Himezsima japán sziget egész lakossága, 60 féri, nő és gyermek, Braziliába készül kivándorolni. Egy japán katolikus pap fáradozik érdekükben, felhív­ta egy Sao Pauloban lakó barátját, hogy igyekezzék elő­teremteni az útiköltséget: 555 dollárt, Kobe kikötőből Braziliáig. SEVILLA, Spanyolosszág — Ramon Segarra fes­tőművész, az adóhivatallal megegyezve, készpénz hiá­nyában festményeivel fizeti meg adóját. Évente két ké­pet kell beszolgáltatnia adó fejében. Segarra művészi eszközökkel adott kifejezést adófizetői elkeseredettsé­gének, az évek során a következő témájú festményeket nyújtotta be az adóhivatalnak: “All baba és a. negyven rabló”, “Sáskajárás”, “Jézus kiűzi a kufárokat a temp­lomból”, “Csendélet vérszopó piócákkal”. Az adóhiva­tal, úgy látszik, elértette a célzást, mert felszólította a művészt, hogy barátságosabb témákat válasszon adófi­zetés céljából. MALMÖ — A svéd partok közelében öt viking ha­jó roncsait emelték ki. Ezek valószínűleg II. Olaf nor­vég király flottájának maradványai. A flotta a svédek ellen vívott tengeri ütközetben pusztult el 1007-ben. WELLINGTON, Anglia — A városi lakóházak 800 lakója közül 740-nek elengedtek öt heti lakbért, mert példás rendben tartják lakásukat és kertjüket. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 38. SZÁM The GOOD SHEPHERD Is the largest I Hungarian Weekly Newspaper in America péntek, 1959 szeptember 18 és ha Amerika vagy bármely más ország ennek a blokknak bármely tagját megtámadná, azonnal jön. a njegtorlás, az atombombás, üidregdr’j * bá's. rakétás- viBÉNfiaboru. Teheti Kruscsev, fenyege­tőzhet, hogy: vagy belenyu­godtok a befejezett tényékbe, vagy elpusztultok. (“Nekem több messzevivő rakétám van, mint nektek!”) Teheti annál is inkább, mert ő a leg­felsőbb biró háború és béke kérdésében, mejrthiszen biz­tos lehet abban,!hogy Ameri­ka és a szövetségesek semmi körülmények közt sem indí­tanak meg világpusztitó vi­lágháborút.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents