A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-04 / 36. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 36. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend. péntek, 1959 szeptember 4 EISENHOWER ÉS TRUMAN Harry S. Truman, akinek nyolc évi elnöksége alatt éppen elég tapasztalata volt a szovjettel, most általános figyelmet érdemlő cikket irt az eljövő ál­lamfői látogatásról. Helyesnek tartja, hogy Kruscse­­vet meghívtuk Washingtonba, de nem helyesli azt, hogy Eisenhower elnök elmegy Moszkvába. Az Egye­sült Államok elnökének csak nagyfontosságu dönté­sek végett kell külföldre utaznia, és a Kruscsevvel való találkozások fontos döntéseket kizárnak, hiszen Eisenhower elnök nem akar és nem is tud egyolda­lúan határozni a krizis nagy kérdéseiben a nyugati szövetségesek meghallgatása és hozzájárulása nélkül. Persze éppen ez az, amibe Kruscsev Eisenhowert sze­retné beugratni: egyoldalú elkötelezettségekbe, a nyu­gati szövetség elhanyagolásába, aminek következmé­nyeként Kruscsev arról ábrándozik, hogy majd egyen­­kint végez a szabad országokkal. Ami pedig Kruscsev amerikai látogatását illeti, ettől jót várhatunk, ha sikerül vele megértetnünk, hogy minket hiába fenyeget, mi szilárdan kitartunk jogaink és érdekeink védelmében és, ha rákényszerülünk, haj­landók vagyunk jogainkért harcolni is. A szabad világ a szovjettől nem békés nyilatkozatokat vár és nem egyezményeket, amelyeket — Yalta, Potsdam, Genf, stb. példája szerint — nem tart be. A béke ügyét szol­gáló tényeket, tetteket várunk. A legnagyobb veszély az, hogy Kruscsev, aki mint diktátor egyedül kezdhet háborút, hamis békereménye­ket ébreszthet a szabad világban, aminek következmé­nye lenne, hogy a szabad világ lelassítaná fegyverkezé­sét, felkészültségét. Ettől óvakodni kell, mert ez halá­los veszedelem lenne. Fegyveres erőnket fokozni kell, akármennyibe is kerül ez. A fegyveres erő az egyedüli, ami a szovjet elhatározásait befolyásolhatja. Ünnepé­lyes fogadtatások, ünnepi szónoklatok, a hamis kom­munista békepropaganda jelszavainak hangoztatása semmitsem érnek. Minthogy a szovjet változatlanul világhóditásra törekszik, szavaknak, egyezményeknek, kölcsönös látogatásoknak értéke minimális. Eisenhower elnök moszkvai látogatása még annyiban is ártalmas lehet, hogy alkalmat ad a szovjetnek az agyoncsépelt hamis békepropaganda felfrissitéséré. KÍNAI INVÁZIÓ INDIA HATÁRÁN Nehru miniszterelnök közölte a parlamenttel, hogy kinai kommunista katonaság északkeleten és északnyu­gaton behatolt India területére, tűzharc után fogság­ba vetett indiai katonákat. A kinai kommunista kor­mány a hitleri recept szerint azt állitja, hogy az indiai katonák kezdték a tüzelést. Kinai csapatösszevonások a határon arra mutat­nak, hogy Bhutan és Sikkim megtámadására készülnek. Ezek kis országok, régebben Anglia védelme alatt áll­tak s India a függetlenség óta átvette a protektorátust. Nehru a parlamentben kijelentette, hogy India fegyve­res erővel fog felelni Kina hóditó akciójára. KIVÉGZÉSEK MAGYARORSZÁGON BUDAPEST — Nyugati diplomaták értesülése sze­rint — amelyet a magyar szovjetkormány sem nem ta­gad, sem nem erősit meg — nemrég titkos bünpert foly­tattak le az 1956 október-novemberi szabadságharc résztvevői ellen és nyolc vádlottat halálra Ítéltek és ki­végeztek. Hir szerint a kivégzettek újpesti munkások voltak, 20 és 30 év közötti fiatalemberek. Több mint egy tucat vádlottat börtönbüntetésre Ítéltek. Eredetileg 10 vádlott ellen hoztak halálos ítéletet, de kettőnek büntetését börtönre változtatták át. A tiz közül néhánynak neveit emlegetik. Ezek: Kosa Pál, Gábor László, Péterfi Miklós, Nagy Sándor, Raj ki Már­ton, Csehi és Gémesi. EGYSÉGBEN AZ ERŐ Eisenhower elnök Bonnba, Londonba, Párisba uta­zott, hogy a nyugati szövetségesek összetartását meg­erősítse Kruscsev rombolásra irányított politikájával szemben. Érthető, hogy mindenütt lelkes fogadtatásban részesült, mert ha vannak is a nyugati szövetségesek körében nézeteltérések és ellenkező érdekek, mégis az egység és Amarika mint védőpajzs a biztonságuk és sza­badságuk záloga. Kruscsev legújabb békés együttélési akciója ab­ban állt, hogy megfenyegette a nyugatnémet kancel­lárt: Hiába fegyverkeznek, a szovjet katonai ereje oly A? acélipari munkaadók azt mondják, hogy a munkásaik nak jobb dolguk van, mint az amer kai ipari muakások­­nak álta óban. Ez igaz, Az acélipari munkások uniója azt mondja, hogy az acélgyárak profi vá nagyobb, mint az ipari haszon általá­ban. Igazat mond az unió. A dupla igazság számok­ban: 1950 január óta az acélipar­ban a munkabérek nagyobb mértékben emelkedtek, mint az amerikai gazdasági élet legtöbb miás csoportjában. Ugyanebben az időszakban az acél ára gyorsabban és ma­gasabbra szökött fel, mint az árak általában. A háború óta az acélipari vállalatok haszna az összes adók megfizetése után na­gyobb volt, mint más iparok­ban. Az amerikai acél árak jó­val meghaladják a fő acélter­melő országok acél árait. 1950 óta az acélipari mun­kások átlagos órabére 1.43 dollárral emelkedett, ami 85 százalékos béremelést jelent dollárokban s centekben de 50 százaléknak felel meg akkor is, ha figyelembe vesszük a dollár vásárlóerej ének csök­kenését ebben az időszakban. Az acéliparban az átlagos órabér 3.10 dollár, a többi fő iparágakban 2.23 dollár (az automobil iparban 2.68). Az acél árak sokkal nagyobb mértékben emelked­tek, mint az egy-egy tonna acélra eső munkabér. 1940 óta az acél ára 178 százalék­kal emelkedett, mig a munka­bérek tonnánkint csak 131 százalékban növekedtek. Az acélipari vállalatok tisz­ta haszna a vállalati tőke 12.8 százalékát tette ki az utóbbi években. Mindezek a számadatok azt mutatják, hogy a munkások joggal hivatkoznak a vállala­tok nagyonis kielégítő profit­jára, viszont a munkaadók joggal mutathatnak rá arra, hogy az acélipari munkások bérei az átlagosnál magasabb szinten vannak. A harmadik félnek is van mondanivalója, félnivalója: az, hogy a végén ő, a fogyasztó é g sírni, mert vele fogják megfizettetni a számlát az acélipari munka­adók is, munkások is. Az acélipar fontossága Az acél az alapja Amerika ipari erejének, az amerikai magaS életszínvonalnak, Ame­rika katonai haltalmának. Amerika acéltermelési ka­pacitása rohamosan nő, nagyobb miértékben, mint a lakosság száma. 1940-ben 1240 font volt az egy-egy la­kosra eső aoélgyártási kapa­citás, ma 1680 font. De mind­járt hozzá kell tenni, hogy a teljes kapacitást az ipar csak ritkán használja fel, hol itöbb, hol kevesebb acélra van szük­ség. Amerikában több mint 250 acélgyár van, legtöbb az or­szág keleti iés északi részé­ben. Pittsburgh és Youngs­town a fő acéltermelési köz-KÁDÁR MONDJA: VAN, DE NINCS GYŐR — Kádár János, Kruscsev budapesti helytar­tója, nagy beszédet tartott, sokat mondott, nagyokat mondott és a legnagyobb ha­zugság, amit mondott, az yolt, hogy: Vasfüggöny nincs, Ma­gyarországba mindenki sza badon bejöhet. (Kivéve az Egyesült Nemzetek által a magyarországi terror megfi­gyelésére kiküldött sziámi diplomatát.) Azt nem mondta Kádár, hogy az aknamezős, szeges­­drótkeritéses határzáron át bárki szabadon kimehet Ma­gyarországból. Olyan ma Magyarország, mint egy nagy börtön: a ka­pun át bárki bemehet, de sen­­kisem mehet ki. nagy, hogy el tud bánni Amerikával és összes szövet­ségeseivel Amire Bonnban Eisenhower csak annyit mondott, hogy — ő nem fog atombombákkal hadonász­ni, amikor Kruscsev Washingtonba jön. pontok. Az acélipari munká­sok egyharmada Pennsylva­niában dolgozik. A legtöbb acélipari üzem nagyüzem, 2500 vagy több munkással. A négy legnagyobb acélvál­lalat foglalkoztatja az összes acélmunkások több mint 50 százalékát. Az egy-egy munkásra eső tőkebefektetés 1947-ben 9000 dollár volt, ma 20*000. Az acélipar fő fogyasztói iparok, és pedig: automobil, építési anyag, gépgyártás, tartályok, kannák, stb., olaj és gáz ipar. A vasutak ma ke­vesebb acélt használnak el, mint régebben. Az egyre növekvő termelés­sel nem tart lépést a munká­sok számának növekedélsp 1947 óta a termelés 50 száza­lékkal emelkedett, a munká­sok száma csak 1 százalékkal. Az ok: a technika fejlődés, a berendezések modernizálása. MÉHEK ÉS KÍGYÓK NEW YORK — Az orszá­gos orvosi szövetség lapjában számadatokkal alátámasztott cikk jelent meg, amelyben megállapítják, hogy több ha­lálesetet okoz méhek és dara­zsak csípése, mint mérges kí­gyók marása. Pókok csípése is sokszor halált okoz. Sok­szor a halál okául szivattakot, szélütést, hőgutát jegyeznek fel, holott a valóságban mér­ges szúrás vagy csípés volt halálos. AMERIKA KÖZBELÉP A Laos elleni kommunista támadás kivédésére Amerika, a laosi kormány kérésére, megfelelő mennyiségű hadi­szert küld Sürgősen. Előzetes bejelentés Az elnök személyének vé­delmére rendelt Secret Ser­vice már féltucat fenyegető levelet kapott. Az egyik igy szól: “Innen élve nem megy el.” Ki? Kruscsev, természe­tesen. Hírek a világ minden részéből GUZSARAT, India — Ebben a bombayi faluban megalakult egy buddhista felekezeti szekta, amelynek hivői Nehru miniszterelnököt imádják, mint Visnú (Megtartó) isten 11-ik földi megtestesülését. Nehru, aki nem vallásos, Bombay állam kormányánál tiltako­zott el fantasztikus megtiszteltetés ellen. Minthogy azonban Indiában teljes vallásszabadság van, Nehru nem tehet semmit istenné kikiáltása és imádása ellen, így hát Nehru mégis tagja marad a hindu istenek csa­ládjának, amelyben több millió az istenek száma. DZSAKARTA, Indonézia — Egy cipőgyár üzleti jelentésében megállapította, hogy a 80 millió lakosú szigetországban csak minden harmadik ember jár ci­pőben s akik cipőben járnak, azok csak három évben egyszer vásárolnak uj cipőt. NOVA GORICA, Jugoszlávia — Öt hónapi bör­tönre Ítéltek egy katolikus papot, mert vonakodott meg­áldani egy házat, melynek lakói csak polgári házasságot kötöttek. ANKARA, Törökország — Poszof falu határában, az orosz határ mentén parasztok füvet kaszáltak, az orosz határőrök géppuskatüzet zúdítottak rájuk, egy török paraszt életét vesztette, egy másik súlyosan meg­sérült, hatan ép bőrrel megmenekültek, elszaladtak, mi­közben az oroszok még egyre tüzeltek. Mint ilyen me­rényletek esetében szokásos, a szovjet kormány azt ál­lítja, hogy a fűkaszáló törökök átlépték az orosz határt. De civilizált országban még ilyen esetben is csak meg­intik az esetleg a határon túlra tévedt embereket, nem gyilkolnak. OLDENBURG, Németország. Otto Ernst Remer volt náci tábornokot, aki mezőgazdasági készülékekkel kereskedik, csalás miatt letartóztatták. Remer 1944- ben egyik vezetője volt a tömeggyilkosságnak, amely a Hitler elleni merényletet követte. A háború után szo­cialista birodalmi párt néven uj náci pártot szervezett meg, amelyet már régebben betiltott a nyugatnémet törvényhozó testület. MOSZKVA — A Pravda uj egyházellenes kam­pányt harangoz be. A lap szerint a papok uj ravasz tak­tikához folyamodtak, azon igyekeznek, hogy meggyőz­zék a népet arról, hogy a vallás és a tudomány igenis összeegyeztethetők és hogy ennélfogva a vallásos em­berek és az istentagadó kommunisták békességben él­hetnek egymás mellett. Ez a “papi ravaszkodás” hom­lokegyenest ellenkezik a szovjet politikájával, amely a tudományos módszerek alkalmazásával igyekszik meg­­dönteni a nép vallásos előítéletét. LENINGRAD — Ed Sullivan, az amerikai TV ren­dező, truppjával nagy sikerrel szerepelt itt, 1400-an szorongtak a nézőtéren, köztük kétszáznak csak álló­hely jutott. A beléptidijak szokatlanul magasak vol­tak 6 dollártól 15 dollárig. BUDAPEST — Kádár János egy gyűlésen azt mondotta: “Eljön az idő, amikor a szovjet csapatok el­hagyják az országot, de akkor is megvéd bennünket a magyar népköztársaság hatalmas fegyveres ereje.” Ez a magyar fegyveres erő 1956 őszén vonakodott a mosz­­koviták védelmére kelni, amikor a magyar nép szabad­ságáért harcolt. MOSZKVA — A szovjet rádió azt hirdeti, hogy az oroszok szabadon hallgathatnak külföldi rádió prog­ramokat és hozzáteszi, hogy az oroszok több rádiót hall­gatnak, mint az amerikaiak. Csak azt nem emliti a moszkvai rádió, hogy az elv: “Minden szabad, ami nem tilos.” A szabad világból jövő orosznyelvü programokat a szovjet lármaküldéssel tulharsogja, érthetetlenné te­szi. I ADEN — Yemen arab ország 67 éves imámja (ki­rálya) 40 feleségével hazatért Rómából, ahol négy hó­napon át orvosi, fiatalitási kezelésben részesült. Távol­létében a hadsereg egy része fellázadt és most az imám bosszút állt ellenségein. Két katonát, akik egy birót és annak fivérét megölték, nyilvánosan lefejeztek, ma­­gasrangu tiszteket bebörtönöztek. BERLIN — Mint most kitudódott, a keletnémet szovjetzóna úgynevezett gyári őrsége decemberben Nyugat-Berlin középületeinek megrohanására készült, de a szovjet katonai parancsnokság ezt az akciót mint időelőttit lefújta s az összeesküvők vezérét, Bruno Bau­­mot, letartóztatták. DALLAS, Tex. — Dr. H. L. Richter, a californiai technikai főiskola világürkutatási osztályának igazga­tója, azt hiszi, hogy az oroszok már felküldték egy em­bert a világűrbe, de a mübolygó, amelynek kocsija volt, nem jött vissza a földre. Valószinüleg kering a föld kö­rül a mübolygó és benne egy halott orosz. Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. Két manhattani fiatalkorú banda kősóit folyt le a harc. amelyben egy 15 éves né­ger leány halálos lövést kapott. Mindkét félnek igaza van az acélipari konfliktusban IGAZA VAN A HARMADIK FÉLNEK, A NÉPNEK IS ...

Next

/
Thumbnails
Contents