A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-24 / 30. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR TITOKZATOS VÖRÜS CSILLAG Az ember szeme csodálkozó érdeklődéssel szegződött a sö­tét éjszaka ragyogó csillagai­ra már akkor, amikor még itt lent a földön a legközönsége­sebb természeti jelenségek is megfoghatatlan csodák vol­tak előtte. Elgyönyörködtek az ég sötét kárpitján szikrázó fényes pontokban és addig­­addig nézegették a ragyogó csillagokat, amig végre jól is­mert állatok körvonalai bon­takoztak ki előttük a csilla­gokból. Oroszlánt, kost, bikát kígyót, halat és mindenféle egyéb állatot látott az égen csillagokból kirakva a régi idők embere. A régi világ legtudósabh elméi is úgy képzelték, hogy földünk a világegyetem kö­zéppontja és az égen ragyo­­. gó sok fényes csillag csak afféle jelentéktelen disz a vi­lág menyezetén. Szép regék mesék is fonódtak a nép kép­zeletében a ragyogó csillagok köré, amelyek apáról fiúra szálltak és titkaik kifürkészé­­séhez évezredeken át hozzá se fogtak. Egy kalandos életű, láng­eszű olasz bölcsész, Giordano Bruno, a középkor végén azt tanította, hogy a világegye­tem végtelen nagy és a csilla­gok határtalan nagy testének parányi alkotórészei. E taní­tása miatt máglyán égették el , Rómában a Virágok Rétjén az 1600. esztendőben. 'Giordano Brúnónak igaza volt. Ma már minden csilla­gász azt hirdeti, amiért Gior­dano Brúnót elégették. A csil­lagok világának tudománya kétségtelenné tette, hogy a világűrben lebegő sok millió csillag végtelen nagy távol­ságban van tőlünk, de a leg­több sokkal nagyobb és sok­kal fényesebb égitest, mint a mi Napunk. Körülöttünk boly­gók keringenek, mint a mi Napunk körül és ezekből, mint egységekből tevődik ösz­­sze a végtelen világegyetem. Lambert már 1760-ban ki­mondotta, hogy a világegye­tem bámulatos épülete egyre nagyobbodó, de önmagában zárt egészet alkotó egységek­ből épült föl. A legkisebb egység a bolygó, a körülötte keringő egy vagy több hold­dal. Több bolygó egy nap kö­rül rajzik és együtt egy nap­rendszert alkotnak. Sok nap­rendszer csillagrajjá tevődik össze. Sok csillagrajból egy tejut-csillagrendszer épül fel. Több tejut-csillagrendszer meg nagyobb egységet alkot és senki sem tudja megmon­dani, hogy hol van a határ. Távcsöveinkkel felismerhe­tő legszélsőbb csillagrendszer sok millió fényév alatt ér hoz­zánk a fény és minden fény­év 6 billió mérföld távolságot jelent. Olyan távolságok ezek amelyek elképzelésre még a csillagászok sem képesek. A világrendszer megmér­hetetlen végtelenségei között pedig ott áll az apró ember és mindent akar tudni. Miután kifürkészte, hogy a világűr­ben úszó csillagok milliárdjai­­ból mikép van megépítve a világegyetem, merész szelle­mével most azt akarja kiku­tatni, hogy vannak-e élőlé­nyek a többi égitesteken. Valószínű, hogy a többi naprendszerek bolygóin is van élet, ott is laknak élő lé­nyek. Mert szinte képtelen­ség, hogy ebben a hatalmas világrendszerben éppen csak egyik legkisebb bolygón, a mi földünkön legyen élet, ; hatalmas világrendszernek minden más pontján pedig csak élettelenség. A nagy távolság azonban, amely elválasztja tőlünk a többi égitesteket, szinte le­hetetlenné teszi az ilyenirá­nyú kutatásokat. Úgy látszik a világ alkotójának bölcsesé­­ge nem akarja megengedni, hogy könnyűszerrel tudo­mást szerezzünk a többi égi­testeken tpralkodó életről. Az emberi agy azonban nem nyugszik és ezerszer vissza­esve mindig újra kezdi a tit­kok fürkészését. Valamennyi égitest közül legalkalmasabb az ilyenirá­nyú kutatásokra a mi Napunk egy másik bolygója, amely valamennyi bolygó között legközelebb van hozzánk: a Mars, ez a nagy vörösfényü csillag, amely időnkint a leg­nagyobbnak látszik az ég csil­lagai közt. Ez a nagy vörös csillag már az ókori ember ér­deklődését is felkeltette. Ben­ne látták a megszemélyesítő­jét a háborúk pusztító iste­nének és minden háborút, dögvészt, az emberiséget­­nagy méretekben pusztító veszedelmeket mind tőle szár­maztattak. A tudomány széttépte bár a babonák koszorúját, ame­lyek a Mars bolygó köré fo­nódtak de a tudomány előtt is a legérdekesebb égitest maradt ez a vörös csillag. Csak a holdunk van közelebb nála hozzánk, de a naprend­szerünk kilenc bolygója kö­zül a Mars van a legkisebb tá­volságban tőlünk. Ha van élet a többi égitesteken, akkor a Mars bolygón folyó életről kell legelőször tudomást sze­reznünk. Annyit mindenesetre máris tudunk, hogy a Mars bolygón az élet feltételei megvannak: Viz és levegő, amelyek nélkül élet el sem képzelhető. A Nap körül kering a Mars is, mint a földünk, de sokkal nagyobb pályát fut be kerin­gése közben. Mig földünk 365 nap alatt kerüli meg a Napot, a Marsnak erre 687 nap szük­séges. A Mars pályája nem egészen szabályos a Nap által alkotott központ körül. Föl­dünk ellenben meglehetősen szabályos kört ir le évi kerin­gése közben. Ennek akár az a következménye, hogy mikor a földünk minden 6 hónapban a Nap és a Mars közé kerül, a köztük való távolság külön­böző. Ha ez a helyzet febru­árban vagy márciusban áll be akkor a föld és a Mars egy­mástól való távolsága 60 millió mérföld, ha augusztus­ban következik be ez az eset, akkor feleannyira vagyunk egymástól. Az ilyen kedvező alkalmakkor végzett megfi­gyelések a legeredményeseb­bek. Ilyenkor a Mars 63-szor ki­sebb, mint a holdunk, tehát egy 63-szor nagyitóval olyan nagynak látjuk, mint a telt holdat. A legerősebb csillagá­szati messzelátón keresztül ilyenkor 40-szer nagyobbnak látszik a szabadszemmel né­zett hold. A Mars különben naprend­szerünk legkisebb bolygóinak egyike. Átmérője csak vala­mivel nagyobb, mint a mi föl­dünk átmérőjének a fele, igy aztán a gömbje ha és félszer kisebb, mint földünké, de hét és félszer nagyobb, mint a holdunké. Mivel a Mars tömege ki­sebb, mint földünké, nem vonzza magához akkora erő­vel a fölületén lévő tárgya­kat, mint a mi földünk. Ott egy 140 font súlyú embernek a súlya nem lenne több 56 fontnál. A Mars felületén már aránylag kis távcsővel is szá­mos foltot lehet észlelni, me­lyek nem változtatják helyü­ket, tehát lényegesen a boly­gó felületéhez tartoznak. Ezeknek a foltoknak beha­tóbb vizsgálata azt derítette ki, hogy csatornák szelik ke­­resztül-kasul, de mégis bizo­nyos szabályossággal a Mars felületét. Ezeknek a csator­náknak már első felfedezője az olasz Schiaparelli azt mon­dotta, hogy mindent lehet ál­lítani, de semmi biztosat nem lehet tudni róluk. A térképét is elkészítették a Mars felületén lévő csator­náknak. Ez a meglehetősen Nashville, Tenn.-ben egy vizisiző sárkányszárnyon ái akarta lebegni az Old Hickory tavat, de felszállás után 30 lábról a vízbe pottyant. bonyolult csatornahálózat nagyjában véve elég állandó, de azért uj képződések és vál­tozások is figyelhetők meg rajtuk. Pickering professzor, aki egy hosszú életet szentelt a Mars tanulmányozásának azt állítja, hogy ezek a csa­tornák nem vízzel telt csator­nák, hanem széles ültetvény­­sávok, sokkal keskenyebb kanálisok mentén. A Mars sarkvidékein fehér foltokat lehet megfigyelni, amelyek a bolygó nyári idő­szakán fogynak, téli időszak­ban pedig nőnek, úgyhogy ezeket a foltokat olyan jég­mezőknek lehet tartani, ami­lyenek a mi földünk sarkvi­dékeit borítják. A bolygón megfigyelhető szinváltozá­­zások is arra engednek követ­keztetni, hogy a Marson oly­­formán változnak az évsza­kok, mint földünkön. A hő­­mérsékleti viszonyok is na­gyon hasonlítanak ott a mi­enkhez, mert megállapították, hogy a Mars sarkvidékein sincs nagyobb hideg, mint föl­dünk leghidegebb pontján. Az pedig egészen bizonyos hogy a Marsot levegőréteg veszi körül, amelynek össze­tétele nagyjában megegye­zik a mi levegőnk összetételé­vel. Felfedezték azt is, hogy a Marsnak két holdja van Ezek igen. kicsinyek, igen kis távolságban keringenek f Mars körül. 6HAZAI HÍRADÓ Debrecen város tanácsa 14 tanulmányi ösztöndíjat • léte­sített a munkás- és paraszt­­származású tanulók egyete­mi tanulmányainak elősegí­tésére. * Petőfi Sándorról nevezték el vasárnap a fennállásának 130. évfordulóját ünneplő 9. kerületi Albertfalva utcai Általános Iskolát! * A motorkerékpárok export­jában az idén rekordered­mény várható; húszezer Pan­nónia- és Danuvia-motorke­­rékpárt szállítanak külföldre, hatezerrel többet, mint ta­valy. * Ausztráliai irók — Nor­mann Freehill és Dymphna Cusak — érkeztek Budapest­re a Kulturális Kapcsolatok intézetének vendégeként. A Huntfalvi János Közgaz­dasági Technikum (volt Fel­sőkereskedelmi Iskola) fenn­állásának 75, évfordulója al­kalmából jubileumi ünnepsé­get és érettségi találkozót rendezett. * Hatmillió forintos költség­gel uj sebészeti kórház épül Kapuvárott; a korszerűen 'be­rendezett kórház előrelátha­tólag novemberben elkészül. * A Tiszántúli Jogászok két­napos kongresszusa, amelyen négy megye csaknem 300 jo­gásza vett részt, Nyíregyhá­zán befejezte tanácskozásait. * A levegő szennyeződésének megakadályozására 20 millió forintot költenek Komlón. A pernyelekötő-herendezés jö­vőre készül el. UR AKAR LENNI A PROLETÁR A magyar fiatalság idegen­kedik a gyári és a mezei munkától BUDAPEST. — Marosán György, aki egy személyben gyári munkás és villában la­kó, állami autóval és állami repülőgépen utazgató minisz­ter ur, egy idő óta a proletár­diktatúrában mutatkozó tár­sadalmi bajok és erkölcsi fo­gyatékosságok bírálatával foglalkozik. Nemrég a csepeli mukások előtt tartott nagy beszédben korholta azokat az uborkafára felkapaszkodott proletárokat, akik gőgösen el­dobták maguktól proletár fe­leségüket és “felsőbbrendü” hölggyel álltak össze, maguk­ra hagyva a proletárasszo­nyon kívül a gyermekeket is. Újabban a Népszabadságban nagy cikket irt a munka tisz­teletéről sé megbecsüléséről aminek hiányát észlelte sok­helyütt. Itt egy pár érdekes részlet Marosán György cikkéből: — Nem ritkán hallunk lel­kesítő dolgokat mai fiatalja­inkról, büszkén emlegetjük a szakma ifjú mestereit, a szo­cialista brigádok törekvő fia­taljai. Hivatkozunk a mohá­csi és hansági munkálatok­ban részt vett fiaink és leá­nyaink kitartására, az egye­temeken, főiskolákon szor­galmasan tanuló fiatalok helytállására. Mégis apró je­lenségekből sokszor támad az emberben olyan érzés, hogy a mai fiatalokban általában nem él elég mélyen a fizikai munka szeretete, megbecsü­lése. Nemrégen több iskolát látogattam meg. Beszélget­tem a pedagógusokkal és a növendékekkel, s itt is ta­pasztaltam, hogy a tanulók nem szívesen akarnak fizikai munkára menni. Ki a felelős ezért ? — kér­dezem. — Nézetem szerint a fő fe­lelősség a szülőké, a szülői házé. Azt még meg lehet ér­teni, hogy a polgári, a kispol­gári vagy az értelmiségi szü­lő gyermeke idegenkedik a fi­zikai munkától. Viszont azt. hogy ez a félelem a fizikai munkától, és a fizikai mun­ka lebecsülése, ez a romboló nézet a munkás- és paraszt­szülők és gyermekeik közé is behatoljon, kevés volna csu­pán helyteleníteni, élesen el kell Ítélni. — Ma sok munkásszülő va­lahogy igy gondolkodik: “Én eleget szenvedtem, eleget dol­goztam, könnyebbé, szebbé akarom tenni gyermekeim életét”. Természetes ez a tö­rekvés? Természetes ! De eb­ből senki sem vonhat le olyan következtetést, hogy ezt a mi világunkban is csak azok «ér­hetik el, akik értelmiségi pá­lyán dolgoznak. Ebben a gon­dolkozásban mélyen benne él a termelőmunka lebecsülése ez pedig az egész munkásosz­tálynak lebecsülését is je­lenti. Jöjjenek a turisták MOSZKVA — Llewellyn Thompson, a US moszkvai kö­vete az amerikai nemzeti ün­nep alkalmából 10 perces elő­adást tartott a szovjet köz­ponti TV stúdióban. Úgy be­csülik, hogy legalább 4 millió ember figyelte beszédét, amelyben kifejezést adott csalódottságának, afelett, hegy a genfi értekezleten nem sikerült' megegyezésre jutni . Németország egyesité­­sének kérdésében. Thompson követ azt is meg­említette, hogy most amikor az amerikai turisták tízezrei látogatnak el a Szovjetbe, kí­vánatos volna, ha a Szovjet­unióból hasonló nagy szám­ban keresnék fel a turisták Amerikát. KEGYELEMÉRT KÖNYÖ­RÖG A NÁCI GYILKOS GENF. — Baldur von Schi­­rachot a náci ifjúsági mozga­lom egykori vezetőjét a nü­­renbergi nemzetközi bíróság annak idején 20 évi börtön büntetésre ítélte. Három fia most kérvénnyel fordult a Genfben tárgyaló külügymi­niszterekhez: járjanak köz­ben apjuk szabalábrahelyezé­­&e ügyében, mert testileg és lelkileg olyan állapotban van, hogy büntetése hátralevő ide­jét amugysem fogja kitölteni. “DUNAI SVÁBOK” SALZBURG. — 15-től 19-ig tartják meg júliusban Salz­burgban a csatlós országokból kivándorolt vagy kitelepített “dunai svábok” összejövete­lét, amelyre állítólag 20,000 személy érkezett Nyugat-Eu­­rópából tengerentúlról. HATALMAS MÁRIA SZOBOR NEW YORKBAN VATIKÁNVÁROS — A White Plains, N. Y.-i Colum­bus Lovagok egy 30 láb ma­gas, hat tonna súlyú bronz Mária szobrot állítanak fel. 15 láb magas gránit talapza­ton, a 1100' láb magas szikla tetején, amelyről kilátás nyí­lik a New York State Thru­­way országúira. A szobrot Olaszországban öntötték, két nagy truckon bevitték a va­tikáni kertekbe, ahol azt Já­nos pápa megáldotta. Hama­rosan truckra és hajóra rak­ják és Amerikába hozzák ezt, a világ egyik legnagyobb Má­ria szobrát. A SZ0VIET I0GSZ0LGALTATAS KÜLÖNÖS PROBLÉMÁI MOSZKVA. *•— A szovjet­nek is megvannak a maga sa­játos jogi problémái, mint ahogy megtudjuk egy bünper kapcsán, amely most foglal­koztatja a sajtót. A szovjet sajtóban sohasem jelennek meg jelentések btinperekről, de Bilbil, a szép turkomán leány esete kivétel, mert po­litikai mellékzöngéi vannak. Bilbil nemrégiben Turkesz­­tánban, a 16 szovjet köztár­saság egyikében lakott. Apja vallásos mohamedán volt és a leány erős családi felügyelet alatt nőtt fel. Mikor eljött az ideje, Yalkab papa régi mo­hamedán szokás szerint férjet választott neki. Bilbil modern leány volt, fellázadt apja el­len. Nem akarta az apja által kiszemelt férjet elfogadni Megszökött hazulról, egy Ma­ri nevű kisebb ipari városba ment, ahol megismerkedett egy modern szovjet fiatalem­berrel, egy Mered nevű me­chanikussal, aki már kommu­nista volt. Bilbil is csatlako­zott az ifjukommunista ligá­hoz. Yalkab papa azonban is­merte a mohamedán apai kö­telességét az engedetlen le­ánnyal szemben. Az apa köte­lessége megölni az engedetlen leányt. Yalkab papa Mariba küldte két fiát, hogy hajtsák végre az Ítéletet. Azok talál­koztak két csavargóval és a PESTI KIS “Minden hatalom a mun­kásságnak” ! — Ezt hirdette Lenin. Ez régen volt, akkor, amikor a cáré volt minden hatalom. Azóta sok viz folyt le a Moszkva folyón és a Du­na folyamon és most a ma­gyarországi “Minden a mi­énk” — rezsimben a munkás­nak csak egy joga van: szű­kös bérért túlhajszolt munka Minden hatalom a párt és a kormány hivatalnokainak ke­zében van és ha a munkásnak valami sérelme, panasza, ügyes-bajos dolga, problémá­ja van, legtöbbször hiába for­dul a bürokratákhoz, elinté­zést vagy nem kap vagy na­gyon soká kap. Ez okból el­szaporodtak Budapesten és a vidéken a hivatásos és szél­hámos közbenjárók. A “pro­tekció” többet ér, hatásosabb, mint az embernek az igaza. A Népszabadság jelenti: A rendőrség őrizetbe vette Horváth László 35 éves gö­döllői ezüstmüvest, aki isme­rőseitől, barátaitól és számos idegen személytől — magas összeköttetéseire hivatkozva — kisebb-nagyobb összege­ket csalt ki, s azt ígérte nekik hogy ügyeiket kedvezően fogja elintézni. négy ember együttesen meg­ölte a jegyespárt, holttestü­ket a folyóba dobva. A gyil­kosság kiderült és a négy gyilkost a turkesztáni bíró­ság halálra Ítélte. Azok fel­lebbeztek és a turkesztáni fel­sőbíróság uj tárgyalást ren­delt el. Ez az uj tárgyalás az, ami szemöldökráncolgatást idé­zett elő a szovjet sajtóban. A bünügy tényei ugyanis vilá­gosak, beismerő vallomás tör­tént és a tárgyaláson jogi formahiba nem volt. A Krem­lin azt hiszi, tudja a választ, tudja miért mert a turkesztá­ni felsőbíróság uj tárgyalást rendelt. Azért, mert Kruscsev nemrég arra ösztökélte az egyes köztársaságokat, hogy “mutassanak több független­séget.” Ez azonban több, mint amennyit Kruscsev kért. Kruscsev adminisztratív füg­getlenségre gondolt, nem ar­ra, hogy az egyik “köztársa­ság” , szembehelyezkedik a szovjet büntetőjoggal. Mert lehetséges, hogy a mohame­dán Turkesztánban a bíróság nem találja gyilkosságnak a vádat, hanem apai kötelesség­­teljesitésnek. És közben a Pravdának van egy másik kérdése is: “Miért nem ju­tott eszébe valakinek, hogy Yalkab papa, a gyilkosság ér­telmi szerzője ellen is vádat kell emelni?” KRÓNIKA Örömhír azoknak, akik sze­retik a könyvszekrényben ol­­vasatlanul heverő diszmüve­­ket: Leninnek 1893 és 1922 kö­zött hozzátartozóihoz inté­zett magánleveleit, feljegy­zéseit, táviratait tartalmazza Lenin Müvei 37. kötete, mely most jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. SZEMÉLYI HÍREK AZ ARISZTOKRÁCIÁRÓL Dobi István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke a Lengyel Népköz­­társaságban tartózkodik, ahol családjával együtt sza­badságát tölti. A magyar államfő felkeres­te a Termelőszövetkezeti Ta­nácsot, ahol tájékoztatták a lengyel termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, este megjelent a varsói Operaház előadásán, majd a késő esti órákban Krakóba, majd Nova Hutába utazott. . Somogyi Miklós, a kommu­nista párt politikai Bizottsá­gának tagja, látogatást tett a MÁV északi Járműjavítóban, hosszasan elbeszélgetett a gyár dolgozóival, majd részt vett az aktivisták ülésén. görbe TÜKÖR KIÉRDEMESÜLT BOWERY BUM Amikor a new yorki taxi­­soffőr beszélni kezd . . . — Tetszik látni, ezt az 5 dollárost borravalónak kap­tam. A legnagyobb borravaló, amit valaha kaptam. A vitel­­dij 1 dollár 25 volt, borravaló 5 dollár. — Hol szedte fel ezt a 'bő­kezű gentlemant? — A Boweryn. A Round House Bar előtt. Jól öltözött úriember volt. Útközben na­gyon érdekes dolgokat mon­dott. Azt mondta, hogy ő va­lamikor Bowery bum volt, az­ért szereti a Bowery bumo­­kat. Minden héten egyszer el­megy a Bowéry utcába és 100 dollár ára sört, bort meg pá­linkát rendel a bumoknak. Olyan jó érzés ez, mondta, másokat leitatni, nem inni. Ez a kiérdemesült Bowery bum nem az egyetlen ebből a fajtából, mondja a Round House Bar tulajdonosa. Az egyik neki, a tulajnak, szo­kott adni 100 dollárt, hogy ingyen szolgáljon fel italt minden búmnak, aki kéznél van, mindenkinek azt, amit jobban szeret, mint sört vagy bort. Utóirat. A Round House Barnak régebben Skid Row Bar and Grill volt a neve '— Züllöttek bárja.

Next

/
Thumbnails
Contents