A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-03 / 27. szám

A JÓ PÁSZTOR 3. OLDAL A magyaiszármazásu szépasszony, aki Napoleon császár kisdobosa volt Madame Angot de Merveille ereiben magyar vér csörgedezett. Amadé de Merveille, Angot atyja, el­szegényedett katonatiszt volt s igy szivesen szegő­dött a Mária Terézia udvaránál székelő francia kö­vet kíséretéhez. Mária Antoinette házassága után to­vábbra is Béesben' marádt. Beleszeretett Konyári, nemes kancellista leányába, Erzsébetbe, feleségül vet­te és a magyar leányból lett Lise de Merveille, Angot édesanyja. Angot, már tizenhat éves korában árva volt. Rokonaira szorulni nem akart s mint Napoleon lelkes imádója, követte seregét Egyiptomba, ahol a tábori markotányosok között szorgoskodott. A ve­zénylő tábornok közelléte szerelemmé fakasztotta benne a lelkesedést és Angot de Merveille valóság­gal Napoleon bolondja lett. S alig hogy a hires száz­kettes gyalogezred hőslelkü kapitánya, André Frey beleszeretett a gyönyörű szőke markotányosnőbe, Angotnak alkalma nyílott Napoleon kézsebét bekö­tözni, amikor is tábornok évődés közben' kivallatta, kit szeret? Angot úgy körülírta szerelme tárgyát, hogy Napoleon önmagára ismert. Hogy minden sze­relmi epizódnak elejét vegye, ott a táborban férjhez­­adta Angotot Frey kapitányhoz, aki mint alezredes vezette haza nejét Párisba. Múlt az idő. Napoleon tábornokból császár lett. Frey pedig a császár tábornoka. Angot nem volt bol­dog. Parancsból nyújtotta kezét Freynak, de szivé­ben Napoleon képét hordozta. Frey megmaradt dur­va katonának, aki káplárságon kezdte a katonai kar­­riért. Féltekenykedett a feleségére s emiatt napi­renden volt náluk a veszekedés. Egyizben, amikor Angotot a császárné fogadta, Frey kereste a fele­ségét a palotában s miután a kihallgatás sokáig tar­tott, a tábornok azzal gyanúsította meg a feleségét, hogy megcsalta. A hirtelenkezü Angot nem sokat teketóriázott, a palota folyosóján úgy felképelte az urát, hogy csillagokat látott a szeme. Frey dühében haditörvényszék elé akarta állíttatni a saját feleségét azon a címen, hogy a felesége a szolgálati viszonyon kívül álló, kapitulációs markotányosnők sorába tar­tozik és tagja a hadseregnek. Persze kacagott rajta az egész udvar. Egy más alkalommal Angot véletlenül találko­zott a császár irószobája előtt Napóleonnal, aki be­hívta. Az egyiptomi hadjárat óta nem találkoztak s néhány pillanatig elbeszélgettek. Ekkor történt, hogy Frey, mint egy őrült f.elszakitotta az ajtót és abban a hitben, hogy felesége a császár szeretője, kardot rántott a császárra. Napoleon főbe akarta lövetni Freyt, de félt a botránytól. Megkegyelmezett neki azzal, hogy Jenába küldte a központi hadtest parancs­nokául. Frey gyilkos golyózáporban esett el Jéna mel­lett Napoleon lobogója alatt. Angot, aki különben a császári botrány óta nem élt már az urával, özvegy­­gyé lett. Özvegysége hire a csata mezőn érte, mert Angot, mint kisdobos , nyomon követte Napóleont egész Európában. Hogy a császári sátor kisdobosa nő és ném férfi, ez a jénai csata után derült ki. Napoleon ugyanis fő­­belövetett egy Ecken nevű bajor ezredest, akit kém­kedésen értek. A huszonnégy golyó sebéből vérző ez­redes halódása megrázó látványt nyújtott és Gigo­­let, császár kisdobosa rosszul lett. Amikor a tábori orvos felgombolta a katonazubbonyt, megtudta, hogy a kisdobos — asszony. A császár csak ekkor ismerte fel Gigoletben Angotot. Hallgatást parancsolt és vit­te magával Angotot Moszkvába. Napoleon bukása mélyen lesújtotta a gyönyörű asszonyt, aki ápolónői címen követhette férfi-ideál­ját Szent Ilona-szigetére is. A betegeskedő császárt csodálatos ragaszkodással és hűséggel vette körül és mégis csak a császár halála előtt kapta az első csó­kot tőle. Ez is csak a hála és nem a szerelem csókja volt. — Több mint húszezer métföldet tettem meg ezért az első és utolsó csókjáért — irta naplójában Madame Frey. — És én ráhajoltam fonnyatag ke­zére és sírtam. Sirattam őt és sirattam magamat . . . Napoleon halálával gyászruhát öltött és nem is cserélte azt fel mással soha. Meggyászolta a császárt s nem volt nap, hogy a császár halála órájának év­fordulója ne a templomban találta volna. Csendes magányosságban halt meg Párisban. Végrendeleté­ben meghagyta, hogy sírkövére véssék rá e sort: “Au revoir, mon empereur!” (A viszontlátásra, császárom!) ELSINORE, Dánia. — A három mérföld széles dán-svéd tengerszorosban a Tikhoreck orosz hajóról leugrott egy matróz és a vízbe fűlt. Az ázsiai népek aniikommunisia ligája Seoulban, Délkoreában tartoiia ötödik kon­ferenciáját, amelynek megnyitásán mintegy tízezer személy vett részt. Ötvenhá­rom szabad nemzet kiküldöttei és megfigyelői jelentek meg a konferencián. Vakáción a kórházban akinek egeszsegügyi biztosítása van, az ORVOSI £S KÓRHÁZI ÁPOLÁST KÖVETEL A biztositó társaságok, me­lyek évente száz milliókat se­pernek pénztárukba a bizto­­sitott személyektől, azt pana­szolják, hogy egyes betegek, azon a címen, hogy már úgyis évek óta fizetik a biztosítást, messzemenő figyelmet köve­telnek orvosaiktól, kórháza­iktól. A legtöbb ibaj a nőkkel van, állapította meg az egyik biztositó társaság, mert ha végre bekerülnek a kórházba, nem lehet hazatessékelni őket. Aféle üdülésnek, vaká­ciónak tekintik a kórházi pi­henést és közben alaposan megdolgoztatják az orvoso­kat. Az összes létező, sőt már kimúlt betegségek ellen kell megvizsgálni őket. Az amúgy is túlterhelt kór­házak és munkával túlzsúfolt orvosok nyakán maradnak azon a címen, hogy a sokféle vizsgálat és kezelés nekik jár. A probléma kétoldalú, mert a betegnek elvben iga­za van. Ha valaki éveken át pontosan fizeti betegségbiz­tosítását, mikor betegnek ér­zi magát, joggal várja el, hogy tüzetesen megvizsgál - ják. Aki azonban visszaél ez­zel, az másokat károsít meg, betegeket, akik várják, hogy sorra kerüljenek. De ha az örökké teli kórházakban szi­­mulánsak üdülnek, az igazi betegek nem jutnak be a ren­delőkbe! Az amerikai biztosítótársa­ságok, ha összehasonlítjuk áraikat és. amit nyújtanak —■ messze az európai biztosítók mögött maradnak. Az ameri­kai beteg saját zsebéből fize­ti az elővizsgálatokat, gyógy­szert és orvost. A biztositó csak akkor nyúl a kasszájába, ha a biztosított már a kórház­ban fekszik, hol műtétre vár. Alig hagyja el a páciens a kórházat, folytathatja a kidá­­sok fedezését, csakúgy mint a kórházi közjáték előtt. Ez a magyarázata annak, hogy a biztosítottak egy része nőm hagyja magát és vissza vág. A hatalmas felhőkarco­lókat építő biztosítók, akik milliós vagyonuk cgvrészét kölcsönök formájában helye­zik ki, neheztelnek ügyfeleik­re, mert a szerződés pentsze­­rinti betartását követelik. Visszaélések ilyen körül­mények között elkerülhetet­lenek. De százalékszerüleg nagyon kicsi a számuk azok­nak, akik ténylegesen csalás­ra vetemednek. A felbőszült biztositó társa­ságok kurtán — furcsán csa­lóknak bélyegezik azokat, kik — miután a gyógyászathoz nem értenek és félnek a be­tegségektől, a haláltól — tel­jes kúrát, alapos gyógyítást követelnek. A biztosítók kimutatják, hogy akadnak egyesek, akik “valóságos kéjjel vetik alá magukat mindenféle operá­cióknak, csak azért, mert az nekik nem kerül pénzbe.” Lehet, hogy akadnak ilyen nem teljesen beszámítható emberek, ezeket azonban ép­pen a szóbanforgó orvosok és kórházak nyilvánithatj ák egészségeseknek. Mármint ha tényleg makkegészségesek és csupán merő unalomból, a kórházi műtőterem utáni el­­lentállhatatlan vágyból kö­­nyörgik magukat a sebészek kése alá. Csakis ilyen tréfás hangon lehet írni erről, mert ép ész­szel nehéz elképzelni, hogy a kórházi műtétek jelentős ré­szét csak azért végzik, hogy a biztositótiársaságok számlá­ját növeljék. Talán ha az emerikai bizto­sítók is követnék az európai példát, ha rendszeres vizsgá­latot biztosítanának . minden évben minden tag részére, nem fogná el pánik azokat, akik gyakran már súlyos be­tegen kerülnek végre kór­házba. A biztosítók bünlistáján szerepelnek orvosok is, akik a busás honorárium csábere­jének nem tudnak ellentálla­­ni és ezért beszélik rá drága operációkra pácienseiket. Az ilyen orvosokat le kell lep­lezni. Az American Medical Association nem tűri meg so­raiban azokat, akik hivatásu­kat csupán pénzszerző forrás­nak tekintik. Abban egyetértünk a biz­tosítókkal, hogy az orvosi ho­noráriumok — dolgozó kis­emberek, fehérgallérosok ré­szére — rendkívül magasak. Éppen ezért volna tanácsos, ha a biztosítók előzetes vizs­gálatokkal segítenének még idejekorán a betegeken, nem várva amíg úgy leromlik ál­lapotuk, hogy már csak ope­ráció segíthet rajtuk. Vodkakedvelő magyarok DE'RiBY, Anglia. — Hopka Ferenc 27 éves magyart és két társá't egyenkint 215 font sterling pénzbírságra Ítélték, mert otthon főztek pálinkát hatósági engedély nélkül. Hopka Ferenc a tárgyaláson azt vallotta, hogy ö három éves kora óta vodkát iszik. NEM UTAZHAT WASHINGTON. — Doug­las f elbíró engedélyt kért, hogy mint ujiságiró ellátogathas­son a kommunista Kínába. A külügyminisztérium a kérel­met elutasította azzal az in­dokolással, hogy Jusiee Doug­las nem hivatásos újságíró. Egyébként a kínai kormány nem adott beutazási enge­délyt amerikai újságíróknak, akik a kínai utazásra enge­délyt kaptáik, John Coyle, 24 éves bűnöző végre rendőrkézre kerüli a Middleboro. Mas. közelében levő erdőségben, ahol fegyveres harcot folyiaioii a rendőrökkel, akik 22 éves William fivéréi a harcban agyonlőtték. AUCKLAND, Ujzéland. — Az ujzélandi rádió le­vett a műsorról több gyermek programot, amelyekben a szereplők hibásan hangsúlyoznak, nyelvtani hibákat követnek el vagy közönséges, durva kifejezéseket hasz­nálnak. LONDON. — Egy Stradivarius hegedű itt gazdát cserélt, a vételár 23,000 dollár volt — rekord ár. TOKIO. — Ősszel tanulmányútra készül 100 fiatal japán férfi és nő, Amerikába, Európába és Délkelet- Ázsiába mennek. Már most megnyilt részükre egy ud­variasági tanfolyam. LONDON. — T. A. Rogers országos bányafelügye­lő jelenti, hogy a múlt évben mindösze 327 bányász vesztette életét szén- és kőbányákban. Mindössze 327... Korábbi években jóval több áldozatot szedtek a bá­nyák. DZSAKARTA, Indonézia. — Szumátra sziget egyik nagyobb városában az elcsipett zsebtolvajokat pár napon át végigvezették az utcákon, a hátukon “Én zsebmetsző vagyok” feliratú táblával. Azóta jóval ke­vesebb zsebtolvajlás történik a városban. TARKAN, Borneo. — A hangyák megindultak a dombokon felfelé. Erre a völgyekben lakó családok sietve kiüritették házaikat és magasabb helyeken he­lyezték magukat biztonságba. Mert a borneoi hangyák tapasztalás zerint már napokkal előbb megérzik, hogy áradás fogja elönteni a völgyeket. KOPENHAGA, Dánia. — Nagy volt az öröm négyezer házban: az adóhivataltól értesítés jött, hogy az ezévi városi adókat 1960-ig nem kell befizetni. MOSZKVA. — Ivan Brunin orosz költő lefordí­totta orosz nyelvre Longfellow amerikai költő Song of Hiawatha cimü hires költeményét és az Irodalmi Újságban Sámuel Marsak kritikus azt írja, hogy a for­dítás helyenkint még jobb, mint az eredeti. Mindenkit lepipálnak ezek az oroszok! ISHAM, Anglia. — Turisták, akik egy pohár sörre betértek a Vörös Oroszlán kocsmába, ugyancsak meg­rémültek, amikor bejött oda egy oroszlán és a csapos kiszolgálta, egy üveg sört dugott a szájába. A turisták hamar felocsúdtak ijedelmükből, miután a csapos fel­világosította őket, hogy Simba, a közeli állatkert 15 hónapos oroszlánja, szelíd, csendes törzsvendég a kocs­mában. WÜRZfeURG, Németország. — Egy méhraj álta­lános offenzivát indított az itt állomásozó amerikai he­likopterek ellen, három helikoptert megszálltak, há­rom hónapon át megszállva tartották, lehetetlen volt a méheket elzavarni a motor belsejéből és más alkat­részekből. Hiába próbálkoztak a katonák büzbombák­­kal, tűzoltó folyadékkal, a méhek nem tágítottak. Vé­gül a katonaság civil segítséget kért, egy német mé­hész elfogta a királynőt és az egész raj kiröpült az ural­kodónő nyomában. SLOUGH, Anglia. — Alex McKeown, 57 éves cir­kuszi bűvész bejelentette a rendőrséged, hogy felesé­ge, akivel ezüstlakodalomra készült, nyomtalanul el­tűnt. Valószínűleg azért tűnt el, mert a férje azt mond­ta neki, hogy mivel nagyon elhízott, nem léphetnek fel többet együtt. LONDON. — Egy nő biciklis baleset folytán el­vesztette szaglóérzékét. A vétkes motorbiciklistát a bíróság 5000 dollár kártérítés fizetésére kötelezte. BRANTFORD, Ont. — Dániel Buhl gyorshajtás miatt állt Shillington biró előtt. A rendőrség radarral állapította meg, hogy 38 mérföldes sebességgel hajtott. Nem úgy, mondta Buhl a biró előtt; itt számítási hiba van. A radar ugyan 38 mérföldes sebességet mért le, de a valóságban a sebesség kisebb volt, még pedig hat mérfölddel kevesebb, mert az ő sportkocsija 13 láb hosszú, öt lábbal rövidebb, mint az átlagos automobi­lok. A kocsik hosszúságának és a sebességnek össze­függése komplikált matematikai feladat volt, amellyel ő nyolc óra hosszat bíbelődött, mig sikerült kiszámíta­nia, hogy ő nem 38, hanem 32 mérföld sebességgel haj­tott. Miután Buhl felajánlotta a bírónak, hogy a bonyo­lult matematikai műveletet a tárgyalóteremben meg­ismétli, a biró inkább sietve kimondta a felmentő Íté­letet. RÓMA. — Idegsokkal és zuzódási sérülésekkel kórházba került két fiú, mert halálra rémülve lebuk­jak az autóbusz tetejéről, amikor ott a koporsójából kilépett egy ember és kérdezte, messze vannak-e még Albánhoz. Az történt, hogy egy utas a hirtelen meg­eredt eső elől az autóbusz tetején elhelyezett üres ko­porsóba bujt és egy későbbi megállónál a két fiú is fel­mászott az autóbusz tetejére és a koporsó mellett he­lyezkedett el. SCARBOROUGH, Anglia. — A ruhagyárosok or­szágos szövetségének konvencióján William Lemkin, a lelépő elnök, azt fejtegette, hogy minden angol férfi, aki külföldre utazik, öltözködésével használhat vagy árthat hazájának — vasalt vagy gyűrött nadrágjára úgy tekintenek az emberek, mintha az angol nemzeti lobogó lenne. Gyűrött nadrág láttára a francia Rivié­rán vagy svájci nyaralóhelyen azt fogják mondani: “Szegény angolok!” Emlékezzünk a régiekről (JTAZAS A FŐID KORUL EGY PERC ALATT

Next

/
Thumbnails
Contents