A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-22 / 52. szám

í. OLDAL A T* PÄSZTOT? Emlékezzünk % régiekről AZ ÖSMAGYAKOK NYOMÁBAN Irta: DR. MÉSZÁROS GYULA A magyar történettudomány egyik legnemzetibb feladata, egyik legszebb törekvése, hogy a mesés ke­leten, a hatalmas puszták sátorszállásain felkeresik fajrokonainkat, akik olyan régen elszakadtak tőlünk: a nagy magyarokat. Nemcsak a hagyományok, az ősi legendák ösztönöztek bennünket erre, hanem egy fájdalmas érzés népünk lelkében: a testvértelenség érzése. Mert hiába tagadjuk, azt is éreznünk kell, hogy a müveit Nyugat nem olvaszt magába bennün­ket. Önkénytelenül is mindig a múltba tekintünk. És keressük, kutatjuk, azt a nemzetet, mely testvérke­zet nyújt nekünk, hogy megállhassuk a helyünket, mert mi Nyugaton is csak Kelet fiai vagyunk. Jól esett tehát remélnünk, hogy valahol messze találunk egy nemzetet, amelynek csontja, vére a mi­enkből való, amelynek nyelve olyan zamatos, mint a mienk, s úgy tud érezni, lelkesedni, mint mi. Ezt kerestem én a messze Kelet regényes vidékein. És kétségbeesve láttam, hogy el kell temetnünk a ma­gyarok szép álmát. Idegen nép él ott, testileg-lelkileg különbözik tőlünk. Most már csak a régi kurgánokat. bontogatjuk, a kissé rokonnak hangzó nyelvet tanul­juk és ellesük agg emberek ajkáról a mesét. . . .Volt egyszer egy nemzet, amely kettésza­kadt. Az egyik rész itt maradt, beolvadt a többi nem­zetiségbe, mig a másik elment egy tejjel-mézzel fo­lyó országba, ahol legyőzött mindenkit és ő lett az ur. Az Uralhegység legelőin s az Ázsiába nyúló pusz­tákban egy szabad, nomád nép tanyázik: a baskírok. Sokáig azt hittük, hogy ez a .nép a keleten maradt magyarság emlékeit őrzi. Velük rokon a kirgizek és a csuvasok tábora, akik a legrégibb lakói a Volga vi­dékének. Már a tizenharmadik században a Volga part­jain, a Kaukázusban és Krímben megfordult magyar utazók azzal a hírrel jöttek haza Magyarországba, hogy találkoztak keleten az ősi. hazájukban élő ma­gyarokkal. Ottó-Juliánus, Turkolyi, Jaksfcs-Orlay és Szabó Nazárius útleírásaiból tudjuk, hogy beszéltek velük a magyarok nyelvén és iheg'érfcették egymást, pedig mind a négyen földrajzilag egymástól nagyon távol eső helyen találkoztak a magyarokkal' Ennek a tatárrabságban sínylődő magyar nép­nek lehettek még esetleg a tizenkilencedik században is leszármazottai, akik .azonban már. csjk hagyomány­ból ismerték a magyarok nyelvét. í)e otthon "a sze­gény, agyonsanyargatott magyar hazában legendák születtek a halvány emlékekből. Milliókra menő né­pet látott bennük a magyar képzelet, aMelygörcsö­sen ragaszkodott ideájához, hogy távol egy hatal­mas rokonnemzet él az őshazában. Először Konstantinápolyba mentem. Négy évet töltöttem a törökök között. Szinleg muzulmán lettem s úgy kóboroltam az eddig fel nem kutatott vidéke­ken. Két évet töltöttem Szibériában, végigjártam a Volga vidékét, a csuvasok és tatárok földjét. A magyarok szempontjából legérdekesebb a bas­kírok törzse, mert a tudomány szerint az ősmagyarok ebbe a törzsbe olvadtak bele. Pauler Gyula, az .ismert történettudós azt hitte, hogy a “magyar-és a baskír egy és ugyanaz a nemzet: a magyarok első ismert ha­zája a mai baskír földön az Ufa és részben talán az Orenburg kormányzóság területén volt: s ennélfogva a magyarok nemcsak a baskírok szomszédai, hanem maguk a baskírok voltak . . .” A baskir-törzs földjének a felkutatása volt kül­detésem főcélja. Át is kutattam az egész területet. Orenburgból kiindulva egészen Permig. Egyenes vo­nalban haladtam, olykor-olykor a környékre is kitér­tem, mindenütt a magyarok nyomát kutatva, úgy a történelem, mint az összehasonlító nyelvtudomány szempontjából. Az eredmény, sajnos, negativ, de min­denesetre megdöntötte az eddigi téves felfogásokat. A Keleten lakó baskírok, kirgizek, tatárok, csuvasok törzse teljesen elüt tőlünk. Egyetlen-egy rokonvonást se fedeztem fel bennük. Hagyományainkat nem isme­rik vagy elferdítve tudják. A nyelvük teljesen ellene szól az eddigi feltevéseknek: még rokon hangzást sem lehet felfedezni. A csuvasok eredete ránk nézve azért fontos, mert nagy kulturhatással voltak a magyarokra, különö­sen a nyelvükre. A magyar földművelés csuva ere­detű, amit teljesen egyező mester-szavaink bizonyíta­nak: Eke, sarló, kéve, tarló, stb. Más szempontból is érdekes a csuvas nép. A le­genda szerint ugyanis a csuvasok a nagy bolgár bi­rodalom bukása után szóródtak szét. A bolgár biroda­lom a 14. század közepe táján hatalmas kultúrában Amikor még tenger bontotta a Várhegyet és a Gellérthegyei A budapesti építkezéseken gyakran láthatjuk, hogy mész sze a Dunántól a talaj alatt folyami homok és kavics ta­lálható. Hogyan került oda? Csak a Duna rakhatta le, ami­kor még arra bolyongott. A Szabadság-hegyen édes­vízi mészkőre bukkanhatunk, ami tavakból keletkezett. Ezt meg csak az magyarázhatja, hogy amikor a tavak kialakul­tak, a budai hegyek jóval ala­csonyabbak voltak és később emelkedtek ki. Az idők folyamán állandóan változott a felszin, hosszú fejlődés eredménye a hegy­ség, a folyó és a síkság hár­massága, a főváros földrajzi környezete. Hogyan alakult ki Budapest mai arculata? Utazzunk mil­lió évekkel, vissza a múltba, hogy választ kapjunk HU ,Ve~ zetőnk. dr. .Szilárd Jenő, az, Akadémia főldrajztudományi kutatócsoportjának ■ munka­társa. , , , Korallzátonyok a Korút helvon Kezdetben tenger — a Te­thys borította Magyarorszá­got. Az ősi FöldközUtenger, amely Köz ép-Amerikától a Maláj-félszigetig terjedt. Me­leg és száraz volt az éghajlat, Budapest helyén korallzáto­nyok emelkedtek ki a sekély tengerből. A vízben milliárd­­számra éltek kagylók, csigák és más, mészvázu állatok. Pusztulásuk után a tenger fe­nekére sülyedtek, és a fel­gyülemlett meszes iszap ala­kult. át évmilliók során, mész­kővé és dolomittá. ■ , . ‘ • HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS. IZOMFÁJÁS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt EASY RUB FOR YOU készítménnyel, melynek kipróbált enyhitő hatását számtalan hálalevél bizonyltja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. Magyar gyógyszerész készítménye. — Ára S1.50, CANADÁBAN $2.00. Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni. 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, 111. A. ADORJÁN volt ős a fejlődő magyar műveltségibe■'Víáf^f';;hafa^ gyakorolt. A kutató sorsa nem irigylésre méltó. Sohasem: tudja, hogy mikor játszik az életével,. 1906-1907-bert a csuvasok és a tatárok földjén jártam. Az orosz for-, radalom éppen akkor viharzott a leghevesebben. Egy' ütött-kopott, rozoga kocsin utaztam a Kazán kor­mányzóságban. A szekér kirázta a lelkemet s szinte örültem, amikor elértem a legközelebbi csuvas falut. Rögtön a biró házához mentem és szobát kértem tőle. Majd ráparancsoltam a környezetemre, hogy senkit se engedjenek hozzám, mert dolgozni akarok. Késő éjjel, sőt sokszor a pikadó hajnal is munkánál talált. A bűzös petróleumlámpa egész éjjel pislákolt az asz­talomon. Egy este nagyön elfáradtam, korán lefe­küdtem. Úgy három óra tájban valaki megkocogtatta az ablakomat. Az első pillanatban azt hittem, hogy rablók akarnak kifosztani. Előrántottam a revolve­remet és feltéptem az ajtót. Abban a percben hat orosz katona felfűzött szuronnyal ugrott be a szo­bámba. Egy pillanatra visszariadtak, amikor a fegy­veremet mellüknek szegeztem. A vezetőjük azonban rám rivalt: — Tegye le a fegyvert ! A törvény nevében ön foglyom. Parancsom van, önt élve vagy halva elfogni! Védekeztem egy pár percig, majd hat katona körülfogott s elvette a fegyveremet. A tiszt még egy­szer hozzám lépett: — Adja elő a bombákat! Csak most kezdtem megérteni a dolgot. Forra­dalmárnak sejtettek. Hiába tiltakoztam, fel ültettek egy rozoga szekérre, a hat katona körülfogott s a rendőrkapitányhoz vezetett. Az átnézte az Írásaimat és bocsánatot kért: — Ne haragudjon uram, de a ’mostani zavaros időben mindenki gyanús. Hiába mérgelődtem, az emberek csak mosolyog­va jegyezték meg: — Ha még egy pár percig védekezik, ma már a temetőben pihen! Ez volt az első veszedelem, amelyet nemsokára követett a többi. Rablók rohantak meg s csak a sze­rencsés véletlennek köszönhetem, hogy helyettük nem én hagytam ott a fogamat. Farkasok a sátorból ra­gadták el a juhokat, a dermesztő hideg egyszer majd megfagyasztott. Ki tudja leírni azokat a kínokat, amelyeket elszenvedtem. De azután később én is át­láttam az ázsiai népek bölcs filozófiáját: — Egy ember csak egy ember. Mindenkinek csak egy halála van. ' ,A budid hegyekben a felszí­nén is megtalálhatók a legré­gibb kőzetek. De vajön hova' tűntek V a pesti oldálbn ? A mélybe sülyedtek. A városli­geti fúrás ez&r méter mély­ségben- megtalálta a Gellért­hegy dolomitját . . . A mész-, kő;és a dolomit a földtörténeti' középkor elején keletkezett. Idestova ennek 150-200 millió ■éve..-, siói föld mélyében rejlő hasznosít­ható ásványokról? A pesti medencében a Városliget alatt és másutt található szénréte­gek gazdaságilag nem jelen­tősek és csak tudományos ér­dekessége van a zugligeti bauxitnak és a mátyáshegyi ásványoknak is. Budapest legfontosabb nyersanyaga a ' mészkőn kívül az agyag, min­denekelőtt a kiscelli, amiből -már a- rómaiak is edényeket égettek. De van még egy érde­kes, hasznosítható ásvány. A magnézium érce, a dolomit. Akár magnéziumkohót épít­hetnének a Gellréthegy tete­jén. Szovjet csatlósok a Déli Sarkon MOSZKVA. — A leningrádi kereskedelmi kikötőből a na­pokban indult el a hatodik kontinens partjai felé az Ob nevű kutatóhajó fedélzetén az ötödik szovjet antarktiszi ex­pedíció tagjaival. A kutatók felszerelését a legújabb tipu­­su műszerekkel, berendezések­kel egészítik ki. Négy repülő­gép, köztük egy 24 személyes IL-14 tipusu gép és egy heli­kopter indul az Ob fedélzetén a Déli-sarkra. A nagy hidegben dolgozó kutatók újfajta füthető védő­ruhát is visznek magukkal: a ruha arcvédőjét nagy teljesít­ményű hordozható akkumulá­tor segítségével fütik. Újfaj­ta összerakható házak, az ed­diginél nagyobb teljesítmé­nyű közlekedési eszközök se­gítik majd a munkát. Az expedíció tagjai a Mir­­nij-telepen, a mágneses-sark közelében és a Maud királynő földjén végzik kutatásaikat, a Déli-sark nyarát kihasznál­va, több ideiglenes kutatóál­lomást is létrehoznak. Az ex­pedíció részletesen megvizs­gálja a Maud királynő földjé­nek partvidéken elterülő he- ' gyeket, megkezdi a terület pontos geológiai térképének összeállítását. Az Ob kutatóhajó, miután az expedíció tagjai partra? szálltak, az Antarktisz part­menti vizein, főként a kevéssé ■ ismert Bellings-hausen-tenge­­ren végez majd vizsgálatokat. Ezúttal első Ízben a szov­jet expedíció tagjai között lesz a keletnémet szovjezóna és 'Csehszlovákia több tudomá­nyos kutatója. Budapest születése A földtörténeti középkor vé­gén — talán százmillió évvel ezelőtt — történt a nagy ese­mény: a tenger visszahúzó­dott, kiemelkedett az ősi buda­pesti föld. Ez volt az az idő, amikor még sárkányok éltek a Földön. A tenger ugyan még később is előrenyomult, de az ősbudai hegység sziget­ként állt ki a környéket elön­tő vízből. Az újkor elején visszatérő tengernek köszönhetők a nagy kovácsi és pilisvörösvári szén­telepek. Ekkor keletkezett a Városliget alatt megtalált kő­szénréteg is. A viz elborította a buja mocsári növényzetet, amely az iszap alatt elszene­sedett. Későbbi tenger emlékét őr­zik a Szent László pénzének nevezett csigák, majd újabb tengeri előretörésből szárma­zik az óbudai téglagyár nyers­anyaga, a kiscelli agyag. A tenger visszavonul Ezután megkezdődött a ten­ger visszavonulása az Alföld felé. A budai hegység immár szárazföld, de a pesti meden­cét, a tétényi fennsíkot még hosszabb ideig tenger borítot­ta. Ekkor rakódott le a sós­kúti és a kőbányai mészkő, ami kitűnő építőanyag. Fia­tal mészkőrétegekbe vájták a kőbányai és budafoki sörös-, boros és gombás pincéket is. Az utolsó tenger a Pannon­tó volt. Ez már nem volt ösz­­szeköttetésben a sósvizü Föld­közi-tengerrel, a folyók gyor­san töltötték fel. A Szabad­sághegyen rábukkantak az egyik ősi folyó medrére, mely a Pannon-tóba ömlött. A fo­lyó kavicsos üledékei ma a 1435 Germantown A ve. Philadelphia, Pa. GEO. SHINER'S 0RCH. HUNGARIAN, AMERICAN MUSIC WEDDINGS, DANCES, CLUB JOBS 136 W. 9th AVENUE HOMESTEAD. PA. PHONE HO 1-3194 KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG UJESZTENDŐT KÍVÁN A MAGYARSÁGNAK WEINBERGER S DRUGS HARRY WEINBERGER. Ph. G. 301 EAST 8th AVENUE HOMESTEAD, PENNA. Telefon: HO 1-3917 KELLEMÉS ÜNNEPEKET KIVAN A MAGYARSÁGNAK HALF BROS Established 1899 FURNITURE — WOMEN’S APPAREL 120-124 E. 8th AVENUE HOMESTEAD, PA. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog ujesztendőt kiván West Homestead Baking Company QUALITY, PRICE AND SERVICE 467 WEST EIGHTH AVENUE WEST HOMESTEAD, PENNSYLVANIA SARON'S DRUG STORE I. SÁRON. PH. G. 701—8th AVENUE, CORNER HEISEL STREET HOMESTEAD, PA. Telefon: HO 1-3858 hegytetőn találhatók! A Pan­non-tóból rakódott le a pesti téglagyárakban használt agyag. A bányákban előkerül­tek a balatoni kecskekörmök rokonai is. Az Ős-Duna és az ős-elefántok Több mint egymillió évvel ezelőtt jelent meg a Duna Bu­dapest környéken. Ekkor rnár a budai oldal 50-100 méterrel magasabb volt a pestinél, de a Duna őse még nem a mai he­lyén folyt. Ágakra oszlott, ta­vak és mocsarak között kalan­dozott Budapest keleti részé­ben, még Gödöllő környékén is. A folyó homokja jól látha­tó az épülő országút mentén. / jégkorszak elején még a Várhegy magasságában folyt a Duna, s csak 60-70 ezer év­vel ezelőtt vájta ki mostani medrét. A jégkorszakban ér­ték el mai magasságukat a budai hegyek is. Feltűntek a mammutok és az őselefántok, barlangi medvék. A lőrinci ka­vicsbányában megtalálták a masztodon maradványát. Az utóbbi 10 ezer évben is változott a felszin. A Duna és a szél tovább alakította Budapest arculatát. A budai hegyek kincsei A földtani rétegek és a kö­vületek elmesélik, hogyan ala­kult ki Budanest mai képe. De vajon mit mondanak a Cape Canaveralban készítik a legújabb amerikai rakétát a Satum nevű másfél millió font lökőerejü űrhajót. Hossza 203 láb, súlya 500 tonna és 1963-ben terve­zik elindítását. Titok még, hogy lesznek-e élő utasai. örömteljes karácsonyi ünnepeket és nagyon boldog ujesztendőt' •' ‘ ■ ■ - • ■ * 4 * r > v ..i vf rífífíűlfíií' í .r kíván az Egylet tagjainak és az összm agy arságnak az Első Magyar Romai Katolikus lótékonysági Egylet Vezetősége KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KIVAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents