A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-20 / 47. szám

4. oldat; A Jó PÁSZTOR szovietpimmcsomi kesergő A pesti Népszava humoros panaszriportja. Tréfásan mon­dogatjuk soksor: “Miért men­jen egyszerűen, ha komplikál­tan is mehet?” Sajnos, ponto­san talál ez a kacskaringós huzavonára, mely számos esetben egészen közönséges, kis ügyek elintézését késlel­teti. “Miért ilyen komplikál­tan?” — tűnődhetett Fehér Ferencné várpalotai olvasónk is. Vadonatúj fényképezőgé­péről már első kattintásnál kiderült hogy használhatatlan és mégis hiába kilincselt, sé­relmét sehol sem akarták or­vosolni. Holott a dolog egy­szerűen: a hibás gép helyett a boltnak azonnal egy mási­kat kellett volna adnia. Kosa Jenőné is bizalommal fordult be a Kígyó utcai Pipa­boltba, hogy férjét születés­napjára meglepje. Az ünne­pelt azonban nem gyújtha­tott rá az ajándékra, mert az -— repedt volt. Mindkét pana­szos reklamációját mindad­dig semmibe vették, amig mi szóvá nem tettük. De még sorolhatnánk jó­­néhány példát. A Jávorka Ádám utca 67. számú ház la­kói csak a mi közbenjárá­sunkra kapták meg a kerüle­ti házkezelőségtől a mosó­konyhaüstöt, amit már múlt év novembere óta hiába kér­tek. És bármennyire dicsére­tes, hogy az V. kerületi ház­­kezelőség intézkedésére kija­vították Mayer Erzsébet Arany János utca 9. számú lakos szobájának parkettjét, joggal kérdjük a költővel: “Ó, miért oly későn?. . . ” — s miért csak a mi kérésünkre? Az V. kerületi Vendéglátó Vállalat is emberségesen tud­ta elintézni Papp Ferencné szabadságolását — a Népsza­va levelének vétele után. A Szakszervezeti Tanács egész­ségügyi osztályának döntésé­re volt szükség, hogy Csiha Gáborné egészségi állapotá­nak megfelelő beosztást kap­jon. Sajnos, elég gyakorta for­dul elő, hogy magától értető­dő panaszokat, reklamációkat csak közbelépésre orvosolnak. Miért várnak erre ? Miért kell nyomást gyakorolni azért, hogy az idő előtt levált cipő­talpat megjavítsák; a rádió újra szóljon; a tető ne csurog­jon be? A kárvallottak leg­első panaszára mindezek a hi­bák jóvátehetők volnának. A sok huzavonával akarat­lanul is társadalmunk, rend­szerünk hitelét rontják. magyar-német árucsere A SZOVJET GYARMATBIRODALOMBAN Elszámolás nem forintban va gy márkában hanem rubelben BUDAPEST. A Népszava jelenti: A magyar és német külkereskedelmi szakemberek 1949-ben a keletnémet szovjet állam megalakulása után ír­ták alá az első árucserefor­galmi és fizetési megállapo­dást. A két ország közötti ke^ reskedelmi kapcsolat jelentő­sére évről-évre növekedett. 1949-ben a forgalom ex­portoldala mindössze 20,3 mil­lió rubel volt, az import pedig 8.7 millió rubel. Tiz évvel ké­sőbb, ll959-ben 277.1 millió rubel összegű árut exportá­lunk és 261.4 millió rubel ér­­tékü árut hozunk be. A keletnémet szovjetzóná­ból számos teljes gyárberen­­dezés érkezik. A többi közt a Kazincbarcikai Műtrágyagyár oxigénüzemét, a budapest Televízió nagyadóját a Hidasi Brikettgyár berendezését és a Mohácsi Faíostlemezüzem gépegységét is onnan kaptuk. A szovjetzónába irányuló magyar exportban a legjelen­tősebb helyet az élelmiszerek, gyümölcsök, főzelékkonzer­­vek, különböző mélyhűtött áruk foglalják el, de egyre nagyobb mértékben szállítunk iparcikkeket; A közlekedés te­rületén az Ikarus autóbuszok, motorkerékpárok, az építő­iparban a magyár dömperek nyújtanak nagy segítséget, s mind több szerszámgépet, hír­adástechnikai készüléket, kö­tött- és konfekcióárut kül­dünk. 1960-ban az árucsereforga­lom összege eléri a 700 millió rubelt. A FÉRFIAK ES A NŐK EGYENLŐK, MÉGIS A FÉRFIAK EGYENLŐRREK TANULSÁGOS LEVÉL A PESTI NÉPSZAVÁBÓL Charles Van Dórén, a Columbia egyetem 33 éves tanársegéde a washingtoni vizs­gálóbizottság előtt beismerte, hogy amikor 129,000 dollárt nyert a TV kérdéseken, a válaszokat előre megmondták neki. Naponta 40 öngyilkosság ÉLETMENTŐ EMBERBARÁTI LIGA Pillanatfelvétel a magyar szovjet paradicsomból BUDAPEST. — A Népsza­va jelenti: Ez év januárjában három kiskorú gyermekkel maradt özvegyen Hladek Jó­­zsefné Szentendrén. Termé­szetesen fel akarja nevelni a gyermekeit, dolgozni jár. De napközben nincs ki vigyáz­zon az 5 7 és 8 éves kisfiúk­ra. Először a szentendrei ta­nács szociális osztályához for­dult segitségéx’t és kérte: he­lyezzék el a két nagyobbik fiút bentlakásos állami inté­zetben. Kérését azonban nem telje­sítették. Másodjára a szentendrei ál­talános fiúiskola igazgatójá- I hoz fordult és azt kérte: ve- 1 gyék fel a két fiút az iskolai I napközi otthonba. így leg­­j alább estig lenne biztonság- I ban felőlük és könnyebb len­­| ne a legkisebb gyereket elhe­­j lyezni. Sajnos, ezt a kérését 1 sem teljesítették. Kedves Szerkesztő Elvtárs! Tizenkét évig dolgoztam egy vállalatnál, megszakítás nélkül, mint tisztviselő. Jó munkaerőnek tartottak, elég jó fizetésem is volt (1400 Ft). Ez eddig rendben is lett vol­na, ha meg lettem volna elé­gedve magammal. Mindig az volt az érzésem, hogy teljesen felesleges vagyok, mert hiáb’a van nagy gyakorlatom min­denféle számviteli és gép­könyvelői munkában bárkit a helyemre tesznek, az másnap Ugyanúgy elvégzi, mint én. Nem szakma, tehát nagyon könnyen pótolható; egyébként pedig minden érdekesség nél­külinek éreztem. Ezek a dolgok megérlelték bennem a már nagyon régen kialakult elhatározást, hogy szakmát kell tanulnom. A baj elsősorban az volt, hogy, mi­vel családom van, hosszú éve­kig tartó pénztelenséget át­vészelni nem tudtunk volna; így olyan szakmát kellett vá­lasztanom, amihez nagy ked­vem van, de pénzügyi helyze­tünket sem befolyásolja sú­lyosan. így lettem gépkocsi­­vezető. Júliusban vizsgáztam jeles eredménnyel. Nagyon boldog voltam, és ha nem is hittem, hogy tárt karokkal és éppen rám várnak, de azt azért nem gondoltam volna, hogy ilyen méla undorral néznek végig rajtam minden próbálkozá­somnál, mondván, hogy “saj­nos, csak teherkocsira és ki­zárólag férfit keresünk.” és azt is “csak gyakorlattal”. (Nekem csak személygépko­csiid szól a jogosítványom, de ezzel kisteherkocsit is vezet­hetek, és szívesen mennék ar­ra is.) Egyet viszont nem ér­tek: nem kaphat állást csak az, akinek gyakorlata van? Gyakorlat nélkül nem vesznek fel sehol? Hát gyakorlattal kell születni? A másik fájdal­mam az, hogy ha valahol meg­jelenek, végignéznek rajtam és a mondatomat befejezni sem engedve, válaszolnak: “sajnos, csak férfit alkalma­zunk.” Szívélyes üdvözlettel: Feniczy Györgyné MAGYAR BICIKLI AMERIKÁBAN BUDAPEST. — Az Egye­sült Államokba adott el ma­gyar kerékpárokat a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat ke­rékpárok még karácsony előtt megérkeznek Amei'ikába. Edobni az életet: vallási és erkölcsi törvények tiltják. Mégis naponta vagy negyven ember öli meg magát és há­­í’omszor ennyi kísérel meg eredménytelenül öngyilkossá­got. Amerikában az öngyil­kosság a tizenegyedik helyen áll a halálozási okok közt. A Metropolitan biztositó társa­ság kimutatása szerint ön­­gyilkosságok (több embert pusztítanak el, mint a tüdő­­betegségek, a polió, a gyomor­fekély, vagy a szülés. Az ön­­gyilkosságok arányszáma majdnem változatlan az utób­bi ötven évben. Minden száz­ezer ember közül körülbelül tiz követ el öngyilkosságot. De még ennél is magasabb lenne a számuk, ha nem len­ne egy emberbaráti intéz­mény, amely 53 évvel ezelőtt alakult: A National Sáve-a- Life League, melynek New York városában van a fő­hadiszállása, tömegével aka­dályozott meg embereket ab­ban, hogy elpusztítsák ma­gukat. Lebeszélte őket az újabb kisérletekről és gondos­kodott a szerencsétlen embe­­rek hozzátartozóiról. A liga becslése szerint száz eset kö­zül kilencvenhatban sikerült lebeszélni az elkeseredett em­bert a végzetes lépésről, ha idejében tudomást szereztek róla. Amerikában 28 város­ban van irodája a ligának, melynek tagjai, papok és ideg­­gyógyászok, ingyen adják a munkájukat. A legtöbb ember azért öli meg magát, mert nem tud megbirkózni a problémáival Tévedés azt hinni, hogy ezek az embei’ek nem épeszüek. A hires idegorvos, Dr. Thomas W. Salamon szerint, az ön­gyilkosjelölteknek csak egy­­harmada szenved ideg vagy elmebajban. A legkülönbözőbb okokból lettek emberek ön­gyilkosok : Anyagi nehézsé­gek, egészségi okok, családi és nyomasztó érzelmi problé­mák. A liga fő feladata, hogy az életösztön szikráját uj láng­ra lobbantsa. Éhez elsősorban a vallási érzéseket kell fel­kelteni Lona Bonnell szerint, aki 29 éve dolgozik az egye­sületben. Sokszor erélyes eszközök­höz kell nyúlni. Egy hatalmas fiatal ember, aki Miss Bon­nell irodájában ült, hii’telen ki akart ugrani az ablakon. A kis Miss Bonnell minden erejét összeszerve, visszarán­totta és dühösen lenyomta egy székre: — Ott maradjon a helyéh és beszéljen — kiáltott a fia­talemberre. Az ember meglepetésében engedelmesen elmondta a bá­natát és egy óra múlva meg­nyugodva hazament. Bár a ligához igen sok fia­tal ember fordul, a legtöbb öngyilkossági kísérlet a ma­gasabb korosztályban törté­nik. A legtöbb a hatvanöt­­hetvennégy évesek közt for­dul elő. Ezek az öregebb em­berek úgy érzik, hogy már nincs miért élniük. A liga gondoskodik állásról, rendet teremt a veszekedő há­zastársak közt Ó3 szépítő se­bészethez is hozzásegíti a rá­szorulókat. Egy asszonynak, akinek kutya lehai-apta az oi*­­rát, egy tengerésznek, akinek daganat torzította el az ar­cát, a liga megmentette az életét, amikor lehetővé tette nekik a drága szépítő operá­ciót. — Egy 5 dolláros bankjegy megmentett már életeket —­­mondta a liga igazgatója, Dr. Warren. Az ötven év alatt össze­gyűlt adatokból Dr. Warren irodájában kimutatható, hogy majdnem háromszor annyi férfi lesz öngyilkos, mint nő — negyven százaléka egész­ségügyi okokból. A ligát Dr. Warren apja alapította meg 50 évvel ez­előtt,. amikor egy fiatal lány. New Yorkban megmérgezte magát. Haldokolva azt mond­ta Dr. Warren apjának, aki pap volt, hogy nem ölte vol­na meg magát, ha előző este tudott volna egy pappal be­szélni. — ígérje meg — mondta a lány Warren lelkésznek, — hogy segíteni fog oyán sze­rencsétleneken, mint- .én va* . A pap megígérte , es^ijoeg .is tartotta &P Ígéretét.. Angikor áz alapító 10 évvel ezelőtt meghalt, fia Dr. Harry War­­dten folytatta munkáját és még ma is a szeiwezet élén in- V« UfrSSM- Mindkét szervet — a taná­csot, s az iskolát — mi is megkértük: legyenek segítsé­gére a bajba jutott, sok gond­dal küszködő édesanyának. Hetek teltek el azóta, de saj­nos, a mi kérésünkre sem vá­laszoltak. Ez a közönyösség szinte hi­hetetlennek tűnik. SZÜLETÉSNAPJUKRA; KÖTEL Bob Considine, a .hírneves újságíró a New Yox-k Joux-nal American november 5-iki szá­mában következőket.írja ve­zércikkében : Hajnali négy óra volt, nem éppen megszokott időpont egy felvonuláshoz. Igaz, a felvo­nulás is rendkívüli volt, szo­katlan és döbbenetes. Magya­rok és amerikaiak jártak föl és alá a Szovjetunió U. N. küldöttségének Park Ave-i palotája előtt. Énekeltek, mély és zengő hangon, emlé­keket idézőn. Táblákat és fe­kete lobogókat emeltek a ma­gasba és csukott kocsijaikban estélyekről hazasuhanó embe­rek fáradt riadalommal néz­ték a különös sereget. “Am­nesztiát!” — kiáltottak a be­tűk az egyik tábláról. “Ke­gyelmet!” — sikoltotta egy másik. Kettőzött rendőri ügye let vigyázott rájuk. Odabent, a szovjet küldöt­tek palotájában égtek a vil­lanyok a földszinti termek­ben. A tetőn a fegyveres őr — mint rendesen — mozdu­latlanul állt. Köröskörül, há­zakban és ablakok mögött al­kalmasint mások is figyeltek, civilruhás rendőrök, néhány FBI tisztviselő és U. N. kü­lön rendőrségének tagjai. S bent, a palota hálótermeiben aludtak az oroszok, az egyik­ben Sobolev, állandó U. N. megbízott, őrök vigyázták ál­maikat. Hax-madik évfordulója volt annak a pillanatnak, amikor a vörös hadsereg orvtámadása megindult Budapest ellen. Dr. Fábián Béla, a Volt Po­litikai Foglyok Szövetségének elnöke állott az ide-oda hul­lámzó komor menet élén. Hi­vatott és önfeláldozó hazafi, akit először a nácik börtönöz­­tek be, azután a kommunis­ták. Olyan megtiszteltetés ez, amelyben osztozik Mindszenty hercegprimással.-!— A tüntetés vezérmotivu­­ma: amnesztiát követelünk' — magyarázza Dr. Fábián. — A szabad világ vígan éli a maga életét, alig figyelve arra, hogy Budapesten, a hírhedt gyüj­­tőfogházban döbbenetes és megrázó vérengzés folyik. Ak­kor, éppen akkor, amikor Krucsev Camp Daviden Ei­senhower elnök vendége volt és létrejött az úgynevezett “camp davidi szellem”. — Bu­dapesten hat 18 esztendős fia­talembert akasztottak föl a börtönudvaron. Amexdkában és szerte a szabad világban. 18 esztendős korára születésnapi ajándékul tortát kap az ifjú. Budapesten, a gyüjtőfogház­­ban a hóhér kötelét. A magyar törvények értelmében 18 éven aluli egyént nem lehet kivé­gezni. Ezeket a fiukat ma­gyar forradalom alkalmával fogták el. Akadtak közöttük olyanok, akik Molotov-koktélt dobtak a szovjet harckocsik­ra, vagy másképexx harcoltak, de mixxdegyik csodálatos bá­torsággal. Némelyikük nem volt több 12, 13 esztendősnél. Őket is, a többiekkel együtt, addig tartják böx’tönben, amig elérik 18adik életévüket. Ak­kor kivégzik őket. Fábián legújabb és hiteles értesülései alapján Budapes­ten ezekben a napokban 144 ilyen ifjút tartanak fogva. Ennyi maradt azok közül, kik — ki tudja, hányán lehettek — már betöltötték 18-adik életévüket és kivégezték őket. Negyvenötnek a névsora a birtokában van, annak a 45- nek, akit ebben az esztendő­ben június 15 és szeptember 30 között végeztek ki. Ezek azok, ha még vannak 144-en, akikért e komor, hajnali tűn-NEM ELÉG VÖRÖS MOSZKVA — A Kommu­nist cimü világnézeti folyóirat azt írja, hogy Dr. Hewlett Johnson, a canterbui'yi egy­ház dékánja, a világszerte Vörös Dékánnak nevezett pap, nem elég vörös. Krive­­lev, a cikkíró, azt hányja a fxem elég vörös Vörös Dékán­nak szemére, hogy össze­egyeztethet őriek tartja a marxista materialista elmé­letet :a keresztériységgel. Ez abszolút helytelen megállapí­tás, mondja az. egészen marx­ista orosz cikkíró., tető sereg magasra emeli az amnesztiát követelő táblát. — Nem könnyű dolog — "mondja Fábián — ezt a meg­rázó tényt a világ elé tárni, először a genfi külügyminisz­teri értekezlet sajtótájékozta­tója alkalmával kíséreltem meg. “Maga a múltban él”, le­gyintett a szovjet szóvivő mindenki előtt, Magyarorszá­gon nincsenek politikai fog­lyok1 és nincsenek intexmáló táborok. Mondotta ezt akkor, amikor birtokomban volt és van a politikai foglyok egy részének hosszú névsora. Fel­szólítottam Gx'omykót, ha csakugyan úgy látja, hogy a magyar kérdés már lezárt Ügy, engedjen be egy csoport újságírót Magyarországra, hadd járják az országot. Ha erre engedélyt ad, akkor meg­ígérem, “kimegyek a képből” és nem zavarom őket tovább. Természetesen ennek az en­gedélynek a megadására soha­sem került sor. Most tehát az egész világ előtt kérjük az amnesztiát ... a könyörü­­letet. Még nem elégedtek meg azzal, hogy 63 ezer magyart deportáltak Szibériába . . . kö­zöttük hétezer leányt? Hogy találhat a könyörgés e fiata­lok életéért süket fülekre? Ennyit mondott Fábián, az­után visszament komor se­rege élére. Egy limousine su­hant el az úttesten, gondtalan női kacagás gyögyözött belőle. S a tüntetők lelke megreme­­get. KOSSUTH BANKÓK BUDAPEST. — Nemrég csákány alá került Alsónéme­­di szivében egy régi, dülekező lakóház. A falbontó csákány érdekes leletet hozott nap­fényre: egész halomnyi Kos­­suthbankót. Ötforintosokat meg tizforitosokat. Vala­mennyin jól olvasható Kos­suth Lajos Pénzügyminiszter aláírása, meg a nevezetes dá­tum : Buda-Pest szeptember 1-én, 1848. Hogy ki rejtette azokban a borús időkben a falba, azt nehéz lenne megállapítani. Derék hazafi lehetett, aki Vi­lágos után is rendületlenül bí­zott Kossuth és a szabadság visszatérésében, semmiképpen sem volt hajlandó Haynau fő­vesztés terhével kidobolt pa­rancsának engedelmeskedni, nem dobta oda az üldözött Kossuth-bankókat a piactéren fölgyujtott máglya tüzébe. A nemek egyenlősége BUDAPEST. — A népide­mokrácia alkotmánya tele van gyönyörű demokratikus alap­tételekkel, melyek közt van a féi’fi és női nem teljes jog­­egyenlősége. A gyakorlatban ázonban a nőknek kevesebb egyenlőségük van, mint a fér­fiaknak. Mint a következő üzenet mutatja, amit a Nők Lapjában “Okos Kata” kül­dött Ilonkának: Kéll-e más szakmát válasz­tania Ilonának? E kérdésre a feleletet egyelőre nem tudjuk. Ilona hároméves tanulás után, 1962-ben tett szakmunkás­­vizsgát és lett mechanikai mű­szerész. Hosszabb ideig dol­gozott a szakmában, végzett elektronikus műszerészi mun­kát is. 1959 elején azonban elkerült munkahelyéről, s az­óta egészen kedve elleni mun­kára kényszerült. Közben szá­mos műszerészt kereső válla­latnál jelentkezett; udvaria­san bár, de határozottan kö­zölték vele., hogy a férfi-mű­szerészeket jobban kedvelik. Már-már azon töri a. fejét, hogy újra tanuláshoz lát, pél­dául ápolnónőnek megy. A be­tegek talán nem mondják majd neki: kérem csak féri ápolótól fogadunk el oi’vossá­­got. MAGYARORSZÁGI KIS HÍREK TIHANY. — Idestova több mint negyven éve “megron­gálódott” a hires tihanyi visszhang. Az ok egyszerű volt: még az első világháború idején a Visszhang-domb tö­vébe ház épült különleges alpesi tetővel. Ez a tető fog­ta fel a dombról elhangzott ki­áltást, s akadályozta meg, hogy útja egyenes legyen a templom faláig. A Veszprém megyei Tanács idegenforgal­mi hivatala buzgólkodott a visszhang helyreállításán. Az­zal érveltek, hogy a külföldiek Tihanyban a többi nevezetes­ség mellett ezt a hírességet is keresik . . Az alpesi háztető eltűnt. Lebontották. A ház lapos te­tejű lett, s a visszhang most már akadálytalanul verődik vissza a turisták nagy örö­mére. DEBRECEN. — A horto­bágyi puszta leghíresebb lova, a Kozák nevű mén, 23 éves korában végelgyengülésben kimúlt. A nemes lónak ország­­szerte több miixt félezer utóda van; csontvázát díszes helyen üvegvitrinben állítják majd ki a méntelepen. HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS, IZOMFÁJÁS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt EASY RUB FOB YOU készítménnyel, melynek kipróbált ^ enyhítő hatását számtalan hálalevél bizonyítja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. Magyar gyógyszerész készilménye. — Ára $1.50, CANADÁBAN $2.00. Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni. 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, 111. A. ADORJÁN ÓHAZAI HÍRADÓ

Next

/
Thumbnails
Contents