A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-13 / 46. szám

2. OLDAT \ 1A TM<?7Tm? A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday ___ Publuhed by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Swkesztőhésr és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 SUBSCRIPTION RATES: One Year--------------------$6.00 Half Year_____________$3.50 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Cgy évre ---------------- $fi.on Fél évre--------------$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. KÉT ÁLLÁSPONT KÖZÖTT Vannak, akik azt állítják, hogy az udvariasság ide­­jétmulta ócskaság, amelyet a régi idők elavult emlé­keinek lomtárába kell dobni. A köszöntés — hangoz­tatják az uj idők uj emberei — merő formaság, tartal­matlan frázis, amely méltatlan a mai kor őszinteséget és nyíltságot kedvelő természetéhez. Amikor valaki­nek “jó napot” kívánunk, agyunk legparányibb sejt­jében sem merül fel az illető jövőjének képe; nem ér­dekel bennünket az, hogy barátunknak, kollégánknak, ismerősünknek jó napja lesz-e vagy sem, hogy meg­kapja-e a remélt fizetósj a vitást, keres-e a tőzsdén, el­kerüli-e a közlekedésben rejlő veszélyeket, sikerül-e lebeszélnie feleségét a floridai utazásról és igy tovább. Ha megkérdezzük valakitől: “hogy van?” — annyira nem érdekel bennünket a kérdezett hogyléte, ameny­­nyire érdektelen számunkra egy légy közérzete. Hát akkor minek álszenteskedjünk? Nem őszintébb-e az, hogy úgy lépünk be egy helyiségbe, mint egy tudós, aki előtt nincsenek többé rejtélyek, aki tisztában van azzal, hogy a kívánságok csak a mesében teljesülnek, s ezért az ilyen babonákkal mindörökre le kell számolni? S ha gyermekek vagyunk, miért is álljunk fel az autó­buszban, miért is adjuk át helyünket az idős, fáradt, öreg, törődött embereknek? Mi, gyermekek, épenolyan emberek vagyunk, mint ők, jogaink is egyformák, — miért mondanánk le hát a szerzett jogok adta előnyök­ről? Mások viszont — egy különös és megszállott szek­ta tagjai — egész halkan, alig hallhatóan azt rebegik, hogy ez az álláspont nem százszázalékosan helyes. Igaz ugyan, hogy a köszöntések tartalma elkopott, de a lé­nyeg szempontjából ez a kérdés elhanyagolható. A be­­kapjá-e a remélt fizetésjavitást, keres-e a tőzsdén, el­lépő nem áldást akar osztani a híveknek, hanem azt fe­jezi ki köszöntésével, hogy “észrevette” a helyiségben tartózkodókat, hogy az illető, vagy az illetők személyi­sége hatott rá, mintegy kontaktusba kerültek vele, be­kapcsolódtak a közösség nagy áramába. És, ahogy a vil­lanyfény egyetlen gombnyomásra kigyullad, .az emberi kapcsolatok melegének felgerjesztéséhez is elég egy szó, bármi is legyen az. A köszöntés szavai nem gondo­latokat, hanem érzéseket fejeznek ki, vagy talán még annyit sem. Mindössze egy halvány vágyat, amelyben .ez foglaltatik: örülök, barátom, hogy ismét látlak, hogy körünkben vagy, s szeretném, ha benned is ha­sonló érzések ébrednének fel. A gyermekeknek pedig igazuk van abban, hogy ők éppenolyan emberek, mint a felnőttek. De talán mégsincs annyi joguk. Még akkor sem, ha ők a jövő csodálatos, nagyszerű Ígéretei és a felnőttek csupán egyszerű, szegény, tanulatlan munkásemberek. Mert jogokat háromféle módon lehet szerezni: ököllel, tudás­sal és — tapasztalatokkal. Nem hisszük, hogy akadna valaki, aki lebecsülné a tapasztalatok értékét. A tapasz­talatokért igen nagy árat kell fizetni: hosszú nehéz éveket kell adni értük, vért, idegeket, izmokat kell az Idő kemencéjének mohó szájába dobni. És mindezeken­­felül a legeslegtöbbet: a fiatalságot. Az a csoport, amely dacolva a közvélemény erejé­­val még ma is az udvariasság zászlaja alatt vonul fel, egyre fogy. Tagjai úgy járnak-kelnek itt közöttünk, mint egy eltűnt világ csendes, divatjamúlt veteránjai. Santa Marina. Calif.-ban kevéssel a felszállás után lezuhant egy uiasssálliió gép, Egyik pilótája meghalt. A gép 17 utasa megmenekült, mert a tűzoltóságnak sikerült idejében megakadályozni a gazolintank felrobbanását. Feni balról az egyik meg­meneküli utas látható. VAK BOTTYÁN Kétszázötven évvel ezelőtt halt meg Bottyán János, a ku­ruc kor legendáshírű táborno­ka. Az 1640-es években szü­letett. Fiatalságát alig ismer­jük. A kolostor-szolga és lo­vász megelégelte a megaláz­tatást és a 17-ik század hatva­nas éveiben felcsapott végvá­ri lovas vitéznek. Sok kima­gasló harci tettéért csakha­mar tisztté léptették elő.1693- tól 1699-ig a karlócai béke megkötéséig, részt vett a tö­rökök elleni háború minden jelentős csatájában, e harcok­ban vesztette el fél szemét. Fényesen iveit katonai pá­lyája: 16S7-ben zsámbéki al­­kapitány, majd szegedi vár­kapitány, 1690-ben Kecske­mét, Cegléd és Kőrös vidéké­nek lett katonai parancsnoka. 1692-ben ezredessé nevezték ki. 1701-ben az örökösödési háborúban . a Rajna mellett a császári seregek oldalán har­colt, miután gyanúba fogták, hogy, összejátszik a 14 Lajos oldalán álló Rákóczival és le­tartóztatták. Tisztázta magát, de elkedvetlenedett és haza­ment Esztergomba. 1703-ban megbizfák négy me­gyében a Rákóczi, elleni ne­mesi felkelés megszervezésé­vel. Ekkor vivta hires párba­ját Ócskái Lászlóval, amikor is mindketten megsebesültek. A kuruc seregek körülfogták és megadásra bírták Zólyo­mot, ahol Bottyán sebesülten feküdt. Ekkor ismét Eszter­gomba vonult vissza. Zólyom feladása miatt azonban újból letartóztatták és a komáromi haditörvényszék felé kisérték, de útközben Nyerges-újfalu parasztjai, felesége, Lakatos Judit segítségével, kardot csempésztek be hozzá, leka­szabolta őreit és megszökött. Az ősz vezér 1704. október 10-én felajánlotta kardját II. Rákóczi Ferencnek. A török hódoltságot felváltó Habsburg elnyomás ellen ekkor már or­szágos méretűvé vált a kuru­cok szabadságharca. A nemze­ti összefogás, a sikeres szerve­ző munka erdeménye tükrö­ződött ugyan a kuruc seregek harcaiban, de megnyilvánul­tak a szabadságharc vezetésé­nek gyengéi is: a főúri tábor­nokok fegyelmezetlensége és széthúzása,1 * amiknek követ­keztében sok csata elveszett, a Dunántúl és Erdély több­ször' gazdát', cséréit. Amikor Károlyi Sáh'Óor, majd Fof­­gáca Simon árulással határos mulasztásai következtében a kurucok Dunántúlt és Erdélyt is elvesztették, 1705 ‘őszén Bottyán kapta a. parancsot, hogy szabadítsa fel újra a Du­nántúlt. Bottyárinák ebben az idő­ben a Duna-Tisza-közén mint­egy 8000 kuruc lovas állt ren­delkezésére. Dunántúl felsza-A Jó Pásztor Verses Krónikája Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ SZUEZ UTÁN PANAMA? Amikor Nasser egyiptomi diktátor a szovjet védel­me alatt szembeszállt a szabad világgal és erőszakkal tulajdonába vette a Szuez csatornát, hazafias lelkese­déssel túlfűtött panamai politikusok és diákok elkezd­tek arról álmodozni, hogy Amerikát egy napon kiebru­­dalják a Panama csatornából. Ez nemcsak azért hiú álom, mert a Panama csatorna örök időkre szóló állam­­szerződéssel van biztosítva Amerika számára, hanem azért is, mert idáig nem ér el a szovjet keze. Ezért hiába­valók a panamai diákság és csőcselék rohamai a csator­nát őrző amerikaiak ellen. A panamai tüntetők kövekkel dobálták meg az amerikai követség épületét, lerántották és lábbal ta­posták, darabokra tépték a csillagsávos lobogót. Ha ezt tették volna a sarló-kalapácsos szovjet zászlóval, szov­jet katonaság budapesti feleletet adott volna nekik. De Amerika türelmes és Eisenhower elnök kijelentette, hogy ami történt, az csak egy incidens. A panamai tün­tetők ellen tankok és ágyuk helyett csak könnybombák­kal és vizipuskával védekeztek. Ez a tüntetés hamarosan feledésbe megy és Pana­ma uj amerikai gazdasági segélyért fog folyamodni. KÖLTÉSZET 4 GÉPKORSZAKBAN Hej igricak, bárdok, lantos Sebestyének: ajkatokon egyre szomorúbb az ének. Koszorúkat fontok rimes dalvirágba, hej, pedig tudjátok, minden mindhiába. Gépek dübörögnek, autók száguldoznak, robot-embereket szül csak az uj korszak. __Hová leit a szépség, lélek és hangulat, hol tévesztettük el a mesgyét, az utat? Hej, Tihanynak lánya, riadó visszhangja: halkan kong már lelkünk vén életharangja. Hová leit az ember szépségláiomása? Gépkcrssak az ember végső állomása. A nagy életfáról hull az emberlevóL ma még hajráz, rohan s holnao falán nem él. De gyöiri-e lelkünk kínos, fájó tudat: van, ki mindig görnyed, van, ki mindig mulat Hogy a többség sorsa verejtékes pokol, s van, ki egész évben nyaralgat valahol. Húzd rá, cigány, húzd rá, nem kérdem az árát, akármit huzol is, én vallom a kárát. Lám a dalos múzsa régen korhol engem, nem szabadna mindig dalokon merengnem. És magam is azon töprenkedem egyre: a pegazus bőréi mért húzzam a hegyre? Mért hullassak rímei sziklára és rögre, s méri legyek koplaló vén igric örökre? ................... Méri cirpeljek verset, mért faragjak nótát? Tüzbe vetek egyszer minden verset, kóiát. Dübörg a gépkorszak . . . kinek kell költészet? Hisz szemembe kacag ivászat-evészet. baüitására nagyszabású, me­lyen átgondolt haditervet dol­gozott ki. Csapataival 1705 no­vember 4-én éjjel Földvárnál átkelt a Dunán. Már novem­ber 6-án hárem hadoszlopban megkezdte az előrenyomulást. Az északi oszlop (hat lovas ez­red) Csáky tábornok vezény­lete, de Bezerédi ezredes irá­nyítása alatt, északról megke­rülte a Balatont, elfoglalta Pannonhalmát, áthaladt a Rá­ba vonalán, majd Kőszeg alá ért. A déli oszlop (öt lovas ez­red.) Balog Ádám ezredes ve­zénylete alatt elfoglalta Pécs városát, Siklós ostromára ha­dat, Szigetvár előtt figyelő csapatot hagyott hátra, átvo­nult Zala megyén, átkelt a Rábán és Kőszeg előtt decem­ber 8-án egyesült az északi oszloppal. Ezután együttesen megtámadták Kőszeget és de­cember 10-én elfoglalták. A középső badoszlop (hárem lo­vas ezredből álltíli,: melyet ma­ga ’ Bottyáh /vezetett, novem­ber 11-én rohammal elfoglalta Simontornyát, bevette Tatát, Pápát, megszállta. Várpalotát, megtámadta Székesfehérvárt, Pálffy csapatait üldözve el­foglalta Kapuvárt s Szentgott­­hárdr.ál döntő vereséget mért; Heister Hannibál . körülbelül 8—rl0,000 főt kitevő seregére. Most újra Pálffy ellen fordult, de ez Szombathelyről'— mi­után utóvédje Pándorfalvánál vereséget szenvedett Bruck és Bécsújhely falai kö­zé menekült. Bottyán erre feldúlta Stájerországot Bé­­csig. Dunántúl felszabadítása. a Rákóczi szabadságharc egyik legragyogóbb haditénye volt, kedvező lökést adott a szabad­ságharc további alakulásá­nak. Bottyán serege a hadjá­rat végére 30,000 főre emelke­dett. A korabeli “Vak Boty­­tyánrul való ének” megraga­­dóan fejezi ki a jobbágyok örömét a győzelem felett: Immár reánk derüli újra szép szabadság. Mert győzedelmeket vivutt az kurucság'. Vigasságban vagyon ezen da­rab ország. Aranyos zászlóját szelek jól hordozzák. E győzelem ir volt a zsibói gyászos vereségre. Vak Boty­­tyán a felszabadított Dunán­túlt az 1706—1707-es években is megtartotta. Andrássy Ist­ván és Pál mulasztásait hely­rehozta, 10,000 kuruccal Stah­­remberg, Rabutin és Pálffy körülbelül 25,000 főt számláló csapataival szemben súlyos és eredményes harcokat folyta­tott az értékes terület megvé­­delmezéséért. Haditerve sze­rint a kuruc lovas dandárok portyázó vállalkozásaikkal ad­dig zavarták a labancok harc­rendjének kialakítását, amig nem találtak ellentámadásra alkalmas időpontot. Utasításá­ra a lakosság elrejtette a la­bancok elől az élelmet és a (Folytatás a 8-ik oldalon) Aki az adókat Amerikája hozta Hogyan szorították rá Amerika népét az adófizetésre. Eddig a legtöbb ember abban a hitben élt, hogy az adók Amerikában csak az első világháború óta vannak.­­Még a kincstár emberei sem tudták, hogy mikor is kezdték megadóztatni az amerikai polgár jövedelmét és milyen kevés a különbség ma és a “régi jó idők” közt. A washingtoni adóhivatal falára a napokban akasz­tottak fel egy régi festményt, melyet véletlenül fedez­tek fel egy poros raktárban. A festmény egy szakállas urat ábrázolt, akinek a neve Joseph Jackson Lewis volt. Lewis Amerika második adóhivatali főnöke volt. Lewis csak rövid ideig állt az adóhivatal élén. 1863-tól 1865-ig. Ez a rövid idő azonban elég volt arra, — amint a jelenlegi kutatásokból kiderült —, hogy Lewis megvesse a mai modern adózás alapjait. Ő volt az első, aki az egyén adóztatását javasolta. Addig csak ingatlanok és vállalatok fizettek adót. Lewis találta ki a fizetésekből való levonások adó­zási módját. Mindenki, akinek a jövedelme meghaladta a $600-at, a többlet után 3 százalék adót fizetett. A fi­zetésekből való adólevonások azonban abban az időben csak állami alkalmazottakra álltak. Az irattár régi leleteiből az is kiderült, hogy Lewis vagyonadó tervezete a mainál is időszerűbb volt. Mi több, Lewis volt az atyja az első adóhivatali nyomozó irodának, melynek hivatása felkutatni az adócsalókat. Ugylátszik, hogy akkor sem voltak sokkal jobbak az emberek, mert néhány hónappal később megállapítot­ta az Internal Inspection Servicét, mely az adó ellen­őröket ellenőrizte. Lewis 1801-ben Wesstonban (Pa.) született és a philadelphiai egyetemen orvostanhallgató volt. Úgy látszik, hogy egy idő után megunta a dolgot és jogot hallgatott New Yorkban. Lewis, mint ügyvéd igen sikeres volt. Egy nagykereső ügyvédi gyakorlatot hagyott ott, tiszta ha­zafiasságból, hogy politikai ideálját, Lincoln elnököt, szolgálja. A háborúhoz sok pénz kell és bár az Észak már igen sok dolog után adózott, Lewis rendszert teremtett és több mint 55,000,000 dollárral emelte fel a kincstár bevételét. A polgárháború után ezek az adók megszűntek. Az adókat a legfelsőbb biróság 1894-ben újra törvényesí­tette, de igazában csak 1913-ban kezdtek jövedelmi adót fizetni Amerikában. Lewis nem volt az a kőszivü adószedő, akinek el­képzelnék, mert egy 1864-ben kiadott körlevelében fi­gyelmeztette az adóhivatalnokokat, hogy mérlegeljék azt, ha valaki tudatlanságból követett el szabálytalan­ságot. Ne sújtsanak le arra, aki szegény és ne szorítsák azokat, akiknek nincs miből adót fizetniök. J. J. Lewis adóhivatali főnöknek az évi fizetése akkor $4000 volt. Lewisnek kilenc gyermeke volt. Eny­­nyi gyermekkel valószinüleg Lewisnek sem kellett sok adót fizetnie. MVMZ KÉRDÉS Anglia legelőkelőbb tudo­mányos társaságát, a Royal Societyt, II. Károly angol ki­rály alapította és nagy privi­légiumokkal látta el. Az okos és tréfáskedvü uralkodó el­határozta, hogy a társaság el­ső tagjait, akiknek sorában a legnagyobb tudósok foglal­tak helyet, tanulságos, de tré­fás vizsgának veti alá. Össze­hívta az urakat és feltette ne­kik a következő kérdést: — Hogyan lehetséges az, hogy ha egy hordót úgy tele töltünk vízzel, hogy már egy csepp sem fér belé anélkül, hogy a tartalma ki ne csor­dulna, mégis beletehetünk egy bizonyos fajta halat anél­kül, hogy a viz kiömölnék a hordóból? A tudós társaság parázs vi­tát inditott a kérdés fölött. Az egyik azt állította, hogy a hal elnyeli azt a vizmeny­­nyiséget, amelynek helyét el­foglalja. A másik szerint, a hal váladéka összesüriti a vi­zet. A harmadik úgy vélte, hogy a hal uszóhólyagjának van szerepe a csodálatos je­lenség magyarázatánál. Egy­szóval a legváltozatosabb vé­leményekkel kisérleteztek jó ideig. A király mosolyogva hallgatta őket. Végre Wren Christopher szerényen meg­kérdezte: — Bizonyosan tudja felsé­ges uram, hogy a viz csak­ugyan nem csordul-e ki a hordóból, ha-a halat beletesz­­sz.ük? —- Bravo! - -kiáltotta az uralkodó örvendezve — ime, mégis akadt közietek valaki, aki fején találta a szagét! Uraim, tanuljatok ebből a példáiból és ezent-ul győződje­tek meg előbb egy tény igaz­ságáról, mielőtt fölötte vitat­koznátok! . . . Sheridan és a csúnya nő Sheridan ,a kiváló parla­menti szónok és szellemes vigjátékiró, irtózott a cs-unya nőktől. Egy vasárnapot ba­rátja vidéki kastélyában töl­tött és a ház asszonya min­denáron azt akarta, hogy a szellemes vendég menjen vé­le sétálni. De az asszony csú­nya volt és igy Sheridannak se-mmi kedve sem volt ahhoz, hogy szórakoztassa. Szeren­cséjére éppen beborult az ég és igy a csúnya időre való hi­vatkozással sikerült a kelle­metlen feladat elől megme­­nekednie. De egy óra múlva a felhő­ket szétszórta a szél és a há­ziasszony ismét hozzáfordult:- Nézze, kedves Sheridan, talán most már sétálhatnánk, hiszen kiderült az ég! — Kiderült, asszonyom — mondta a “Rágalom iskolá­ja”-nak szerzője elszántan — de ez a kis derű csak egy em­ber számára elegendő, ket­tőnknek már kevés volna . . . GONDOLATOK Az egyenes, nyilt, őszinte embert mindig figyelemmel hallgatják, hogy becsaphas­sák. Egy fiatal leány mondta: Az ember csak akkor boldog, ha alszik, vagy táncol. A filozófia nem elég sem­mire, de jó mindenre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents