A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-13 / 46. szám

A .írt PÁSZTOR 3. OLDAL A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL AZ ÖREGEDÉS TITKA A modern orvostudomány harca a lesi idő előtti halála ellen. A világ orvosi lapjainak hiradása szerint két ame­rikai fizikus megtalálta az emberiség legnagyobb ellen­ségét, az úgynevezett “nehéz-vizet”, melynek rejtélyes tulajdonságai idézik elő az öregséget. A két tudós, dr. Hock és dr. Westlinger szerint a nehézviz megakadá­lyozza a csirák fejlődését. Ugyanilyen hatással van a protoplazmára is, mely minden szerves test legfonto­sabb alkotója. • A nehézviz nem komplikált fizikai folyamat ered­ménye. Az emberi test az élet folyamán rengeteg vizet választ ki párolgás formájában. A párolgás utján kivá­lasztott viz a legkönnyebb fajsúlyú. A második nehe­zebb fajsúlyú viz a veséken keresztül távozik el. Van azonban a víznek egy harmadlagos faj súlya is, a leg­nehezebb, egy desztillációs ülledék. Ez szabad szem­mel nem látható, de sem elpárologni, sem a yesén ke­resztül nem tud eltávozni. Olyan, mint a legfinomabb homok — bár ez csak ezredrésze lehet egy homokszem­nek — leüllepedik a szervezetben. Az ülledék leköti a sejtek működését és a két fizikus szerint ettől áll be az öregség. Képletesen mondva ez olyan, mint az enyv, mely ráragad a protoplazmákra és a sejtekre és ezeket las­san valósággal megfojtja. A sejteknek hivatása, hogy egyrészt a szervezet védelmét, másrészt az életfunkciót szolgálják. Ráadásul a nehézvízzel is birkózniok kell. A két tudós azt állítja, hogy ez a folyamat okozza az öregedést és a halált. Annyi bizonyos, hogy az orvosok már régen tud­ják, hogy az öregedést az életfunkciót biztosító sejtek elernyedése okozza. Ezt abból is látni, hogy az öregség korhatára nem egyetemes. Egyik ember hamarább öregszik, mint a másik. Azaz, hogy az egyik embernél hamarább öregiti el a sejteket valami, mint a másiknál. Dr. Hock és Dr. Westlinger szerint az egyik em­bert hamarabb lepi el a nehézviz, mint a másikat. A két tudós szerint a legfőbb és legfontosabb sze­repe az lenne az orvostudománynak, hogy megtanítsa az emberiséget a helyes táplálkozásra. A legtöbb em­ber sokat eszik, háromszor naponta, holott a helyis az lenne, hogy könnyű ételeket és gyakran fogyasszanak. Olyan ételeket, melyek nem okoznak kémiai vegyüle­­tet a szervezetben. Sok fűszer, alkohol, nehéz, zsíros ételek káros anyagokat rakodnak le a mirigyekre. Amerikának ma már alkalmazkodni kell az élet követelményeihez és olyan konyhát honosítani, amely egészséget jelent a szervezet számára. Friss gyümölcs, főzelék tej. Ezeket nem nélkülözheti a szervezet anél­kül, hogy a táplálkozás következményeit, a korai öre­gedést meg ne érezze. Bár az utóbbi évtizedben nagyban megjavult az ét­kezés rendje Amerikában, még mindig sokat kell fej­lődnie. Hogy ez a javulás mit jelentett, azt a statisztika mutatja a legjobban. Ma több öreg ember él Ameriká­ban, mint a többi nyugati országokban. Mi több, ezek­nek az embereknek a legnagyobb része rendszeres munkát folytat. Azelőtt az öregedés határát 30 évre tet­ték, ma 50 éves kor az, amely az öregség kezdetét je­lenti. A két tudós még egy dolgot emelt ki, bár ez nem tartozott szorosan a táplálkozás körébe, de szerintük összefügg az öregedéssel. A két fizikus szerint azok, akik egészségesnek érzik magukat, ne hagyják abba a megszokott munkakörüket vagy rendszerüket. A leg­több ember a kényszer-nyugalomtól roppan össze. Sze­rintük úgy a szellemi, mint a fizikai munka felfrissíti a szervezetet, energia kifejtésre kényszeríti a mirigye­ket, mintegy megedzi és rugalmassá teszi őket. Moszkvai diákok hallgatják a Lunik 11. hoiűkorüli Híjáról jövő rádió jeleket. Crandor, Wis.-ban leesett első idei hó, nedves nehéz 10 incses takaró5a nagy káro­kat és zavarokat okozott a telefonvezetékekben. Nem szorul bővebb bizonyí­tásra az a tény, hogy a husza­dik század nemcsak a tech­nika terén hozott korszakal­kotó változásokat, "hanem merőben megváltoztatta az egymásért és egymás ellen küzdő két tábor: a nők és a férfiak viszonyát is. A 19. század végéig a nő a család védőangyala és egyben rab­szolgája volt. A családfő te­kintélye fennen ragyogott, mig a feleség, vagy a leány­­gyermekek szerényen az ár­nyékba húzódva csodálták a teremtés koronáját. A század elején a nők kilép­tek a porondra és elszánt har­cot indítottak “elnyomóik5’ — a férfiak ellen. És csodálatos: a zsarnok férfiak maguk is lelkesen csatlakoztak a det­­ronizálásukért folytatott küz­delemhez. A törvényhozó ál­lamférfiak — az a gyanúnk, hogy valamennyien nős em­berek voltak — olyan törvé­nyeket hoztak, amelyek hova­tovább több jogot adtak a nőknek, mint a férfiaknak. Természetes, hogy megnyílt a nők előtt minden pálya: ter­mészetes, hogy a nők hozzá­jutottak az őket jogosan meg­illető szavazati joghoz. De az már — enyhén szólva — túl­zás, hogy vállás esetén min­dig csak nők kaptak és kap­hattak tartásdijat, a szegény elhagyott, pénztelen férfiak sohasem . . . Most azonban ezen a téren is megváltozott a helyzet. Amerika 19 államában a leg­újabb bírói gyakorlat szerint a férjeket is megilleti a tar­­tásdij, ha az asszony férjé­nél jebb anyagi helyzetben van és a gyermekekről Í3 a férfi tartozik gondoskodni. Itt van például Mr. A. ese­te. Mr. A. közölte a bírósággal hogy neje — mialatt ő bete gen feküdt a kórházban — el­hagyta. S annak ellenére, hogy amig egészséges volt, lelkiismeretesen gondozta fe­lesége vagyonát, az asszony nem hajlandó róla gondoskod­ni. A bíróság a válást az asz­­szony hibájából kimondta és a férjnek havi 100 dollár tar­tásdijat Ítélt meg. Mr. B. ugyancsak gondos sáfárja volt felesége vado­nénak, amig a feleség a házas­sági életközösséget meg nem szakította. Férjuram ott állt két gyermek eltartásának kö­telezettségével. De a bíróság — élve a törvényadta lehető­ségekkel — segítségére sie­tett. Feleségét arra kötelez­te, hogy telkeiből és ingatla­naiból 15,000 dollár összegű tartásdijat fizessen elhagyott férjének. Egy California! bíróság még enne! is tovabo ment. Köztu­domású, hogy közös szerze­mény esetén a vagyont a fe­lek között egyenlő arányban osztják fel. Mr. G. válóperé­ben előadta, hogy felesége ke­gyetlenül vánt vele. A biró — miután bebizonyosodott, hogy a férj igazat mondott — azzal büntette meg a feleséget, hogy a férjnek a közös va­gyonból nagyobb részt jutta­tott. A nők szerencséje az, hogy i bírók negnagyobbrészt — férfiak. A lovagiasság pedig a legkeményebb fárfiszivből sem halt ki teljesen. Vajon melyik férfi tudna hasonló helyzetben ellenállni egy bá­jos, fiatal női arcnak, egy mélytíizii szempárnak, amely­ből mint gyöngycseppek gör­dülnek alá a könnyek? . . . \ biró is ember! Nem lehet tehát csodálni, hogy egy váló­perben, ahol egy 63 éves fér­fiútól vált el 27 napi házasság után 27 éves felesége — nem tévedés: a házasság ponto­san annyi napig tartott, ahány éves volt az asszony­ka —, az elvált feleség javára döntött. Holott az ifjú hölgy erős és munkabíró volt, előt­te állt az élet, mig a férj kö­zepes anyagi viszonyok kö­zött küzdött a létért, amely­nek ege lassan bealkonyodott már fölötte . . . Minden olyan tétel, amely a problémákat egy kalap alá vonja, igazságtalanságokat szül. Ilyen helytelen alapokra és a férfiak lovagiasságára épített tétel az is, hogy a nő: a gyengébb nem. A nő való­ban gyengébb is, de csak — fizikailag. De még e szabály alól is van kivétel. Manapság a nők éppenugy sportolnak, mint a férfiak, és számtalan példa bizonyítja, hogy a szép nem sok esetben fizikailag is kitartóbb, álhatatosabb, egy­szóval erősebb férfitársainál. Ami pedig a szellemieket il­leti ... itt aztán igazán nincs semmi különbség. A különbség egyedül csak érzel­mi síkon mutatkozik: a nők lelkiéleüe szélesebb skálán mozog, a férfiaké viszont mé­lyebben és varázsuk, vonzó­erejük nagyobb mint a férfi­aké. Hála az égnek, a nők megérdemelten felszabadul­tak. Helyénvaló, hogy a gyen­ge nőket, ha rászorulnak, véd­je a törvény. Ám nem szabad a másik végletbe esni. Hódo­lat a női nemnek, de ne ké­nyeztessük el őket túlságosan, mert az elbizakodottság rossz vért szül. Neveljük őket sze­retettel és ha a helyzet úgy alakul, hogy a válóperes hölgy jobb anyagi helyzetben van mint szegény férj e, — akit e veszteségért még a függet­­enség felemelő érzése sem kárpótol, — az egyenlőség szent nevében igenis, fizessen tartásdijat I hét kgiosszabb * vicce LONDON — Jayne Mans­­?ield hollywoodi szépség, Har­­gitay Miki “egszebb férfi5’ elesége kilápett az autójából, láttál kifelé, és ebben a pil­­matban lekapta őt az egyik 'ap fotoriportere. Amikor a cép a lapban megjelent, az al­­lóházban szólásra emelkedett Harold Wilson munkáspárti képviselő és az orosz-ameri­kai rakétavérsengésről szó­nokolt. Beszédének csattanó­ja ez volt: “Az oroszok lefotografálták a Hold hátulját, a Nyugat még csak odáig jutott el, hogy lefotografálta Jayne Mans­field hátsó oldalát.” Tolsztoj pecsétje MOSZKVA — Leo Tolsz­toj kéttornyú várat ábrázoló pecséttel Sajátkezüleg szokta lezárni leveleit. A pecsété nemrég a nagy iró unokája a moszkvai Tolsztoj Múzeum­nak ajándékozta. Vajon miért van a cimerpecséten héttor­­nyu vár? Ennek története I. Péter idejébe nyúlik vissza. I. Péter a nagy iró egyik ősét,, Pjotr Tolsztojt követként Tö­rökországba küldte. Itt a he­lyi hatóságok két esetben hét tornyu várba zárták a diplo­matát. Pyotr Tolsztoj török­­országi küldetésének befeje­zése után I. Péter udvarában kapta a szóbanforgó grófi pe­csétet. NINCS VÉDELEM! Az északamerikai védelmi parancsnokság élén álló C. E. Towne ezredes kijelentette, hogy a hires DEW (Distant Early Warning) védelmi hálózat csak az Észa­ki Sark felől jövő ellenséges repülőgépek közeledését tudja felfedezni és jelezni, de nem rakéták száguldását. A messzevivő rakéták ellen még nincs védekezési lehe­tőség. Ez persze éppen úgy vonatkozik az amerikai, mint az orosz messzevivő (ICBM)' rakétákra. ' UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EGY PERC ALATT MELBOURNE, Ausztrália. Romantikus magyar házasság színhelye volt Melbourne. Nagy Gyula és Pendelei Erzsébet, akik 17 év óta jártak jegyben és 14 év óta nem látták egymást, végül hosszas viszontagság után egyrAásra találtak. A 40 éves Nagy Gyula elmon­dotta, hogy neki még 1945-ben sikerült elhagynia Ma­gyarországot és 1949-ben került Ausztráliába. Pendelei Erzsébet többizben kísérelte meg a kiutazást, azonban eredménytelenül. A szerelmespár 1945-től mostanáig nem kevesebb, mint 728 szerelmeslevelet váltott, mig végre eljött a nap és a melbournei repülőtéren öröm­könnyek között borultak egymás nyakába. HÁGA, Hollandia. — A Hajadonok és Agglegé­nyek Világszövetsége kongresszusán ezer delegátus vett részt Hollandiából, Belgiumból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából, Magyarországból, Finnor­szágból, Lengyelországból, Svájcból és Svédországból. A tárgyalások napirendjén a magas adók és a “főbér­lők zsarnoksága” szerepelt. Megválasztották a Kajado­­nok és Agglegények királynőjét egy Annie Kasszan.dor nevű 26 éves csinos brüsszeli laboratóriumi a iszisztens­­nő személyében. A kongresszust a szervezői alapitója, Gerard Garaine nyitotta meg, aki egyébként már csak disztag, mert két évvel ezelőtt megnősült, Stockholm. — A bíróság a férj hibájából mondta ki a válást, mikor felesége a bírói pulpitusra helyezte azt a nyakláncot, melyet férjétől házasságuk tízéves jubileuma alkalmából kapott. A lánc több mint 250 kü­lönböző nagyságú és szinü gombból állott: a férj - tíz éven át gyűjtötte azokat a leszakadt gombokat, melye­ket neje elfelejtett felvarrni ruháira és fehérneműjére. MULTAN, Pakisztán. — Leghari biztonsági igaz­gató házában betörő járt és “részletre” lopott. Első éj­jel elcsalta, magával vitte a két házerz" kutyát, másik éjjel egy pisztolyt emelt el és a harmadik éjjel pénzt zsákmányolt, körülbelül 20 dollárt. TOULON, Franciaország. — Marius Giraud mű­kedvelő madáridomitó a közeli erdőben élethűen utá­nozta egy madár hangját, egy vadász a hang irányába célozva, lelőtte. KOPENHÁGA, Dánia. — Két fiatal amerikai a pályaudvar érkezési oldalán odament az információs asztalhoz és kérdezte: “Hol vagyunk?” Megkapták az információt, hogy Kopenhágában vannak. Ez nagyon meglepte őket, mert ők azt hitték, hogy az a hálókocsi­jegy, amelyet Hamburban vettek, Olaszországba szól. MEXICO CITY. — Fernando Garcia truck soffőr játékpisztolyt fogott egy szembejövő truck vezetőjére. Ez megijedt és agyonlőtte az ostoba tréfacsinálót. RÓMA. — A Colosseumban, a régi Rómából meg­maradt óriási cirkuszban, amerikai mintára bárt ren­deztek be, ahol hot dogot, szendvicseket és italokat fog­nak felszolgálni. Nem kis ellenzéke volt ennek a moder­nizálási tervnek, de a nevelésügyi miniszter jóváhagy­ta a bár felállítását — a turistaforgalom emelése érde­kében. LONDON. — “A Mi Buta Barátaink Szövetsége” pénztárnoka, Francis Swain, 8500 dollárt sikkasztott a furcsanevü állatvédő szövetségtől. A biró előtt azt vallotta, hogy a pénzt kutya- és lóversenyeken játszot­ta el, tehát állatoknak is jutott abból. Mégis két évi bör­tönt kapott. Ekkora léket ütött az American Press teherhajó a new yorki kikötőben történt összeütközésnél az Israel sze­mélyhajón. A 318 utas közül nem sérült meg senki, de a legénység egy tagja eltűnt az éjszakai összeütközésnél. SZERÉNYEM fZÓT KÉR AZ ERŐSEBB NEM Kaphat-e a férj tartásdijat?

Next

/
Thumbnails
Contents