A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-30 / 44. szám
4. OLDAL A Jó PÁSZTOR HAZACSALOGATÚ PERGŐTŰZ Mindenüit jó, de legjobb Kádár János paradicsomában BUDAPEST. — A magyarországi lapokban egyre-másra olvashatunk cikkeket és riportokat, amelyekben a menekültek hozzátartozóit arra biztatják, hogy hívják haza, csalogassák haza gyermekeiket, testvéreiket, barátaikat. Ez a hazacsalogatási kampány kiegészítője a kormány brutális r e n d e 1 k ezésének, hogy családok egyesítése csak oly módon történhet, hogy a menekült visszatér Magyarországba, nem pedig úgy, hogy kivándorlási engedélyt adnának az otthonmaradt családtagnak. Még egy harmadik változata is van ennek a propagandának. A Margitszigeten és körúti szállodákban kommunista riporterek lecsapnak amerikai magyar vendégekre és a szokásos kérdéseket intézik hozzájuk: Hogy tetszik Budapest ? (Hát persze, hogy tetszik a szép magyar főváros, amelyet évszázadokon át épített fel a magyar nép a Duna két partján.) Meglepték-e a nagy változások, amióta utoljára itt volt? (Bizony ott sok minden uj, mint mindenütt a világon.) Ezután következik a nagy kérdés: Milyennek látják a ottani életet, nyomorúságot vagy jóltétet látnak-e? Az udvarias vendég erre a kérdésre csak szépet és jót mond, mert ezt követeli meg az illendőség. Amerikába viszszatérve aztán bizony egészen mást mondanak. A hangulat nyomott, az emberek bizalmatlanok, félősek, a lakáshiány nyomasztó, a szállodai szobákban lába kell mindennek, töltőtolltól nylon harisnyáig, stb., stb. Az újabban érkezett pesti lapokból itt közlünk egy hazacsalogtási riportot: Az édes anyanyelv . . . 1957 elején, amikor az első hirek szállingóztak a lágerekből kiszabadult diszidensekről, küzdelmeikről a munkaadókkal, lakásadókkal és az idegen nyelvvel, egy vicc született a pesti aszfalton: Ketten találkoznak a Körúton. Kérdi az egyik: — Hogy vagy? — Köszönöm, kitünően. Én igazán szerencsés ember vagyok. Állásom van, lakásom van és kitünően beszélem az ország nyelvét . . . “Csak otthon lehet élni!” Múlt pénteken megszólalt egy pesti telefon. Münchent kapcsolta a központ, s jelentkezett egy jóbarát: —- Az Isten szerelmére, eszetekbe ne jusson kivándorolni ! Még mindig jönnek kivándorlók. És ugyanolyan szerencsétlenek lesznek, mint én. — De hát mi történt veled? Hiszen minden olyan jól ment! Jó dolgok volt, minden sikerült . . . — Kivéve azt a golyót, amit a szivemnek szántam és megakadt egy bordában. Sajnos, nagyon könnyen megmentettek. — Úristen, hát miért? Mi van veled? Valami szerencsétlenség? Nyomor? . . . Beszélj hát! — Ördögöt nyomor! Pénzem van és nem történt semmi, csak nem tudok itt élni! — Hol: itt? — Sehol, csak otthon. Ti nem tudjátok, mi ez .. . — Hát gyere haza! ■— Igen, de internálnak. — Honnan veszed ezt az őrültséget ? — Itt mindenki azt mond• » • — Ne hallgass senkire, csak ránk! Gyere, amilyen gyorsan tudsz! — Gondoljátok? Hát akkor megpróbálom ... De szép is lenne újra élni . . . Dajkamese Egy anya meséli: Már hónapok óta éreztem, hogy valami baj van. Pedig remekül éltek. A fiam diplomáját elfogadták odakint, nagyszerű állást kapott egy könyvtárban, nagy kedvvel dolgozott, újított, tele volt ötletekkel, valósággal ünnepelték. A menyem is kedvére való állást talált, igaz, azt ott kellett hagynia, mikor állapotos lett, persze nem kapott fizetést, Kanadában az nem úgy van, mint nálunk . . . Mindegy, kijöttek egy fizetésből, szeretik egymást, boldogan várták a gyereket. Alig egy hónap hiányzott a szüléshez, mikor csak előáll a fiam főnöke, aki asszony és húsz évvel idősebb nála. Hogy nem szereti a férjét, őt szereti, hagyjanak itt mindent, szökjenek meg . . . A fiam azt írja: úgy érezte fejére szakadt a ház. Lehet, hogy goromba is volt. A nő azt mondta: “Ez még sokba fog kerülni magának!” És három nap múlva megkapta a felmondólevelet. Most taxisofőr. Végre megjött a távirat, hogy megszületett az unokám. Én meg minden fillért takarékba rakok, még többet, mint eddig. Hátha hazajönnek. S akkor egy öröklakást veszek nekik. —A jót nehéz megszokni . . . Részlet Galambos Béláné new yorki leveléből: Most már több mint egy éve, hogy itt vagyok. Mikor a kivándorló útlevelet kértem, az egész élet ebbe a lázas vágyba sűrűsödött: kijutni, újra látni őket. Hiszen itt vannak a testvéreim, gyerekeim, tízéves unokám, akit még sose láttam. Itt New Yorkban jó dolgom van, jobb nem is lehetne. Szeretnek, dédelgetnek, elhalmoznak mindennel. De most már tudom, hogy sohasem fogom megszokni ezt az életet, örökké idegen leszek. Egyetlet örömöm a nyár, amikor nyitva vannak az ablakok. Mert hajnalban a madarak a kertben magyarul énekelnek. A milliós kártérítési perek mekkája — Chicago PESTI KIS KRÓNIKA Benkő István református esperes, a Hazafias Népfront l:5-ik kerületi bizottságának elnöke autóbuszbaleset áldozata lett. * Kertész Gyula MÁV-lakatos, körzeti orvosok nevében sajátkezüleg igazolásokat készített arról, hogy különböző betegségek miatt orvosi kezelésre és pihenésre szorul. 1957 áprilisától októberéig 29 esetben állított ki ilyen igazolványokat és a gondatlanul eljáró ellenőrző üzemi főorvos öt hónapokig táppénzes állományban tartotta. Kertész Gyula csaknem 600 forint táppénzt vett fel ily módon. Ezenkívül olyan igazolványt is készített — erre szintén hamisított pecsétet és aláírást —, amelynek alapján ingyen utazhatott a vasúton. Kertész Gyulát a Központi Kerületi Bíróság háromévi börtönbüntetésre Ítélte. * Máday István, a lélektan tudományának neves művelője, 80 éves korában elhunyt. Manapság Chicagóban tombol a kártérítési perek démonja. Ezek a perek a kapzsiság legkiáltóbb példái. E pillanatban több, mint 40,000 per vár tárgyalásra. Egy anya 15.000 dollárra perli a fiát, mert megbotlott, amikor a fia kisegítette az autójából. Egy ember $50,000re perli a vasút társaságot, mert a lokomotív gőze megcsapta. A legjellemzőbb a helyzetre az, hogy egyik reggel az újságokban megjelent a hir, hogy hajnalban két villamos kocsi összeütközött. Még aznap 45 ember indított pert a villamos kocsi társaság ellen. A baj csak az volt, hogy a perlők nem tudták, hogy a jármüvekben az alkalmazottakon kívül nem ült senki. A chicagói ügyvédi kamara feje, Richard Cain szerint az utóbbi években hatalmas változás állt be a perek öszszegében. Régente az emberek ha pereltek, a megítélt összegek rendszerint $250-500 voltak. Ma százezer dollárokba perelik az emberek a nagyobb társaságokat. A legutóbbi perben az esküdtek 750,000 dollárt ítéltek meg egy kilenc éves kisfiú sérüléseiért. Chicagót három dolog teszi a kártérítési pergk Mekkájává: í 1. A zsűrik által megítélt hatalmas összegek. 2. Nagyszámú (chicagói ügyvéd, aki minden kártérítési pert elvállal. 3. Egy állami törvény, mely kimondja, hogy a vasúti társaságok mindenütt perelhetők ahol irodáik vannak. Chicago az ország vasúti központja. Az a bőkezűség mellyel a szavazó bírák megítélik a kártérítési összegeket, rémületben tartják a vasúti és biztosítási társaságokat. Chiago városa több mint 600.000 dollárt fizet ki évente olyan embereknek, akikkel több, nem történt, minthogy megbotlottak, vagy elestek a kicsorbult járdán. — A legtöbb esetben a csalástól sem riadnak vissza — mondta az egyik ügyvéd. Egy ember óriási összeget vágott ki az egyik vasút társaságtól azon a címen, hogy a vasút zökkenése olyan súlyos agy sérülést okozott neki, hogy elmegyógyintézetbe kellett küldeni őt. Néhány hónappal később az “elme bajos” szellemi erejének teljes ragyogásában élte világát Miami egyik luxus szállodájában. A legtöbb biztositó társaság igyekszik meggyőzni a peres felet, hogy felesleges drága és helytelen ügyvédet alkalmazni, amikor a társaság hajlandó megegyezni. Ezzel szemben azonban a néhány mindenre elszánt ügyvéd ajánlata az, hogy ő sokkal nagyobb összeget tud kiszedni a biztosítókból és csak az esetben kell fizetni, ha megnyeri a pert. Akkor a megítélt összeg 33%-a az ügyvédé. Azonban az is előfordult, hogy az ügyfél, akinek $4000 ítélt meg a bíróság $307.76 kapott, a többit az ügyvéd “elszámolta’’ költségekre. Chicago idáig édes-keveset tett az egyre kétségbeejtőbb helyzet ellen. Közben a kétséges perek zuhataga árasztja el a bíróságokat, egyre növekvő követelésekkel. A legszomorubb a dologban az, hogy a biztositó társaságok kénytelenek lesznek egyre magasabbra emelni a biztosítások árát, aminek, mint mindig, a közönség becsületes rétege issza meg a levét. Az Akadémia Haydn emlékünnepélyén Kodály Zoltán volt az ünnepi szénok BUDAPEST. — Joseph Haydn osztrák zeneszerző, az Esterházy hecegi család udvari zenésze halálának 150-ik évfordulója alkalmából Magyarországon több helyen szép emlékünnepélyt rendeztek. A Magyar Tudományos Akadémiában rendezett ünnepélyen Rusznyák István, az Akadémia elnöke, a hazai és külföldi vendégekhez intézett köszöntőjében azt fejtegette, hogy Haydn a haladó magyar polgári gondolkodás egyik erőssége volt, előkészítője a mai (kommunista) rendszernek, mely a milliókat a műveltség felsőbb régióiba felemeli. A Kádár-Münnich-Marosán szivének kedves propagandaszónoklat után Kodály Zoltán mondt& a megnyitó beszédet, amely politikamentes ünnepi beszéd volt és igy hangzott: . — Nagy öröm számunkra, hogy majdnem minden kiváló Haydn-kutatót itt üdvözölhetünk körünkben. Ebből is meg győződhetnek ártól, mennyire fontosnak tartjuk, hogy ennek a nagy mesternek a tiszteletét és magyarázatát tehetségünkhöz képest elősegítsük. Ha ő alapjában véve német is volt, nyelvét az egész világ érti, ahogy ő maga is joggal mondotta, minthogy müveiből gondosan kizárt mindent, ami saját megjegyzése szerint “túlságosan tudós füleknek” szólt; megtalálta az utat a “tanulatlan fülekhez” is. Ez javunkra volt, mert másfél évszázaddal ezelőtt ritkaságot jelentett nálunk a zeneileg képzett fül. Ezért tudott Haydn muzsikája nálunk is gyökeret verni. Milyen jogcímen nevezzük mi magyarok miénknek is Haydnt? Természetesen nemcsak a Széchényi Könyvtár kincsei alapján. Csupán véletlen, hogy sok kéziratát itt őrzik. Ez másképpen is történhetett volna. Ismeretes azonban, hogy Haydn egyike volt az elsőknek, akik nemzeti muzsikánk néhány töredékét tartós formába öntötték és meg is örökítették. Ezenkívül zenéje őrzi még a mi muzsikánk néhány eddig fel nem derített hatását és ily módon varázsolja elő annak az országnak a lékörét, ahol sok évet eltötött. A fő jogcím azonban, amely nek alapján magunkénak nevezhetjük őt, az a hatás, amelyet Haydn szelleme egész zenei életünkre gyakorolt. Egészséges realizmusa viszszahangra talált a rokon magyar lélekben. Muzsikája akkori viszonyainkat figyelembe véve elég gyorsan terjedt el, alkotásai korán eljutottak az ország keleti határáig, di Mi is, akik ma élünk, kora ifjúságunkban ismertük meg a muzsikát. Az első vonósnégyeseket azokból, a kották, ból játszottuk, amelyeket még apáink használtak, és a Haydnnek ajánlott Mozartkvartettet kis vidéki városban, egy egyszerű népiskolai tanító tulajdonában levő első kiadásból tanultuk meg és áhítattal olvastuk a hódoló ajánlást. A nagy urak volt szolgája tehát megtalálta az utat a nép szivéhez, nemcsak a saját népe, de minden nép szivéhez. KARÁCSONY ÉS ÚJÉV CSALÁDJÁVAL MAGYARORSZÁGON a luxusos tengerjáró “Queen Mary” hajón, vagy repülőgépen. Az utazás ára, mindent beleértve: $698.00 és feljebb CONSOLIDATED TOURS, INC. Dept. “M” 250 West 57th Street, New York 19, N. Y. CSALÁDTAGOK KIH0ZATÁSÁT UJ TÖRVÉNY MEGKÖNNYÍTI Amikor egy izráeli tánccsoport New Yorkba érkezett, a rakodómunkások sztrájkja miatt a táncosok maguk hordták ki uíipodgyászaikat. ANGOL UISAGIRŐ PESTEN (FEC) Egy nemzetközi vivómérközés kapcsán egy angol újságíró is Budapesten volt, végignézte nemcsak a magyar, de a többi, igy az angol-szovjet mérkőzést is. Az újságíró a második világháború óta hivatalos minőségben kétszer járt Budapesten, utoljára 1955-ben. Az idei nyári versenyekre mint magánember utazott, barátait akarta viszontlátni, akikről rossz híreket kapott. Szereti, nagyrabecsüli a magyar vívókat; sok barátja van Budapesten. Az újságíró és az angol vivők félelmesnek tartják a magyarok oroszgyülöletét. Azelőtt inkább csak gúnyolták az oroszokat és megvetéssel beszéltek róluk. Most lángol a gyűlölet. Minden oro^z tusst sziszegve és nyílt bosszúsággal vettek tudomásul a nézők. Beillett tüntetésnek. Minden angol tusst megtapsoltak. Az újságíró szerint nyilvános helyre elmenni nem öröm. A Margitszigeten kitűnő a kiszolgálás, jó a koszt, angol viszonyokhoz mérten méregdrága. A közönség rossz. A Duna szálló kiszolgálás terén is, közönségéi tekintve is, nagyon lezüllött. A Dunapart kihalt, teljesen érthetetlen volt számára, hogy miért, mert öt évvel ezelőtt ott volt Budapest divatparádéja. Az Szeptember 22-én uj törvény lépett életbe, amely sokezer ember számára — akik eddig hiába vártak vízumra — lehetővé teszi, hogy Amerikában élő családjukhoz csatlakozzanak. Ez az uj törvény kvótán kívül engedi be az országba azokat, akik 1953 december 31-e előtt valamely amerikai konzulátusnál második, harmadik vagy negyedik fokú “preference” (kedvezményes) kvótára jelentkeztek és akiknek bevándorlási kérvényét 1959 január 1 előtt már jóváhagyták. Kvótán kívül fogják beengedni a fentiek házastársát és gyermekeit is. A “kedvezményes” háromféle kvótába tartoznak: amerikai polgárok szülei, amerikai lakosok (nem-polgárok) házastársa, gyermekei, továbbá amerikai polgárok házasságban élő testvérei. Az uj rendelkezések különösen az Olasz-, Lengyel- és Görögországban, Jugoszláviában és Portugáliában születettekre nézve jelent előnyt, mert ezeket a kvótákat még a magyarnál is tömegesebben jegyezték túl. Változás állott be az előnyben részésitett osztályok meghatározásában is. Amerikai polgárok 21 éven felüli nőtlen és hajadon gyermekei eddig csák negyedik kedvezményre tarthattak igényt; ezután1 másodfokú kedvezmény illeti meg őket, amelyet eddig csak amerikai polgárok szüleire alkalmaztak. Amerikai lakosok (nem-polgárok) 21 éven felüli nőtlen és hajadon gyermekei, akik eddig n'em kaptak kedvezményt, most már harmadfokú kedvezményben részesülnek. Minthogy azonban ezeket a reformokat a kvótaszámok növelése nélkül iktatták törvénybe, a tuljegyzett kedvezményes kvátához tartozó családtagok versenyezni lesznek kénytelenek a kategóriába újonnan beosztott jelentkezőkkel. így például néhány szülő, aki a második kedvezményezett osztályba tartozik és várakozik a beengedésre, most kénytelen lesz továbbra is türelemmel lenni. A negyedik kedvezményes kvótát 25-ről 50 százalékra emelték fel (az első három kedvezményes kvóta kielégítése után fennmaradó számokból) . Ehhez tartoznak: amerikai polgárok testvérei és házasságban élő gyermekei. Az uj törvény megengedi, olcsóbb nyári vendéglőkbe huligánok járnak és hangoskodnak. Leszólitják a külföldit, de ma már nem a nyakkendőjét akarják megvásárolni, a. motorbicikli érdekli őket egyedül. Vájjon a kapitalista országok fiataljainak van-e motorbiciklijük és mennyibe kerül? Meg, hogy kinek van joga autót venni? A szabad világból csak ez érdekli őket. Egyetlenegy sem kérdezte, hogyan élnek a fiatal menekültek Angliában. A szép egészséges fiatalságot a strandokon látni — ez az egyetlen üde emléke Budapestről. hogy a kérvényezővel együtt annak házastársa és kiskorú, , gyermekei is bejöhessenek., Ez a szabály előmózditja a családok egyesítését, de szín-. tén megterhelést jelent a már régebben várakozókra. A negyedik kedvezményes osztály kiszélesítése ezenkívül meg fogja nehezíteni azoknak a bevándorlását, akiknek semmiféle kedvezményük sincsen és csak kvótaszámuk sorrendjében kaphatnak vízumot. Azoknak, akik az 1953 évi Refugee Act segítségével jöttek Amerikába, a közeli családtagjai is bejöhetnek most, és pedig kvótán kívül, ha már 1960 január 1 előtt folyamodtak vizűmért. További felvilágosítást és segítséget az American Council for Nationalities Service, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. nyújt, ha előzetes telefoni bejelentés után( BR 9-2715) személyesen keresik fel ezt a hivatalt. Vidékiek magyarul is írhatnak. American Council Ehhez a hiteles értesítés- ' hez magyar részről, sajnos, hozzá kell tenni, hogy óhazai családtagok k i h o z a tásához mindenekelőtt magyar kivándorlási engedély, útlevél szükséges, és a magyarországi szovjetkormány nyíltan hirdeti, hogy ilyen útlevelet csak kivételes esetekben ad ki. A szabadságharc menekültjeinek egyenesen azt üzeni a kor mány, hogy ha családjukkal együtt akarnak lenni, térjenek vissza Magyarországba. & TEJESKÁVÉ JUBILEUMA Háromszáz éve annak, hogy Jan Niewhoff, a Holland-Keletindiai Társaság alkalmazottja a tejeskávét “feltalálta.’’ A hollandus 1657-ben Kínában járt, ahol azt tapasztalta, hogy egy orvos a betegeknek tejjel kevert teát irt elő. Két évvel később Brazíliába került, ahol éppen akkor járvány pusztított. Ekkor gondolt a kínai tapasztalatokra. Kiderült azonban, hogy Brazíliában akkor nem volt tea és ezért azt javasolta, hogy a tejet keverjék kávéval, így született meg a világ első tejeskávéja, amelynek nemcsak mint fogyasztási cikknek volt nagy sikere, hanem — ál-, litólag — megszüntette a járványt is. Jan Niewhoff természetesen hazahozta Hollandiába a tejeskávé receptjét és innen terjedt el az egész világon. NEM LEHET TÚLJÁRNI ZSEBTOLVAJOK ESZÉN SEOUL, Korea — A rendőrség vasárnap nagyszámú kiváncsiskodó előtt lejátszott egy előző nap egy ékszerüzletben történt holdup rablást. Sok rendőr ügyelt fel a rendre. Mégis, hat zsebtolvajlás történt a bemutató alatt. A szemfüles zsebtolvajok kihasználták a remek alkalmat, a nagy tolongást. HÁTFÁJÁS. DERÉKFÁJÁS, IZOMFÁJÁS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt EASY II T II ¥ O II YOU készítménnyel, melynek kipróbált enyhitő hatását számtalan hálalevél bizonyltja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. Magyar gyógyszerész készítménye. — Ára $1.50, CANADÁBAN $2.00» Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni. 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, 111. A. ADORJÁN MINDEN ŰRÜGY JÓ ARRA AZ EMBEREKNEK. HOGY PERESKEDJENEK ÓHAZAI HÍRADÓ
