A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-02 / 40. szám

8. oldal; Pünkösd utáni 20. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 4. fej., 46—53. szakasz. Az időben, mikor Galileába indult, jól fogad­ták őt a galileabeliek, mivelhogy látták mindazt, amit Jeruzsálemben müveit vala az ünnepen, mert ők is ott valának az ünnepen. Tehát Jézus ismét a galileai Kánába méné, hol a vizet borrá változtatta. Volt pedig Kafarnaumban egy királyi ember, akinek fia beteg volt. Midőn ez meghallotta, hogy Jézus Ja­­deából Galileába érkezett, hozzáméne és kére őt, hogy jöjjön le és gyógyítsa meg fiát, mert már halá­lán van. Mondá azért neki Jézus. Ha csak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek. Feleié a királyi ember: Uram, jöjj*le, amig meg nem hal gyermekem. Mondá neki Jézus: Menj el, a te fiad él. Hitt az em­ber a beszédnek, melyet Jézus mondott neki és el­­méne. Amint hazafelé tartott, már elébe jöttek szol­gái és jelenték, mondván,'hogy fia él. Tudakozódék tehát tőlük az óráról, mikor jobban lett, s mondák neki, hogy tegnap hét órakor hagyta el őt a láz. Meg­érté tehát az apa, hogy épen ebben az órában mond­ta neki Jézus: A te fiad él. És hitt ő és egész háza. SZENTBESZÉD Ebből a csodás történetből két mozzanatot fi­gyeljünk mi meg, közelebbről... Az egyik mozzanat az, hogy a királyi embert a fia érdeke, a fia gyógyu­lásának kikönyörgése vitte Jézushoz ... Ha fia nem lett volna betdg, akkor talán sohasem tért volna meg. Ez az egyik mozzanat. A másik pedig az, hogy az apa a fia révén, a fia által lett hívővé, a fia által ért Jézushoz. Ebből a két mozzanatból tanulhat és tanuljon is a szülő és a gyermek egyaránt. Az evangéliumi ki­rályi embert fiának a testi betegsége, a fia életéért való aggódás vitte az Ur Jézushoz. Minden bizony­­riyal ez az apa előzőleg sok mindent megpróbált mar -:s csak mint utolsó menedékhez fordult Jézushoz . . . Tanulják meg a szülők azt, hogy gyermekeik nem­csak testi, hanem még inkább a lelki bajaikban is já­ruljanak Jézus elé és tanulják meg azt is, hogy Jézus ne legyen az utolsó menedék, hanem legyen az első! A gyermek sorsa végtére is az Isten kezében van. Ez egyszer bizonyos! De bizonyos az is, hogy minél jobbak a szülők és minél buzgóbban tudnak imád­kozni gyermekeikért, annál többet képesek kieszkö­zölni Istennél gyermekeik érdekében. Mózes anyja beállott cselédnek a királyi leányhoz, akinél fia ne­velkedett, csak azért, hogy fia közelében legyén s annak javát szolgálhassa. így kell beállani minden ■ így es apának és anyának gyermeke kedvéért a jó Is­ién szolgálatába. „A gyermekek pedig tanulják meg, hogy a szülők az ő közbenjáróik Istennél, hogy a szülők imádkoz­nak érettük, imádkoznak az ő földi s örök boldog­ságukért . . . Halló Páiis. itt Cleveland beszél! A hidegháború híreinél, Kruscsev fenyegetőzé­seinél nem fontosabb, de százszor érdekesebb hir az, hogy elkészült egy uj telefonvezeték az Atlanti óceá­non át. A viz alatt az uj kábel Clarenville newfound­­landi várost köti össze Penmarch franciaországi vá­rossal, de ebbe a kábelbe bekapcsolhatók telefonok Kanadán kívül az Egyesült Államokban, Franciaor­szágban, Belgiumban, Hollandiában, Nyugat-Német­­országban, Svájcban és Olaszországban. Az uj telefonkábel közös tulajdonában van az amerikai Telegraph and Telephone Co.-nak, a fran­cia és a német közlekedési minisztériumnak. A kábel­­fektetés munkálatai március óta folytak, a költség 40 millió dollár volt. Ez a második tengeralatti telefon vezeték; az el­sőt 1956-ban fektették le Newfoundland és Skótor­szág közt. A többi kábelek csak táviratozásra alkal­masak, nem közvetítik az emberi hangot. Adenauer keze messzire nvul Adenauer nyugatnémet kancellár már régebben tudtul adta a világ minden kormányának, hogy a ke­letnémet szovjetzóna bábkormányának elismerését a független német ország, Nyugat-Németország, meg­sértésének és sérelmének tekintené és ezért nyom­ban megszakítja a diplomáciai kapcsolatot oly kor­mánnyal, amely kormány elismeri a szovjetzóna moszkovita helytartóit. Nyugat-Németország politikai és gazdasági ha­talma és befolyása ma már oly nagy, hogy az uj “vaskancellár” szava megszivlellésre talál a szabad világban —az úgynevezett “semleges” országokban is. Újabban az történt, hogy Nasser egyiptomi-sziriai köztársaságában letelepedett egy keletnémet keres­kedelmi misszió és elterjedt a hir, hogy ez tulajdon-A SZENTEK TISZTELETÉRŐL Több, mint négyszáz éve már, hogy a kereszténységen belül is “bálványozásról” be­szélnek a szentek tisztelete kapcsán. De ne higyjük, hogy csak négyszáz éve. A szentek tiszteletének kultuszát Szent Ágoston már tizenhat század­dal korábban meg kellett hogy védelmezze Faustus vád­jaival szemben. A szentek tiszteletének kifogásolása a “bálványozás” vádja tehát már ott bujkált a keresztény­ség őskorában is egyesek lel­kében. És mit tagadjuk, buz­gó katolikusok között is akad­nak, akik a szentek tisztele­tében az ősi pogány sokisten­­hit visszaáramlását vélik fel­fedezni, mintha az egyház a harmincezer görög-latin kis­­isten és nemtő kultuszának helyettesítésére használta vob na fel vértanúinak és hitval­lóinak emlékéit és ereklyéit. Nos, ha a szentek tisztelete ellen emelkedő hangok már az egyházatyák korában hallha­tók voltak, -ez azt bizonyít­ja, hogy az egyáhz már a legősibb időkben, a legtelje­sebb időbeli Jézus-közelség korában is tiszteletben része­sítette vértanúit és hitvalló­­it. A második század közepé­ről származott Írott emlé­künk, a “Martyrium Polycar­­pi” elmondja, hogy a szmir­­naiak szent püspökük halálá­nak évfordulóját ünneppel szándékoztak megülni. Ebben semmi meglepő nincs. A ke­reszténység életében szinte megszámlálhatatlan férfi s nő gyakorolta hősies fokon a ke­resztény erényeket és vált egész városok, népek, orszá­gok, korszakok példaképévé. Magától értetődő, hogy nem feledkeztek meg róluk, hanem a róluk való megemlékezés megfelelő mádon beilleszke­dik az istentiszteletek rendjé­be, a szentmisébe, a liturgiá­ba. Az egyház tanító hivata­la tehát csupán híveinek köz­meggyőződését fejezte ki, amikor kimondotta — a szentirásra és a szent hagyo­mányra támaszkodva —, hogy mindazokat, akikről csalhatatlanul kijelentette, hogy a mennyekben vannak, vallásos tisztelet illeti meg. Mindebben semmi bálvá­­nyozás nincs. De van a szentek tiszteleté­nek egy másik, mélyen emberi és erkölcsi oldala. Elvont er­kölcsi normákat lehet követni, de lelkesedni csak azokért a személyiségekért lehet, akik a maguk életében valósággal megszemélyesítették az eré­nyeket. A szent nem testet öltött erény ugyan, amint azt a középkori legendákban ábrázolták, hanem húsból és vérből álló eleven ember, aki szenved, botladozik, bűneivel küszködik és téved, de akara­ta együttműködve a kegye­lemmel, az erkölcsi élet isteni­­magaslatán végül is diadalt arat. Nixon alelnök a kongresszus ülésszakának berekesz­tése után beszélget Everet Dirksen kisebbségi veze­tővel (balról) és Lyndon Johnson többségi demokra­tával (jobbról). A kongresszus berekesztése a polgári jogok és a külföldi segélyek tárgyalása közepén tör­tént. Szabadlábon! Oh borzalom! Nagy szentjeink tiszteleté­nek hatásiát csak az ismeri, aki azt megtapasztalhatta az egyház tagjaiban. Szent Fe- Pál, Szent Ágoston, Szent Fe­renc, Szent Erzsébet, Lisieu­­xi Kis Szent Teréz alakja, magatartása még az egyház körén kívül is kisugárzik és nincs mit csodálkozni rajta, hogy például Jeanne d’Arc az Orleansi Szűz alakja kétköte­tes életrajz Írására ihletett olyan irót, mint Anatole France, akinek minden köny­ve indexre került és erkölcsi nagysága előtt a csufolkodó G. B. Shaw is tisztelettel haj­tott fejet. Az erkölcsi példakép tisz­teletet és szeretetet kelt az emberben. S akit tisztelünk, aki ideálunkká válik, azt igyekszünk utánozni és kö­vetni. Nem félelemből, hanem önként és szeretetből. Ez a titka és az értelme az egy­házban is a szentek tiszteleté­nek. Maria Callas megnyerte a nagy spaghetti pert Róma — Maria Callas, a vi­lághírű operaénekesnő meg­nyerte az öt éve húzódó spag­­hetti-pert és magas kártérí­tést fog kapni, amelynek ösz­­szegét azonban még nem ál­lapították meg. Öt évvel ezelőtt két olasz hetilapban hirdetés jelent meg, amely szerint Maria Cal­­lasnak azért sikerült rövid időn belül 20 kilót lefogynia, mert egy bizonyos gyár által készített spaghettit evett. A hirdetésben szerepelt a gyár­igazgató és egy orvos aláírása is, akik Maria Callasra való hivatkozással javasolták a spaghetti-kurát. Az operaéne­kesnő keresetet nyújtott be a gyárigazgató és az orvos ellen és a per során sikerült bebi­zonyítania, hogy nemcsak nem ismeri az orvost és a gyárigazgatót, de ihosszu idő óta egyáltalán nem evett spaghettit. KUTYA VILÁG Egy kutyaeledelgyáros mondja: Amerikában ma 26 millió kutya van, négyszer annyi, mint volt harminc év­vel ezelőtt. Évi kosztjukat a gyár 350 millió dollárra becsü­li. Ebben nincsenek benne az ételmaradékok és a csontok. HOGYAN TÖRTÉNT BUDAPEST — Meglepő, megdöbbentő hirt kö­zöl a Népszabadság: BERN, Svájc — Papp Endrét, aki a berni ma­gyar kommunista követség ellen fegyveres merény­letet követett el, büntetése kétharmadának letöltése után a biróság szabadlábra.helyezte. Megütközéssel adja hírül ezt a Népszabadság. “Ilyen elemeknek még a jogerős börtönbüntetést is elengedik Svájcban!” A Népszabadság szerint “ilyen elemeket” nem lenne szabad a teljes büntetés kitöl­tése előtt kiengedni a börtönből, sőt, még a teljes büntetés sem elegendő, utána még koncentrációs tá­borba kell hurcolni az “ilyen elemeket.” Dachau, Buchenwald és a többi koncentrációs táborok tele voltak olyan elemekkel, akiknek bünte­tése már lejárt. Sőt mi több, a Népszabadság hara­gos szerkesztőjének felvilágosítására közöljük még azt is, hogy Dachauba és Buchenwaldba dugtak a né­met nácik olyan elemeket is, akik még a náci törvé­nyek szerint sem követtek el semmiféle bűncselek­ményt. Ezek úgynevezett hivatásos vagy visszaeső bűnözők voltak, akiket azért koncentráltak, hogy ne jusson eszükbe újabb bűncselekményt elkövetni. Az ilyen elemeknek ilyen “megelőzési koncentrációja” Dr. Daluege német igazságügyminisztériumi főtaná­csos rendelete alapján történt. Ez a Dr. Daluege ké­sőbb Csehszlovákiában gyakorolta, mint protektor, büntelen emberek bebörtönzését. képpen egy keletnémet konzulátus. A nyugatnémet kormány érdeklődésére Nasser sietett kijelenteni, hogy nincsen szándékában a keletnémet szovjetkor­mányt elismerni. Egyiptomnak nagy szüksége van a gazdasági és technikai segítségre, amelyet iparfej­lesztési programja erősítésére kap Nyugat-Német or­szágtól. Walter F. Nunford, a U. S. Steel Corporation 59 éves el­nöke, kórházban van, mély szurási sebbel a hasában. Hogyan történt, ami történt? Napokig nem jött hir a kór­házból. Aztán kijött a hii", hogy — véletlenül történt, amikor Munford a konyhában foglalatoskodott. . . . hogy a világ legmaga­sabban fekvő tava Tibetben van: a Horpacsó tó, 5465 mé­ter magasságban a tenger szí­ne fölött; a legmélyebben fek­vő tó pedig a Holt tenger Pa­lesztináiban, amely 300 méter­nyire fekszik a tenger színe alatt. . . . hogy Finnországot jog­gal nevezik az “Ezer tó orszá­gáénak, lévén az országban körülbelül 35,000 tó. Az or­szág területének tizenkét szá­zalékát ezek a tavak foglalják el. . . . hogy Irák arab ország, amelyről oly sokat hallunk és olvasunk mostanában, a régi időkben tej jel-mézzel folyó or­szág volt, a Tigris és Eufrá­­tesz folyók közt, és a neve Me­zopotámia (folyók közti or­szág volt.) Pünkösd utáni 20. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 7. rész, 30. szakasz Azon időben egy városba méné Jézus, mely Naimnak neveztetik s vele ménének tanítványai és nagy népsokaság. Mikor pedig a város kapujához közelgett, ime egy halott viteték ki, egyetlen fia any­jának, ki özvegy vala és a város igen sok népe ment vele. Kit mikor meglátott az Ur, könyörülvén rajta, mondá neki: Ne sirj. S oda járulván, illeté a kopor­sót. Azok pedig, akik viszik vala, megállának. És mondá Jézus: Ifjú, mondom neked, kelj fel! És felüle, aki megholt vala és szólni kezdett. S átadá őt anyjának. Elfogá pedig mindnyájukat a félelem s magasztalták az Istent, mondván: Nagy próféta tá­madt köztünk és hogy az Isten meglátogatta az ő né­pét. SZENTBESZÉD A naimi özvegy anya meghalt egyetlen fiának feltámasztásáról szóló szent történetben szemeink elé van állítva a halál képe, hogy itt, a világon örök­ké nem élhetünk, azt a mindennapi tapasztalás elég­gé tanítja. Nincs emberhez illőbb cselekedet, mint a halál gondolatával megbarátkozni s a haláltól nem félni. Semmi sem bizonyosabb, mint az, hogy minden egyes embernek kivétel nélkül, előbb-utóbb meg kell hal­nia. Hisz a Szentirás is azt mondja, hogy: “Elvan végezve, hogy az emberek egyszer meghalljanak,” Talán az tölti el félelemmel keblünket, hogy a halál ideje bizonytalan. Igaz, hogy mi nem tudjuk a halál idejét; mert sokszor a legnagyobb beteg is felgyó­gyul és a legegészségesebb ember is rögtön meghal­hat .. . Úgy éljünk tehát nap-nap mellett, mintha azonnal kellene meghalnunk. Annak tudása, hogy hamarább halunk meg, mintsem azt gondolnék, arravbírjon minket, hogy sem erőben, sem ifjúságban, sem egészségben ne biza­kodjunk és megjobbulásunkat, és az erkölcsi jámbor, ság gyakorlását ne halogassuk napról-napra és ne hagyjuk életünk végére, hanem kezdjük meg lelki üdvösségünk munkálását azonnal, fiatal korunkban, életünk erejében s akkor a testi halál után a túl világi életben a valódi boldogságot, Istennek szinről-szinre v&ló látását elérhetjük; azért ne rettegjünk a halál­tól, hanem inkább Szent Pál apostollal fohászkod­junk, — mondván: “Kívánok elválni és az Ur Jézus Krisztussal lenni.” Emlékezés a repülő menekülésre Né'hány év előtt világszerte ünnepelték azokat a merész magyarokat, akik birtokba vettek egy re­pülőgépet és átrepültek magasan a drótkeritéses, ak­namezős határzáron át Nyugatra. A szenzációs szö­kés egyik résztvevője volt Izsák Ferenc. Amerika szí­vesen befogadta, itt hamarosan boldogult, ma 31 éves', mint mérnök dolgozik egy vegyi vállalatnál. Most, amikor Nikita Kruscsev, a magyar szabad­ság sírásója, San Franciscóban vendégszerepeit és ünnepeltette magát, Izsák Ferenc a Union Squaren beszédet intézett az amerikaiakhoz, megmutatta ne­kik az orosz kényur igazi arculatát. Pár nappal utóbb Izsák Ferencet egy park bejá­ratánál autójában eszméletlen állapotban találták, teste verés nyomait mutatta. Agyba-főbe verték, fe­jét, bordáit beverték. Felesége, Enese azt mondja: Este valaki telefonált, Ferenc a beszélgetés után na­gyon izgatottnak látszott, elment hazulról és amikor éjjel sokáig kimaradt, ő a feleség, értesítette a rend­őrséget. Izsák Ferenc, amikor kórházba vitték és vissza­nyerte eszméletét, csak annyit mondott, hogy “Nem emlékszem semmire ...” Jeruzsálem. A Jó PÁSZTOR

Next

/
Thumbnails
Contents