A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-09 / 41. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÄM ÁRA 15 CENT No. 41. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magy VOL. 37. ÉVFOLYAM Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. péntek, 1959 október 9 A szovjet az élen a világűrben Kruscsev nemcsak washingtoni, hanem pekingi látogatására is kihívó meglepetést készített elő Ame­rikának. Most azt jelenti a moszkvai rádió, hogy si­került felröppenteni egy óriási erejű mübolygót, mely keringeni fog a hold körül és útját folytatni fogja a föld körüli keringéssel. Ezt a mübolygót az oroszok bolygóóközti állomásnak nevezik és ez azt jelenti, hogy a szovjet bolygó megfigyeléseket fog végezni a holdnak azon az oldalán is, amely mindenkor látha­tatlan volt a földön. Az amerikai rakétaközpontban azt mondják, hogy oly nagy erejű rakétát, mint ez, Amerika még csak két év múlva fog — kísérleti célra készíteni. Eszerint annyira lemaradtunk rakétatechnika dol­gában az oroszok mögött, hogy a szovjet előnyt alig­ha lehet behozni. A szovjet fölényének óriási propa­ganda-jelentősége van: az egész világon megdönti az eddig általános hiedelmet, hogy a technika minden terén Amerika az élen jár. Amikor Moszkvában elterjedt a legújabb tech­nikai csúcsteljesítmény hire, a hangulat oly lelkes volt, mint még soha a háború győzelmes befejezése óta. Azért ujjongtak az emberek, mert ezen a napon életbelépett az uj törvény, amely megengedi a rész­letfizetésre vásárlást. Kolosszális! — mondták az em­berek egymásnak az utcán, a villamosban, az üzletek kirakatai előtt; ezt csinálja utánunk Amerika! Kruscsev négy arca (fent) és négy arc a közönség magyar tagjai közül, akik New Yorkban a szovjetvezéri "üdvözölték". DISZNÓSÁG! BÉCS — Eduard Hartmann osztrák földműve­lésügyi miniszter érdekes epizódot mesélt el a kom­munista védnökség alatt megrendezett világifjusági találkozóval kapcsolatban. Lengyelország és Magyarország — mondotta a TTÍnisztér — a kommunista fesztivál megnyitásától kezdve beszüntették a disznóhus-szállitást Ausztriába nyilvánvalóan azért, hogy ezzel azt a hamis látsza­tot keltsék, mintha éhínség uralkodna a nyugati ál­lamokban. A két szovjetcsatlós ország hetenként há­romezer disznót exportált Ausztriába s a küldemé­nyek megszakítása arra kényszeritette az osztrák hatóságokat, hogy a maguk részéről beszüntessék a hus-exportot a helyi piac kielégítése érdekében. A kommunista ifjúsági propagandisták szétszé­ledése után újra megindult a disznószállitás a két or­szágból Ausztriába. Világos tehát a disznószállitás időleges beszüntetésének politikai célja. Ilyen sunyi, ravasz mesterkedéssel próbáltak a kommunisták Ausztriába becsempészni azt a propagandahazugsá­gukat, hogy mig a szovjet roszágokban bőség van, a szabad világ népei élelmiszerhiányban szenvednek. (Megjegyzés: Hála a kommunista gazdálkodás­nak, Magyarországon csakugyan van bőség, mégpe­dig a legkeresettebb szükségleti cikkekben, amelyek­nek hiánycikk a gyűjtőnevük — A szerk.) Megérdemelt ünneprontás KONGRESSZUSI BIZOTTSÁG KÖZZÉTESZI KRUSCSEV TELJES BtlNLISTÁJÁT OLCSÓ A DRÁGA fiLELEM Akik drágálják az élelmiszereket, azokat a föld­művelésügyi minisztérium felvilágosit arról, hogy té­vednek: Amerikában az élelmiszerek nem drágák, hanem olcsók. Magas az áruk, mégis olcsók. Mert, elő­ször is, az emberek jövedelméből itt kevesebbet kell élelmezésre költeni, mint a világ bármely más orszá­gában és másodszor, az élelmiszerárak jelenleg nem magasabbak, részben olcsóbbak, mint voltak az el­múlt években. Tehát: ne panaszkodjunk. A MUNKAÜGYI MINISZTER NEM ESZI MEG A KALAPJÁT Pár hónappal ezelőtt Mitchell munkaügyi minisz­ter azt jósolta, hogy októberre a munkanélküliek szá­ma le fog szállni három millió alá. Fogadást is tett: Ha nem áll be ez az eredmény, ő lenyeli a kalapját. Most bizony jóval felül vagyunk a három millión, mégse szólítja fel senki Mr. Mitchellt, hogy kapja be és nyelje le a kalapját. Ez nem lenne korrekt eljárás, mert Mitchell nem tehet róla, hogy sorozatos sztrájkok nyomában megnőtt a munkanélküliek száma. Az a ka­lapé vési fogadás a békés együttélés politikájának je­gyében történt. Abban a percben, abban a pillanatban, amikor ezt papirra vetjük, a sztrájkhadszintéren a helyzet a kö­vetkező: 500,000 acélipari munkás sztrájkban áll és más Éppen azokban a napokban, amikor minden oroszok és kommunisták vörös cárja amerikai földön pi’opagandá­­zott, elkészült a ‘’Kruscsev Bűnei” cimü négykötetes vád­irat első kötete, a kongresz­­szusi képviselőház Amerika ellenségeit vizsgáló bizottsá­gának kiadásában. Mindnyá­jan (pár ezer kommunista ki­vételével) tudjuk, hogy ez az ember, akinek legalább olyan hatalmas katonai ereje van, iránt minekünk, a mi tönkre­tételünket tűzte ki célul ma­gának, az orosz vörös hadse­regnek, a csatlós és szövetsé­ges kommunista országoknak. Mégis, civilizált országban a vendég — vendég és ezért Eisenhower elnök joggal el­várta Amerika népétől, hogy a meghívott vendéget nem fogják érdeme szerint fogad­ni, vagyis szembeköpni. A kongresszusi bizottság elnöke, Francis Walter képviselő, ez okból visszatartotta a már kész könyvet és csak a véres­­kezű zsarnok távozása után adta ki. Nemzetközi bajkeverő A Kruscsev bünlajstromát tartalmazó könyv okmány­­szerű bizonyítékokra támasz­kodva rajzolja meg “hősé­nek” igazi, szépitésnélküli, könyörtelenül valóságszer'ü arcképét. Az orosz kormány miniszterelnöke ? Igen, álla­pítja meg a. könyv, de csak másodsorban az; Kruscsev | elsősorban fővezére a nem- j zetköz kommunista tábornak, valamennyi kontinensen 33 millió kommunára, agitátor­nak, akiknek egyedüli élet­céljuk, fanatikus hittel gya­korlott hivatásuk a kommu­nista világuralom létrehoza­tala. Kruscsev az emberiség történelméből ismert véreske­­zü zsarnokok egyik legvesze­­delmesebbike: ez a könyv tartalma néhány szóba sűrít­ve. Hitler követője A szovjet kormány és párt egyik legalaposabb amerikai ismerője. Kruscsev első ame­rikai életrajzírója, Eugene Lyons, Kruscsev felejthetet­len és szégyenletes amerikai körútja után azt a «találó meg­jegyzést tette, hogy a körút semmi kézzelfogható jót nem eredményezett, viszont nagyban emelte a szovjet zsarnok nemzetközi «tekinté­­yét és ezzel hatalmát is. Mint Hitler «és Sztálin, ő is békés húrokat pengetett, miközben nemcsak háborúra készül, ha­nem máris háborús akciókat támogat ázsiai országokban, Laosban és India ellen. A bostoni világlap, Chris­tian Science Monitor, Krus­csev kőrútjának legveszedel­mesebb hatását abban látja, hogy itt azt a benyomást sze­rezhette, hogy Amerika népét meg lehet félemliteni. A los­­angelesi epizódról van szó. Ott Kruscsev, amikor kényel­iparokban 200,000 ember vesztette el munkahelyét az acélsztrájk miatt. 85.000 kikötői rakodómunkás sztrájkol a keleti és a Mexicoi-öböli kikötőkben. 30.000 sztrájkoló a réz-, ólom- és cinkbányákban és gyárakban. 17.000 sztrájkoló a Swift husfeldogozó üzemben. 15.000 hajóreparáló munkás sztrájkol San Fran­cisco körzetében. 2000 üvegformáló munkás sztrájkol az üvegedény iparban. 45.000 automobilipari munkást kénytelen elbocsá­tani Chrysler hét államban a Twinsburg, ö.-i sztrájk miatt. 200.000 munkanélküli van ezeken felül minden­felé az országban, kisebb sztrájkok miatt. metlen kérdések kereszttüzé­be került, azzal fenyegető­zött, hogy ha nem hagyják békén, mindjárt hazamegy, és — ennek a -fényév:<■ •••uuA mindjárt megmutatkozott a hatása, amennyiben Eisen­hower elnök nyomatékos in­tésére attól kezdve “békén hagyták” Kruscsevet, nem intéztek többé hozzá oly kér­déseket, amelyekre még ha­zugsággal is aligha tudott vol­na felelni. Egyetlen örvende­tes kivétel volt Kruscsev szó­­vitája az amerikai szervezett munkásság szószólóival, akik alaposan odamondták neki és értésére adták, hogy — ellen­tétben az amerikai ipari és üzleti nagyságokkal—az ame­rikai munkásság megveti őt és rendszerét, amelyben a dolgozó embereket olyy kö­nyörtelenül kizsákmányolják, mint a kapitalizmus régmúlt fénykorában. Hazug jelsző Humphrey szenátor, aki nemrég Moszkvában nyolc­órás beszélgetést folytatott Kreml urával, arra inti az amerikai népet, hogy ne dől­jenek be a “békés együttélés” jelszavának. A szovjet értel­mezése szerint ez azt jelenti, hogy ismerjük el a jelenlegi helyzetet, ismerjük el a szov­jet középeurópai hódításait, ismerjük el véglegesnek a középeurópai rendet. A békés együttélési propaganda egye­nes folytatása a gyalázatos kommunista békepropagandá­nak, amely azt hirdette: “mi kommunisták békét akar­juk, a nyugatiak mindenáron háborút akarnak.” Kiábrándító Dodd connecticuti szenátor volt az első, aki a kongresz­­szusban megbélyegezte Krus­csevet amerikai látogatásá­nak előestéjén. Most, Krus­csev elutazása után, joggal mutat rá arra, hogy — mnt előrelátható volt — Kruscsev nem látni akarta Amerika ka­tonai hatalmát és a nép jólé­tét, hanem önmagát igyeke­zett mutogatni a TV utján és hirdetni a kommunizmus fel­­scbbségát a szabad társadal­mi és gazdasági rendszerekkel szemben. Szinte az amerikai nép megcsúfolása volt a sok fecsegés a remek kommuniz­musról, az oroszországi sza­bad választásról, vallássza­badságról, más országok (pél­dául Magyarország) belügye­­ibe be nem avatkozásról, stb. Talán legnagyobb kártevése az volt, hogy csüggedést és kiábrándulást okozott a kö­zépeurópai rabnemzetek lel­kében, amelyek Kruscsev amerikai diadalutjából csak­ugyan azt a következtetést vonhatják le, hogy Amerika és a szabad világ belenyugo­dott a középeurópai népek szovjet gyarmati rabságába. Cleveland, New York, Buffalo, Newark, (Bridge port, Philadelphia, South Bend. Hírek a világ minden részéből NEW DELHI. — A szovjet 100 millió rubel (2o millió dollár) hitelt nyújt Indiának egy állami olajfi­nomító üzem építésére. LONDON. — Dzsavad iráki külügyminiszter bi­zalmas beszélgetés során elárulta, hogy a kommunista mozgalmat Irákban nem Moszkva, hanem Peking irá­nyítja. Antikommunisták tömeges kivégzése Irákban — komoly vészjel. BUDAPEST. — Kruscsev amerikai propaganda­­utjával kapcsolatban a magyar és a többi csatlós kor­mányok utasítást kaptak, hogy enyhítsék Amerika el­leni agitációjuknak tónusát. Ehelyett inkább azt hir­dessék, hogy a szovjet felül fogja múlni termelésben és életszínvonalban a szabad világot. BAGDAD, Irák. — A kórházakból sorra elbocsát­ják az amerikai és angol orvosokat, helyükbe orosz or­vosok lépnek. Orosz orvosok előnyben, annak ellené­re, hogy nincsen gyakorlottságuk közelkeleti betegsé­gek felismerésében és gyógyításában. * MOSZKVA. — Galina Ulanova ballettáncosnőt és a Bolshoj szinház 35 tagját a Munka Vörös Zászlója ér­demrenddel tüntették ki. KOPENHÁGA. — Dr. Albert Schweitzer, a No­­bel-dijas filozófus, emberbarát, afrikai orvosi misszio­nárius, úgy nyilatkozott, hogy nézete szerint ma még korai arról vitatkozni, hogy az atomrobbantási kísér­leteknél támadó és nagy területekre lehulló rádióaktiv hamu milyen káros hatásai van emberi, állati és növé­nyi életre. Talán csak majd másfél évtized múlva lesz megállapítható, hogy az 1957 és 1958-ban végzett kí­sérleteknek milyen következményei lettek. BERLIN. — Hans Engelmant letartóztatták, mert a nyugatnémet kormány hivatalaiban alkalmazott csi­nos nőket arra igyekezett rábírni, hogy meztelenül fényképeztessék le magukat. A vád Engelman ellen nein sv.'eméivm.-.ci ícó, nuutün —KéniKtíuyV Cserit IcT- ugyanis a keletnémet kommunista kémhálózat szolgá­latában állt s a meztelen felvételekkel zsarolni akart, a nőket kényszeríteni akarta, hogy államtitkokat árul­janak el neki, “máskülönben botrány lesz”. HANNOVER, Nyugat-Németország. — Arthur Götz irót kilenc hónapi börtönre Ítélték a zsidók gya­­lázása miatt és öt évre eltiltották politikai röpiratok közzétételétől. Egyik röpiratában Götz azt a hajme­resztő hazugságot kockáztatta meg, hogy Hitler fő tá­maszai a zsidók voltak, ők biztatták a világháború meg­indítására. BERLIN. — A keletnémet szovjetzóna birósága L4 virágkereskedőt — kelet-berlinieket és nyugat-ber­linieket — két hónaptól öt évig terjedő börtönre Ítélt, mert virágcsempészést űztek a zónahatáron át minő­iét irányban. KOPENHÁGA, Dánia. — George Lancaster, 21 íves missouri kiszolgált katonát a városi bíróság há­rom hónapi fogházra Ítélte, mert egy bárban néger­­dlenes kijelentéseket tett és földhözvágta, rugdalta William McKenna angol-nyugatindiai jazz muzsikust, iki Londonból látogatóban volt a dán fővárosban. HAMBURG. — Dr. Alfired Weber 39 éves orvos, ikinek vesebaj miatt kínzó fájdalmai voltak, kábító­szerrel enyhítette fájdalmait és úgy hajtotta autóját. Vlivel bizonytalanul hajtott, a közlekedési rendőr meg­­íllitotta és, mert részegnek hitte, bíróság elé állította. \ bíróság egy heti feltételes fogházbüntetésre Ítélte az jrvost azzal a még soha azelőtt nem hallott indokolás­iak hogy akinek rendkívül erős fájdalmai vannak, ép­­)en úgy alkalmatlan automobil hajtásra, mint az, aki ilkohol hatása alatt áll. MUb/jiv V A. — bosztakovics, a világhírű orosz ze­neszerző, a Pravdához irt levelében panaszolja, hogy az orosz gramofonlemezek nem jók, a tűk táncolnak a barázdákban, a csomagolás Ízléstelen. SZEUL, Korea. — Syngman Rhee elnök a Nem­­zetalapitási Érdemrenddel tüntette ki Kim Pjong Zsó borbélyt, akinek kilenc gyermeke közül nyolc fiú szol­gált a háborúban és hat hősi halált halt. A borbély az első koreai, aki ezt az érdemrendet kapta; ezt a legma­gasabb kitüntetést, szabály szerint, csak külföldi ál­lamfők kapják koreai látogatásuk alkalmával. *

Next

/
Thumbnails
Contents