A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-03 / 14. szám

EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No, 11. SZÁM ^ The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 április 3 ARABOK A VÁLASZÚTON Még nem lehet tisztán látni, hogy az arab orszá­gok közti ellenségeskedés fokozása a szovjetnek célja, vagy taktikai balesete volt-e. Tény az, hogy az arab országok és népek a váiaszutra sodródlak az uj iráki lázadás nyomán. Az iráki kormány elleni lázadást Nas­ser szitotta abban a reményben, hogy a felkelők, elker­getve a Kassem kormányt, csatlakozni fognak Nasser Egyesült Arab Köztársaságához. Kassem leverte a lá­zadást, Nasser ellen fordult, mire Nasser az iráki kom­munistákat támadta, akiknek egyre nagyobb a befolyá­suk az iráki kormányzatban. Nasser éles szavai a kom­munisták ellen kihivták Kruscsev haragját. Kruscsev sietve sokmilliós gazdasági segítséget kinált Iráknak, ezzel kifejezésre juttatva azt, hogy a kommunistabarát Irákot előnyben részesiti a kommunistaellenes Nasser­­rel szemben, anélkül azonban, hogy szakitana Nasser­­rel. Mindenesetre elhidegült a viszony Nasser és a szovjet közt, ami történelmi jelentőségű tény, tekin­tettel arra, hogy Nasser hivta be a Közelkeletre, az arab világba a szovjetet, amivel megrendült az amerikai­angol hatalom és befolyás a világnak ebben a részé­ben. Talán igy jobb lesz Mindez elég komplikált alakulás, de még bonyo­lultabbá is lesz, amikor Anglia és Amerika uj utakra tér az arab világban. Már jelei mutatkoznak annak, hogy Nasserrel jobb viszonyt akarunk kezdeni, mert j azt látjuk, hogy mint Tito, az egyiptomi diktátor kiáb­rándult, rájött a kommunista veszély nagyságára. Más­részt Anglia miniszterelnöke, Macmillan, amerikai lá­togatása alatt közölte Eisenhower elnökkel, hogy fegy­vereket szándékozik küldeni Kassem iráki kormányá­nak. Ha ez a kormány kommunistabarát, miért akarja Anglia erősíteni? Anglia szerencsét próbál abban a re­ményben, hogy mégis vissza tudja tartani az iráki kor­mányt attól, hogy teljesen átevezzen kommunista vi­zekre. Tovább komplikálja a helyzetet az izráeli kérdés. Az arab kormányok gyanakodva tekintenek egymásra, egyik sem meri kimondani a kézenfekvő igazságot: hogy hiába acsarkodnak Izraelre, az a kis állam itt van és létezését nem lehet sem kétségbevonni, sem meg­semmisíteni. Azt pedig, hogy Izraelt az arabok meg­semmisítsék, Amerika és Anglia nem engedheti meg, mert az arab világban sok minden történhet, a válasz­úiról erre vagy arra letérhetnek, barátok máról hol­napra ellenségekké válhatnak, de — Izráel minden kö­rülmények közt a demokrácia bástyája marad a Közel- Keleten. A nyugati hatalmak egyedüli feltétlenül hü ba­rátja az arab világban Jordán, illetőleg annak fiatal ki­rálya. A király most' látogatóban van Washingtonban és fejedelmi fogadtatásban részesül. És mialatt Husz­­szein jordániai királyt itt, mint hü barátot ünnepeljük, odahaza tiszti összeesküvést fedeztek fel, melynek cél­ja a király elmozdítása a trónról és Jordán beolvasztá­sa Nasser arab köztársaságába. Még sok meglepetés fogja érni a világot a Közel- Kelet felől, ahol az arab kormányok és analfabéta né­peik tanácstalanul állnak a szabad világ és a kommu­nista világ közt és — egymással marakodnak. Sakkjálék WASHINGTON. — Richard Nolte, a Rockefeller Alapítvány közelkeleti szakértője jelentette, hogy Egyiptomban a kormány alig tesz valamit a nép ször­nyű nyomorának enyhítésére. Hogy a belső bajoktól eltérítse a tömegek figyelmét, Nasser diktátor újabban egyre hevesebben támadja Izraelt. BUKAREST. — A román kormány beszüntette a kivándorlási engedélyek kiállítását zsidók részére, akik Izraelbe szeretnének menni. De azt hiszik itteni diplo­máciai körökben, hogy az útlevelek kiadása nemsokára újból megkezdődik Kruscsev utasítására. Kruscsev ezzel nyomást akar gyakorolni’Nasserre. Szent háború? Hadgyakorlatokon próbáltak ki egy újfajta gyorstüzelő puskát. Az ejtőernyős ka­tonán rádióaktiv sugarakat elhárító "páncél" van. Amerika nem hagyja cserben a közép-európai rabnépeket hFELÍZ&BADITÁS KÉRDÉSE NEM IDŐSZERŰ Kruscsev, aki tavaly ősszel mesterséges berlini krízist csinyált, a kettészakított Né­metország problémáját is érintette — mellékesen. Az az álláspontja, hogy oly német egységről szó sem lehet, mely megfosztaná a keleti ország­rész népét a kommunizmus vívmányaitól. Más szóval, ő a keletnémet szovjetzóna népé­nek érdekében ellenzi a nyu­gati országrésszel való egye­sítést. Most Washingtonból azt je­lentik, hogy a kormányhoz kö­zel álló körökben felmerült az eszme: Vegyük fel a kruscse­­vi gondolatmenet fonalát és foglaljunk mi is állást a csat­lósországok népeinek érdeké­ben, követeljünk oly változást lőnének a célon és a l'elszaba­­ditás hirdetésével és követe­lésével fokoznák a nemzetközi helyzet feszültségét. Igaz ugyan, hogy 1952-ben, amikor Eisenhower tábornok elsőnek pályázott az elnökségre, a re­publikánus párt programjává vette a csatlósországok fel­szabadítására igy jk vést, az orosz előnyomulóű visszaszo­rítását; mégis, a mostani idő és a mostani helyzet sokak szerint nem alkalmas uj vi­har felidézésére. A végső szót ebben a rendkívül kényes kérdésben Eisenhower elnök fogja kimondani, aki az alkot­mány értelmében az Egyesült Államok külpolitikájának ve­zetéséért felelős, mig a sze­nátusnak külpolitikai kérdé­sekben csak tanácsadási és KAIRO. — Az A1 Azhar egyetem mohamedán köz­pontja felhívta a mohamedán főpapságot, hogy hirdes­se ki a zsihádot (szent háborút) a kommunizmus ellen. BAGDAD. — Irák kormánya elérkezettnek látta az időt arra, ami a nyolc hónap előtt lezajlott forrada­lom óta várható volt: kilépett a Bagdadi Szövetségből, amelynek rendeltetése a kommunizmus elleni védeke­zés. A kommunizmus ellen Kassem kormánya nem vé­dekezik, ellenkezőleg, a szovjet védelme alá helyezte magát és ezzel teljessé tette a szakadást az arab világ­ban. Itt Irák, ott Egyiptom, egyik sem tudja megterem­teni az arab egységet, az arab birodalmat. a szovjet uralom és elnyomás alatt álló kelet- és közép-euró­pai országokban, amely e né pék érdekében van. E népek érdeke persze nem más, mint szabadulni a szovjet rabság­ból. Eisenhower elnöknek egyik vezető állásban levő ta­nácsadója, aki nevét érthető­en nem engedi az ujságokbar közölni, annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy mi túlságosan enyhén kezel­jük ezeknek a rabnépeknek sorsát; keményebben kellene fellépni a szovjet erőszak­uralma ellen. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni. Az elnöknek és a külügyminisztériumnak álláspontja jelenleg a követ­kező: Lassan, óvatosan... A kelet- és közép-európai népek felszabadításának kér­dését óvatosan kell kezelni, mert ez tulerős szélvészt te­remtene a hidegháborús fe­szült légikörben. Mint a torea­dor vörös posztója a bikát, úgy felbőszítené ez az amúgy - is vad Kruscsevet éppen most, amikor ő valamivel engedéke­nyebb húrokat penget, mint novemberi ultimátuma óta va­laha. Attól is aggódnak az el­nök környezetében és a kül­ügyminisztériumban. hogy ha az amerikai hivatalos politika felveti a rabnépek felszabadí­tásának kérdését, a kongresz­­szusban oly szenátorok, akilk nagy nemzetiségek-lakta ál­lamokat (New York, Ohio, Mi­chigan, stb.) képviselnek, tul­véleményezési hatásköre van. Ä népek érdekében Amerika ugyan 1956 őszén kénytelen volt sorsára hagyni a szabadságáért hősi harcba állt magyar nemzetet, mert a katonai beavatkozás atom­­bembás világháborúra veze­tett volna; mégsem érheti Amerikát a szemrehányás, hogy érdektelenséget tanúsí­tana a rabnemzetek irányá­ban. Tény az, hogy az ameri­kai külpolitika féltve őrzi Amerika és a rabnépek kap­­solatát, abban a reményben hogy e népek sorsára, sorsuk javítására a jövőben befo­lyást tud majd gyakorolni. Máskülönben Amerika már régen megszakította volna a diplomáciai kapcsolatot a rab­országok bábkormányaival. Amerika, ellenkezőleg, súlyos sértések és kihívások ellenére igyekezett mindig és igyek­szik most is a kapcsolatot fenntartani, nehogy ezek a zerencsétlen népek teljesen, menthetetlenül, véglegesen a moszkvai kénvurak hűbéres rabszolgáivá váljanak. Ebben a vonatkozásban mindjárt rá kell mutatni nemcsak Tito jugoszláviai kommunista diktátor támoga­tására, ami kézenfekvő sza­badvilági érdek annak az elv­nek alapján, hogy "aki ellen­ségemnek ellensége, az az én barátom,” hanem rá kell mu­tatni arra is, hogy Amerika nagy mértékben nyújt segit­nista yralom alatt levő Len­gyelországnak, avégből, hogy csökkentse Lengyelország gazdasági és következéskép­pen politikai függőségét Moszkvától. Fontos rámutat­ni arra is, hogy Amerika éles határvonalat von a csatlósor­szágok kommunista kormá­nyai és antikomm unista népei közt. f v A berlini krízist Kruscsev elsősorban azért csinálta, hogy teljessé tehesse uralmát Európa keletén és közepén. Az ő kezére játszanánk tehát, ha cserben hagynók, feladnék, mint reménytelenül elveszet­teket, a kelet- és középeurópai népeket. Kibékülés Bulgáriával A legújabb, nagyfontossá­­gu fejlemény Amerika és a szovjetcsatlós országok közti kapcsolatban Washington és Szófia közeledése. Ennek hát­tere a következő: 1950-ben Bulgáriában sztálinista “tisz­togatás” volt, sorra bebörtö­nözték vagy főbelövették az árulókat és ezek egyikének perében egy tanú kémkedés­ben való részvétellel gyanúsí­totta Amerika szófiai nagy­követét. A bolgár kormány a nagykövet visszahívását kö­vetelte, Amerika ehelyett megszakította a diplomáciai kapcsolatot Bulgáriával. Sztá­lin halála után az árulókat, részben élőket, részben kivég­zetteket, újra jó kommunis­táknak jelentették ki és egy­ben a kormány nyíltan beis­merte, hogy a nagykövet kém­kedése kitalálás volt. Ez ala­pon a bolgár kormány már két éV óta szorgalmazta a dip­lomáciai viszony ujraf el véte­lét, ami most megtörtént. A hangsúly azon van, hogy a bolgár kommunista kormány kezdeményezte a jobb vi­szonyt Szófia és Washington közt. A viszony annyira ja­vult, hogy bolgár mezőgazda­­sági szakértők januárban ba­rátságos fogadtatásra talál­tak Amerikában. álbáuia és Mongolia Washingtoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy ez az első lépés és hasonlók kö­vetni fogják. Szó van arról, KALIMPONG, India. — Miután a kínai kommu­nisták oly brutálisan vérbefojtották a tibeti nép láza­dását, mint ahogyan az oroszok letörték a magyar nem­zet szabadságharcát, a tibeti kormány a határon prok­­lamációt bocsátott ki, melyben érvénytelennek nyil­vánítja a Tibet és Kina közti államközösségi szerző­dést. Ezt a Függetlenségi Nyilatkozatot 5000 tibeti férfi és nő át akarta nyújtani a kalimpongi kínai iro­dában, de nem engedték be őket. Indiába és más szom­szédos országokba érkezett hírek szerint a tibeti nép az ország sok részében még egyre harcol a kínai kom­munista katonaság ellen. De olyan nagy a kommunis­ták katonai, fegyverzeti fölénye, hogy győzelemre éppoly kevés kilátásuk van a tibetieknek, mint volt a magyar szabadságharcosoknak. NEW YORK. — Itt lakó kínaiak tüntettek az Egyesült Nemzetek palotája előtt a kínai kommunis­ták tibeti vérengzése ellen. NEW DELHI, India. A tibeti szabadságharcosok sok géppuskát zsákmányoltak a kinai kommunisták­tól, és úgy, mint 1956 októberében a magyarok, az el­lenségre saját fegyvereiből lőnek. BUDAPEST. — A magyarországi kommunisták Moszkvából utasítást kaptak, hogy formálisan és hiva­talosan állítsák helyre Kun Béla becsületét. Kun Béla az 1919 évi magyarországi proletárdiktatúra bukása után Bécsbe, onnan Moszkvába menekült, egyideig nagy tiszteletben állt ott, a szovjet kormánytól időn­­kint megbízatást kapott, hogy titokban nyugati orszá­gokba utazzék és szervezzen illegális kommunista pár­tokat. Egyik ilyen megbízatása Bécsben hamar kudar­cot vallott, egy Klein Sándor nevű magyar kommunis­ta menekült, a bécsi rendőrség besúgója, az utcán fel­ismerte és rendőrkézre adta, a bíróság tiltott beutazás­ért többhónapi börtönre Ítélte. Később, a harmincas %r>hen Kun Béla Moszkvában H<a'"'vpc'’-teft pp. Sztá­lin kívegeztette. Az uj magyar proletárdiktatúra, Rá­kosi Mátyás vezetése alatt, kitagadta Kun Bélát s az évenkint március 21-én megtartott jubiláris ünnepsé­geken az 1919 évi proletárdiktatúra emlékéből töröl­ték a vezérnek, Kun Bélának nevét. Most Kun Béla öz­vegye és leánya részvételével emlékünnepélyt rendez­tek Budapesten s újra besoroztak őt a világ kommu­nizmus nagyjainak légiójába. TOKIO. — A PÉN nemzetközi Írószövetség japán osztálya néhány hónappal ezelőtt meghívta előadás tartására Köstler Arthur magyarszármazásu világhírű ex-kommunista, anti-kommunista irót. Köstler a meg­hívást elfogadta. Most mégis táviratilag értesítette a japán PEN Klubot, hogy nem hajlandó a klubjukban előadást tartani, mert ők nem tiltakoztak az ellen, hogy az orosz kommunisták meggyalázták az irói szabadsá­got Boris Pasternak, a “Dr. Zsivágó” cimü regény szer­zőjének üldözésével. , DREZDA, keletnémet szovjetzóna. — Börtönbe vetettek egy államellenes csoportot, mely Bauer és Schreiter technikai főiskolai hallgatók vezetése alatt együttműködött a nyugatnémet “Harci csoport az em­bertelenség ellen” elnevezésű kémszervezettel. KARLSRUHE, Nyugat-Németország. Lothar Krisponeit kasseli gyári főmérnök a keletnémet kom-, munista kémszervezetnek elárulta egy uj páncélos csa­patszállító hadikocsi tervrajzát. Ezért most három évi börtönbüntetést kapott. OFFENBURG, Nyugat-Németország. — Erich Wagner, 46 éves volt kopcentrációs tábori orvos, aki a buchenwaldi táborban kísérleti beoltásokkal sok fog­lyot meggyilkolt, öngyilkosságot követett el a cellájá­ban, ahol hat hónap óta a vizsgálati fogságot töltötte. lomáciai kapcsolatot a kom­munista kormányzat alatt álló Albániával és a távolkeleti Mongoliával. Ezzel szemben továbbra is hűvös marad a viszony Amerika és a magyar kormány közt, Kádárék ki­hívó magatartása miatt, akik, gyáván meghúzódva a szovjet katonai hatalma mögött, vas­­gyuró bátorságot mímelnek. Amerika a szabadságharc óta csak másodosztályú diplomá­ciai képviseletet tart fenn Budapesten, nem küld köve­tet, hanem ügyvivő áll a bu­dapesti követség élén. Ame­rika éppen a szabadságharc napjaiban, november 2.-án küldött uj követet Budapest­séget az ugyancsak kommu-1 hogy Amerika felveszi a dip- re, Nagy Imre törvényes kor­mányához, de amikor ezt a kormányt az orosz fegyverek­re támaszkodva a törvényte­len Kádár kormány váltotta le, a követ Washingtonból utasítást kapott, hogy az oroszok bábjának, Kádár Já­nosnak, ne nyújtsa át megbí­zólevelét. Ezen a helyzeten a mai napig nem történt válto­zás. Változatlanul az el-nem-is­­merés álláspontján van Ame­rika az észak-koreai, észak-vi­etnami és kelet-németországi szovjetcsatlós országokkal, mert ezek nem tekinthetők önálló országoknak, ezek - az orosz, illetőleg kinai szovjet* kormány függelékei. I AMERIKA LEGNAGYOBB (MAGYAR HETILAPJA Hírek a világ minden részéből

Next

/
Thumbnails
Contents