A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 2. szám

2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre_______________$6.00 fél évre______________ .$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.01 Half Year_______________$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. MESE A BÉKESZERZŐDÉSRŐL Megvetésreméltó ember az, aki szerződést köt, megállapodást aláir azzal az alattomos hátsógondolat­tal, hogy amire kötelezi magát, azt amugysem fogja megtenni, hát akármit aláirhat. Például: Aláir egy bé­keszerződést, amelyben kötelezi magát, hogy mihelyt kész lesz az osztrák békeszerződés is, ki fogja vonni a szovjet csapatokat Magyarországból. És addig is csak annyi orosz katonaságot fog magyar földön tartani, amennyi az útvonalak biztosítására szükséges. Molotov szovjet külügyminiszter több mint egy év­tized előtt egy ragyogó párisi palotában ünnepélyesen aláirta ezt a szerződést és az orosz csapatok nemcsak megmaradtak Magyarországon, hanem számukat és felszerelésüket annyira felfokozták, hogy 1956 őszén pár nap alatt könnyűszerrel vérbe tudták fojtani a ma­gyar nemzet szabadságharcát. Megszegték a magyar békeszerződést? Nyet, mond­ja Kruscsev. Az orosz csapatok a varsói egyezmény alapján vannak Magyarországon . . . Békeszerződés megszegése, az egészen más. Tessék ide figyelni, most fogják tanulni, hogy miben áll egy békeszerződés megszegése. Mint lapunk korábbi híradásaiból tudják, egy Bo­risz Paszternák nevű orosz iró “Dr. Zsivágó” cimen re­gényt irt, -amely megsemjnisitő kritikája a lélekölő és jellemgyilkos szovjet rendszernek. Ezért a regényért, amely mint irodalmi mü is magas színvonalú, Paszter­náknak Ítélték oda'az idei'Nobel Békedijat. Erre nagy lett a megrökönyödés szovjet berkekben, Paszternákot a lapok, az orosz Írószövetség, kormányhivatalnokok és pártvezérek megugatták oly vad csaholásal, hogy ő megszeppent, elhárította magától a nagy kitüntetést, nemfogadta el a békedijat, amellyel több mint 30,000 dollár pénzjutalom is jár, szánom-bánom levelet irt Kruscevnek, kérve kérte, hogy a diktátor ne kergesse őt száműzetésbe. Mondani sem kell, hogy a “Dr. Zsivágó” regény ily körülmények közt még népszerűbb lett világszerte, már több nyelvre lefordították, itt Amerikában a best­sellerek sorába jutott. Lefordították többek közt finn nyelvre is akadt finn könyvkiadó, aki kiadta. Most a Pravda élesen megtámadta a finn kor­mányt, amiért megengedte a regény kiadását. Ezzel a Pravda szerint a finn kormány megszegte a finn-orosz békeszerződést, amely tiltja szovjet-ellenes irodalom terjesztését. Reméljük, hogy a Paszternák regény kiadása mi­att Kruscsev nem fogja elrendelni Finnország elpusz­títását atombombával és távrakétával. AMERIKAI CSÁSZÁR Az a veszély fenyegeti az Amerikai Egyesült Ál­lamokat, hogy a köztársasági alkotmány papirronggyá foszlik, Amerika császárság lesz és James R. Ploffa, a Teamster Unió mindenható uralkodója lesz az első ame­rikai császár. Hoff a, aki 17-szer volt lecsukva és akinek szörnyű korrupt gazdálkodását a szenátus vizsgálóbi­zottsága leleplezte, magasan hordja a fejét, egyre ma­gasabbra tör és most bejelentette, hogy beszervezi a Teamster unióba az ország valamennyi rendőrségét és tűzoltóságát, az összes állami, megyei és városi alkal­mazottakat. Mint annakidején Napoleon tette, Hoffa egyenkint tervezi meghódítani a kiszemelt áldozatokat. Elsőnek New York rendőrségét akarja megszervezni. Ha ez si­kerül neki, akkor ő lesz New York rendőrfőnöke, mond­ja Stephen P. Kennedy, a jelenlegi rendőrfőnök. Ha or­szágos terve sikerül, akkor Hoffa nem rendőrfőnök, nem állami kormányzó, nem polgármester lesz, hanem mindez egy személyben: Amerika cézárja. Egyet füty­­tyent és nem lesz rendőri szolgálat, nem lesz közbiz­tonság, aranyéletük lesz a gonoszoknak, beleértve a korrupt unióvezéreket is. Mégegyet füttyent és megáll minden közszolgálat az államokban, a megyékben és a városokban. No de azért nem kell mindjárt megijedni. A szov­jettől nem féltjük Amerikát, a korrupt unió vezértől sem kell féltenünk. A Hoffa császársága csak álomcsá­szárság. Újfajta óceánjáró. amely úszni, repülni is tud. AZ EMBERISÉG JOTEVOI Irta: SURÁNYI MIKLÓS ‘ Élt Mainkban, a 14-ik szá­zad utolsó éveiben egy sze­gény, gondterhes lelkű, vi­harvert életű férfiú. Erede­tét, gyermekkorát homály fe­di. Azt tudjuk csak, hogy már ifjú korában ezermester hírében állott; hol drágaköve­ket és tükröket csiszolt, hol alchimiával és egyéb titkos tudományokkal, varázslattal foglalkozott. A neve azáltal lett világhírűvé, halhatatlan­ná és a világtörténelem egyik legismertebbjévé, hogy fel­találta a könyvnyomtatást. Gutenberg Jánosnak hívták. . A 16-ik században, két szá­zaddal a gőzgép feltalálása előtt, élt egy szegény lelkész Angliában, aki Cambridge­­ben tette le a papi vizsgát, aztán valami kis ; egyházköz­ségben segédkezett a papnak. William Lee volt a neve. ő ta­lálta fel a harisnyakötő gépet. Az Urnák l782-ik ésátende­­jébesn egy ágy ólszakadt, sze­gény" ördognék tizenharmadik gyermeke született. Olyan nyomorban élt az egész csa­lád, hogy ezt a tizenhárom gyermeket (szerencsétlen szám) iskolába sem tudta já­ratni. A kis fiú azonban élet­revaló, és eszes volt, fürge és csinos, borbélyinasnak áll be és mint ilyen, kitünően meg­tanulta a parókakészitést. Bostonban jó kis parókakészi­­tő üzlete volt, de kezdte el­hanyagolni tisztes mestersé­gét. Mindenféle gépek össze­állításán törte a fejét, úgy, hogy bolondnak tartották. Amikor valamiféle masinát mégis sikerült összetákolnia, felesége a haszontalan gépet összetörte. A borbély elverte a felesé- I göt és újra elkészítette a gé­­■ pet. Ez a gép fonógép volt, í korszakalkotó találmány, amelyre hamarosan fonógyá­rat alapítottak. A gyártulaj­­| donos neve Richárd Ark­wright, aki 1792-ben halt meg és milliós örökséget hagyott hátra. Egy kis kovácsinas, aki 1784-ben született, otthagy­ta mesterségét és beállott egy angol szövőgyárba. Kitanul­mányozta a szövőgépet és ar­ra a gondolatra jött, hogy olyan gépet is kellene szer­keszteni, amelyik csipkét hor­gol. Fel is találta a csipkehor­goló gépet, milliomos lett be­lőle. Mint gyárvezető, köny­vek utján magába szívta ko­ra egész műveltségét, megta­nult , franciául és olaszul. I leatlicWinak hívták. Franciaország ipari éle­tét sohasem rázta meg olyan forradalom, mint a szövőgép feltalálása. Ez is a találmá­nyok nagy századának, a 18- ik századnak vége felé történt és a feltalálóról tudjuk, hogy az .apja takács volt, de any-1 nyira szegény, hogy a csalá- j dot tulajdonképpen anyja tar- j tóttá el foltozással és ruhaja­­vitgatással. I A fiú sohasem járt iskolá­ba, a sors dobálta ide-oda és temperamentuma. Előbb könyvkötőinas, majd késes A Jó Pásztor Verses Krónikája MIT LÁTUNK A JÖVENDŐBEN? Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Újévben járunk már, régi jelre várunk: mii láiiai maid velünk se? tő látomásunk? Ámii szemem kuiai, nem csupán csak álom, s van is már egy röpke égi látomáscm. Jövendők vérvásznán kél az yi láicmás: söíéi magyar sorsban egy ui, szebb állomás. 'Nem egyszer iiport ránk a hódiiók ialpa: semmivé vált mégis mindnek a halalma. Hol van a törökvész? Hcl van már a tatár? Csak az emlékezet őrzi nevük ma már. Hol van a nácizmus, hol Hitler a véres? S hol lesz mindenki más, aki ellenséges? Hol lesz majd Kruscsev is, ki most packáz velünk? Ő sem lesz már régen, mikor mi még leszünk! Bár sokáig tart még véres harc és vivás: ős rúna betűkkel igy hangzik az irás: Szent Kárpátunk havas, fenyves ősi bérce, a magyaré lesz még hegyed minden érce. Gránitod és vasad; ezüstöd, aranyad; erdőd, völgyed, hegyed és futó patakod. A magyaroké lesz sok kék tengerszemed, s uj küzdésre hivó tüzelő szellemed. A magyaroké less kéklő magasságod, ébredésed, dalod és szent álmodásod, riadó visszhangod, mókád, nevetésed, s övék lesz, ha kell maid búd és szenvedésed. Övék lesz csúcsaid gyopárja és hója, s övék völgyeidnek siró iilinkója. ■Övék lesz fölötted a szivárvány hídja, s övék őseiknek rég elporladt sírja. lett, azután betűöntő. A szö­vőgépet 1795-ben találta fel és azóta a világ minden táján ismerik a nagy Jaquard nevét. A gőzgép feltalálója vézna és idétlen kis gyermek volt, húsz éves korára valahogyan mégis összeszedi magát, me­chanikus lesz, üzletet nyit, de inkább hangszerkészitéssel foglalkozik, mert az könnyebb és jövedelmezőbb mesterség volt. Ez a hangszerkészítő ta­lálta fel a gőzgépet, Wattnak hívták, az egész emberiséget hálára kötelezte le maga iránt, de gyakorlati érzékű halandó is egyben, aki gyárat alapított és töméntelen mil­lióra tett szert.. A 18-ik század közepén egy kis skót faluban született Murdock William, aki már tizesztendős korában mint ezermester és 1 csodagyermek bámulatba ejtette a jó falu­siakat. Mindenféle'' gépszer­kesztéshez példátlan tehetsé­get mutatott, ren^Ttegt*! dol­gozott, óriási vagyont gyűj­tött és számtalan találmánya örökítette meg a nevét, de a legnagyobb találmánya volt a gázvilágitás. Az első gőzhajó, a Clermont 1807-ben szelte át a tenger hullámait. Ki találta fel a gőzhajót? Egy arcképfestő, aki kedvtelésből foglalkozott a technikával: eleinte kine­vették, aztán találmányát, a gőzhajót használhatatlannak minősítették. Maga Napoleon sem bízott benne. Az ameri­kaiak bíztak. Ott készítették el az első gőzhajót, majd a feltaláló gyárat épített és ren­geteg vagyont szerzett. A gőzhajó feltalálóját Robert Fultonnak hívták. A gőzhajónak csakhamar versenytársa akadt a száraz­földön is. A lokomotivróí van szó, amelyet Stephenson ta­lált fel, egy szegény bányász fia, aki gyermekkorában te­­hénpásztorkodással kereste meg a mindennapi kenyeret, csak tizenhét éves korában tanult meg írni. Stephenson találmánya azonban világszenzáció volt. Stephenson roppant vagyon­nal- vonult vissza villájába, ahol békés csendben élte öregségét. A varrógép fel találó já Ilowe, londoni szegény me­chanikus, néhány tucat mil­liót szerzett. Jegy szegény nyomdászle­gény, akinek az apja paraszt volt, ő maga pedig egész if­júságát végignyomorogta, feltalálta a gyorssajtót és mint egész gyártelepek tulaj­donosa, nagyvagyonu ember halt meg. A neve: Friedrich König. Siemens-Werner, a dinamó feltalálója, katonatiszt volt és mint a naamernökkar tagja, ajándékozta meg az emberisé­get nagyszerű találmányaival. Életét dusgazdagság közepet­te, mint gyáros fejezte be. Edison, a villamoslámpa, telefon, gramofon és mozgó­gép feltalálója 11 esztendős korában még a Port Huron Irta: MAJOR ILONKA PARIS — Peru csodálatos országában, Limában, a fákat, bokrokat súlyos portakaró borítja. Úgy le­pi el a zöldéiő lombokat, mint ember lelkét a bánat. Magányosabbak az emberfáknál, mert nem látják egymás arcát, a fényt is csak ködön át. A virágok el­­varázsoltan érintetlenül, pazar sziliekben illatoznak. Szerettem volna az elátkozott fákról, bokrok­ról, minden levélujjacskáról a port letörölni, de nin­csenek angyalszárnyaim. Egyetlen fácskának tudtam csak három napi boldogságot ajándékozni. Addig törülgettem, mos­­datgattam, amig átlátszó bőrén fel nem rajzolódtak a finom erek. Mily szép volt! Elátkozott testvérei nem ismertek rá! A pillangók ágain hintáztak, a ma­dár párjának könnyű dalban visszaszólt. Éjszaka a fácska a hold patakjában fürdött és úgy tűnt, mint­ha üvegből volna ... De a harmadik reggelen újra belepte a szürke átok. Törülgessetek port, angyalok! Karácsony estén szánjatok le a fák elátkozott birodalmába. Suhog­tassátok meg szárnyaitokat a poros lombok felett; patyolat kendővel törülgessetek le a port a büszke törzsekről;* fiatalokról, vénekről, a remegő levelek­ről. . . . Áldott emlékű háziasszonyok hozzátok fo­hászkodom! Ti, akik most az ég portáját tartjátok rendben és rászóltok Szent Péterre, ha nyitva felejti a mennyeknek kapuját. Megdorgáljátok a földről sá­ros lábacskával felszálló angyalokat. A későn érke­ző férjeket, akik kalapként viselik a glóriát és az ég­ben sem használnak hamutartót. Jól tudom angyalok, bosszúságotok nem ér véget. A rosszemlékű vendé­gek, valami igaztalan földi érdem (protekció) foly­tán, még fent is üldöznek beneteket és úgy gyűrik a selyemfelleget magukhoz, mint odalenn a diszpár­­nát. Pedig mily angyali türelemmel hímeztétek! Kár­pótlásul az Ur palástjának ráncait szeditek rendbe, mint valamikor a függönynek makulátlan hajtásait. Mindig csodáltalak, de sosem irigyeltelek bennete­ket. Lehajtott fővel esedezem bocsánatért, amiért titokban annyiszor mosolyogtam rajtatok. Könyör­göm, hagyjátok ott Szent Estén az égi háztartást! Ne adjatok kimenőt a. hűségesen szolgáló angyalok­nak, miként a földön is . . -Meglássátok, a jutale maiéra marad el. Soha még ennyi port nem láttatok. Mi volt ehhez képest, amikor a fényes’ bútoron egy ujjal végigszántottatok, apró sikollyal köszöntve az ottfelejtett porszemét. Angyalok! Szálljatok le a fák szomorú katedrá­­iisához, ahol a poros boltivek alatt nem énekelnek orgonás torokból a madarak. A Limából hozzátok szálló asszonytestvéreket magatokkal ne vigyétek! Nékik a por ismerős, fáj­dalmasan édes emléket ébresztene bennük. Szárnya­ikkal átölelnék az esőért esdeklő ágakat. Poros fák piros szivére hajtanák fejüket, könnyeikkel öntöz­hetnék. Az égvilágért le nem törülnék. Vigyázzatok gyermek Jézus csodafájára, mely makulátlanul zöldéi és minden ága csillagban fonó­dik össze! Az elátkozott fák úgy állják körül, mint a Megváltót a koldusok. Vigyázzatok, Jézus^ fenyő­fájának törékeny ágaira! Nem szeretnék engeszte­lődéi közben zsörtölődni, de a földön sokszor ti tör­tétek le portörlés közben a finom porcellánt. A sze­relmes pásztor kezében a rózsát, melyet a pásztor­lánynak nyújtott át. De ha nehéz munkátok közben elfáradtok an­gyalok, akkor pihenjetek meg alatta. A legsudárab­­bat könnyű megtalálni, egész esztendőben karácsony­fa díszek ragyognak rajta. Egy széles, poros utca kertjében nőtt. Ott, ahol a kis házak ablaka alatt nap­raforgó, muskátli és nyári viola nyílik. A járdákat eperfák szegélyezik, mint szülőfalumban. Betlehemi Csillag fényénél törülgessetek port, Angyalok! és Detroit között közlekedő vonatokon újságot, könyvet, cukrászsüteményt és édesége­­ket árult, valóságos kis mozgó buffetet, még pedig azért,, hogy pénzt keressen, mert j szegény apja jövedelméből aligha tudta volna őt is el­tartani. Gutenbergtől Edisonig, — ez a találmányok és feltalá­lók hőskora. Mintha valami végzetszerüség volna abban, hogy a feltalálók majdnem kivétel nélkül az alacsony társadalmi rétegekben kez­dik az életet és. a legmosto­hább viszonyok között bonta­kozik ki hatalmas egyénisé­gük. Mindazok a nagyszerű ta­lálmányok, amelyek meg­szüntették a távolságokat, le­hetővé tették a gyáripart és munkamegosztást, nagy tö­megek számára is hozzáférhe­tőkké tették a fényt és a me­leget, amit azelőtt csak na­gyon gazdag emberek élvez­hettek, tömérdek rabszolga és verejtékező kéz munkájának eredményeként, a sebészet, a belgyógyászat, a kémia vív­mányai többnyire magányos kutatók, a világtól elvonult csendes, szegény ördögök la­boratóriumaiban láttak nap­világot. NEM KÍVÁNATOS BUDAPEST — Carl Hart­man, az Associated Press amerikai hírügynökség tudó­sítója, felszólítást kapott a magyar szovjetkormánytól, hogy legkésőbb január 31-én hagyja el az országot. Angyalok, port törülgessetek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents