A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 2. szám

A JÓ PÁSZTOR

3. OLDAL

Mátyás király másik asszonya

Irta: SURÁNYI MIKLÓS

Gyönyörű őszi hajnal volt, a levegő édes, titokzatos illatokat hozott a mezőségek felől és úgy simogatta Mátyás arcát, mint az édesanyja keze. A király azonban nem vett észre semmit a reggel enyhe derűjéből. Mélyen elérzékenyedve és szomorúan elgondolkodott. Oda gondolt, ahová készülődik. A Nyékfalunál kettéágazó ut végén, a nádorhegyi erdő között, szőlőtőkék és gyümölcsösök zöldelő koszorújában búvik meg Borbálának, a boroszlói asszonynak márványból épült, kicsiny nyári palotája. Ö maga épitette neki. Néhány évvel ezelőtt e helyen régi római villa alapzatára bukkantak a pálos szerzetesek tudós régiségbuvárai. Akkor elhatározta, hogy uj életet teremt a nemes márványromok fölött. Azóta sokszor látogatja a csendes, békés, árnyas majorságot. Fia, egyetlen, féltett, drága János fia anyját keresi fel ott, a boroszlói aszonyt, akit a tündöklő, a titokzatos, a szépségében és gonoszságában félelmetes másik, a nápolyi asszony oly engesztelhetetlenül gyűlöl.

A nádorhegyi utón már oly melege lett Mátyásnak, hogy ledobta prémes felöltőjét és a lova nyakába terítette. Körülnézett. Még nem látta Borbála házát. A hegy szelid lejtőjén parasztok szőlőjüket kapálgatták. Megszólított egyet:

— Hogy megy a munka, öreg?

— Az Isten segítségével, — felelt amaz és alázatosan leemelte hegyes báránysüvegét. — Ha a szőlő beérik, vidám telünk lészen az idén. Ejnye, de csinos egy állat!

Ez a dicséret Mátyás magas, csontos, fényesszőrü berberménjének szólt, mely mozdulatlanul állt ott, mint barna bronzszobor.

A paraszt a lovat nézegette, a király jókedvre derült.

— Volt-e kend katona? — kérdezte a kapást.

Az öreg magyar arcára hirtelen méltatlankodó gőg telepedett. Köpött egyet oldalt, aztán féloldalt fordulva, odapislantott a kérdezősködő felé.

— Hogy én ne lettem volna? Hát Jajcánál ki volt a király seregében? Hát Nándorfehérvárnál ki aprította a törököt, mi? Hát ki kapta ezt a fene kopj a szúrást.?

Az öreg egyszeriben lehúzta válláról az ingét és megmutatta bordái között a mélyen hegedt, széles, félelmetes lyukat. A király hosszan nézte a vénségében is daliás, csontos parasztot.

— Hát ismeri kend a királyt? — kérdezte.

— Húsz éve nem láttam. Akkor még bajusztalan suhanc volt őkelme is. Az ám. Meg már el is felejtettem, hogy milyen volt a képe. De azért^ezer közül is rögtön ráismernék.

A paraszt kihivóan nézett Mátyás szemébe. A király egy ideig elnézett a felkelő napba és meg sem hunyorította a szemét. Nézett merően, mint a sas, akinek szemét nem vakitja sem a dicsőség, sem a szerelem, sem a szenvedélyek fényes égi napja. Emberfeletti nyugalom, biztonság sugárzott le mozdulatlan arcáról.

A paraszt szájtátva nézte a lovast.

— Ez már aztán ló, — fakadt ki végre zavartan és megsimogatta a paripa selyemfényes nyakát.

Mátyás lassan megindult az utón. A paraszt leha jolt és kapáját belevágta a földbe.

A király a villa kapujánál leugrott lováról és gyalog ment be a boroszlói asszony házába.

A major már ébredezett. Az udvarban csőszök, mezőőrök, juhászok, vincellérek és belső szolgálatot tevő női cselédek szedelőzködtek. Az idegen láttára bambán bámészkodtak.

Az oszlopos tornác ajtajában, hófehér reggeli tunikában, amely magas alakját tetőtől-talpig eltakarta, álmos szemmel, gondterhes arccal megjelent a bor oszló asszony. Ahogy Mátyást megpillantotta, elsápadt, felsikoltott és zavarában féltérdre ereszkedett. Mátyá gyengéden felemelte őt és betámogatta a lovagterem hűvös, szellős szobájába.

— Hát bizony, régen nem jártam itt, galambócs karri.

A király hangja lágy volt és behizelgű.

Borbála szeméből szivárgott a könny.

— A fiam, ó én gyenge, édes kis árva magzatom Mit csinál a fiam?

Nem tudott egyebet beszélni nagy boldogságában

Sokáig ülték igy, néma, elfogod ott gyengéd szere tetben. A király a kis Korvin János arcvonásait kereste anyja megfonnyadt, fakó ábrázatában.

— A szeme az én apámé, az orra az enyém, a hóm loka az édesanyámé. A termete, szegényke, a sánta lábí senkié, az egész gyermek mégis anyjára hasonlit, sza kasztott az anyja, — gondolta apai ellágyulással.

— Jánosra királyi jövő vár, — szólalt meg aztán önkéntelenül, vagy talán azért, hogy örömet szerezzen az anyjának. Ó, János máris fejedelemségek ura, neki adom Bécset, egész Ausztriát.

kőbán. Legutóbb Wichita, Kan.-ban egy televíziós programot kezdett, amelyen öfteres vállalkozó. előadták ötletüké., éi a legjobb ötleteket — a kereskedelmi kama'a volt a birálóbizolt ág — Graham tőkével látta el.

Robbanás áldozatai. — ICéí tűzoltó; akik mentési szolgálatot teljesítettek, a Lubock, Texasban levő kórházban vannak kezelés alatt. Sérüléseiket egy robbanásos tüzesei alkalmával szerezték, ahol négy ember ve zieiie életét és 188 személy sérült meg. Baloldalon Cliff Jones, 40 éves, a jobbold lion Lewis Simmouns 44 éves tűzoltó látható.

A PRAKTIKUS APOSTOL

WILLIAM L. GRAHAM SZERETI MAGÁT A KAPITALIZMUS APOSTOLÁNAK NEVEZNI

William L, Graham, egy 47 ■éves . fürgeeszü és életerőtől duzzadó olajmdMomos ingerülten elhárítja magától a dicséretet, hogy ő bárkinek a

jótevője. Igaz, hogy Graham, akárcsak a többi milliomos, kivette a maga részét a jótékonykodásból, ami már szinte társadalmi kötelezettség * i

— Ó, én árva, beteg kis magzatom, — siránkozott Borbála.

A király megsimogatta az asszony fejét.

— Ö a leggazdagabb magyar. Annyi vára, bányája, erdeje, rétje, jobbágya van, mint senkinek ebben az országban.

Borbála sirásra fakadt.

— Sántit-e még szegény?

Mátyás nem is hallotta a kérdést.

— Most jegyeztem el Sforza Blancával. Az a leggazdagabb menyasszony egész Európában. Jánost pedig a leggazdagabb embernek teszem az egész világon.

— Ó, én gyenge, fehér virágszálam.

— Neki szerzem az osztrák hercegséget, Dalmáciát, Zárát, olasz városokat, kikötőket.

— Itt benn pedig ezer veszély, ellenség, gyűlölet fenckedik rá.

— Ö lesz a magyarok királya.

— Feleséged letépte őt az én anyai keblemről. Jobb volna neki itt, a nyéki hegyek között, édesanyja mellett.

— Nem való ő ide.

— Miért vetted el tőlem? — fakadt ki Borbálából

i régi, heves, bizalmas szerető.

— Ő a tied is, az enyém is, meg az egész országé.

— Mindenkié?

— Az egész világé! Tudod-e, Borbála, hogy nem messze vagyok a római császári koronától.

— Szent Isten! — riadt fel a boroszlói poigárasz;zony, a szegény, korán elhervadt, nagy dicsőségében árvaságra és számkivetettségre jutott királyi szerető.

— Az is az övé lesz! — kiáltotta Mátyás.

— Jaj, szegény, árva, beteg fiam.

— A szent birodalom császára lesz, Borbála, a fiad.

Mátyás felállt és súlyos léptekkel mérte végig a

házat. Aztán az ablakhoz lépett, ahonnan látni lehetett Budát. Ahogy ott állott mozdulatlanul, szemét összeauzva, száját keserűen összeharapva, haragosan, fenyegetően egy világot fenyegetve, Borbála is megrémült a királytól. Összegörnyedt, megcsuklott a hangja, ahogy könyörögni kezdett.

— Felség, csak egy kérésem volna.

Mátyás hátrafordult. Szomorúan nézte egykor ízép, ifjú, kívánatos szerelmesét és eszébe jutott felesége, Beatrice. A szép, a szellemes, a tündöklő, a goaosz. Ez itt a mezők megesett, letört, elhervadt lilioma, az anya, a szent, a mártír, amaz a félelmetes démon, a skarlátruhás fene vad, a tu ]világi titok ...

— Nos, hát mi a kívánságod? -— kérdezte hirtelen.

— Nincs nekem egyéb, mint hogy néha láthassam az én szegény, árva, beteg kis fiacskámat . . . és . . .

— És? — kérdezte a király elérzékenyedve.

— És a felségedet.

Borbála leroskadt és keservesen zokogott.

Mátyás megrendülve nézte. Sajnálta. A boroszlói asszony egyszerre felugrott.

— Látni akarlak benneteket — kiáltotta fájdalomtól elszánt, parancsoló, tehetetlenségéiben tajtékzó düh/el, — hogy ne csak az a nápolyi bestia találja benne:ek a kedvét.

Aztán összezsugorodott és reszketve leste Mátyás szempillantását.

. . . így volt ez mindig, valahánykor Mátyás a boroszlói asszonyt felkereste..

rr.erikai számára, de emberek százai, sőt ezrei világszerte az öt kontinensen nem ezért nevezek jótevőnek. Graham segíti őket üzleti vállalkozásaikban, lehetővé teszi, hogy önálló üt.sák magukat. “Nem önzetlenül — teszi (hozzá Graham sietve —hanem pro. it ért. Egyszerűen üzletember vagyok és vállalok kockázatokat ott, ahol más nem meri vállalni. Vállalom a veszteséget, de ha nyereség van, akkor osztozni akart k benne.”

A világutazó

Bárhogy legyen is a dolog,

az öt világrész vállalkozó szellemű fiatal üzletemberei számára Graham majdnem csodatevő hatalommal rendelkezik. Ha megérkezik például Indiába vagy Pakislanba, érkezésének hire villámgyorsan terjed el és mire szállodai szobájába ér, már levelek tucatjai várják reménykedő üzletemberektől, akik kihallgatást kérnek tőle, hogy előadják neki terveiket.

G ruhámról gyakran Írják külföldön, hogy “egy egyszemélyes amerikai segítő program.” És csakugyan vannak or szagok, ahol ez a Szeszélyes amerikai több. tökét helyezett el, többel segítette az üzleti életet, mint a hivatalos amerikai program. A profiton kivül, amelynek fontosságát állandóan hangoztatja, egyetlen szempont vezeti: bizonyítani akarja az amerikai típusú szabad vállalkozást, a kapitalizmus előnyét. Az egyetlen jelző, amire büszke: “A kapitalizmus apostola.” Ezt az egyik iraki újság adta neki, mielőtt a véres forradalom múlt nyáron ott kitört és elsöpörte a régi rendszert. Egy alkalommal még a szovjet Pravda is érdemesnek tartotta támadni és Graham érié a legbüszkébb.

Hogyan kezdődött?

1954-ben, amikor Grahamnek “több pénze volt, mint amennyinek hasznát tudta venni”, világkörüli útra indult feleségével és hat gyermekével. Az útból azonban, ami üdülésnek indult, üzleti ut lett. Graham külföldön felfedezte, hogy “a tőkeszegény országok egyik gyengesége a vállalkozási kedv hiánya.” Már azon az első utján — és azóta vagy hatszor járta körül a világot — vagy félmillió dollárt helyezett ki, 1000 dollártól 50,000 dollárig terjedő összegekben.

Graham támogatására mindenki számíthat, aki meg tudja győzni, hogy egészséges üzleti ötlete van és csupán a , tőke . hiányzik vállalkozásá-Graham

érdekes ügyfelei

nulmányozná Graham üzleti partnereinek listáját, a világ legnemzetközibb névsorát találná. és' a legváltozatosabb foglalkozási ágakat. Van például egy tlhailandi, selyemhernyó tenyésztő, aki villanymelegitővel gyorsítani tudja a selyemhernyók gubózását és ezzel a selyem term elést. Van egy teheráni szőnyeggyáros, aki rájött, hogy az értékes keleti szőnyeget géppel is lehet szőni, nemcsak lassú kézimunkával — amit lányok végeznek — és Graham hoz fordult segítségért. Van egy arab vállalkozó, aki tevehajc "árok részére villanymotorral több és tisztább vizet húz az oázisokon és Graham társa. Indonéziában egy olcsón előállítható, lábbal hajtott cséplőgépet finanszírozott.

Ezek persze csak a színesebb, kiütközöbb példák és bizonyítani akarják, hogy Graham érdeklődése az üzlet iránt milyen sokféle és szerteágazó. Mert kevésbbé .színes : vállalkozásokat is. pénzel, mint cementgyárat Vietnamban vagy textilgyárat Marok-ÜTAZAS A FOLD KORÚI EGY PERC ALATT

TUNIS. — Az állami főbiróság halálra ítélt kilenc férfit, akik összeesküdtek Bourguiba köztársasági elnök meggyilkolására. Az elítéltek közül négyen külföldön tartózkodnak és igy csak akkor lehetne őket is felakasztani, ha önként hazatérnének, egyenesen a hóhér ölelő karjai közé. Még három vádlottat életfogytiglani börtönre, 30 vádlottat több évre Ítéltek el.

BERLIN. — Súlyos csapás' érte a nyugat-berlini Szabad Jogászok Szövetségét: kiderült, hogy a szövetség gazdasági osztályának vezetője: Dr. Kurt Werner, aki mint menekült jött át családjával két év előtt a nyugati zónába, a keletnémet kommunista kémszervezet szolgálatában állt és valódi menekültekről információkat küldött a kommunistáknak. Dr. Werncrt kémkedés címén letartóztatták.

KAIRÓ. — Szíriában több száz kommunista lakat alatt van. Azt lehet mondani, hogy minden ismert kommunistát letartóztattak. De éppen a sziriai kommunisták hírhedt vezére, Khalid Bagdas, megszökött, állítólag a szomszédos Libánonba.

BONN. — A nyugatnémet kormány, amely ipari vállalatokkal együtt 100 millió dollár értékben felszereléseket és szakértő munkát ajánlott fel Egyiptomnak az asszuáni Nilus-gát első szakaszának felépítésére, ezt. az ajánlatot most — legalábbis egy időre — visszavonta, miután meglepetéssel értesült arról, hogy Egyiptom a szovjettel is ugyancsak 100 millió dolláros szerződést kötött és ebben a szerződésben az áll, hogy ha a munkában más országok vállalkozói is részt akarnak venni, ezek csak orosz felügyelet alatt, az oroszok által szállított anyagokkal végezhetik a munkákat. A németeknek eszükágában sincs szovjet felügyelők alatt dolgozni.

WASHINGTON. — Az amerikai történelmi társaság évi konvencióján bemutatták a világháború egyik ’érdekes és mulattató epizódjának okmányait. Eszerint Heinrich Himmler, a tömeggyilkos SS banditák fővezére, azzal a tervvel foglalkozott, hogy nád propaganda füzeteket odaköt gólyák lábaihoz, hogy amikor a madarak ősszel Afrikába repülnek, magukkal vigyék a nácik üzeneteit.

BIRMINGHAM, Anglia. —- Kovács István, a maigyarországi ifjúsági footballcsapat volt 21 éves mester játékosa, pór ülj árt, amikor egy üzletben valamit el;emelt. Elcsípték és biró elé állították. A bírótól nem enyhe büntetést kért, hanem szigorú, példás büntetést. '“Tessék nekem szigorú leckét adni — mondta —azért 'is, hogy jobban megismerjem az angliai életet, amelyíről könyvet szándékozom Írni”. A biró teljesítette az írói ambíciót mutató labdarugó ifjú kívánságát, egy évi börtönbüntetést szabott ki rá.

NEW DELHI— India kormánya újabb 100 millió dollár kölcsönt kap Amerikától mezőgazdasági és ipari fejlesztési célokra. Ezzel az indiai U. S. segély ebben az évben 175 millió dollárra emelkedett.

Mit jelent a pénz?

hoz. Graham “üzleti partnere” lőhet egy arab mogyoró ál u n aki meggyőzi, hogy egy viiliany pirívóg’ápyel és modoros autóval tízszer annyi forgalmat • -csinálhat, vagy egy algíri Nylon gyáros, aki meggyőzi, hogy sokkal olcsóbban tudná helyben gyártani a Nylont, mint ahogy importálják.

Ha valaki egyszer végigta-Emlékezzünk a régiekről

Gra. iámnak megvan a ipara filozófiája a pénzről. “A pénz. — mondja — egyaránt lehet üdvös és álkos. A pénz nem önmagáért való, hanem arra, hogy életet, boldogságot teremtsen. A pénz az, ami a gépben.a fűtőanyag: haj tja a vállalkozóst. A pénz munkaalkalmat, jórétet teremthet, de ham akkor, ha a takarékban van.”

Graham meggyőződése az, hogy a kommunizmus egyetlen ellenszere a “népkapitalizmv'S.” Akik egyszer megizlcltők' “a jólét, édes gyümölcsét, sohasem lesznek hajlamosak hallgatni a kommunizmus szirénhangjaira.” De a kapitalizmus Graham szemében nem : “a részvény társaságok kapitalizmusa” csupán, hanem “a cipőtisztitó fiúé Karaehiban” — akit mellékesen szólva Graham 20 dollár erejéig pénzelt, hogy egy kis. bódét állíthasson fel. Graham azt hiszi, hogy ha több amerikai követné az ő példáját, könnyű lenne a világot meggyőzni, hogy a pénz “boldogságot teremthet a nyomor helyén” és szétfő szlatni a kommunizmus hazugságát, amely a világ tudatlan népei között terjeszti a maga eszméit.