A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-27 / 13. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÄRA 15 CENT No. 13. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 március 27 BECS — A nyugati országok hírszerző szolgálata jelenti, hogy a régi magyar Kárpátalján, amely most szovjet tartomány, a szovjet ellen folyt tüntetések vé­res zavargásokká erősödtek. A tüntetések március 14- én voltak, a 20 év előtti függetlenségi nyilatkozat nap­jának előestéjén. A tüntetők “Kárpát-Ukrajna” füg­getlenségét követelik és azzal vádolták a szovjetet, hogy amikor a tartományt elfoglalta, legyilkoltatta az ukránok (ruszinok) vezéreit, Volosin Ágost volt állam­elnököt és másokat. Ungvár, Munkács és Huszt városokban az orosz rendőrség számos tüntetőt letartóztatott. A mozgalom vezérei a Kárpátokba menekültek, ott rejtőznek. Másnap, március 15-én, a jubileumi napon, a la­kosság otthonmaradással tüntetett a szovjet ellen. LEVERIK A TIBETI LÁZADÁST A középázsiai Tibetből, a kolostorok és szerzete­sek ősidők óta a külvilágtól elzárt országából, melyet „ 1950 óta a kinai kommunisták megszállva tartanak, oly hirek érkeznek, hogy a nép fellázadt a kinai betolako­dók ellen és sokhelyütt véres összeütközésekre került a sor kezdetlegesen felfegyverzett tibetiek és tankok­kal, bombavető repülőgépekkel felszerelt kinai kato­naság közt. Lhasa fővárosban a kinai kommunisták légi bombákkal felgyújtottak két buddhista kolostort. Szerzetesek csupasz kézzel is harcoltak a kommunis­ták ellen, akárcsak a magyar szabadságharc idején diá­kok és munkások, fiatal fiuk és leányok. A lázadás azért tört ki, mert a kinai kommunista katonaság parancsnoka maga elé citálta a Dalai Lá­mát, a tibetiek “isteni leszármazásu” főpapját, egyházi államfőjét. Könnyű megjósolni, hogy a tibeti lázadást a kinai hadsereg éppen úgy vérbefojtja, miig ahogyan az orosz vörös hadsereg vérbefoj tóttá a magyar nép sza­badságharcát. Ike és Macmillan találkozója itt zajlott le, a marylandi Camp Davidban, Thur­mont közelében. Berlin és Budapest HA ELVISZ NYUGAT-BERLIN SZABADSÁGA. ÁLLAN­DÓSUL A CFATLÓSORSZÁGOK RABSÁGA KALANDOZÁS A MINDENSÉGIJÉN Egymásután két rekord teljesítményt ér el az ame­rikai világüri technika. 300 mérföld magasságban fel­robbantottak három atombombát és e robbantások uj megismerésekre vezettek, ezenfelül azonban még be­láthatatlan uj kilátásokat nyitnak meg a katonaság­nak is. Ugyanis a magassági atomrobbantások széles kisugárzási övét vontak az egész földkerekség felett és lehetséges, hogy ez a kisugárzás ártalmatlanná tehe­ti a legmodernebb fegyvereket: a messzevivő rakétá­kat, amelyek a föld légkörén felülre röppennek ki és onnan viszatérve száguldanak tovább célpontjuk felé. Ilyen messzi vivő rakétákkal való fenyegetéssel kisérte Kruscsev hálaadásnapi berlini ultimátumát s az ösz­­szefüggés világos: Ha van vagy lesz védekezés a raké­ták ellen, Kruscsev fenyegetése sokat vészit hatásos­ságából. A magassági kisugárzás a támadásnak is segí­tője lehet, amennyiben megazavarja a rádió és radar figyeléseket. Mindez még a “jövő zenéje”, de oly jelen­tős kezdet és oly nagy tudományos siker, hogy Ame­rika, büszke lehet a tudósaira, akik ezt a nagy telje­sítményt véghezvitték. A másik nagyszerű uj amerikai tudományos telje­sítmény: Sikerült a Vénusz bolygóra radar jelzéseket kiröppenteni és azok vissza is jöttek, értékes infor­mációval. Kiderült, hogy a Vénusz távolsága a földtől hem az, amit eddig számítottak. Az egyik radar üzenet 'ügy szólt, hogy 27 millió mérföld a távolság, a másik 28 és egynegyed millió mérföldet jelzett. De tudni kell, hogy a Vénusz óránkint 15,000 mérföldnyire eltávodo­­dik, aztán ugyanígy közelebb jön a földhöz. SZEMTŐL-SZEMBE KRUSCSEWEL Macmillan angol miniszterelnök megbeszélése Ei­senhower elnökkel a gettysburgi farmon azzal az elha­tározással végződött, hogy a nyugati államfők meghív­ják csúcskonferenciára Kruscsevet, a szovjet gyarmat­­birodalom diktátorát a berlini és általában a német probléma eldöntésére. A meghívás, illetőleg a tárgya­lási program részleteire nézve azonban előbb még szük­séges De Gaulle francia miniszterelnök és Adenauer német kancellár hozzájárulása. A csúcskonferencia fel­tételei közül egy már bizonyos: Arról még csak alku­dozni sem lehet, hogy a nyugati hatalmak teljesítsék a Kruscsev ultimátumában foglal követelést, hogy ta­karodjanak Nyugat-Berlinből. A Krusipssv-csinálta “'.ber­lini krízis” ■ .'Ágéban egysé­ges szovj et blokk és nem - egy­séges nyugati szövetség áll egymással szemben. A szov­jet gyarmatbirodalom egysé­ge érthető, mert ott egy em­ber felfogása és akarata ér­vényesül, Moszkva beszél és Budapest., Varsó, Szófia, Ti­rana meg a többiek egyhangú­­lelkesedéssel helyeselnek. A Nyugat szövetségesei szabad nemzetek, szabad kormányok és mindegyiknek megvan a maga külön nézete, sőt külön érdeke is. Ezért nagyobb ál­lamférfim képességeket kö­vetel meg a nyugati egység megteremtése. Viszont sza­bad nemzetek egysége erő­sebb, mint a kikényszeritett gyarmati engedelmeskedés. Ezeket a szempontokat kell figyelembe venni, amikor a szinte naponta változó berli­ni helyzetről Írunk vagy be­szélünk. NEM TÁGÍTUNK! Eisenhower elnök a nem­zethez és a világhoz intézett felvilágosító TV-b eszedében leszögezte az alapvető elvet, amelytől nem tágitunk: Ber­lin szabad nyugati zónájából nem hagyjuk magunkat ki­kergetni sem erőszakkal, sem megalkuvással és a szovjet­tel csak olyan megállapodás­ra vagyunk hajlandók, amely nem foglalja magában Nyu­­gat-Berlin feladását, a város k.étmilliónyi népének szovjet rabságba adását. Arról, hogy a szovjettel való egyezkedés­ben mily engedményeket le­szünk hajlandók tenni — orosz elienengedmény ek fe­jében — a Fehér Házban folytak megbeszélések Eisen­­hówer elnök és Macmillan angol miniszterelnök közt. JOGFELADÁS KIZÁRVA! A legfontosabb tény, ame­lyet nem szabad szem elől téveszteni, az, hogy Nyugat- Berlin feladása teljessé és véglegessé tenné nemcsak Németország két részre sza­kítását, hanem a középeuró­pai orosz gyarmatbirodalom létezését. Ez elismerése len­ne a középeurópai orosz gyar­matbirodalom sérthetetlensé­gének, elismerése lenne Ma­gyarország és a többi rabor­szág örökös rabságának; el­ismerése lenne annak a szov- séget remélhetnek. A mi ál­jet álláspontnak, hegy a ma­gyar vagy más rabnépek esetleges uj szabadságharca a szovjet belügye, amelybe a nyugati hatalmaknak semmi beleszólásuk nincsen. A RABNÉPEK JÖVŐJE Nemcsak a nyugati szövet­ségesek közt, hanem idehaza az amerikai közvéleményben is eltérő -t— de nem ellenté­tes —* nézetek uralkodnak abban a kérdésben, hogy meddig lehet elmenni a szov­­j ettel való alkudozásban. Amerikában a külpoitika irá­nyítása az alkotmány értel­mében az elnök hatáskörébe tartozik, de az elnök köteles meghallgatni a szenátus vé­leményét is,, annál is inkább, mert ha végül valamelyes szerződéses megállapodás jön létre egy vagy több állam­mal, a szerződés csak a sze­nátus hozzájárulásával válik érvényessé. Ezért figyelem­reméltó a szenátus demokra­ta többségének külpolitikai szószólója, Fulbright szená­tor véleménye a berlini krí­zisről, amely a valóságban nem berlini kérdés, hanem a nőmet és az európai kérdés. Fulbright szenátor fenn­tartás nélkül helyesli az ci­ncik álláspontját, hogy Nyu­gat-Berlinből semmiképpen nem hagyjuk magunkat kiűz­ni; Nyugat-Berlinből csak szabad akarattal, önként és csak akkor vonjuk ki az ame­­rikai-angol-francia haderőt, amikor a nagyobb német és európai problémák megérle­lődnek a megoldásra —1 kielé­gítő megoldásra. A JÖVŐ KIÉRLELI A FELSZABADULÁST A szabad világ — folytatta Fulbright szenátor — semmi­­esetre sem adhatja hozzájáru­lását, sem hallgatással, sem szóval, sem tettel, ahhoz, I hogy a magyar és a többi rab­népek rabsága formális elis­merést nyerjen. Ez nem je­lenti azt, hogy mivel mi a csatlós sorba döntött népek rabságát nem ismerjük el, hajlandók vagyuftk felszaba­dításuk érdekében fegyvert ragadni, a szovjet ellen há­borút indítani. Ebből folyik, hogy a rabnépeket nem sza­bad abba a hitbe ringatni, hogy tőlünk fegyveres segít­láspontunk ez: Mi tagadjuk, hogy a szovjetnek bármilyen, jogszerű vagy erkölcsi igénye lenne arra, hogy ezeket a nemrég még függelten és sza­bad nemzeteket elnyomja; mi nem ismerjük el azt a jelen­legi helyzetet (a csatlós né­pek rabságát”, amely egyes­­egyedül a szovjet katonai ha­talmára van felépítve. Mi fenntartjuk álláspontun­kat, hogy a szovjet középeu­rópai zsarnoki uralmát jogta­lannak tartjuk és mi hisszük azt, hogy idővel a világ köz­véleménye rá fogja szorítani az orosz népet arra, hogy ki­engedje mostani rabságukból a lengyeleket, a keleti zóna németjeit, a magyarokat, ro­mánokat, csehszlovákokat, bolgárokat, eszteket, letteket, litvánokat. Hinni akarjuk azt is, hogy az orosz nép a jövőben, amikor jobb élethez szokik, le fogja vetni mostani kegyetlenségét és embersége­sebbé fog válni. , AMI ELMÚLT . . . Mit szól ehhez Kruscsev1. Azt mondja: Ami elmúlt, nerr jön vissza, ami elveszett, az el van vesztve. A Nyugat mondjon le arról, hogy a ke­let-európai kommunista or­szágokat valaha is vissza tud­ja hódítani. Egyszeregy BLACKTOWN, Ausztrália — Az Adventisták bibliakon­ferenciáján kihirdették az u;' mértékrendszert: Két font annyi mint egy kvart. Egy kvart annyi mint egy szóvita. Egy szóvita any­­nyi mint egy ökölharc. Egy ökölharc annyi mint egy rendőr. Egy rendőr annyi mint egy letartóztatás. Egy letartóztatás annyi mint egy biró. Egy biró annyi mint 30 nap. • IGAZAN? BECS — Miltner profesz­­szor vezetésével folytatott ásatások során a kisázsiai Efezusban megállapították, hogy a városban már négy­­emeletes épületeket is emel­teik, s a jelek szerint a leg­felső emeletet szükségleká­­sek céljára használták. Hírek a világ minden részéből TEHERÁN, Perzsia — A kormány élesen tilta­kozott Moszkvában az ellen, hogy orosz repülőgépek szüntelenül átrepülnek perzsa terület felett. Az utolsó három hónapban 81 esetben történt ez. MANILA, Fülöp Szigetek. — Lugona szigeten még nem ért véget a második világháború. Hiru Onoda japán hadnagy és Kinsisi Kocuka japán őrmester még mindig nem adják meg magukat, az őserdőkben ta­nyáznak, minden percben újra harcra készen. A japán kormány a szigetre küldte a két katona családtagjait, akik leveleket tettek le az erdőben részükre és kérlel­ték őket, hogy adják fel az ellenállást, de minden fá­radozás meddő maradt. Végül a manilai japán konzul és attasé kimentek az őserdőbe, hogy észretéritsék a két “utolsó mohikánt”, de ezek már messziről fenye­gető állásba helyezkedtek és lőttek a két hivatalnokra, majd eltűntek az erdő sűrűjében. NAZARET, Izrael — Megkezdték egy római ka­tolikus templom építését azon a helyen, ahol Gábriel arkangyal megjövendölte, Máriának Jézus közelgő szü­letését. GRÁC — Sok gráci lakos egyszerre megbetege­dett paratifuszban és megállapították, hogy a beteg­séget a kommunista Kínából importált tojáspor okoz­ta. Az egész tojáspor készletet hatósági utasításra meg­semmisítették. HAGEN, Nyugat-Németország — Közeledik uj köztársasági elnök választása és a monarchistáknak már van jelöltjük. A “Népmozgalom a Császárért és Birodalomért” nevű párt jelöltje a Hohenzollern csá­szári család jelenlegi fejé, az 51 éves Lajos-Ferdinánd herceg. HAVANA — Castro kormánya eddig 423 “háborús bűnöst” végeztetett ki. TEHERÁN, Perzsia — A földművelésügyi minisz­térium bojkottot rendelt el szép irodakisasszonyok el­len. Az egyik ügyosztályban száz leány jelentkezett irodai munkára s azt, aki a vizsgát a legjobb eredmény­nyel tette le, mégsem vették fel, mert feltűnő szép­ség. A miniszter azt mondja, a szép nő nem jó tiszt­viselőnő, mert egyrészt sok időt tölt el a csinosításá­val, másrészt a férfi hivatalnokokat gátolja munkájuk •figyelmes elvégzésében. MOSZKVA — A szovjet rádió propagandát kez­dett a lóverseny ellen, amely árt az ifjúság kommu­nista szellemének. Lóverseny helyett korcsolyázóver­senyeket ajánl a párt. MANILA, Fülöp Szigetek. — A képviselők fele­ségeinek névsorát tartalmazó füzetben 133 név van felsorolva. Hogyan lehetséges ez, hiszen a Háznak mindössze 102 férfi tagja van. A főváros vezető napi­lapja, a Daily Bulletin, vizsgálatot követel. BECS — A romániai zsidók átutazótábora csak­nem üresen áll, a kivándorlás csaknem teljesen leállt. A szünetelésnek oka az, hogy az arab kormányok tiltakoztak a zsidók kiengedése ellen, ami által Izrael állama erősödik. KARACHI, Pakisztán. Harriman volt new yorki kormányzó itteni privát látogatása alatt Mohamed Kham tábornok menekültügyi miniszterrel tárgyalt a félmillió mohamedán menekültnek nyújtandó ameri­kai segélyről. Ezek a mohamedánok a háború után menekültek el Indiából, amikor Indiát felosztották a hindu Indiára és a mohamedán Pakisztánra. BUDAPEST — Dr. Csóka László, Szatmárnémeti város volt polgármestere, a nagyszebeni román bör­tönben kitöltötte kilenc évi büntetését, amit állítóla­gos “államellenes bűncselekmények” címén róttak rá, 1956 nyarán Budapestre költözött, ahol alacsony ál iást kapott egy állami hivatalban. Most, a nagy hiva­­talnokleépitési akció során rákerült a sor. A főnök ma­ga elé idézte és közölte vele, hogy elbocsátják és hogy, mivel nincsen elég beszámítható szolgálati éve, nyug­dijat nem kaphat. Amikor ezt hallotta, Dr. Csóka ösz­­szeesett és pár perc múlva halott volt. TOKIO — A kormány előkészületeket tesz arra, hogy felvegye a diplomáciai kapcsolatot a magyar, ro­mán és bolgár szovjetkormányokkal. KELLEMES HUSVÉTOT kíván minden mayyar családnak AIÓ PÁSZTOR szerkesztősége, kiadóhivatala és műszaki személyzete LÁZADÁS KÁRPÁTALJÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents