A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-27 / 13. szám

2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó rHE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 8736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre ________________$6.00 — ' _______________S3. fél évre 50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.00 Half Year _______________$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. KIS FŰSZERES ÉS NAGY FŰSZERES Európában ha fűszeresről van szó, szatócsra gon­dolunk, aki maga vagy a felesége segítségével vezeti kis üzletét és már nagy kereskedőnek hiszi magát, ha annyi forgalmat csinál, hogy egy-két segédet kell felfogadnia. Amerikában vannak rüszeres cégek, ame­lyeknek több száz, sőt több ezer üzletük van az or­szág minden részében és még Kanadában is. Itt tehát éles a különbség kicsi és nagy közt. Ez a nagy különbség, hogy hogy nem, könnyen arra vezethet, hogy New York nyolc millió lakosa rö­vid békeszünet után újra újság nélkül lesz. Mert ez a most a lapkiadók és az unió közt folyó harcnak fő ütközőpontja: az üzletláncnak helyi üzletei helyi üzle­­tek-e vagy egy országos üzleti vállalatnak részei? Hogy mi köze ennek a vitás kérdésnek az újság­hoz, amely nem árul fűszerárut, kivéve talán a plety­karovatban? Az üzleti hirdetésekről van szó. Mint­hogy az újsághirdetés az üzleti siker egyik előfelté­tele, az üzletek nagy súlyt fektetnek arra, hogy a hir­detés szövege és formája hatásos legyen. Hirdetési ügynökségek által elkészíttetnek hirdetéseket és eze­ket készen fémlemez mormájában küldik be az újsá­goknak: “Itt a kész hirdetés.” Amire a nyomdász unió azt mondja: “Nem úgy, kérem, nekünk nem kell kész hirdetés, mi azért va­gyunk itt, hogy kiszedjük a hirdetést!” Amire viszont a lapkiadók azt mondták: “Ez felesleges és drága idő­­fecsérlés! Minek kiszedni azt a szöveget, amely már ki van szedve? A vita már régebben salamoni döntéssel ért vé­get, a kiadók és az unió megállapodtak abban, hogy a helyi üzletek hirdetéseit újra ki kell szedni, országos üzletektől ellenben el lehet fogadni a készen beküldött hirdetést. Az unió azonban nem nyugodott bele ebbe a salamoni döntésbe, megújította a felesleges munka kötelezővé tételére vonatkozó követelését. Újra egyez­­tetők, bölcs Salamonok elé került a vitás kérdés és ezek újra salamoni döntést hoztak, az előzőtől eltérően: or­szágos élelmiszerüzletek helyi üzleteinek egyes hirde­tései országos hirdetéseknek tekintendők, mások, ame­lyek helyi jellegűek, helyi hirdetések, tehát újra sze­­dendők. Ez a döntés sem tetszik az uniónak és most nem, harmadik salamoni döntést javasol, illetőleg kö­vetel az unió, hanem a most folyó kollektiv alkudozás során akarja a szerződésbe felvenni az újraszedést. Folyik az alkudozás és semmi kétség, az unió ke­resztül tudja vinni követelését, részben vagy egészben, mert módjában van sztrájkkal fenyegetőzni és sztráj­kolni. Tíz new yorki napilap megjelenése van veszély­ben emiatt és más követelések miatt, amelyek közt első helyen áll a magasabb bér követelése. A new yor­ki napilapoknál a nyomdászok napi hét és egynegyed órai munkáért hetenkint 128 dollárt kapnak, éjjeli munkáért 133 dollárt, hajnali munkáért 138 dollárt. Ezeket a munkabéreket keveslik. KINEK VAN HASZNA BELŐLE? Az amerikai acélmunkás union most tárgyal a gyá­rak megbízottaival uj bérszerződésről és újabb béreme­lésről. A közhangulatot úgy próbálják befolyásolni a union vezérek, hogy hatalmas hirdetéseket tettek köz­zé a lapokban. A hirdetési kampány egyik jelszava: “Mennyi mosógépet tudnak eladni a kereskedők egybillió extra dollárért?” Értve ezalatt azt, hogy ha a unionnak sikerül egybilliós bér javítást kipréselni a gyárakból, ennyivel több pénz kerül majd forgalomba. Ha valóban csak ennyi lenne az egész, Amerika né­pe lelkesen áldását adná a bér javításokért küzdő terv­re. De sajnos, az éremnek másik oldala is van, mint azt tapasztalásból tudjuk. Valahányszor emelik a bé­reket, rohamlépésben emelik az árakat is. Sőt nem­csak azoknak az árucikkeknek az árát, amelyeket köz­vetlenül érint az emelés, hanem egészen “távoli roko­nokét” is. A drágulás révén az acélgyárak kiegyenlítik a dif­ferenciát saját áraik és munkásaik bérei között. A mun­kás, aki papíron emelést kapott, lényegében mit sem nyert, mert alig kapja meg a heti borítékját, minde­nért többet kell fizetnie. A futóverseny az árak és bé­rek között tehát eldöntetlen marad. Ezzel szemben a fehérgallérosok, nyugdíjasok, kisfizetésű alkalmazot­tak, akik nem kaptak emelést, kegyetlenül megszen­vednek az inflációs árak miatt. A Jó PáSztOk Honolulu látképe. Hawaii fővárosa ünnepei rendezett abból az alkalomból, hogy Hawaii az Egyesült Államok sorába kerüli. A római időkben üt kereskedelmi ut központjában feküdt Sopianae, a mai Pécs. Még marcona keleti bar­bárok is eljöttek ide és kincseket érő szöveteket adtak egy-egy csillogó ezüstdarabért . .. A városban furcsa villamoskák szállítják az embe­­! reket. Az egyik járat végállomása a Széchenyi téren van. A tér közepén állványokkal körülvéve áll a Bel­városi templom, amely török dzsámi volt valaha. Csak a hátsó színes-ablakos üvegajtón lehet bejutni. A tem­plom félhomályából a fehér márványból faragott Má­ria szobor emelkedik ki. Lábánál a kis mécses felfel­­iobbanva furcsa árnyakat rajzol a széles körivü falak­ra. A Misina-tetőről úgy fest az egész környék, mint­­| ha játékkockákból lenne. Itt Pécs, ott Vasas, amott | Ürög, jobbra az Újváros. A tettyei romok — a közhiedelemmel ellentétben nem várromok. Szakhmáry György püspöki nyaraló­ja volt itt valaha, később pedig török dervis-kolostor. Pécset sok szép, török időkből származó emlék van, s nem egy régi történet él. Legszebb talán a “Háromszá­zak históriája”. Mind diákok voltak. Az ősi egyetem hatalmas kettős épülete elől indultak el Móré Fülöp pécsi püspök vezetésével a tragikus mohácsi csatába. Egy szálig elestek, emlékmüvük ott látható az alsó sé­tatér padsorai mögött, ahol egykor az egyetem épülete állt. Odalátszik a Kinizsy-tornya is. Azon az utón in­dultak el a pécsi diákok a szürkéskék harsányi hegy fe­lé, 1526 augusztus 25-én. A pécsi líceum vaskos, zömök épületében tanult valaha Radákovics József, aki később Vas Gereben né­ven lett ismert. Itt szeretett volna tanulni később Zieg­ler (utóbb: Gárdonyi) Géza is. A líceum igazgatója azonban elutasította kérését. A líceum mellett van a pálosok hajdani kéttornyú temploma. A kereszttartó gömbbe állítólag Virág Benedek, hires papköltő versét helyezték el azon a napon, amikor elkészült a keleti to­rony. A verset azóta sem látta senki. A Havi Boldogasszony temploma a legkedvesebb templom Pécsett. Alapításának szép története van. Az 1700-as évek végén pestisjárvány dúlt a városban. Na­ponta jelentek meg a temetési menetek és félő volt, hogy teljesen kipusztul a város lakossága. A valláso­sabb pécsiek felajánlást tettek -akkor, hogy ha a vész megszűnik, a Szent Szűz tiszteletére a legmagasabb dombon templomot emelnek. Hamarosan véget ért a járvány s a Havi Boldogaszony dombon egy német épí­tész tervei szerint megkezdték a temlom építését. Gya­logszerrel hordták fel az építési anyagot, mert a nyak­törő utakon nem lehetett máskép feljutni a dombtető­re. A havihegyi búcsú napján még manapság is meg­történik, hogy a külváros öreg lakói egy téglát vagy ge­rendát tesznek a vállukra és azzal indulnak el a tem­plom felé. francia pénzügyminiszter leá-Szent Erzsébetet nem kell felfedeznünk a müveit világ előtt. Egyike ő a legnépsze­rűbb szenteknek. Különböző népek irodalma és művészete foglalkozott vele. Ragyogóan áll ő előttünk, mint a jótékonyságnak, hit­vesi hűségnek, anyai szere­tetnek s az Isten végzésében való türelmes megnyugvás­nak mintaképe. Ez a kép leg­főbb jellemvonásával, a sze­rénységgel van aláfestve. Sárospatakon született 1207-ben, mint II. Endre ki­rály s a tragikus végű fnerá­­niai Gertrud leánya. Négy éves volt, mikor Thüringiába vitték, mint Hermann tarto­mányi gróf hasonnevű fiának jegyesét; hozományként ezüst bölcső, ezüst fürdőkád, arany edények és tömérdek ékszer ment vele. így vonult be 1211-ben a magyar királyleányka Wart' burghba, ama nevezetes hely­re, ahol születése évében zaj­lott le a hires dalnokverseny. Ünnepiesen fogadták a kirá­lyi gyermeket, akit azonban ájtatos viselkedése miatt nem széretett leendő anyósa, Hermann felesége, Zsófia grófnő. Megkezdődtek Erzsébet szenvedései, amelyek mind erősebbek lettek, amikor je­gyese, a fiatal Hermann gróf meghalt. Erzsébet ekkor ki­lenc éves volt. Az öreg Her­mann ekkor másodszülött fiá­val, Lajossal jegyezte -el őt, akinek tizennégyéves korá­ban mintaszerű felesége lett; négy 'gyermeküknek leggon­dosabb anyja. Egykoruak szerint termete karcsú volt és magas, moz­dulatai nemesek, arca bájos, viselkedése fenséges. Viruló asszonyszépségében látogatott haza Magyaror­szágba. 1227-ben férje, Lajos gróf a keresztes háborúban meghalt. Ó, mint szeretett volna — gyermekeinek neve­lésén kívül— továbbra is a j ótékonyság gyakorlásának élni, a szegények és elesettek, az ügyefogyottak és betegek pártfogásában találni Isten­nek tetsző vigaszt! Ezt azon­ban anyósa, Zsófia és sógorai nem engedték meg, sőt még Wartburgbból is elűzték. Hosszas bolyongás után vég­re Marburgíban pihenhetett meg. Itt kórházat alapított és abban élt a legnagyobb sze­rénységben és alázatban. Itt halt meg, arcán mosollyal, 1231 november 19-én. Szent Erzsébet alakja szá­most művészt foglalkoztatott. Életének minden mozzanatát megtaláljuk a 14—15. század­ban készült szobormüveken és festményeken a kassai Szt. Erszíébet székesegyházban. Képet festett róla Murillo s az idősebb Hans Holbein. Hoibelin nem az önmagát sa­­nyargotó nőt látja Erzsébet­ben, hanem a testben-lélek­ben szép fejedelemasszcnyt, akinek csak sejteni lehet lel­ki harcát, amelyben végleg elszakad a világ hiúságaitól. Ennek a felfogásnak látjuk folytatását Liezenmayer Sán­dor képein. E kiváló magyar festőművészünk művészete javát két női alak közt osz­totta meg: Szent Erzsébet és Goethe Fautsjának Margitja közt. Szent Erzsébeté az első­ség. A Szépművészeti Muze­um hatalmas vásznán éppen abban a pillanatban látjuk őt, amint hermelin köpenyé­vel egy nyomorgó anyát ké­szül betakarni. Liezenmayer ezenkivül — részben vázlato­san — számos Erzsébet-képet festett. Szokatlan téma ezek közt Erzsébet, mint facseme­ték ültetője. Más képein a közismert ró­zsacsodát látjuk, a legendák egyik legbájosabbikát: Erzsé­bet megy alamizsnaosztó út­jára, köténye élelemmel te­le; ez azonban — amikor dur­ván kérdőre vonják a jóté­konyságáért mentegetődző szentet — félidőben is rózsá­vá változik. Tehát itt már a megtörtént csodával állunk szemben :a szent leikéből el­tűnt az előző pillanatok szo­rongása, a rózsák földöntúli boldogságot varázsolnak ar­cára s szeme felmagasztosul­­tan tekint az égbe. Szép Erzsébet-képeket fes­tett még Boruth Andor, Spá­­nyik Kornél és Feszty Masa. A warthburgi dalnokver­­seny mondáit Grimm Jakab, kutatásainak felhasználásá­val báró Hórmary József, a magyaribárát ’ osztrák törté­netíró foglalta: össze 1840-ben kiadott történelmi évkönyvéi­ben: Eszerint 1208-bah jött össze az operából is ismeretes hat énekes Wartburgban, hol dalversenyre keltek. Öten Hermann tartományi gróf magasztalásában olvadtak fel, csupán hatodik társuk,, Ofterdingen Henrik hasonli­­tott a naphoz egy szomszédos herceget. A versenyszabá- Lyok szerint a vesztesnek azonnali hóhérhalált kellett halnia. Ez lett volna Henrik sorsa is, ha nem rejtőzik Zsó­­fa grófnő köpenyébe. Innen sikerült a szorongatott dal­noknak megalkudnia társai­val. hogy ismerjék el döntő­­birául az erdélyi Klingsor mestert, az . utolórhetetlen dalnokot és varázslót. Ebben megegyeztek. Klingsort el­hívták messze erélyi honából és túrájává tették immár 1207-ben — az újból megkez­­i'álett versenynek. E működé­se közben Klingsor egyszerre csak az ég csillagjait kezdte vizsgálni és így kiáltott fel: —Tudjátok meg, hogy ezen az éjszakán a magyar király­nénak lánya születik; a lány­ka szép lesz, erényes lesz, szent lesz és a thüringi gróf fiának felesége lesz! Szent Erzsébetünk tehát a monda szerint a nevezetes wartburgi dalnckvérseny ide­­jén született, — a történelmi dátumok is összevágnak — igy a Tannhauser-apera Er­zsébeté nem lehet azonos ve­le, a gróf későbbi menyével. Az operabéli Erzsébet Her­mann gróf unokahuga. Nyil­vánvaló azonban, hogy Wag­ner Szent Erzsébet lelkét ön­tötte saját költői Erzsébeté­be. Erzsébet imájával ajkán halhatott meg Szent Erzsébet is: Mindenható szűz, halld imá­mat. Hozzád, te áldott, esdek én! Ó, hagyj kimúlnom itt e por­ban. Többé ne éljek, én szegény! Tárd fel az ég dicső honát S angyalodul vedd lelkem át Ha földi bűnöm nincs leróva, Úgy irgalommal nézz le rám, Sz:ned elébe hogy jöhessek. Mint tiszta, méltó szűzi lány! És mikor Erzsébet megüd­­vözül, a zenedráma szereplői már “Szent Erzsébetet” di­csőítik. Da térjünk vissza a törté­nelem Szent Erzsébetére. Hu­­szonnégyéves volt, amikor meghalt. Atyja, II. Endre ki­rály még megérte szentté nyilvánítását. Az uj szent tisztelete oly hatással volt magára az Árpádházra is, hogy a következő második nemzedékben még két árpád­házi Erzsébet részesült ha­sonló felimagasztalásban; az egyik Boldog Erzsébet (1257- 1326), István leánya, a másik ugyancsak Szent Erzsébet (1292-1338), II. Endre leánya, az utolsó Árpádházi király­leány. Erzsébet nevű királynék később is jelentős szerepet játszottak a történelemben, mind között a magyar nép szeretetével leginkább tragi­kus életű Erzsébetet övezte. Furcsa szerepe van az ő ese­tében is a neveknek: Szent Erzsébet életének megrontó­­ja anyósa, Zsófia grófnő volt. Erzsébet királyné anyósa, Zsófia főhercegnő úgy isme­retes, mint a bécsi kamarilla feje és okozója azoknak a magyar szenvedéseknek, me­lyeket Erzsébet királyné ké­sőbb a maga szerény módján enyhíteni igyekezett. SZELLEMES GAVALLÉRT NEM LEHET ZAVARBA HOZNI Talleyrand, a ragyogó szel­lemű francia diplomata, egy­­időben két asszonynak csapta a szelet egyszerre. Az egyik Madame de Stael volt, Necker nya, aki nagy szerepet ját­szott a társadalmi és szellemi életben. A másik pedig Fleu­­ron marquis, aki bűbájosán szép volt, de korántsem olyan okos, mint vetély társnője. Egy délután a gavallér két imádottjával együtt sétált a Szajhaparton. Stael asszony tréfásan ugratta a férfit, hogy vallja be végre: kettő­jük közül melyiket szereti jobban. Talleyrand mindig kitért az egyenes válaszadás alól és ügyesen szórta bókja­it kétfelé. Végül Stael asszony nevetve mondta: — Ha most mindketten be­leesnénk a folyóba, mégsem én volnék az első, akit kimen­tene ! Talleyrand végignézte a két dámát, aztán mosolyogva vá­laszolta: — Lehetséges, mert úgy nézem, hogy ön jobban tud úszni. JÓL MEGMONDTA /* Az uj földesur megtekinti az épülő tehénistálót: — Nem lesz az ajtó ala­csony? Ferenc? — kérdi — kérdi az öreg béresgazdát. — Dehogy is alacsony az, nagyságos uram . . . — De hisz alig férek be rajta. — Nem baj az, hiszen nincs is akkora ökör a vilá­gon, mint a nagyságos ur! — feleli ártatlanul az öreg. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy egy philadelphiai parókagyáros elárulta azt a titkot, hogy az amerikai nők évente több mint 100,000 pa­rókát vásárolnak. A Jó Pásztor Verses Krónikája IÉZUSKRISZTU3 PASSIÓJA Irta: EMÖD TAMAS Halljátok ó kicsik, nagyok, ti dúsak és szegények: Őróia szól ez együgyű és jámbor ének. lm ott van Ö, elindul Ő nagy távol pusztaságnak. Elindul Ő és meg jövend pálmák közt egy vasárnap. * lm itt hozzák az ut közén nagy üdvkiáltozással, im ott viszik latrok között, Péter és Barabással. lm itt van Ő: tüskékkel és szögekkel és vasakkal, lm ott van Ő: thesszáli és thvrréni zsoldosokkal. lm ott van Ő: az oldalán lándzsával átalütve. lm olt van a vér az angyalok gyémánt vedrébe gyűjtve. lm ott a köntös és akik reá kockát vetettek, lm ott a spongya és pohár, amit szájához teltek. lm ott a siri leplek és az anyja tompa jajjal, íme ott az ég és a föld, mely megnyilt mély robajjal. Íme ott a viz és a láng és a szél és az orkán És a gyehennatüz és a tajték a tenger torkán. íme ott sirnak Mária Márta és Nikodémus , íme igy tér meg sírjába és igy támad fel a Jézus. Halljátok, ó kicsik, nagyok, ti dúsak és szegények. Dicséret és alleluja az Ur ő szent Nevének. 53 Magyarországi Szent Erzsébet PÉCSI PANORÁMA

Next

/
Thumbnails
Contents