A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-13 / 7. szám
2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday _____ Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________S6.00 Half Year _______________$3.50 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ____________$6.00 fél évre _______________$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. MISE MINDSZENTY BÍBOROSÉRT Február 8-án mult tiz éve, hogy a budapesti kommunista népbiróság mondvacsinált vádak alapján életfogytiglani börtönre Ítélte Mindszenty József bíboros hercegprímást. E szomorú évfordulói alkalomból Rómában”a Vatikán több magasrangu papja és magyar emigránsok alkalmi misén vettek részt. János pápa dicsőítő szavakkal emlékezett meg a mártír bíborosról, akinek harcos kiállása hite és hazája mellett lelkesítő hatással volt és lesz mindig Magyarország határain túl az egész világon a hithü és szabadságszerető népek körében. PÉNZ ÉS KÖZOKTATÁS Dr. Perry Hankegaard, a pennsylvaniai egyetem elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy “a jobb közoktatásért folyó harcban a pénz nem az egyedüli tényező — a társadalom magatartása legalább olyan fontos.” És kifejti, hogy pénzre mindenesetre szükség van, hogy jobban fizethessük tanítóinkat és több fiatalt csábíthassunk a pedagógiai pályára, de a végső siker azon fog múlni, hogy a társadalom “az anyagi sikert vagy a tudást és műveltséget tekinti-e kívánatos célnak.” ‘ 'ír! f Dr. Hankegaard egy kényes problémára tette rá az ujját, amely nem tipikusan, amerikai, hanem inkább általánosan emberi, de Amerikában üti fel a fejét a legélesebb formában. Az anyagi jólét kívánatos cél és távol áll tőlünk a gondolat, hogy ellene foglaljunk állást. Úgy tűnik azonban, hogy az amerikai társadalmi morál túlságosan kommerciális, értve alatta, hogy túlzott respektussal viseltetik az anyagi siker iránt és kevés megbecsülést ad a szellem nagyjainak. Ettől a gyengeségtől más ország sem mentes, de nálunk annyival érzékenyebb a kérdés, hogy a lakosságnak egy ilyen nagy százaléka képes az anyagi sikernek aránylag magas fokára emelkedni. Más országokban, mivel az anyagi siker elérése sokkal nehezebb, a lakosság nem tekinti gyakorlatilag megvalósítható célnak, tehát nem is töri magát érte, hanem megelégszik egy kényelmes megélhetéssel, mint praktikusan megvalósítható céllal. Azt hisszük, az amerikai társadalom egy idő óta jó utón van, hogy a szellem emberének megadja a megfelelő respektust — az utóbbi évek tudományos sikerei sokat tettek ennek érdekében — és Dr. Hankegaard szavai nem fognak terméketlen talajra hullani. BARÁTSÁGOS MEGHÍVÁS Kruscsev, a legelső orosz ember, volt a kommunista pártkongresszus első és utolsó szónoka. Bevezető beszédében büszkélkedett, hogy olyan sok és olyan pontosan célbataláló messzetávu rakétával rendelkezik, hogy el tudja pusztítani egész Amerikát, záróbeszédében pedig barátságosan meghívta Eisenhower elnököt Moszkvába. Hogy melyik szónoklata volt őszintébb, azt nehéz eldönteni, mert ez az analfabéta ukrán bányászból fél világ urává emelkedett a sztálini politika és intrika iskolájában diplomáciai sakkmesterré nőtte ki magát, akinek húzásai és szándékai feszült izgalomban tartják ellenfelét. Talán feleuton találkozhatnak a Da és a Nyet közt ingadozók: Az első fenyegetésnek csak a fele volt komoly, mert Kruscsev nagyon jól tudja, hogy Amerika, amely évente 40,000 millió dollárt költ háborús felkészültségre, olyan veszélyes ellenfél, mint Aljechin, a sakknagymester. És az utolsó szónoklat, a barátságos meginvitálás Moszkváiba? Őszinte volt? Da és Nyet, igen és nem. Mindenesetre Kruscsev, amikor az elnököt meghívta, egészen biztos volt abban, hogy Eisenhower a meghívást nem fogadja el, igy tehát bátran fűszerezhette a meghívást csufolkodó megjegyzésekkel. A nagy sakkmérkőzés, a hidegháború, eldöntetlen. Sakkmesterek általában nem szeretik az eldöntetlent, mert az nem javít a helyezésükön; de ez a politikai világjátszma olyan különleges, minden régi és uj lovagi tornánál és háborúnál annyira veszélyesebb, hogy ebben csak egy győzelem érhető el: az eldöntetlen. FÉRFI SORSA A XŐ Férfi sorsa a nő, tartja a közmondás és ha végigtekintünk az emberiség történetén, bizony igazat kell adnunk ennek a szállóigének. A nő végigvonul az egész világhistórián. Éva helyett talán kezdjük szép Helénával, aki a monda szerint Zeus isten és Léda leányának született. Páris trójai királyfi, a három versengő istennő közül Aphroditének ítélvén oda az aranyalmát, a szerelem istennője Helénával ajándékozta meg visszonzásul. — A föld legszebb asszonya a tiéd — mondta Aphrodite, amikor átvette, Páristól az aranyalmát. Közben is járt és segítségével Páris királyfinak sikerült elcsábítani Helénát. Igen ám, de Heléna Menelaus spártai király felesége volt. Az öreg király, amikor rádöbbent, hogy Páris megszöktette szépséges hitvesét, dühösen csapott a kardjára: — Föl spártaiak! Ez a gyalázat bosszút kíván. A szerelmes kaland igy háborúra vezetett, amely esztendőkig tartott. A rettenetes háborúban odaveszett két görög tartomány fiatalságának színe-java. Tenger szenvedés, ezernyi halál — egy csókért, egy ölelésért. Nem utolsó szerepet játszott a világhistóriában a nagy hírre vergődött egyiptomi királynő, Kleopátra sem. Talán egész Európa sorsa írásképpen alakul, ha Caesar, ez a minden időknek egyik legnagyobb szellemóriása, nem hajózott volna át Egyiptomba Kleopátrához. Amikor ugyanis Caesar Gallia meghódítása után ellenségei ártalmatlanná tételére egy szép napon .Rómában termett, csupán megmutatta magát a világ fővárosában, aztán sietve hajóra ült és átevezett Afri-Irta: BIBÓ LAJOS kába. Annyi rendkívülit, anynyi izgatót hallott a királynőről, hogy nem törődött a birodalommal, hatalmával és sorsával, gyúlékony képzeletét annyira lángralobbantotta Kleopátra, hogy végzetet vállalt, csakhogy egyszer szemtől-szembe láthassa. — Látni kívántalak, aszszony! — ezzel az üdvözléssel köszöntött be a kincses gazdagságú, szépséges Kleopátra udvarába. A királynő egy pillantást vetett a nagy konzul szikár, sápadt, nélkülözéseiktől és szenvedésektől barázdás, rideg arcára és titokzatos mosollyal ennyit felelt csupán: — Vártalak, Caesar! Rómában ezalatt meglazultak a birodalom eresztékei, de Caesar nem gondolt a közeli veszedelemmel. A legfenyegetőbb politikai zavar, a legégetőbb forrongás, a leghatalmasabb válság idejében kilenc hónapot töltött Kleopátra palotájában. Ez a kilenc hónap éppen elegendő idő volt arra, hogy ellenségei előkészítsék az összeesküvést, amelynek eredményeképpen Kr. e. 44 március 15-én, negyvenkét tőrdöféssel halálba küldték a római birodalomnak ezt az egyik legnagyobb fiát. Ha nincs Kleopátra, Caesar talán sohasem hajózik Afrikába, bizonyára Rómában marad és ha élt volna még harminc évig, talán más utat szabott volna a későbbi századoknak. Van-e meghatóbb Dante tragédiájánál, aki harminc évig élt száműzetésben egy ábrándos szempárért. Vájjon milyen lenne ma Magyarország, ha Mátyás király nem válik rabjává Beatricének, ennek a hideg, elszánt, gőgös és kegyetlen olasz asszonynak, aki megakadályozta, hogy Mátyás király örökösévé, tehesse természetes fiát, Corvin Jánost. — Szeretsz? — nézett a szemébe Beatrice a nagy királynak. — Szeretlek — felelte szemét lehunyva Mátyás és a hős hadvezér, a lángelméjü államférfiú, a hatalmas uralkodó, elernyedt és tehetetlenné vált Beatrice érzéki varázsa alatt. VIII. Henrik angol király a Hyde Parkban sétált, megpillantott egy szőke fiatal lányt, — Ki ez a lány ? — kérdezte kísérőjétől. A szőke szépség Boleyn Anna volt. Hét sem telt bele, a király találkozást kért a leánytól. Rá két hónapra már veszett vágtában robogott a futár a pápához. Levelet vitt, amelyben Henrik arra kérte a pápát, válassza el hitvesétől, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát. A pápa a katolikus egyház törvényeire való hivatkozással, amelyek tiltják a hitvestársak elválasztását, megtagadta a feloldást. A király erre megüzente a pápának: — Válassz, atyám: hit vagy boldogság. A pápa nemmel felelt, mire a megdühödött király az egész angol nemzettel elszakadt Romtól és megteremtette a protestáns anglikán egyházat. Mindez egy szőke hajfürtért és egy halvány leányarcért ! I. Lajos bajor királynak trónjábakerült végzetes szerelme. — Fölséged unatkozik, -r mondták egy álmos napon a királynak hízelgő udvaroncai— Fölséged azért nem találja kedvét semmiben, mert nem ismeri a szerelmet, az élet legnagyobb ajándékát. I. Lajos királynak megzavarta a lelkét ez a különös tanács. Ettől kezdve örökösen a szerelemről ábrándozott és igy nem csoda, hogy hamarosan meg is találta szerelme tárgyát, a csodálatos széségü Lola Montez leányzóban. — Szeretsz? — Szeretlek. A király habozás nélkül oltár elé vezette a polgári származású kis Lolát, mire az egész bajor nép fölzudult. Kitört a forradalom, amely elsöpörte Lajost trónjával, hatalmával és minden királyi dicsőségével egyetemben. Boulanger francia tábornok 1880-ban ott állt, hogy küldetésben megelőzi Napóleont. Karrierje közepén volt, mikor egy reggel korán zörgettek ajtaján. Boulanger dühösen kiáltott ki a szolgájának: — Ki az? A zord őrmester katonásan jelentette: — Egy leány van itt, tábornok ur, a fehérneműt hozta haza mosásból. Boulanger, aki heves természetű ember volt, dühösen ugrott ki az ágyából, hogy megfenyítse a vakmerő leányzót, amiért fölzavarta a legjobb álmából. Nos, mit szaporítsuk a szót, egyszerre megjuhászodott, amikor meglátta a kis mosónőt. Két hét múlva otthagyott csapot-papot, hirt, dicsőséget, káprázatos karriért és örökre eltűnt a világból a kis leánynyal. Mely nemzet uralkodna ma Európában, ha Napoleon az orosz cár nővérét vette volna el az osztrák császár lánya helyett? Ocskay László brigadérosnak, a hires kuruc vezérnek felesége tisztelgő látogatást tett Rákócziéknál. — A fejedelem kedvenc kutyáját kívánja látni — jelente te a brigadérosnénak az ajtónálló, igy adván tudtul az Á Jó Pásztor Verses Krónikája LINCOLN ÉV 1809 — 1959 Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Kimondta az elnök s szerte szárnyal a hir: “Sequicentennial Abraham Lincoln Year” A közmondás szerint jó pap holtig tanul, tudjuk meg, mit jelent mindez most magyarul. Másfélszázad éve óriás született s halkan ünnepelt a közelgő kikelet. Születése helyét nehéz már meglelni, hiszen lakásnak sem lehetett nevezni. Roskadozó kunyhó, sőt félig istálló; oly helyen született, mint az Ur Megváltó. Próféták, megváltók, tudja bölcs és kába: nem születnek soha fényes palotákba. Nemcsak Amerika, egész világ várja, hogy egy újabb Lincoln jöjjön a világra. Néger rabszolgaság volt akkor a Délen s rabtartók kívánták, hogy ez örök légyen. Lincoln meghirdette szent szabadság hitét s a világba zúgta a megváltó igét: “Nem lehetünk félig rab és félig szabad, mert a nemzet akkor végleg ketté szakad.” De rabságért harcolt a Dél mindhalálra s talpra állt az Észak Lincoln ércszavára. Folyt a harc, milyet még a világ nem látott s összezúztuk végül a rabszolgaságot. De most újabb rabság közéig fenyegetve s terjed már Nyugatra, Délre és Keletre. Moszkvában élesztik a nagy vörös lángot s fel akarják gyújtani az egész világot. Ég is már a világ mindig már valahol: “Kruscsev a vörös cár s Moszkva a szent akol.” “Vesszen a szabadság! Éljen Marx és Lenin!” s vér csorog a vörös rabtartók kezein. Talpra, szabad világ! Ha talpra nem állunk, elvész vérrel szerzett hitünk, szabadságunk! Uj Lincolnunk, jövel: mentsd meg a világot, mentsd meg a veszendő világszabadságot!” ÖLNI MINDEN ÁRON! i Amerika, Európa és a szovjet gondjai: a gyilkolásra hajlamos ifjúság Amerikában az ifjúkora bűnözés vészes arányt öltött. Ha a bűnözések továbbra is ilyen arányban nőnek, 1962-ben egymillió fiatalkorú kerül a bíróság elé. Százával jelentek meg cikkek az utóbbi években az ifjúkora bűnözésekről, ellentétes véleményekkel, hogy mi és ki az oka ennek a fantasztikus, egyre növekvő bünhullámnak. Némelyek az iskolát okolják, mások a szülőket, akik nem tudnak.nevelni. Bármi legyen is az ok, a hatóságok úgy érzik, hogy nem lehet tovább halogatni a probléma megoldását. Amerikában tavaly 740,000 18 éven aluli bűnözőt tartóztattak le. Ez azt jelenti, hogy minden 10-17 éves korban levő 30 gyermek közül egy megszegte a törvényt. 1952 óta az ifjúkora lakosság száma körülbelül 22 százalékkal növekedett. A bűnözések száma köztük ugyanakkor 55 százalékkal emelkedett! Ezeket a bűnözőket brutalitásuk és a törvény teljes megvetése jellemzi. Minden városban van néhány suhanc-banda, amelyek folyton merészebbek és veszedelmesebbek lesznek. A tünet az egész világra jellemző. Angliában az úgynevezett “Teddy Boyok” fantasztikus merészséggel követik el a nők elleni támadásokat fényes nappal. Az oroszok hivatalosan kiadtak egy könyvet, melynek cime “Harc a fiatalkorú banditák ellen”. A könyvből kiderül, hogy a lopások, késelések, vandalizmus milyen gondokat okoznak a vasfüggöny mögött. A legtöbb esetben a fiatalkorú bűnöző úgy érzi, hogy neki mindent szabad, mert a bíróság tekintetbe veszi korát és igy őt alig érheti el a törvény keze. A bíróság igen 'sokszor elnézőbb, remélve, hogy a vádlott észbe kap. Ez azonban a legtöbb esetben hibás számításnak bizonyult, mert még merészebbé tette őket az engedékenység. A legszörnyübb az, hogy a törvényszegést nem azért követik el, mert nyomorognak vagy éheznek — az izgalom kell nekik. Minél véresebb és esztelenebb, annál jobb. New Yorkban két magyar, akik nemrég menekültek el. a kommunistáktól, nem ismerve New Yorkot, felvilágosítást kértek három suhanctól. Felelet helyett a két menekültet a suhancok egyba-főve verték. Amikor a rendőrbiró előtt álltak, azzal védekeztek, hogy előzőleg söröztek és “psak egy kicsit szórakozni akartak.” A két menekült hetekig volt orvosi kezelés alatt. Philadelphiában egy egyetemi hallgató kiment egy levelet feladni a szüleinek, amikor egy 11 főből álló suhanc banda megtámadta. Kettő lefogta a diák karját, egy másik leütötte a szemüvegét és vasrudakkal, bicikli lánccal addig verték, mig összeesett. Amikor a földön feküdt, a cipőjükkel addig rugdalták a fejét, amig véres péppé zúzták. Minden zsebét kiforgatták, de nem találtak nála pénzt. A rendőrség néhány percen belül megérkezett, de csak a halál beálltát tudta megállapítani. Mit akartak a gyilkosok. Csak egy mozijegy árát. Ezért öltek meg egy fiatalembert. New York városában egy polioban megnyomorodott gyermeket egy ilyen utcai csibészekből álló csapat azért ölt meg, mert nem tudott elég gyorsan elszaladni egy úszómedencéből. A legnagyobb baj az, hogy mig Európában késen kívül alig van fegyverük, itt majdnem minden suhanc hozzájuthat egy revolverhez és amint alkalma van, öl is. Bűnügyi szakértők szerint “triggerhappyek”, magyarul: mindenáron ölni akarnak. Az oktalan kegyetlenkedés, a rombolási düh az egyéb tömegesen elkövetett főbenjáró bűnökkel félelmetes képet adnak a mai fiatalkora bűnözőkről. asszonynak, hogy Rákócziék nem kívánják fogadni. Ocskay fölhördült és másnap átállt a labancokhoz. Végtelen a sor, ahol sorsok törtek derékon asszony miatt. Salvator főherceg, a későbbi Orth János, a kis cukrászkisasszony Stauber Mici miatt vándorolt ki tengerentúlra. Rudolf trónörökös és Vecsera bárónő tragikus szerelmét mindenki ismeri. Musset, a nagy francia költő, kora legérdekesebb, legszebb és legtehetségesebb aszszonyát szerette, akinek irói neve Georges Sand volt. — Eljössz holnap is? — rimánkodott a költő, amikor érezte, hogy az asszony kezd elhidegülni irányában. Sand George kurtán felelt: — Nem jövök, ne várj többet. Musset bevette magát az első kocsmába. Pálinkát rendelt és inni kezdett. S ettől kezdve ivott szakadatlanul, egész harminchárom éves koráig, amikor megölte az abszint, a zöld pálinka. Balzac, a franciák nagy írója, három asszony máglyáján égett el. Első szerelme egyik barátjának az anyja, egy nála húsz évvel idősebb hölgy volt. Ez az asszony faragott belőle Írót és férfit, hogy később a játékszerévé váljék egy hercegnőnek. Meghalt, meghűlvén- egy utazás alatt, a harmadikért, és ötvenkét éves korában, ereje teljében zárta le örökre fáradt szemét. ^ ❖ Férfi sorsa a nő. Ezren és ezren voltak a szellem kiválóságai, akiknek sorsát aszszony irányította és akik életük döntő órájában föláldozták mindenüket, csakhogy megdicsőüljenek a szerelem halhatatlan óráján.
