A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-13 / 7. szám

EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 7. SZÁM Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffalói Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 február 13 MNT MACSKA AZ EGÉRREL A szovjet határőrség a német zónahatáron 54 órán át feltarótztatott egy amerikai katonai szállit­­mányt, amely a régi megállapodás szerint csak szál­lítási papírjait köteles felmutatni, de nem köteles megengedni a szállítmányok átvizsgálását orosz ha­tárőröknek. A határon az amerikai-orosz alkudozá­sok eredménytelenek maradtak, az orosz tiszt vigyo­rogva mondta: “Ez még csak a kezdet!” Amikor aztán Washingtonból éleshangu tilta­kozó jegyzék ment Moszkvába, a szállítmányt áten­gedték a zónahatáron. Ezzel a mondvacsinált incidenssel a szovjet meg akarta mutatni, hogy képes arra, amit Kruscsev nem­rég Lippmann amerikai közirónak mondott: “Mi még sok bajt fogunk maguknak csinálni.” Nyugat-Berlin­­ben sok bajt tudnak csinálni, mert Berlin körül van zárva orosz katonai hatalommal. Csapdában van ott a lakosság és vele együtt a szabad nép. Nagy hiba történt a háború végén, amikor az amerikai kormány és hadvezetőség nem gondoskodott a Nyugat-Berlin­­nel való közlekedés feltétlen biztosításáról, semleges korridor létesítésével. Hogy ki követte el a mulasz­tást, Truman vagy Eisenhower tábornok vagy Clay tábornok amerikai főbiztos — arról még egyre folyik a vita, mindegyik másra hárítja át a felelősséget. Az orosz játszik velünk, mint macska az egérrel. A nyugati szövetségesek még egymásközt sem állajodtak meg arra nézve, hogy miképpen védjék ki a berlini, a német és a nyugateurópai kérdésben a Khuscsev-ultimátummal elindított támadást. Majd csak azután kerülhet sor a Moszkvával való alkudo­zásra. Ebben az alkudozásban a szovjet erősebb, mert “birtokban” van, Nyugat-Berlint majdnem tetszése szerint lerohanhatja, mi pedig aligha felelhetünk er­re azzal, ami eddigi politikánk alapja volt: atombom­­bás fenyegetéssel. Mert ma már mindkét táborban mindenki egyetért abban, hogy atomháború kölcsö­nös öngyilkosság lenne. Uj utakat kell keresni, hogy valamiképpen megélhessen egymás mellett a két el­lenséges tábor. GYILKOLTAK ÉS HAZUDTAK Gyilkosok és más gonosztevők sokszor bizton­ságban érzik magukat, nem sejtik, hogy “Isten szeme mindent lát.” A szovjet repülők, akik a török-armé­­niai határ mentén lelőttek egy fegyvertelen amerikai szállítógépet, azt hitték, hogy senkisem látja azt, amit csinálnak, szabadon lőhetnek, ölhetnek. De, hogy hogy nem, egy török figyelőállomás szalagra felvette az orosz pilóták egymásközti üzenetváltását és ebből a felvételből kiderül, hogy ők tudták, hogy fegyvertelen ellenféllel állnak szemben. A szörnyű légi gyilkosságnál is súlyosabban esik latba az a tény, hogy a szovjet kormány fogságban tartja a 17 amerikai repülő közül az életbenmaradt 11-et. Ezek tanuk, ezeknek tanúvallomásaitól retteg a gyilkos társaság. Mert ezek a tanuk megmondhat­nák, hogy a szovjet repülők lövöldözéssel behajtot­ták őket orosz terület fölé, és azt is, amit valószí­nűnek tartanak, hogy a szovjet rádió szándékosan tilosba terelte az amerikai pilótákat. Joggal jelentette ki Lausche ohioi szenátor, hogy a történtek után az oroszoknak egy szavát sem lehet többé elhinni. Kéi 1G éves tömeggyilkos, balról: John Jay­ne, Auburn, N. Y.-ban meggyilkolta szüleit és testvéreit. Jobbról Carl Alfred Eder, aki El Cajon, Calif.-ban egy asszonyt és annak négy gyermekét mészárolta le. Uj utakra kell térni az amerikai farmereknek A PARITÁSOS ÁRALÁTÁMASZTÁS MOSTANI REND­SZERE ELVISELHETETLENÜL KÖLTSÉGES ÉS AZ AMERIKAI MEZŐGAZDASÁGNAK CSAK KIS RÉSZÉT SZOLGÁLJA KI TUD TURRET ADNI? Indiában a szabad világ és a világhóditásra törő szovjet versenyzik: melyikük tud töbebt adni? És India szívesen elfogad mindent, amit a versenyzők ígérnek és adnak. India acéltermelési képessége jelenleg évi két millió tonna és a cél, melyet 1961-ben számítanak el­érni, évi hat millió tonna. A szükséges acélöntődéket Amerika, Anglia, Nyugatnémetország állítják fel csendben és a szovjet világraszóló propagandakür­tölés közben. A múlt napokban egyszerre történt egy német acélüzem felavatása Rurkelában és egy szovjet acél­mű első kohójának felavatása Bhilaiban. A németek az üzemi technikát ismertették, az oroszok hatalmas propagandaszóloklatokat tartottak, hangosan ki­hangsúlyozva a szovjet barátságát India népe iránt. Ez az orosz acélöntődé évi egymillió tonna acélt fog termelni. Az amerikai Henry J. Kaiser által Bihorban felépített acélöntődé kapacitása két millió tonna lesz, duplája a szovjet öntődének. Hét angol vállalat együt­tesen felállít egy nagy acélöntődét Bengáliában. Az amerikai földművelés­ben és állattenyésztészben az évszázad eleje óta valósággal forradalmi változások álltak be, a fejlődés rohanó tempója szinte mértéktelen termelést hozott. Egvre jobb mezőgaz­dasági gépek, müL/ágyák, magvak és egyre jobb gazdál­kodási módszerek arra vezet­tek, hogy az an:erikái farmer lakosság ma többszörösét ter­meli annak, amire régebben képes volt, és sokkal többet termel, mint amennyit az or­szág népe fogyasztani és a ke­reskedelem külföldre eladni tud. Mezőgazdasági szakértők azt mondják, hogy az ameri­kai farmer termelőképessége nagyobb mértékben növeke­dett, mint az amerikai ipari munkás produktivitása. A fejlődés mértékéről fogalmat nyerünk, ha halljuk szakér­tők állításait, hogy mig ötven évvel ezelőtt 100 bushel búza termesztése 106 munkaórát vett igénybe, most ellenben minden 22 órai munka 100 bushel búzát eredményez. Azt kellene hinni, hogy ez áldás. Igen, a búza, a kenyér áldás. De ha a búza több a kelleté­nél, bajok támadnak — meg­sínyli azt a farmer is, a nép összessége is, mert súlyos problémák állnak elő a túl­termelés folytán. A legsú­lyosabb következménye a tul­­nagy gazdagságnak az úgy­nevezett paritásos áralátá­masztás, amely évente több ezer millió dollárral terheli meg az országos költségve­tést, illetőleg az adófizetőket; de nem szabad szem elől té­veszteni azt sem, hogy ez a paritásos segély figyelmen kí­vül hagyja, sorsukra hagyja éppen azoikat a kis farmere­ket, akik ársegélyre legin­kább lennének rászorulva. Mint köztudomású, a kor­mány előlegez, illetőleg felvá­sárol terményfeleslegeket, amelyek egy részén aztán kénytelen veszteséggel túlad­ni, vagy nagy mennyiséget is­koláknak és más hazai intéz­ményeknek, valamint idegen országoknak ajándékozni. Ez az “üzlet” minden évben bil­liós veszteséggel zárul; egye­dül a rengeteg termény táro­lása, kezelése és árusítása kö­zel ezer millió dollárba került a múlt évben. Jelenleg kilenc ezer millió dollár értékben vannak terményfeleslegek a kormány raktáraiban. A fo­lyó évre négyezer millió dol­lár van előirányozva termény­­feleslegek felvásárlására, a piaci árnál magasabb áron. Eltekintve attól, hogy az országos kormányzatot ily­­képpen billiókkal terheli meg a paritásos áralátámasztást célzó feleslegfelvásárlás, van annak más árnyoldala is. Ugyanis az árvédelem legna­gyobb része, 85 százaléka, a búzának, kukoricának, és gya­potnak javára szól és igy azok a farmerek, akik egyebet ter­mesztenek, semmi előnyét nem élvezik az óriási áldozat­nak, amit a kormány — ille­tőleg az adófizető egész nem­zet — hoz az árszínvonal ma­gasabb tartásáért. A búza, kukorica és gyapot termés az amerikai mezőgaz­dasági termelésnek mindösz­­sze 20 százalékát képezik, és ez a 20 százalék a fő haszon­élvezője a farmersegélynek. És mindjárt hozzá kell tenni: A búza, kukorica és gyapot termesztők legnagyobb része nem kis farmer, nem farmer, család, hanem nagybirtok. Milliomosok kapnak segélyt ugyanakkor, amikor a kis farmer nem részesül a paritá­sos segélyből. A dolgok ilyen alakulása egyáltalán nem indokolt és magyarázatát abban lehet látni, hogy a két nagy párt verseng a farmer népesség szavazataiért. A farmerek tö­megei arra a pártra szavaz­nak, amely nekik többet igér. Igen ám, de a farmersegély­nek népszerűtlen oldala is van — az ellenőrzés — és ez el­len ágaskodnak sokan a far­merek közül. Másrészt van­nak sokan a farmerek közt, és a politikusok közt is, akik úgy vélik, hogy a merev pa­ritásos áralátámasztásnál jobb eszközök is találhatók. Eisenhower elnök a kongresz­­szusnak oly javaslatot tett, amely fokozatosan elvezethet a szabad piachoz, a szabad áralakuláshoz, amelynél a farmer megtalálja a számítá­sát. Érdekes kísérletet java­sol az elnök és Benson föld­művelésügyi miniszter: A kormány ne a piaci áron felü­li árat fizessen mezőgazdasági termésfeleslegekért, hanem valamivel az utóbbi évek át­lagos piaci árszínvonala alat­ti árat. Ez megvédetté a far­mert árzuhanástól. A kor­mány nézete szerint a far­mernek nincsen is egyébre szüksége, mint arra, hogy ka­tasztrofális árzuhanás ellen védve legyen; ha terméséért az utóbbi évek átlaga körüli árat ér el, a legtöbb farmer jól jár és — megintcsak ki­sértésbe jut, hogy minél töb­bet termeljen, felesleget. Igaz, ez nem kívánatos, de minden­esetre kisebb rossz, mint a je­lenlegi rendszer, amely szinte provokálja a farmert, hogy annyit termeljen, amennyinek eladására egyáltalán nem számíthat. A kisebbik rossz mindenesetre előnyben része­sítendő a mostani rendszerrel, az évenkint sokbilliós felvá­sárlással szemben. Az amerikai farmerproblé­máról szólva, sohase feledkez­zünk meg a paritásos áralá­támasztás eredetéről. Ezt a kongresszus háború idején rendelte el, amikor minden egyes buzamagra szükség volt, mert nemcsak az ameri­kai nép ellátásáról kellett gon-BERN. — Svájc népe a női választójog dolgában elrendelt népszavazáson nagy többséggel leszavazta az alkotmánymódosítást, mely a szavazási és országos hi­vatalviselési jogot a nőkre kiterjesztené. így Svájc to­vábbra is az egyedüli európai ország, ahol egyedül a férfiak hozzák a törvényeket és csak férfiakat lehet országos hivatalokba beválasztani. HAVANA. — A felkelők, akik most már Cuba urai, megint rejtett kincset találtak Batista vidéki bir­tokán: 800 drágakövet, több mint két millió dollár ér­tékben. JERUZSÁLEM. — Április 5-én nyílik meg itt a nemzetközi mezőgazdasági vásár. Kiállításokkal kép­viselve lesznek: Amerika, Anglia, Kanada, Franciaor­szág, Olaszország, Svájc, Ausztria, Lengyelország, Bul­gária, Ghana afrikai néger ország stb. BERLIN. — A berlini blokád megszüntetésének 10-ik évfordulóját május 12-én ünnepli meg Nyugat- Berlin. Az ünnepélyre a városi tanács meghívta Tru­man, Attlee és Schuman akkori kormányfőket. VARSÓ. — A parlament törvényt hozott, amely szerint kommunistákat katolikus temetőkben kell el­temetni ott, ahol nincsen községi vagy felekezeti te­mető. MOSZKVA. — A szovjet lexikon legújabb kiadá­sában a B-betüs oldalakon hiányzik egy nagy név: a kecskeszakállu miniszterelnök Bulganin neve. Kihagy­ták a lexikonból, miután kimarták minden állásából és kényszeritették, hogy vallja magát az állam és a nép ellenségének. HAMBURG. — A -lutheránus egyházi hetilap közli, hogy 1950 óta a keletnémet szovjetzónából körül­belül 200 lelkész menekült át a nyugati szabad ország­részbe. SZÓFIA. — A kormány'kénytelen volt lelassítani a kínai kommuna rendszer szerinti ipari és mezőgaz­dasági kényszerközösségek szervezését, mert Krus­csev és Mikoyan nyilvánosan kritizálták a mintát, a kínai rendszert. . PARIS. — A francia fővárosnak sex szenzációja van. 14 és 15 éves lányokról van szó, akiket egy kiszol­gált katonai kép elcsalogatott olyan uraságok házaiba, akiknek révén karriért csinálhatnak majd a színpadon vagy a filmstúdióban. Kiderült, hogy a tapasztalatlan, de csinos leányok azokban az elegáns lakásokban nem karriéreket találtak, hanem csak tapasztalatokat. A botránykrónika több közéleti szereplő nevét is tartal­mazza s amikor kiröppent a nyilvánosságba a Le Tro­­quer név, a szenzáció elérte tetőfokát. Mert a 74 éves Le Troquer a francia képviselőház elnöke volt De Gaulle tábornok győzelme előtt. Le Troquer, hogy ár­tatlanságát bizonyítani tudja, vádemelést kért maga ellen. PARIS — Az idei költségvetésből három ezer millió dollárt irányoztak elő az algériai háború költ­ségeire. Ez csaknem egynegyed része az állam ösz­­szes kiadásainak. TOKIO — Egy japán acélipari nagyvállalat Nas­ser egyiptomi-sziriai diktátor rendelésére hat millió dollár költséggel cukorfinomitó gyárat épit, amely­nek napi termelése 400 tonna finomított cukor lesz, RÓMA — Az Agenzia Continentale, melynek ér­tesülései a vasfüggöny mögötti országokból mindig megbízhatóknak bizonyultak, azt jelenti, hogy a szov­jet rakéta kísérleteinél az utolsó két évben 2400 ha­­lálosvégü baleset történt. Egy rakéta Szibériában kiirtotta egy kaszárnya egész személyzetét. A jugo­szláviai kémszolgálat pedig azt jelenti, hogy 1956-57- ben minden harmadik orosz rakéta kísérlet balsiker­rel végződött. Malinovszki hadügyminiszter úgy nyi­latkozott, hogy az orosz rakéták csak 1965-ban lesz­nek oly veszélytelenek, hogy biztosítani tudják a győ­zelmet. BECS. — Dr. Bodart orvos bejelentette, hogy zsá­­ba (Hexenschuss) kezelésénél sikerrel használt mellék­vesekéreg hormonokból készített injekciót. A legtöbb esetben elég volt egyetlen injekció a hátgerincbe s a fájdalom megszűnt, de ha hatástalan maradt, a keze-' lés megismétlésével sem értek el eredményt. doskodni, hanem a szövetsé­gesekről is. -Akkor indokolt és szükséges volt az amerikai farmer bátorítása, hogy minél többet, a lehető legtöbbet ter­meljen garantált jó ár ellené­ben. Azóta változtak az idők, a háború csaknem másfél év­tizeddel ezelőtt elmúlt, de ez a háborús rendszer megma­radt és minden évben renge­teg adópénzt emészt fel. És — a velejáró terhes ellenőr­zések miatt — még csak nem is maradéktalanul népszerű a farmerlakosság körében. i AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD is the largest c Hungarian Weekly Newspaper in America f Hírek a világ minden részéből

Next

/
Thumbnails
Contents