A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-06 / 6. szám
8. OLDAL ötvenedvasárnapra EVANGÉLIUM Szent Lukács 18, 31—43. rész Az időben magához vévé Jézus a tizenkettőt és mondá nekik: íme felmegyünk Jeruzsálembe és beteljesednek mind, amiket megírtak a próféták az Emberfiáról. Mert a pogányok kezébe adatik és megesufolják, bántalmazzák, megköpdösik és miután megostorozták, megölik őt, de harmadnap feltámad. Azonban ők mitsem értenek ezekből és ez az ige el volt rejtve előlük és nem értették a mondottakat. A Lön pedig, midőn Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az ut szélén, kéregetvén. S amint hallotta az átvonuló sereget, tudakozódék, micsoda az? Mondák neki, hogy a názáreti Jézus megyen arra. És Jdá^tá, mondván: Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! Az előlmenők pedig inték őt, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozék: Dávidnak fia, könyörülj rajtam! Megállván tehát Jézus, parancsolj, hogy vezessék hozzá. Mikor azután közel jött, kérdé ő, mondván: Mit akarsz, hogy veled cselekedjem? Amaz pedig mondá: Uram, hogy lássak! És Jézus mondá neki: Láss, a te hited megszabadított téged. És azonnal látott s követé őt, magasztalván az Istent. És az egész nép, amely ezt látta, dicséretet mondott Istennek. SZENTBESZÉD A vak egyike a legszerencsétlenebb lényeknek, sőt mondhatjuk, hogy Istennek legszánandóbb teremtménye. Nem látja a nap világát, sem a csillagot, az eget, nem gyönyörködhet a természet bájos szinpompájában, nem szemlélheti Isten számtalan teremtményeit, még azokat sem, akik őt szeretik. Neki soha sincs nappal, neki csak folytonos, szakadatlan éjszaka van! És mégis van ennél még sokkal kegyetlenebb sors is. A testi vakságnál sokkal borzasztóbb a lelki vakság. Az olyan ember, aki nyitott testi szemekkel A te hited megszabadított téged! jár ugyan ebben a nagy világban, de nem látja lelki szemeivel a világ aloktóját, nem jut el eszével az ég és föld Urához. És akit a teremtmények nem vezetnek el a Teremtőhöz, a lelki vak sokkalta szerencsétlenebb és sajnálatra méltóbb, mint a testi vak. Aki küzd, fárad, él, de nem ismeri a küzdelem, fáradság ,az élet célját, akinek nincsen hite, nincsen reménye, nincsen Krisztusa, az az igazi vak, az jár a folytonos sötétségben, az örökös éjszakában, ha még olyan jól és messzire látnak is a testi szemei. Lelkes, hivő embereket, aminő az evangéliumi vak volt, most is látunk. Ők Krisztust követik az életnek minden utján; nemcsak a sima, hanem a göröngyös, nemcsak a rózsás, hanem a tövises utakon is, mert jól tudják a Szentirásból, hogy nincsen másban üdvösség, csak egyedül Krisztusban. De sajnos, a lelkes tömeg mellett látunk az utszélen ma is vakokat, szegény, szerencsétlen koldusokat, kik nem látják Krisztust, vagy akiknek szivük távol áll Jézus Krisztustól. Vigyázzunk! Krisztus nem egyszer, de többször is elvonul mellettünk, az Istennek intő szózatát, hivó szavát többször is hallhatjuk . . . Tőlünk függ, hogy észrevesszünk-e és felkiáltunk-e a vakkal: “Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajtam!” Ne rösteljünk kiáltani, ne szégyeljük magunkat az emberek előtt; addig kiáltsunk, amig Krisztus bennünket is észrevesz és tőlünk is megkérdezi: “Mit akarsz, hogy cselekedjem neked?” Akkor pedig siessünk a felelettel: “Uram, hogy lássak! Igen én látni akarok, én nem akarok sötétségben botorkálni, én látni akarom az élet útját, én látni akarom életem célját és végét, és Hozzád kívánok eljutni, Krisztusom !...”" És Jézus majd nekem is azt feleli: “Láss!” A Jó PÁSZTOR Mill. János pápa a keresztény egységért (Folytatás az 1-ső oldalról) j működés kell legyen, vagyis: ; a Rómától független egyhá-! zak, mint egyenjogú felek j akarják az egység problémáit í megvitatni, nem pedig úgy, hogy egyik egyház feltételeket szab más egyházaknak. Protestánsok rámutatnak arra, hogy a római katolikus egyház mindeddig következetesen vonakodott résztvenni j protestáns és orthodox világkonferenciákon. A World Council of Churches, amely magába foglalja a legtöbb protestáns íelekezetet, az orthodox és az anglikán egyházat, február 9-től 13-ig a svájci Genfben tart végrehajtóbizottsági konferenciát és közvetlen utána a Lutheránus világszövetség is — melybe 50 millió lutheránus tartozik — február 14-én ugyancsak Genfben tart világkonferenciát. Ezeken a genfi konferenciákon fogják megtárgyalni az egyházi egység kérdéseit. Előzetes konferencia Az észak- és dél-amerikai görög orthodox egyház püspöke Germanos Polizodas az érdekelt egyházak előzetes konferenciáját javasolja, hogy egységesen lehessen állást foglalni a világraszóló jelentőségű pápai javaslat dolgában. Brooks Hays, az amerikai déli baptista konvencic elnöke úgy nyilatkozott, hogy a keresztény egység ma fon- j tosabb, mint volt bármikor,; mert ma a vallás és az egy-j házak a materialista istentagadók támadása alatt áll világszerte. A konstantinápolyi görög orthodox pátriárka Athenagoras (aki 1948-ig New Yorkban székelt mint Észak és Dél Amerika görög orthodox érseke) üdvözölte a pápa akcióját, aminek jelentőségét, megértjük, ha tudjuk, hogy j az orthodox egyházak 1869-j 70-ben bojkottálták a leguVJ- ^ só, huszadik római katolikus zsinatot. Montini biboros, milánói érsek úgy nyilatkozott, hogy a János pápa által javasolt 21- ik zsinat egyik leghatalmasabb egyházi megmozdulás lesz az egyház 2000 éves történetében. Megszólalnak a kommunisták is. Az II Paese cimü római kommunista lap annak a reménynek ad kifejezést, hogy a pápa a világzsinatra meg fogja hívni a moszkvai orosz orthodox pátriárkát. A Vatikán erre a puhatolózásra nem reagált. Lassan, megfontoltan Az egyház malmai lassan őrölnek, a türelmesség kétezer év óta egyik fő jellemvonása az egyháznak. A János pápa által javasolt világkonferenciára nem egyhamar kerül sor, az előkészületek valószínűleg két évig fognak tartani. A sokfelől elhangzott nyilatkozatok és állásfoglalások mérlegelésével azt lehet mondani, hogy az orosz, görög és más keleti egyházakkal való megegyezésnek, az egység helyreállításának jók a kilátásai, ellenben nem valószínű, hogy sikerülni fog ezúttal áthidalni azt a rést, amelyet a protestantizmus ütött az egyháztesten. Nem az a fő nehézség, hogy a kelet egyházai hajlandók-e elismerni a pápa szupremáeiáját (főhatalmát) hanem az, hogy az egyházak össze tudják-e egyeztetni alapvető hittételeiket. Nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a római katolikus egyház az elszakadt keleti egyházakat csak szakadároknak tekinti, a protestánsokat ellenben eretnekeknek. Egységben az erő XXIII. János pápa bejelentése, hogy egybe akarja hívni az egyház egyetemes zsinatját a keresztény egység helyreállításának megkisérlésére, nemcsak nagy egyházi esemény — egyike a 2000 éves egyházi történeileim valószinü világraszóló fordulatainak —, hanem politikai jelentősége is van és ez is világraszóló. Ugyanis a keresztény egység problémája, bár mindig is foglalkoztatta a pápákat és az egyházi főhatóságokat, a rni korunkban különös jelentőséget nyert annak folytán, hogy most a vallás és az egyház általános támadás alatt áll világszerte az istentagadó, egyházellenes világkommunizmus részéről. A New York Times kiváló publicistája C. L. Sulzberger most érdekes, hiteles adatokkal világit bele az egyházi célkitűzés és a kommunizmus elleni védekező harc összefüggéseibe. Közli azt — amiről eddig nem tudtunk —hogy az egységre törekvés a kommunista fenyegetés világában nem uj keletű: már a nemrég elhunyt XII. Pius pápa foglalkozott a problémával, nemcsak a pápai székből, hanem már korábban is ,amikor ő még saját nevén Pacelli biboros volt. Balsejtelmek 1936-ban Pacelli biboros New Yorkban volt és akkor bezélgetett Myron Taylorral a kommunisa veszedelemről. 1936 ... Ez néhány évvel az után volt, hogy Franklin D. Roosevelt elnöksége alatt Amerika elismerte a szovjet kormányt. Tette ezt Roosevelt abban a reményben, hogy normális diplomáciai kapcsolat az orosz kommunistákat rá fogja szorítani civilizált politikai ténykedésekre, is kifejezetten kikötötte, hogy a szovjet köteles tartózkodni kommunista agitációtól Amerikában. Ezt az egyezményt a szovjet megszegte és az amerikai kommunista párt utján megkezdte alattomos aknamunkáját. így hát 1936-ban már beszélni lehetett és kellett a világkommunizmus veszélyéről. KÁDÁR: KOLHOZBA, PARASZTOK! Kádár János, a magyar kommunista párt főtitkára, kijelentette, hogy a helyzet megérett arra, hogy kolhozokba tereljék az egész paraszt lakosságot, gyorsabb tempóban, -mint eddig történt. (És a szabadságharc után tett ünnepélyes Ígéret megszegésével.) Hozzátette azonban, hogy önálló parasztokat nem’ fognak kényszeríteni arra, hogy kolhozokba tömörüljenek. Csak adózási és egyéb hátrányokkal fogják sanyargatni az önálló parasztokat, akiket már megint, mint Rákosi idejében, kulákoknak neveznek. Ma még az a helyzet, hogy háromszor annyi az önállóan dolgozó paraszt, mint a kolhozmunkás. És tény az is, hogy az önálló parasztok többet és jobban termelnek, mint a kolhozok mezőgazdasági bérmunkásai. Myron Taylor nagyiparos, aki akkor New Yorkban erről tanácskozott Pacelli bíborossal, később, a világháború idején, mint Roosevelt elnök személyes képviselője működött a Vatikánnál. Ennek előrebocsátásával, olvassuk, miről beszélt akkor Pacelli és Taylor. Pacelli biboros azt mondta Taylornak, hogy arra a meggyőződésre jutott, hogy az összes vallásfelekezeteknek egy táborba kellene tömörülniök, hogy felvehessék a harcot a kommunizmus és ateizmus (istentagadás) ellen. Azonban később, amikor a bíboros XII. Pius néven a pápai trónra lépett, idegenkedni kezdett attól, hogy ezt a kényes kérdést felvesse. Miért? Erre a kérdésre megfelelt a New York Times munkatársának 1950-ben Montini milánói biboros érsek: A római katolikus egyház nem egyesülhet más egyházakkal azért ,mert magát az egyedüli egyháznak tekinti, nem ismerheti el a protestáns, görög-orthodox, zsidó, mohamedán és más egyházakat. Ha tehát az egy világegyház eszméje megvalósíthatatlan, minek azt erőltetni? így beszélt akkor Montini biboros érsek. C. L. Sulzberger beszélt erről Pius pápával js. Pius pápa úgy nyilatkozott, hogy a Római Kúria foglalkozik a protestánsokkal való jobb megértés kérdésével és hozzátette, hogy még az orthodox egyházakkal való megegyezésnek is áthidalhatatlan akadályait látja. Uj ufón az egyház Autók százai akadlak el a hófergetegben Buffalóban. Amikor tehát most János A mennyei kincsről. EVANGÉLIUM Szent Máté 6, 14—21 Mondá az Ur: Ha megbocsátjátok az embereknek az ő bűneiket, mennyei Atyátok nektek is megbocsát. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek vétkeiket, a ti Atyátok sem bocsátja meg nektek bűntetteiket. Mikor pedig bőjtöltök, ne legyetek szomorúak, mint a képmutatók; mert meghervasztják orcáikat, hogy bőjtölni láttassanak az emberektől. Bizony mondom nektek, hogy elvették jutalmokat. Te pedig mikor bőjtölsz, kend meg fejedet és orcádat mosd meg, hogy ne láttassál bőjtölni az emberektől, hanem a te Atyádtól, ki rejtekben vagyon ; és Atyád, ki lát a rejtekben, megfizet neked. Ne gyüjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és moly megemészti, és hol a tolvajok kiássák és ellopják; hanem gyüjtsetek magatoknak kincseket az égben, hol sem a rozsda és moly meg nem emészti, és hol a tolvajok ki nem ássák s el nem lopják. Mert ahol kincsetek vagyon, ott vagyon szivetek is. SZENTBESZÉD Ez az evangéliumi szakasz ama hegyi beszédből van véve, amelyet Krisztus Urunk nylivános hivatalának második és harmadik husvétja közötti időben Genezáret közelében a nyolc boldogság hegyén tartott. Elején vagyunk a szent és nagyböjtnek, amely különösen az ételt vonja meg a testtől és eképpen a testet a lélek uralma alá hajtja és megtanít minket a test indulatait szelídíteni és Isten törvényeinek engedelmeskedni. Alkalma ez a töredelmességnek az Isten kiengesztelésének és igy a magábaszállásnak és jóságos cselekedetek gyakorlásának. Ideje ez a tökéletesebb erkölcs művelésének, az elkövetett bűnökért való elégtételnek és jobbulásnak; ideje lelkünk üdve különös munkálásának. Szent Pál apostol szerint: “íme, most van a kellemes idő, ime most az üdvösség napja!” Az őskeresztények is bőjtöltek, mert tapasztalták a böjtnek hatalmát a kisértések ellen. A szentatyák nem győzik eléggé dicsérni a böjtöt s az önmegtartóztatást. Szent Ambrus mondja: “A mi böjtünk tábor nekünk, amely az ördög támadásai ellen véd . . . Mert az ördög megretten a böjtölésnek halaványságától, éhezéssel erőtlenittetik, erőtlenséggel leterittetik.” Szent Ágoston pedig -ezeket mondja: “Éhséggel szelidittetik meg a szilaj ló, éhséggel hódittatik meg a vad test.” Nincs veszedelmesebb ellensége az embernek, mint az ő tulajdon teste, ha ez szabadon van bocsátva, hamar bűnre viszi a lelket. Ne engedje tehát az ember az ő testét szabadon, hanem tartsa féken s hajtsa hatalma alá, törje meg kicsapongó erejét. Ne keressük az anyagiakban a boldogságot, mert fel nem leljük. Az embert valóban boldoggá egyedül csak a mennyei javak teszik, amelyeknek elérése végett szükséges, hogy a lélek a test fölött uralkodjék és ez akkor következik be, ha a testet böjtöléssel meghódítjuk. Krisztus Urunk is bőjtölt s igy példát adott nekünk, hogy mi is bőjtöljünk és az ő nyomdokait kövessük. Tartsuk meg szigorúan a nagyböjtöt. Hogy pedig a nagyböjt üdvös is legyen reánk nézve és hogy meghozza nekünk azt, amit a nagyböjt által elérni törekszünk, szükséges, hogy a testi böjtöt kapcsoljuk össze a lelki böjttel, vagyis szükséges, hogy a vétektől, a bűntől tartózkodjunk. pápa ezzel homlokegyenest ellenkező akcióba kezd, ny omban világos lesz, hogy a római katolikus egyház uj útra lépett. János pápa folytatni akarja ott, ahol Pius pápa idegenkedett a cselekvés terére lépni. János pápa elgondolása kétségtelenül az, hogy ha mindazok a száz és száz milliók, akik Istenben hisznek, egy táborba tömörülnek, ezzel a ténnyel, ezzel a demonstrációval hatalmas csapást mérhetnek az istentelenséget hirdető kommunizmusra. A keresztény egységi mozgalom, amelyet János pápa elindított, értékes fegyver lesz a hivő világban, ha bármi, legcsekélyebb siker koronázza ezt az igyekvést. SZOVJET KEMHÁLÖZAT NYUGAT-EURÓPÁBAN BONN. — Siegfried Dombrowski alezredes, a keletnémet szovjetzóna katonai kémirodájának helyettes igazgatója, otthagyta a zónát és nyugatra szökött, családjával együtt. Magával vitt egy valóságos kincstárt: a “Kölcsönös Igazgatás” teljes címlistáját. Ennek a névsornak óriási jelentősége van, mert a kölcsönös igazgatás nem egyéb, mint a katonai kémszervezet hamis elnevezése. A lista tartalmazza 48,000 kém nevét, akik Nyugat-Németországban a szovjetnek kémkednek, azonkívül 12,000 nyugateurópai kommunista kém névsorát.
