A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-06 / 6. szám

L\ OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERDS Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday ____ Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 w ELŐFIZETÉSI évre_________ évre _________ DIJAK: .-$6.00-$3.50 SUBSCRIPTION One Year ------------Half Year -----------­RATES: _______$6.00 ______$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. JÓ KOMMUNISTA Akad olyan kommunista is, akit szivesen lát ven­dégül Uncle Sam. Ilyen Giangiacomo Feltrinelli olasz kommunista könyvkiadó, aki világhirre tett szert az­zal, hogy olasz forditásban kiadta a méginkább világ­híres Dr. Zsivágó regényt. Feltrinelli amerikai beuta­zási vízumot kért, hogy itt tárgyalhasson kiadókkal a regény amerikai kiadásával kapcsolatos dolgokról. Megjegyzendő, hogy a könyv angol forditásban már a múlt év óta Amerikában forgalomban van és a best seller lista élén áll. Az olasz kommunista megkapta a vízumot annak a törvényi rendelkezésnek értelmében, hogy az igaz­ságügyminiszter kommunistáknak és kiábrándult kommunistáknak beutazási engedélyt adhat, ha ide­jövetelük az amerikai nemzeti érdeket szolgálja. Min­den, ami a szovjet rendszer borzalmaira rávilágító könyv terjesztése érdekében történik, amerikai nem­zeti érdek. A HÁZASSÁG ÉRTÉKE Egy igen okos értekezést olvastunk a minap egy fiatal iró tollából “A házasság értéke” címén. Peter De Vries a neve és értekezésében egy helyütt ezt Ír­ja: “A házasság igazi értéke nem az, hogy felnőttek ké­pesek gyermekeket produkálni, hanem, hogy a gyer­mekek képesek felnőtté tenni a szülőket”. Azt hiszük, ez a megjegyzés fején találja a szöget. Ebben az országban túlsók menyasszonyt látunk az oltár elé masírozni, akik oly fiatalok, hogy alig tanul­tak meg magassarku cipőt viselni, és túlsók vőlegényt látunk, akik inkább az iskolapadba valók, mint az oltár elé. A menyasszonyoknak jóval több, mint a fele 20 éven aluli és 15 százalékuk csak 17 éves. Testileg le­hetnek érettek a házasságra, de lelkileg nem és ebben egyik okát látjuk a tragikus sok válásnak. A gyermek azonban felnőtté teszi a szülőt. Meg­érkezése egyet jelent a nagyobb felelősségérzettel, a nagyobb gonddal és az érettebb elhatározásokkal. A gyermek valóban felnőtté teszi a fiatal szülőt. Sajnos, szerintünk még mindig nem eléggé felnőtté, mert túl­sók esetet látunk, amikor a fiatal szülők éretlensége kihat gyermekeik nevelésére. Egy lélekbúvár szerint helytelen, hogy fiatalok, “akiknek úgyszólván nem volt gyermekkoruk” házasodjanak, mert kielégületlen gyermekkori ábrándjaikat beleviszik a házasságba. Mindenesetre, De Vries megjegyzése okot ad a tűnő­désre ama szülők felől, akiket nem éveik, hanem gyer­mekeik tesznek felnőtté. A HORDOZHATÓ CSODA Az egész világ álmélkodott a kis, úgyszólván zseb­ben hordható atomerő telepen, amely villanyáramot termel egy éven át, megállás nélkül. A zseniális gépe­zet amerikai mérnökök müve. A kis generator komoly munka végzésére alkalmas és mint mondják, hamaro­san még ennél is kisebb atomeróhaj tóttá gép készül. Ezek a modern ipari Dávidok góliáti erővel rendelkez­nek. Ha a világ békén marad, ha a kommunista hatal­mi téboly nem robbant ki uj világháborút, a félelmetes nuclear energiák valóban az emberiség boldogulását fogják elősegíteni, nem pedig megsemmisítését. Ha visszatekintünk az emberiség fejlődésére, új­ra és egyre megállapíthatjuk az emberi lélek kettős­ségét. Miközben a kíváncsiság csodálatos felfedezések­re hajtja, ugyanakkor e felfedezéseket a múltban min­dig rombolásra, öngyilkolásra használta fel. Most első ízben történnek roppant erőfeszítések a Homo Sapiens részéről azirányban, hogy a pusztítás vágyát megfékezve csakis az építés, a haladás céljait szolgálja az ember. BÉKE VELÜNK! Az orosz kommunista kongresszusban Malinov­­szki hadügyminiszter a delegátusok nagy tetszése mel­lett közölte, hogy a szovjetnek vannak messzevivő 6000 mérföldes, középtávú 1500 és 100 mérföldes, va­lamint rövidtávú rakétái, amelyeknek orrába hidro­génbombát lehet helyezni és amelyek biztosan és pon­tosan célba találnak, egy-egy bomba el tud pusztítani egy-egy (amerikai) nagyvárost. És hozzátette a har­cias elvtárs: “Mi békét akarunk.” Eisenhower elnök egy heti vadászkirándulásra Virginiába utazott. Parasztfiu, parasztlány, ha szerelmes, szót talál NEMZETKÖZI BŰNÖZÖK £S NEMZETKÖZI RENDŐRSÉG Amikor Londonban nemrég megtartották a világ leghíresebb Vdetektivjeinek és bűnügyi szakértőinek tanácskozását, egy asztal mellett több mint száz Sher­lock Holmes találkozott, hogy megvitassák és megbe­széljék milyen módon harcoljanak a szervezett nem­zetközi gangszterbandák ellen. Találkozójukon megemlékeztek az Interpol (nem­zetközi rendőrség) munkájáról is. Ennek a szervezet­nek az irattárát, amelyet 1923-tól a második világhá­borúig Bécsben őrizték, a németek elvitték Berlinbe, s ott majdnem teljesen megsemmisült a bombázás alatt. A háború után a detektívek munkába álltak és ugyahogy rekonstruálták az irattárat. Tiz évvel a nem­zetközi rendőrség megszűnte után, 1949-ben Párisban újra felújították az Interpolt. Az Interpol központjában mhLegy 290,000 iratcso­mó van felhalmozva, 21,831 ujjlenyomat és 3160 fény­kép. Két rádióleadóállomásuk is van, és ezek segítsé­gével állandó Összeköttetést tarthatnak fenn Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet 19 országával. Ez lehe­tővé teszi, hogy néhány másodperc alatt üldözést in­dítsanak a bűnös után, és sokszor akkor fülelik le a tet­test, amikor már teljesen biztonságban érzi magát egy másik országban. A bűnözők elleni harc e nemzetközi hálózatának eredményessége sokszor bebizonyosult. Tavaly au­gusztus 29-én például Pretzier, egy nyugatnémet pénz­táros elrabolt 11,000 márkát és meglógott. A párisi központból leadott riadó néhány perc alatt a legtávo labbi helyekre is eljutott, s délután három órakor már tudták, hogy Pretzier egy München felé induló vonat­ba ült, Münchenben repülőre szállt és Páris felé vette útját. Három óra 40 perckor a franciaországi közporu főnöke már nyomában volt a bűnösnek, öt perccel ké­sőbb pedig kattant a bilincs Pretzier csuklóján, ponto­san akkor, amikor egy Dél-Amerika felé induló repü­lőgépbe akart beszállni. Az Interpolnak egy perc pihenője sincs. 1954-ben 33,175, 1955-ben 38,010, 1958-ban már több mint 55,- 000 üldözésben vett részt. Ez nemcsak az állandóan nagyobb méreteket öltő bűnözést, csempészetet, be­törést, rablást, zsarolást, hamisítást és lopást mutatja, hanem az Interpol jó munkáját is. A hírhedt nemzetközi bűnözők, főleg a hamisítók, feketézők és ékszerrablók hamar kézre kerülnek. Sok­kal nehezebb a dolog azokkal a szélhámosokkal, akik állandóan változtatják nevüket és megjelenésüket, hogy minél nehezebben ismerhessék fel őket. Az Interpolra bízott ügyek között az utóbbi idő­ben legtöbb gondot okozott egy férfi, aki mintha csak valami büvészpálcája volna, mindig eltűnt a rendőrök orra elől, még akkor is, ha már szinte a kezükben tar­tották. Egy napon aztán az Interpol hozzájutott a bű­nös fényképéhez. Hosszú tanulmányozás után, a párisi központ szakértői megállapították, hogy az üldözött férfi nem is férfi, hanem nő. Bűntényeit mindig férfi­nak öltözve végezte és minden ország rendőrsége úgy ismerte, mint férfi bűnözőt. Ő pedig, amikor megszima tolta a veszélyt, egyszerűen lehúzta felöltőjét és jám­bor, békés asszonnyá változott. Senki sem mert volna gyanakodni rá. Arcvonásainak tüzetes tanulmányozá­sa után jöttek rá a fény kép vizsgálók, hogy valójában nő rejlik a férfiruha alatt. A névcserélgető bűnözők sokszor évekig elkerülik a rendőrség csapdáit. Sok nemzetközi szélhámosnak tiz-husz neve is van. Felismerésük csakis az ujjlenyo­matok összehasonlításával válik lehetővé. Elég, ha összes ujjlenyomatuk összegyűlik egy helyen, máris felfedezik nevekkel való játékukat. III. Gárdonyi említi meg vala­hol az egervidéki lányt, aki beleszeretett az amerikás ma­gyarba, mikor hazajött. Kér­dik a lánytól: — Mondd, osztán mi tet­szett meg rajta? — Hát hogy olyan igazi ur. Zsebkendője van, belepö­­kint, osztán visszateszi a zse­­bibe. Ez is ok a szerelemre . . . Egy képeslap került hoz­zám, amin cselédi írással áll ez a pár mondat: “Tisztelt Sándor! Tudatlak hogy félbeha­gyom a szeretetett, mert te aval a orosházi jányal meg­csaltad a szivemet és azétt feltörted az igéretett. Sajná­lom fáracságodat de töbet nem veszlek igénybe és tuda­tom hogy köszönöm az eddigi jóakaratyát. Engem töbet nem lác, szebet kapsz jobat kapsz job ha nekem békét hac. Tiszta szivbőll csókol Ma­riskád,” Alatta még egy mon­dat, külön: “Isten veled szép rezida virág!!” Azt is egy faluból szakadt mindeneslány szájából hal­lottam, mikor a földije (jó­képű fiatal legény) megláto­gatta István-napkor: “Kö­szönöm, hogy boldogít az itt­létével.” Aztán csak ültek a stelázsi meg a zsenesláda közt, szót­lanul, megüdvezülten, késő ünnepdélutánig, egymás ke­zét fogva. Csak a szemük né­zett egymásra, de igen fapa­dosán. Elültek volna ott vagy hetven kalendáriumot. Biztos hogy egyszer együtt fehéred­nek meg a fejeik ... A Teremtés lezárt boríték­ban őrzi receptjét, de az édes mérget csókkpverő patikájá-Irta: EMŐD TAMÁS ban boldognak és boldogta­lannak, fűnek és fának in­gyen adagolja. Van róla két régi magyar mondás. Az egyiket Szirmay Antal irta le 1805 körül: “Szerelmet és hurutot nehéz eltitkolni.” (Az egyik sóhaj­tással, a másik köhögéssel jár!) A másik bölcs mondás Faludi Ferenctől, a jeles li­­terátortól való: “Szerelem és méltóság egy székbe már nem fér meg.” Hogy milyen igazat mond néhai jó Faludi bátyánk, azt a legjobban egy alföldi szó­lás-mondás tanúsítja: “A ki­rály meg a gazdag lány sose tudhatja, ki szereti igazán?” A nép nem elemzi a nagy érzések emberi értelmét, nem fosztja meg burkától a titokzatost. Polyvába takar­ta az Isten a buzaszemet is, amiből kenyér kerül az asz­talra. Nem szabad bolygatni az ilyen boldogító csodákat. A szerelem is úgy belétartozik a megfejthetetlen élő való­ságba, mint a virág színe, a szőlő édessége, a rigó füttye, az ember lélegzete. — Mi bajod van? — kér­dik a székely mesében a sze­relembe habarodott legénytől. Tündérnyomba léptem! — mondja két szóval. Kifejezőbbet költő vagy fi­lozófus se tud mondani. — Honnan tudod, hogy szereted? — évődik a legény­kével a bátyja. — Hát ... ha rágondolok is, fut a nyálam érte. Se nem élek, se nem halok, csak gon­dolkozók róla. Úgy bennem van, mint a husomvérem. Többet nem tud mondani a szeretett lányról. Csak szi­­vedzik feléje, fél éjszaka fenn tollászkodik miatta, teli van telve véle, lómból benne a láng . . . Az a lány is úgy van vele. “A Julka meglátta az Imrust — súgnak össze a lánypaj tá­sok, — osztán úgy elpirult, a színiből is egészen kikőtt!” — “Egészen neki langoso­­dott.” — “Mán ee’viszi este a döcögtetőbe!” (Táncba.) — “Jó megdöcögteti, osztá’ ha­za lődöriti!” — “Aggyon Is­ten lassú esőt. mossa össze mind a kettőt!” — Récefice főkötő, ugyan mi lesz még ebből ?! — pap­­pogálják az idősebb asszony­ságok. — Mi lenne? — dörmől közbe az öreg Gábris bá. — Ott ahun a máj mellé a szi­vet is kaptyuk, ki lett mond­va: ü a kokas, ü meg lesz a tyuk! Szilvaaszaláskor meg is esik a kihirdetés, elmátkásod­­nak szépen, öregfükaszálás­­kor pedig vonul a nagy zen­­gezuga az istenháza felé. — Viszik a Julkát esketni! Jaj neki, jaj neki! Ahun az Imrus! De hettyen pettyen lép! '. . . Citerál a csizmasar­ka! .. . Máj’ jövőre: akkor már nem citerál!. . . Ha máj’ ri a veresborju, bőg az ides­­annya! . . . Ilyenek mondódnak, hangos tréfálkozással. De az Imrus nem retirál. A Julka is szé­pen lesütött szemekkel lépe­get mellette. Csak pistyog sza­porán, hogy el ne induljon a sirókája. Lép a szép íődigfe­­hér selem ruhába, kerék arany szoknyába, kinek min­den szála meg van aranyozva “szépen szabott szép cipellő a lábán, gyöngyén sétál rajta, viaszkvirág a fején, selem kendő a kezébe, kaláris­gyöngy a nyakába, még a gyűrűje is pillangós . . . Aztán: kinek Isten adja, pap is annak hagyja. Végbemegy ;a lakodalmas nagy lagzi. Meghittak grófot, bárót, herceget, nagykalapu hübernáti tótokat, válogatott cigányfilegényeket, hóhért, papot, vaskalapot. Beíratták Julkát az anya­könyvbe. A többit már tudja az egeknek attya, aki a lányt, legényt összepászoltattya... A további fejleményekről valahonnan a Hortobágy fe­lől csendül vissza a közelebbi tudósítás. Ilyenformán: Gulyás vagyok, annak is születtem. Hortobágyon szilajgulyás lettem.-------------- __ A kutyám a Puli, a tehenem Muli. Feleségem Juli, magam neve Gyuri. Fiadzik a Puli, bocázik a Muli. Szaporodik Juli, most vagy bajba Gyuri! “Az én uram,” — “Az én gazdám.” — “Az én embe­rem.” Mennyi rátartiság, megbecsülés van benne! Vagy ahogy a székely menyecske mondlja klasszikus rövidség­gel: “Az enyim.” Bent a vá­rosban úgy mondják: “A fér­jem.” így is rendjénvaló, de a falusi asszony szavának van még valami külön lírai zön­­géje: büszke az egyetlen pár­jára. És milyen lelkesen tudja körülkedveskedni: “Édes párom maradj velem, Veled tőtöm nyaram, telem, Nem egy nyarat, nem egy telet, Hanem egész életemet!” Milyen ötletes hatásos a maga egyszerűségében ez a kis rimes vallomás: Azt mondja a parancsolat, Szeresd felebarátodat, Szeress kislány engem tehát, Én vagyok a felebarát. És minő szemléletes a hi­­vogató-csalogató, amellyel a kiszemelt galambocskájának igyekszik étvágyat csinálni a házasság örömeihez. Felso­rolja, hogy mije van: virágos lócám, asztalom, szép üveges almáriomom, tornyos ágyam, szép cifraságu, gyolcs lepe­dőm himes fajta, tele tállal a fal sorjában, dagasztom, sajtárom . . . Veszek neked lábast, teknőt, tükröt, dádi­­kót, cihát, dunnát, diófából egy kis ágyikót! Lesz padocs­­kánk, lesz kemencénk, kenyér­lapátunk, lesz malackánk, lesz tehénkénk, mind a sa­játunk !” Bizistók, bolond az a jány, ha nem megy hozzá ehhez a legényhez! HORVÁTORSZÁGI MAGYAR HONLEÁNY 1892 május 29-én Lebstíick Mária, a szabadsgharc legen­dás huszárfőhadnagya Újpes­ten elhunyt. A zágrábi születésű leány már 18 éves korában belesod­ródott a bécsi forradalomba, majd Kossuth Lajos hivó szó­zatára Magyarországra jön és itt mély hazafiságtól fütve férfiruhába öltözködik és olyan bátorsággal harcol a magyar ügyért, hogy már 19 éves korában főhadnaggyá léptetik elő. Az egykori okmányok tanú­sága szerint “Károly vadász” néven a legnagyobb bátorság­gal küzdötte végig a szabad­ságharcot. A világosi fegyverletétel után hatévi várfogságot szenvedett Aradon. Kiszabadulása után Jónák Antal tüzérszázados felesége lett. 1879-ben Újpestre költö­zött és itt élt 1892-ben bekö­vetkezett haláláig. Lebstück Mária hamvai az újpesti temetőben nyugsza­nak. Újpest városa emléktáb­lával jelölte meg Csokonai­­utca 4. számú házat, ahol Leb­stück Mária lakott. A Jó Pásztor Verses Krónikája ül EMBERLÉNY—UJ ESZMEVÁR Iria: SZEGEDY LÁSZLÓ Bár versemmel gyakran ütődök a falnak: hirdetője leszek magvar szónak, dalnak. Bár lelkemben jajok, szivemben sóhajok: feni az eszmeormon mégis csak én vagyok. Hordozom bár sorsom magvar sorskereszijéi, nem fesziiheiik meg testemmel az eszmét. Szememben a fények eszmefényt ragyognak, s zengem szebb jövőjét magvar holnapomnak. Sokszor kitaszítva, nagy egvedül árván: játszom csakazériis a szent magyar hárfán. Vérezzek, nem bánom! Nem alszik ki lángom, amig csak magyarok élnek a világon! Telve van a világ vérző, siró jajjal, igy virrad ránk sok-sok vérmosolvos hajnal. A Kremlin üllőjén gyilkot kalapálnak, hogy áidöfiék szivét az egész világnak. Magyarország szivét átdöfték már régen, s fekete szivárvány gyászolja az égen. De fönt a magasban nagy változás készül: egész uj világot alkot Isten végül. Szennyből, fényből, vérből újjá vál az élet, s égi formát öltve, ui emberlény éled. Mi emberben eddig állati volt csupán, talán nemes eszme s lélek lesz ezután? Lelkűnkbe Istenkéz uj eszméket sző be, s lélekembert farag égi eszmekőbe. Formál a Nagy Mester alkotó szeszélye, de csak a látnokok veszik most még észre. Még magam sem tudom, mi értelme, célja: de húsomba vág már alkotó acélja. Érzem a nagy titkot, de bár meg nem fejtem, mint észak a delejt, lassanként megsejtem. Zenit á magasban, a Nadir a mélyben, uj magyar jövendőt formálnak az éjben. Vérmáglya még otthon a pagony és berek, de a világűr már borzongva megremeg. Vérzik még a magyar, de ragyog a távol, * ^ s a szabadság lassan lelkűnkben világol! a jó pásztor___

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents