A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-06 / 6. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ARA 15 CENT No. 6. *-7ÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 február 6 Követküldést követel Budapest A magyarországi kommunista kormány azzal a ja­vaslattal fordult az amerikai kormányhoz, hogy állít­sa helyre a normális diplomáciai kapcsolatot a két or­szág közt, mert a mostani abnormális helyzet nem tart­ható fenn. A “mostani abnormális helyzet” abban áll, hogy Amerika nem küld Budapestre követet, hanem a buda­pesti U. S. követséget csak diplomáciai ügyvivő veze­ti. Amerika az 1956 októberi forradalom előtt vissza­hívta, bizonyos sérelmek okából, budapesti követét, majd a forradalom alatt követ ment Budapestre, de en­nek távoznia kellett, mert nem volt hajlandó az orosz tankok és ágyuk védelme alatt a hatalomba beültetett Kádár Jánosnak átnyújtani megbízólevelét. Most azt kívánja, sőt követeli a Münnich kor­mány, hogy Amerika küldjön követet Budapestre. Nem tudhatjuk, mi szándék vagy terv húzódik meg a magyar kommunista követelés mögött, de mind­járt arra kell gondolnunk, hogy Mindszenty József bí­boros hercegprímás a budapesti U. S. követségi épü­letben talált menedéket a szabadságharc vérbefojtása óta. WORLD REFUGEE YEAR 15 millió hontalan van szétszórva a világ minden részébe. Ezek a szerencsétlenek kénytelenek voltak el­menekülni hazájukból, de uj honra nem leltek idegen­ben. “Átmenetileg” táborokban tartják őket és ez az átmenet sokszor évekig tart. Az amerikai menekült­­ügyi bizottság “World Refugee Year” címmel rendez a UN keretében nagyszabású mozgalmat a menekül­tek érdekében. Azt kérik a demokratikus országoktól, hogy tele­pítsék le ezeket a földönfutókat, adjanak nekik módot arra, hogy uj életet kezdhessenek. Kanada és Ausztrá­lia, valamint New Zeeland jelentkeztek elsőkül. Haj­landók befogadni tízezer menekültet. Az amerikai kor­mány szintén Ígéretet tett többezer hontalan befoga­dására. Az ausztráliai menekült-táborokban még sok ma­gyar várja, hogy “történjék valami”. De jól tudjuk, hogy miközben az idő gyorsan múlik, magától semmi sem történik. Ha e magyar hontalanok érdekében is­mét megmozdul Amerika magyarsága, az “ideiglenes” barakkok végre kiürülnek Ausztriában. Semmi uj a szovjet csillag alatt Nikita Kruscsev egy diplomáciai fogadáson békés húrokat pengetett, azt mondta, hogy szeretné a hideg­háború enyhülését. Pont. Aztán fenyegetőzni kezdett: Ha a másik oldalon még hidegebbet akarnak, tőlünk azt megkaphatják. Nagyon nehéz a Nyugattal tárgyal­ni, mert mi bizalmatlanok vagyunk a Nyugattal szem­ben. Ez a hidegháborús játék veszedelmes játék, mert nekünk oly sok messzevivő rakétánk van nyugati cél­pontokra beállítva, hogy egy meglepetésszerü táma­dás rettentő pusztítást vinne véghez. Nyei! Aztán negyedóra hosszat sugdolózva beszélt Nyu­­gat-Németország nagykövetével, majd hangosan az egész diplomáciai karhoz szólt igy: “Én felajánlottam a német nagykövetnek békeszerződés kötését. Ő azt mondta, elfogadható javaslatot Nyugat-Németország szívesen fogadna. De amit ő elfogadhatónak mond, azt én elfogadhatatlannak tartom és megfordítva”. Nikita a Nyugat felé és Németország felé kinyúj­totta békejobbját, melyben gyilkos tőrt szorongatott. Hétéves haditerv Másnap az orosz kommunista párt 21-ik országos kongresszusán hétórás beszédet tartott, amelyben azt állította, hogy a Sputnik és távrakéta óta a szovjet a világ első katonai hatalmasságává nőtt és azt jósolta, hogy gazdasági téren, a termelés terén is, az uj hétéves terv megvalósítása után, meg fogják haladni Ameri­kát. Ez a siker, tette hozzá, arra fogja késztetni a ma még tétovázó felszabadult vagy ezután felszabaduló ázsiai és afrikai népeket, hogy csatlakozzanak a kom­munista népek nagy családjához. Aztán a nyugatnémet katonai veszélyről beszélt és azt a javaslatot tette, hogy Nyugat-Európából vo­nuljanak ki messzi tengerentúlra az amerikai csapa­tok, minek ellenében ő hajlandó kivonni csapatait pár Dullest ölelgették Argentina követe és slnöke, Frondizi, aki a Fehér Ház vendé­ge volt az elmúlt héten. XXIII. János pápa a keresztény egységért "PÁRBESZÉDET" TERVEZ A KELETI EGYHÁZAKKAL ÉS A f ROTESTANfOKKAL János pápa bejelentette, hogy a római katolikus és más keresztény egyházak egységének visszaállítása ér­dekében egybe fogja hívni az ekuménikus zsinatot, a római katolikus egyház világkonfe­renciáját, melynek célja lesz a római katolikus egyház egy-János pápa ségének helyreállítása. Első­nek a keleti orthodox egyház főpapjaival szándékozik a pá­pa “párbeszédet” ' folytatni a római egyház kebelébe való visszatérésről. Ezt követik azután hasonló kísérletek más elszakadt egyházak visszaté­rése céljából, amilyenek az anglikán egyház, a protestáns egyházak, kopt keresztények, stb. Valószínű, hogy a pápa Ró­mába fogja egybehívni a zsi­natot. Ilyen világkonferencián a kánoni jog szerint részt­­vesznek: az összes bíborosok, a székhelyükön működő pát­riárkák, prímások, érsekek és püspökök, egyes rendek apát­jai és szuperiorjai. Ezeknek száma a világ minden részé­ben összesen 1800 és ezeknek a zsinaton szavazati joguk van. Résztvehetnek, de nem szavazati joggal, a címzetes érsekek és püspöki'»*, szám­szerűit körülbelül 900-an, akiknek nincsen érseki, ille­tőleg püspöki egyházmegyé­jük, székhelyük, hanem csak névleges érsekei és püspökei az ókeresztény korban fenn­állt, de már régen megszűnt egyházmegyéknek. Ä szakadás A nagy egyházszakadás 900 évvel ezelőtt történt és közvetlen következménye volt a római birodalom fel­bomlásának. Az egykor hatal­mas világbirodalom hatalmi centruma Rómából elkerült Bizáncba (Konstantinápoly­­ba) és a 12-ik században ott kialakult a keleti orthodox egyház. Azóta a római és a bi­zánci egyházak kölcsönösen eretnek egyházaknak tekin­tették egymást és mindmáig nem békültek ki. A keleti or­szágokban élő katolikusok egy része, amely hü maradt Rómához, úgy tért vissza, hogy megtartotta saját is­tentiszteleti nyelvét és litur­giáját; a keleti keresztények túlnyomó többsége azonban, 130-150 millió lélek, a Bal­kánon, a Közel-Keleten és Oroszországban mindmáig különvált egyház maradt, ke­leti orthodox egyház. Ennek a keleti orthodox egyháznak nemcsak egyházi, hanem poli­tikai jelentősége van, külö­nösen a mostani időkben, ami­száz kilométerre a keletnémet szovjetzónából, Lengyel­­országból, sőt Magyarországból is. Semmi uj Azzal végezte, hogy, miután ők most már halálos pontossággal célba tudják venni és higrogénbombával elpusztítani Amerika és Nyugat városait, azt javasol­ja, hogy minden ország semmisítse meg atom- és hid­rogénbombáit. Ezt persze nem gondolta komolyan, mert ha Amerikának nincsen atombombája, a szovjet oly könnyen meghódíthatja az egész világot, mint aho­gyan Hitler megtudta hóditani fölényes felfegyverke­­zése révén egész Nyugat-Európát. Washington visszhangja Kruscsev nagy beszédé­ire ez:Semmi uj, csupa régi fenyegetőzés. kor főleg Szovjet-Ororszor­­szágban, az egyház kénytelen alárendelni magát az állam­­hatalomnak. A János pápa ál­tal a nagy akció bevezetése­képpen tervezett “párbeszéd” kétségtelenül mély visszhan­got fog kelteni a vasfüggöny mögött élő milliók lelkében. A zsinatok Az ekuménikus világkonfe­renciáknak, zsinatoknak tör­ténete a messzi múltba vezet vissza. Az első több mint más­félezer évvel ezelőtt, 325-ben volt, a nicaeai zsinat. Az utol­só, 20-ik zsinat 1869-1870- ben volt a Vatikánban. Ennek a tanácskozásnak erőszakkal vetettek véget az egységét visszanyert Olasz­ország katonasága, amely 1870 szeptemberében bevo­nult Rómába, az egyházál­lamba, és véget vetett a pápa­ság világi uralmának. Ennek az utolsó ekuméniai zsinatnak fő jelentősége abban állt, hogy ott nyilvánították ki a római katolikus egyház főpap­jai a pápa csalhatatlanságát­­amikor ex kathedra, vagyis az egyház legfőbb papja hiva­talos szerepében nyilatkozik. Azóta a pápákat a hit és er­kölcs kérdéseiben csalhatat­lanoknak tekinti az egyház. Az utolsó és az utolsóelőtti zsinat közt 325 év telt el. 1545-ben kezdődött meg a tridenti zsinat (Trient délti­­roli olasz városban), mely megszakításokkal 18 évig tar­tott, öt pápa uralkodása alatt. Ez a zsinat foglalt állást Lu­ther Márton vádjai és hitújí­tása, a reformáció ellen és egyben reformokat léptetett életbe az egyház életében. Év­századokon át vita tárgyát képezte, hogy melyik áll a másik felett: a pápa vagy a zsinat, de végül kialakult az a felfogás, hogy a két egyhá­zi főhatalom egy elválasztha­tatlan egység. Megértés és jóakarat Amerikában protestáns és keleti orthodox egyházi ve­zetők rokonszenvvel fogadták a pápa bejelentését, hangsú­lyozva, hogy a vatikáni kez­deményezésnek folytatása kölcsönös fáradozás s együtt- , (Folytatás a 8-ik oldalon) I MOSZKVA. — A Tudomány és Élet cimü folyó­irat szerkesztője, Fadejev, azt az uj tant terjeszti, hogy a mésterséges bolygók és a világüri rakéták annak bi­zonyítékai, hogy nincs isten. Fadejev tagadja a vallás tanítását, amely szerint az ember csak az Isten jóvol­tából szállhat fel a mennyekbe; a modern technika megmutatta az ember útját közvetlenül, isteni segít­ség nélkül, a mennybe. Fadejev a tudományos vallás­­talanság szovjet szakértője. FRANKFURT. — Nyugat-Németország 1958-ban 733,000 autót és truckot adott el külföldre, viszont 80,- 000 kocsit importáltak német cégek. SZÓFIA. — Feloszlatták a minisztériumok felét és elbocsátottak 140,000 hivatalnokot. Ezeket mező­gazdasági és gyári munkára fogják. HACSIOZSI, Japán. — Kialudt a nagy amerikai­japán szerelem lángja, Charles Dickson pilóta őszin­tén, hidegen, ridegen megmondta szive japán hölgyé­nek, hogy elég volt, ő hazamegy Amerikába. “Hát ak­kor ölj meg”, mondta a 21 éves japán lány, “én nem tudok nélküled élni, nem akarok nélküled élni”. A pi­lóta teljesítette a lány kívánságát, megfojtotta. A ja­pán bíróság^ Dicksont gyilkosság címén három'évi bör­tönre ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Charles Dickson hazautazott arizonai családi otthoná­ba, Tombstone (sirkő”) városba. HÍLDESHEIM, Nyugat-Németország. — Ötven márka pénzbírságra Ítéltek egy javíthatatlan nácit, aki koszorút tett egy SS tábornok sírjára. Azt a tábor­nokot annakidején azzal vádolták, hogy részt.vett 90,- 000 ember kiirtásában Kelet-Európábán. KAIRÓ. — Az egyiptomi-sziriai kormány kisajá­títja az összes jezsuita kollégiumokat. PEKING. — A kínai kommunista rádió jelenti, hogy 44,000 értelmiségi dolgozó visszatért egy évi me­zőgazdasági és gyári munka után az Íróasztalokhoz. De nem úgy tértek vissza, ahogyan a falukba, gyárak­­be mentek: egészen megváltoztak, jó kommunistákká alakultak át egy év alatt. TOKIO. — A város egyik szegénynegyedében az esti órákban, hárem óra hosszat egy őrült száguldozott biciklin és a sötét utcákban fiatal lányokat eszeveszet­ten összeszurkált. Kilenc leányt, 10 és 25 év közt, szúrt le és az egyik leány belehalt sérülésébe. Az őrjöngő embert még nem találta meg a rendőrség. PEKING. — Kina minden részében tömeggyülé­seket tartottak s a szónokok hangsúlyozták, hogy a kommunista párt tagja volt, letartóztatták, mert be­szennyezte egy zsidó templom falait, horogkereszteket mázolt a templom falaira és egy zsidó mártír emlék­műre. CINGTAD* Kina. — Itt két gyárban megkezdték cipőgumi készítését szeszből, amelyet krumpliból nyernek. BERLIN. — A nyugatberlini evangélikus akadé­mia “szimbolikus kiengesztelés” címén akciót indított, amelynek keretében német ifjak egyéves önkéntes munkaszolgálatra mennek azokba az országokba, me­lyek különösen szenvedtek a nácik garázdálkodása ál­tal. Elsősorban Lengyelországba, Izráelbe és a Szovjet­unióba akarnak önkéntes csoportokat indítani. FUKUOKA, Japán. — Fedorenko szovjet nagy­követ meg akarta látogatni az itteni acélöntődét. De nem engedték be, mert az üzem sok amerikai patentét használ, amelyeket nem lehet kitenni kommunista kémkedésnek. BERLIN, szovjetzóna. — Az orosz nyelv ismét kö­telező tantárgy lesz ezentúl, mint első idegen nyelv. BERLIN. — A lipcsei egyetem kórbonctani taná­ra Dr. Bredt és élettan tanára Dr. Bauereisen nyugat­ra szöktek a keletnémet szovjetzónából. Az egyetem indiai szakosztályának magántanára Dr. Schneider és az orvosi fakultás magántanára Dr. Michel is otthagy­ták a szovjetzónát. OLDENBURG, Németország. — Wilhelm Felgen­auer törvényszéki bírót elbocsátották különböző bű­nök miatt, amelyek közt volt szerelmi viszonya egy ál­tala elitéit ember feleségével. Felgenauer érdekes kar­­riért futott be: csak elemi iskolába járt, mezőgazdasági, építési munkás, ablakpuccoló volt, később otthon ta­nult és kiváló képességei és tudása alapján érettségi bizonyítványt kapott, majd jogot végzett. ERFURT, Keletnémet szovjetzóna. — Otto Peth­­mann nyugdíjast nyolc évi fegyházra Ítélték, mért nyugatnémetországi és nyugateurópai címekre 1800 segélykérő levelet küldött és e levelekben hamisan in­formálta a címzetteket a szovjetzónában uralkodó ál­lapotokról. Hírek a világ minden részéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents