A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 5. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. á. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 január 39 DRÁGASÁG - KINEK KELL, KINEK NEM KELL Az infláció, vagy becsületes nevén, a folytonos drágulás olyan, mint az időjárás: mindenki beszél ró­la, mindenki megmondja a maga érdekes vagy érdek­nélküli véleményét, de senkisem tud rakoncátlanko­dásának gátat vetni. Eisenhower elnök a kongreszus elé terjesztett gaz­dasági beszámolójában a legfőbb gazdasági feladat­ként emlitette az infláció lefékezését és hozzátette, hogy a folytonos drágulás meggátlásában különösen fontos feladat vár a nagy uniókra. Hivatkozott az el­nök arra a gazdasági törvényszerűségre, hogy oly bér­emelés, amely nem jár együtt a munkateljesítmény növekvésével, feltétlenül drágulást von maga után. Persze az ipari és üzleti világnak is tartózkodnia kell jogosulatlan áremelésektől. Többek hátránya Túlzott bérkövetelések — fejtegette továbbá az elnök —, méltánytalanul sújtják a nép széles rétegeit, amelyeknek jövedelme nem emelkedik a szervezett munkásság jövedelmével párhuzamosan. Akinek kere­sete nem tart lépést az emelkedő árakkal, az kényte­len egyes szükségleteiről lemondani, kevesebbet vásá­rol, és ennek folytán a gazdaság nem fejlődhet, nem nyilnak meg uj munkaalkalmak, holott évről-évre több munkás jelenik meg a munkapiacon és keres alkal­maztatást. Kevesebbek előnye így beszélt, igy érvelt az elnök és sokakat a kong­resszusban meggyőzött állitásai és érvei helyességéről. De vájjon, mit szóltak ehhez a nagy uniók vezérei? Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága nem Eisenhower, hanem Reuther tézisét tette magáévá: A munkabére­ket égyre magasabbra kell emelni, hogy a munkások­nak egyre nagyobb vásárlóereje legyen, Az AFL-CIO nem az összes amerikai munkások nevében, még ke­­vésbbé' Amerika összlakossága érdekében beszél, ha­nem egyesegyedül a szervezett munkásság — az ame­rikai munkástársadalom kisebbsége — nevében és ér­dekében. Hírek a világ minden részéből Több szabadság, kevesebb segítség Eisenhower elnök uj, 77 billió dolláros költségve­tését a takarékoskodás szelleme hatja át. Ebben a szel­lemben Ezra Taft Benson földművelésügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy jelentős változás lesz a kormány farmerpolitikájában: kevesebb szabályozás, több sza­badság és a farmerek részéről több felelősség. Felelősebb farmer ~ ez azt jelenti, hogy a farmer­nek nagyobb mértékben kell ezután a maga gondját viselni, mint eddig, kevesebb kormánysegitségre szá­míthat. A farmok jövedelmezőségét más utón is lehet fo­kozni, nemcsak kormánysegély utján, mondta a mi­niszter. Segíthet a piac kiszélesítése, fokozott kivitel. A kormány ebben az évben csökkenteni fogja több te­rületen a farmok javára eszközölt kiadásokat. Az orosz formálják A “kölcsönös gazdasági se­gély bizottsága” az uj leg­főbb gazdasági fórum az orosz íenhatóság alatt álló kelet- és közép-európai or­szágokban. A bizottság kö­zös, minden résztvevő állam egyenlő jogú, de “legegyen­lőbb” joga a gyarmatbiroda­lom anyaországának, a szov­jetnek van. A kölcsönös se­gélyen át a szovjet úgy ren­dezi el a csatlós országok ter­melését és áruelosztását, ahogyan az az orosz érdekek­nek megfelel. Persze figye­lemmel kell lennie a szovjet­nek politikai tényekre is, pél­dául arra, hogy a csatlós or­szágok elnyomott, kisemmi­zett népei elkeseredett “belső ellenségek.” Hiába akarják Kruscsev, Mikoján és a töb­biek a világgal elfelejttetni azt, ami Kelet-Berlinben, Poz­nanban, Budapesten történt; ok maguk bizony nem felej­tik el, nem felejthetik el a kelet-német, lengyel és ma­gyar nagy lázadásokat és a csehszlovákiai meg egyéb ki­sebb lázadásokat. Kötéltán­cos politikát kell tehát foly­­tatniok Moszkva urainak: a csatlós népek termelését saját céljai szolgálatába állítani és ugyanakkor ezeknek a népek­nek többet, jobb megélhetést nyújtani, mint tette Sztálin, a brutális kizsákmányoló. Moszkvai politikai karmester dirigál A kölcsönös segély bizott­sága előírja a csatlós orszá­goknak, hogy milyen terme­lést kell fokozniok és melyik országba küldjék termékei­ket : oly csatlós országba, vagy Oroszországba, ahol ilyen termékekre szükség van és ezeket nem gyártják kellő mennyiségben. Például: A magyar és csehszlovák kor­mány 1959-re kölcsönös se­gély szerződést kötött, amely­nek értelmében Magyarország MÜNCHEN. — A rendőrség jelenti, hogy az utób­bi időben egyre gyakrabban fordulnak elő templom és kegyhely rablások. A tolvajok nyilvánvalóan müér­­íők, mert mindennünen csakis művészi színvonalú, vagy hitelesen antik tárgyakat emelnek el — madon­naképeket, régi ezüstgyertyatartókat, ezüst kelyheket. VATIKÁN VÁROS. — János pápa kihallgatáson fogadta Franz von Papén 79 éves német politikust, Hit­ler kormányának egykori támogatóját. HOBART, Tasmania, Ausztrália. — Eric Rees mi­niszterelnök aggodalmának adott kifejezést amiatt, hogy a tartomány férfinépének nem nyílik alkalom normális családi életre. 200,000-el több itt a férfi, mint a nő. Az ok: bevándorlók, túlnyomóan férfiak. HAVANA. — Az előkelő Vedado külváros egyik bankjának páncélszekrényében felnyitották a Batista család rejtett kincseit tartalmazó rekeszt. Találtak ben­ne értékpapírokat hat millió dollár értékben, egy-egy millió dollárt az elűzött diktátor hat gyermeke részére elhelyezve. Ez csak kis része a nagy vagyonnak, amit a koldusszegény szigetország diktátora zsákmányolt né­­/hány év alatt a csaknem üresen hagyott államkincstár­ból. BUENOS AIRES. — A kommunisták és Peron el-A CSATLÓS ORSZÁGOK GAZDASÁGI RENDSZERET I kergetett diktátor hívei országos sztrájkot szerveztek I meg. De a kormány erélyesen véget vetett a sztrájk-SZOROS EGYSÉGRE KÉNYSZERÍTI A SZOVJET - AZ inak azzal, hogy ezrével behívta a sztrájkólókat katonai I szolgálatra. Frondizi köztársasági elnök eközben Wash­ingtonban Eisenhower elnök vendége volt, Amerikától financiális és gazdasági segélyt kér és kap. BERLIN. — A múlt héten újabb három egyetemi tanár szökött át a keletnémet szovjetzónából a nyugati ;szabad országrészbe: Dr. Rudolf Koch, a hallei egyete­men a törvényszéki orvostan professzora, Dr. Kari Bi­­; schoí, a hallei egyetem német nyelv és kultúra tanszé- I kének vezetője és Dr. Wolf Dieter König, a keletberlini Humboldt egyetem agrártudományi magántanára. Nylon bura alati dolgoznak a munkások Mariettában a Lockhead-féle repülőgép­­gyárban. birodalom gyarmatává át Magyarországot ANYAORSZÁG ÉRDÉKÉI ES SZÜKSÉGLÉTÉI SZERINT szállít a cseheknek aluminium gyártmányokat, teherautó­kat, mezőgazdasági gépeket, köztük ezer kombájn arató­gépet, továbbá különféle élel­miszereket, a csehek viszont szállítanak Magyarországnak épitőfát, vegyi slicceket; kok­szot, gázt, szenet, gépeket, villanyáramot. Amit a csehek a magyaroktól kapnak, annak termelését elhanyagolhatják vagy ilyen termelésre nincse­nek is kellőképpen berendez­kedve. Incze Jenő magyar külke­kommunista érdekkörbe való bekapcsolása. Annak az első tekintetre értelmetlen jelen­ségnek vagyunk tanúi, hogy a szovjet száz meg száz mil­liós gazdasági segélyben ré­szesít oly országokat, ame­lyekben — például Egyip­tomban — a helyi kommunis­ták üldözésnek vannak kité­ve. Ez persze nem értelmet­len politika és értelmét min­denki megtalálja Lenin írá­saiban : A gyarmati uralom ellen küzdő és a gyarmati ura­lom alól felszabaduló országo­kat támogatni kell, egyrészt azért, hogy a kommunisták ezzel a kapitalista birodalma­kat gyengítsék, másrészt az­ért, hogy idővel azokat a po­litikailag még éretlen orszá­gokat idővel meg lehessen hó­dítani a világkommunizmus számára. Ennek a politikának szol­gálatába állítja a szovjet a csatlós országokat, olyképpen, hogy a cseh, a magyar, a ke­letnémet iparnak oszt ki nagy gyári, építési, .folyamszabá­lyozási és egyéb vállalkozáso­kat. Például a magyar ipar hidakat épit a Nílus felett, gyárakat rendez be Egyip­tomban. Minthogy ez az egyiptomi segítség orosz­egyiptomi szerződés alapján megy végbe, a magyar mun­ka ellenértékét a szovjet szol­gáltatja — természetesen reá nézve kedvező feltételek mellett, Moszkvában diktált árak alapján. reskedelmi miniszter közlése szerint kölcsönös gazdasági segítség jelszóval uj kereske­delmi szerződés jött létre Ma­gyarország és Oroszország közt is. A szovjet szállít a magyar kormánynak, egye­bek közt, 2000 automobilt és 2000 refrigeratort, Magyar­­ország pedig szállít a szov­jetnek dieselmotoros folya­mi és tengerjáró hajókat, va­súti mozdonyokat és kocsikat, gépeket, teljes élelmiszergyá­­ri berendezéseket, táviró és más forgalmi berendezéseket, vegyi szereket és orvosságo­kat, stb. — általában olyan ipari termékeket, amelyekben a munkaerő sokkal nagyobb értéket képvisel, mint a be­dolgozott anyag. Minthogy az árakat, formális alkudozás mellett, a gazdaságilag és ka­tonailag sokkalta hatalma­sabb szovjet szabja meg, az ilyen árucsere végeredmény­ben arra vezet, hogy az orosz anyaország kizsákmányolja .a magyar gyarmatot — régi recept szerint. Kezében ajándék zsebében tör Az orosz anyaország a gyarmatokat szolgálatába ál­lítja világpolitikai terén is. Az orosz gazdasági hideghá­ború módszere az úgynevezett elmaradott országok gazda­sági erősítése és ily módon a EMBERE VÁLOGATJA Hogy a kongresszus tagjainak, szenátoroknak és képviselőknek, elegendő fizetésük és költség-átalányuk van-e arról lehet vitatkozni, hiszen pénzből soha sen­kinek nincsen annyi, hogy többet nem tudna — hogy is mondjuk? — elviselni. Tény az, hogy sokan a hon­atyák és a haza bölcsei fizetésük keretei közt élnek, gond nélkül, kényelemben, de vannak sokan olyanok is, különösen a kétévenkint újra választási kampány elé állított képviselők, akik ráfizetnek a dicsőségre, hogy polgártársaik számára törvényeket szavazhatnak meg. Embere válogatja. Az első Eisenhower-kampány idején sok szó esett Nixon szenátor titkos pénzügyeiről, a 18,000 dollárról, amit californiai üzletemberek ajándékoztak neki, nyil­vánvalóan azért, mert őt politikai barátjuknak tekin­tették. Nixon ezeknek a politikai pénzajándékoknak elfogadását azzal indokolta meg, hogy szenátori fizeté­se nem fedezte szenátori működésének költségeit, be­leértve utazásokat, karácsonyi üdvözlő kártyák szét­küldését stb. Ezt szivesen elhittük Nixonnak és éppen ezért most meglepetéssel olvassuk, hogy Nixon politikai ha­­. sonmása, McCarthy szenátor, aki 1957-ben meghalt, 115,000 dollár vagyont hagyott hátra. Ezzel az összehasonlítással mindössze azt a meg­nyugtató megállapítást célozzuk, hogy Amerika né­pe • nem bánik szűkkeblűén törvényhozóival, a szená­torok és képviselők nem szegényednek el azokban az években, amikor a nemzetet szolgálják. Kétes értékű előnyök Hogy milyen nagy mérték­ben függ Magyarország gaz­dásági élete a szovjettől, ar­ról fogalmat adott Incze Jenő miniszter azzal a közlésével, hogy az orosz-magyar árucse­re felöleli a magyar export­nak 50 százalékát. Amit a ma­gyar szállít az orosznak, az — mint fentebb rámutattunk — főleg munka: az oroszok szállítanak nyersanyagokat és féligkész gyártmányokat és a magyar ipar készgyárt­mányokat exportál Oroszor­szágba. A kölcsönös segélynek per­lós oldalon is. Ugyanis a nagyarányú export termelés lehetővé teszi, például Ma­gyarországon is, a tömegter­melést, amely természetsze­rűen olcsóbbá teszi a szük­ségleti cikkeket és hozzájárul a nép életszínvonalának eme­léséhez. Persze sohsem szabad szem elől téveszteni azt, hogy sze előnyei is vannak a csat- a “kölcsönös” segély és a szovjet és csatlós iparok ter­melésének összehangolása el­sősorban orosz gyarmatbiro­dalmi érdeket szolgál. A “ba­ráti” országokat éppen úgy, mint az antikommunista or­szágokat (pl. Egyiptomot) a szovjet saját hatalmi politiká­jának előmozdítására hasz­nálja ki, illetőleg segíti. ANbBACH, Németország. — Kari Chmieiewski ellen, aki a mauthauseni koncentrációs tábor parancs­noka volt, 175 rendbeli gyilkosság címén vádat emelt az ügyészség. RIO DE JANEIRO, Brazília. — Az ország több vá­rosában súlyos zavargások voltak a mozi beléptidijak felemelése miatt. Uberaba városban a tüntetők lerom­boltak négy moziszinházat és kifosztottak több élelmi­szerüzletet. A zavargásnak négy halott és negyven se­besült áldozata volt, az anyagi kár félmillió dollár. Pindamonhangaba városban diákok megrohanták a mozikat, de a rendőrség szétkergette őket, mielőtt még nagyobb kárt tehettek volna az épületekben. FRANKFURT, Nyugat-Németország. — A német­­országi taxisoffőrök 1 perces tüntető sztrájkot rendez­tek, követelve a halálbüntetés újra való bevezetését. A tüntetés közvetlen oka az volt, hogy a múlt héten Münchenben egy holdup rabló meggyilkolt egy taxi­­soffőrt. Egyáltalán, taxisoffőrök elleni rablómerényle­tek gyakran fordulnak elő s a soffőrök úgy vélik, hogy ez ellen csak egy védekezés van: a halálbüntetés elret­tentő fenyegetése. MELBOURNE, Ausztrália. — Az országos forgal­mi biztonsági tanács jelenti, hogy az elmúlt évben Ausztráliában 2180 személy vesztette életét forgalmi baleset folytán. A népesség számaránya szerint a for­galmi halálos balesetek meghaladják az amerikai és kanadai adatokat. BARCELONA, Spanyolország. — Júniusban ipari kiállítást rendeznek itt és ez alkalommal bemutatásra kerül az amerikai supermarket. Barcelona lesz a har­madik európai város, amelyben supermarketet mutat­lak be; az első kettő Róma és Zágráb volt. Hatszáz amerikai cég fogja szállítani a supermarket berende­zéseit és az élelmiszereket és egyéb szükségleti cikke­ket, amilyenek az amerikai supermarketekben kapha­tók. TEHERÁN. — Kruscsev fenyegető jegyzéket in­tézett Perzsia kormányához; nem szabad katonai szö­vetségi szerződést kötni Amerikával! Ehelyett a szov­jet barátságát helyezi kilátásba.

Next

/
Thumbnails
Contents